Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-12-02 / 97. szám
A DIÓSZEGI VASÚTI ÄLLOMÄS egyemeletes, aránylag tiszta, tágas épület. Azt hinnéd, valódi kisváros „fedezéke“ gyanánt állt ide a sínek mentére. Hát nem egészen így van! Diószeg inkább nagy falu, mint kisváros — a földszintes házak túlzott elszaporodása is ezt bizonyítja. A diószegi főutca igen hosszú és egyenes. Olyannyira egyenes ; még a házak sora is, hogy az ember önkénytelenül a német rend- és szabályszeretetre gondol, s még az a mondás is eszébe jut, hogy „Inkább igazságtalanságot, mint rendetlenséget". S ekkor még nem is tudod, hogy Diószeg egykori lakosságának jelentős hányada németekből tevődött össze. De visszatérek az állomásra: Ritka látvány. A váróterem kövezetén hetven év körüli koldus ül, fehér bádog táblával a nyakában: „Világtalan vagyok“. Nemigen tudsz ellépni mellette anélkül, hogy meg ne forduljon valami ilyesmi a fejedben: Ki a felelős azért, hogy ez a gyámoltalan öreg a váróterem kövezetére jutott? Hisz a vakok állami támogatásban részesülnek ... Nem szorulnak koldulásra! Az elnök A diószegi EESZ elnöke' — fiatal ember. Mindössze harminc éves. Készséges, szerény, s amennyire azt néhányórás ismerkedés után meg lehet ítélni, — közkedvelt. Elődje idősebb mérnök volt, s amint megtudtam az állatállomány leromlásán bukott el. S ha már így van, akkor mindenekelőtt azt akarom tudni, mi a helyzet jelenleg az állatállománnyal?... Ondrej Pribelsky, a fiatal elnök elmondja, hogy már csak négy mázsa van hátra ahhoz, hogy marhahús eladásában az egész évi tervet teljesítsék. Ha meggondoljuk, hogy csak november végén járunk, akkor ezt sikerként kell elkönyvelni!; De az elnök még más meglepetést is tartogat számomra: — A sertéshússal sincs baj! — mondja. — Pedig saját tervünket nem tudjuk elérni! Hanem a felvásárló üzemet kielégítettük, sőt, nagvonis kielégítettük. Mármost miként értse ezt a laikus? Egyszerű a magyarázat. A szövetkezet önmaga is készít tervét. S ez csaknem független a felvásárló üzem tervétől, — jobbára magasabb annál. A diószegi EFSZ ebben az évben több mint 17 vagon húst ad el a közellátásnak, holott 15 vagon a terve. Az elnök e téren is megállta a sarat — túltett elődjén! Mottónak beillő idézet „A mezőgazdasági termékek növelése lassúbb folyamat mint a világ lakosságának szaporodása.“ Ezt olvastam a szövetkezeti irodában egy szaklapból, amit csak úgy, találomra felütöttem. Eme mottónak is beillő idézet árnyékában mindent más szemmel kell nézned. A hibák, problémák és cgyálalán minden negatívum — óriássá nő. A diószegi szövetkezetnek mindössze 17 kerekes — és három lánctalpas traktora van, — de tető alá ezek sem férnek el mind. Hát még a többi gép! Sárba tapadva, „ázvafázva“ ott eszi a rozsda őket kint a mezőn, vagy a szövetkezet udvarán, ahol még nagyobb a sár. Az a rend- és szabályszeretet ami a faluban szembe tűnik, azt itt hiába keresnéd. Az elnök ugyan azt állítja, hogy télire alaposan kitisztítják, illetve konzerválják a gépeket, s. így aztán sem a hideg, sem a hó nem árt nekik. Üj, egységes rendszer a takarmánykeverék-ellátásban 1965-ben mind a szövetkezetek, mind az állami gazdaságok takarmánykeverék-ellátását új élvek szerint szervezik meg és elvégezték a takarmánykeverékekért cserébe átlőtt' takarmányfélék egységes koeficiens szerint történő mennyiségi átszámítását is. Igény jogosultságuk csupán azoknak a mezőgazdasági üzemeknek van takarmánykeverékre, amelyek szemestakarmányokat vagy egyéb takarményfélét szállítanak a keverőüzembe a következő arányban: A 100 kg takarmányféléért A takarmány járó takarmányfajtája keverék mennyisége (kg) Szárított fölözött tej 400 Szárított élesztő 400 Takarmányhüvelyesek 200 Vitaminos I. osztályú lucernaliszt 140 Burgonyapehely, vitaminos II. osztályú lucernaliszt 150 Kukorica 125 Búza, árpa, zab, szárított cukorrépa, szénaliszt 115 Rozs 105 Az egyes főbb takarmányfélék felvásárlási feladatait a kerületek számára a Mező-, Erdő- és Vízgazdálkodásügyi Minisztérium szabta meg az egyes takarmánykeverő üzemek termelési feladatainak megállapításával egyidejűleg. A takarmányfélék beadási feladatait az említett minisztérium úgy állapította meg, hogy annak 60 %-át az idei termésből, további 40 %-át pedig a jövő évi termésből kell biztosítani. Ha a mezőgazdasági üzem nem adja át a takarmánykeverő üzemnek a takarmánykeverékért járó előírt mennyiségű szemestakarmányt vagy más takarmányfélét, akkor ennek megfelelően csökkentik a mezőgazdasági üzemnek leszállítandó takarmánykeverék mennyiségét is. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok a takarmánykeverékre való igényjogosultság megállapításakor a következő elvekből indulnak ki: Az állami gazdaságóknak kiutalják a malacok, süldők és kocák takarmányozásához szükséges takarmánykeverék-mennyiséget (a vágósertések 'tervezett eladási mennyiségének, az anyasertések tervezett állománya és a tervezett malacnevelés biztosítására). Azoknak a szövetkezeteknek utalnak ki elsődlegesen takarmánykeverékeket, amelyek automatikus etetőkkel ellátott nagy befogadóképességű sertéshizlaldával rendelkeznek. Ezeknek azonban kötelezniük kell magukat arra, hogy kizárólag takarmánykeverékkel etetik majd az egész turnust vagy az egész sertésállományt és időközben nem térnek át más takarmányok etetésére. A takarmánykeverékekkel etetett sertéseknek naponta 43 dg-os súlygyarapodást kell elérniük. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok a Mezőgazdasági Terményfelvásárló Vállalattal kötött megegyezés alapján negyedévenként egyszer ellenőrzést hajtanak végre. Azokban az üzemekben, ahol az előírt súlygyarapodást nem érik el, megfelelő intézkedéseket foganatosítanak a hiányosságok kiküszöbölésére. Komoly esetekben a további takarmánykeverék-szállítmányokat olyan mezőgazdasági üzemekbe irányítják, ahol biztosítva látják a takarmánykeverék eredményes felhasználásának feltételeit. Persze, a tető sem ártana ...! Tejprémium Tasszal országszerte bevezették a tej-prémiumot. Természetesen ennek nagy jelentősége van — az érdekeltség serkentően hat. Ennek ellenére sem sikerült rendbejönni a tejeladással. Kevés a tej. Az átlagos tejhozam egy tehénre csak öt liter. S ha meggondoljuk, hogy a fejőstehenek 40 százaléka tüdőbeteg, akkor már meg is vakarja az ember a fejét. Persze, folyamatban van a beteg tehenek kiselejtezése, felcserélésé. Csakhogy 19.66-nál előbb ezt nem viszik véghez. Mégegyszer az elnökről Megkérdem, milyen végzettsége van. Kissé zavarba jön: — Gépész vagyok! — mondja. — Ne vegye rossznéven, hogy mindent tudni szeretnék, de ha már itt vagyok, mégsem érhetem be azzal, amit csak önszántából mond el... Gépész...! A mezőgazdaságnak egyre több géphez értő emberre van szüksége — mondom kissé megnyugtatóan, s nyomban észreveszem, hogy ez amit mondtam — ez már közhely. És ha a megfigyelésre is lehet építeni, akkor azt mondom, hogy én megbíznék ebben a fiatal elnökben... A vonat jósokára indul, így hát komótosan lépkedek. Jobbkézre, a drótháló mögött jól fejlett pulykák. Ahogy ellépkedek mellettük, megbámulnak, és hangoskodásuk gúnyolódásra emlékeztet. Balkézre friss szántás. Letérek az útról s egy maréknyi földet a kezembe veszek. Sötétbarna és könnyen morzsolódik. Szödy Viktor A tojótápot elsősorban a nagy ba.romfitenyészetek és a tenyészállományok kapják (ezek szükségletét teljes mértékben fedezni kell). A többi mezőgazdasági üzem csak akkor kaphat takarmánykeverékeket a baromfiállomány számára, ha előzőleg az egész kerület nagyüzemi tenyészeteinek és tenyészállományainak szükségletét teljes mértékben fedezték. A többi állatfajták (hízómarha, kacsa, csirke, pulyka stb.) takarmányozására szolgáló takarmánykeverékeket szemestakarmány (esetleg más takarmányféle) ellenében adják ki a fenti táblázatban feltüntetett átszámítás szerint. Ezeket olyan mezőgazdasági üzemek kapják, amelyek a takarmánykeverékeket a leggazdaságosabban használják fel, s amelyekben a takarmánykeverékekre az egyes állatfajták takarmányozása szempontjából a legnagyobb szükség mutatkozik. A takarmánykeverékeket a Mező-, Erdő- és Vízgazdálkodásügyi Minisztérium által meghatározott áron vásárolják a mezőgazdasági üzemek. Abban az esetben, ha a takarmánykeverék összetételét felsőbb engedély alapján megváltoztatják, vagy pedig olcsóbb nyersanyagokat (csírázott gabonát stb.) használnak fel, akkor a takarmánykeverék árát is módosítják. Speciális takarmánykeverék készítése esetén a takarmánykeverő üzemek csupán a felhasznált takarmányféléket és a keverési díjat számlázzák (ebben az esetben nem lehet meghatározni az állandó eladási árat). A szemestakarmányokat és más takarmányféléket a mezőgazdasági üzemektől az érvény.es felvásárlási áron veszik át. Kivételt képez az árpa, amelyet minden esetben ipari árpaként értékelünk. A gépállomásokra bízták Az 503/63 sz. kormányhatározat értelmében a hűtőberendezések javításával a helyi gazdálkodás ipari vállalatait bízták meg, amelyeket a helyi gazdálkodás irányításával megbízott kerületi szervezetek irányítanak. Az említett vállalatok működésében sok hiányosságot találunk. Az új hűtőberendezések szerelését, főként a T—174-es típusú tehénistállókban nem végzik el a kellő időben. A legnagyobb gondot azonban az okozza, hogy ezek az üzentek nem végzik el rugalmasan a hűtőberendezések javítását és karbantartását, annak ellenére, hogy a hűtőberendezések zavartalan üzemeltetésének biztosítása érdekében az egyes kerületekben tanácskozásra gyűltek össze a felelős szervezetek képviselői. A helyi gazdálkodás üzemeiben az új technika bevezetésével és fejlesztésével megbízott kerületi szervezeteknek a tanácskozás határozatai értelmében ez év májusáig ki kellett vglna dolgozniuk a kerület hűtőberendezéseinek állapotáról és üzemképességéről szóló áttekintéseket. Ezenkívül biztosítaniuk kellett az új hűtőberendezések szerelését is, méghozzá a mezőgazdasági üzem bejelentésétől számított hét napon belül. Az említett határozatok értelmében a hűtőberendezések összes hibáit az üzemzavar bejelentésétől számított 24 órán belül ki kellett volna küszöbölniük. Ez azonban nem történt meg. A legtöbb panasz a Banská Bystriea-i kerületi szervezetre érkezett. A kivizsgálás megmutatta, hogy a hibák okát a kerületi szervek dolgozóinak felületes munkájában kell keresnünk. A helyi gazdálkodás üzemeinek ükonomikája a prémiumrendszeren alapul, tehát a lakosságnak nyújtott szolgálatokért folyó bevétel alapján. így természetesen az üzem számára sokkal előnyösebb a városban lévő berendezések javítása, mint a mezőgazdasági üzemek távoli gazdasági udvaraiban lévő hűtőberendezések karbantartása, mivel ilyenkor a szerelők sok időt veszítenek az utazással. Ezekből a tapasztalatokból kiindulva a 559 64-es számú kormányhatározat a hűtőberendezések javításával a gépállomásokat bízta meg, amelyek a mezőgazdasági üzemekben szükséges gépjavító és szerelömunkák lényeges részét végzik. A hűtőberendezések javítását 1965-től fokozatosan veszik át. Az említett kormányhatározat alapján a Mező-, Erdő- és Vízgazdálkodásügyi Minisztérium illetékes osztálya ez év téli időszakában a szerelőket iskoláztatásra küldi, hogy megtanulják a hűtőberendezések szerelését és javítását. Ennek alapján remélhetjük, hogy a jövőben a mezőgazdasági üzemek és tejfeldolgozó vállalatok, valamint a tejfogyasztók teljes megelégedésére a gépállomások dolgozói biztosítják a hűtőberendezések zavartalan működését. Drahomíra M a r k o v á mérnöknő, az SZNT dolgozója A Tilalmas dűlő bőven fizetett. Az első kör zsákmánya 270 darab hosszúfüiü Seres István biztos kézzel céloz 1'Yöldkalapos, micisapkás embe^ rek gyülekeznek az alsószeli szövetkezet irodájában. Vállukon puska csüng, mellettük vadászeb sündörög. Vadászat van készülőben. Nyúlvadászat a javából. Tudja a környék, hosszú éveken híre ment, az alsószeli határ a nyúlok Eldorádója. A zsíros, fekete föld melegét keresi télen a vad, nyáron pedig kiváló legelőt, élelmet nyújt számára. Az udvaron várakozók az eget szemlélik: felszakad-e a mindent átfogó felhőtenger. Már hagyományossá vált a rossz id'p, évről-évre esik vadászat napján. Kora reggel nekizúdult egyszer-kétszer az eső, de a reggeli vendég legtöbbször hamar elköszön. így történt most is. Nagy az öröm, amikor a „Tilalmas“ díílö déli csücskén megáll a teherautó. A felhő sűrűségét a nap sugarai szét szaggatták. A vadászok türelmetlenkednek. Nincs idő tétovázásra, nincs türelem a várakozásra. A peredi határ peremén indul a kör, két irányban. C-zafik Jenő — az éllovas, hosszú léptekkel szeli a dűlőt, háromszáz hektárnak keresi a végét. Szeme belefúr a végtelenbe, a vadak mozgását figyeli. ‘ Már száguld, méteres ugrásokkal szökell egy-egy nagyfülű. Néhány perc múlva máris eldördül az első lövés. A durranás felveri a csendet. Biztató a jel, lesz itt vad-rengeteg. A csapat szétoszlik, elfoglalja helyét -puskás, hajtó egyaránt. Alig zár a kör, az alvó határ megelevenedik. Jobbról, balról fut a halálraítélt pára, keresztezik egymás útját, majd együtt rohannak vesztükbe. A puskások töltenek, lőnek, a sok nyúl láttán idegeskednek. Egy, kettő, tíz, húsz, ötven. Ki tudja meolvasni mennyi tapsifüles. Mint akolbái kiengedett birkák, egymást taposva vágtatnak körbekörbe. Különösen az alsó részen szorul a kapca. Pattog a huszas, mint ágyú dörög a tizenkettes. A sok lövedéktől puskaporos a levegő. Görcs György állóhelyből tizenkilencet leterít, többnyire egy-egy 'övéssel. P e t r ik János sem adja Tálaláshoz fogtak a vadászfeleségek: ToncSko Rudolfné, Virág Nelli, Dobry Imréné és Gerhárt Józsefné kitettek magukért. Nyúlpapríkásukkal egyesre vizsgáztak. A szerző felvételei Mézes Endre a hajtők napi fizetéseként a nyulakat osztogatja alább. Húszig olvassa az áldozatok számát. Seres István kutyája vackából ugrat ki egy nyuszit. Pár pillanat, marii elköltözik az élők sorából. Nagy Alajosnak is jó a szeme, puskája Ritkán téveszt... bukfenceznek a nyulak kettesével. Mézes Endre beleizzad a nagy hajrába, míg T o n'c sk ó Rudolf, a vadásztársaság gazdája a tizenegyediket célozza Polák István, a járási vadászegyesület titkára ugyancsak szaporán töltöget. Vadásznak, hajtónak akad dolga. ■Nem bírják cipelni a nyulakat, rakásokba hányják, nyomukban a kocsi, annak hátára dobálják. Bö, nagyon bő a vadállomány. Három körben 530 nyúl kerül puskavégre. A határ javarésze érintetlen marad. Jut élvefogásra, marad telelőbe. Jó gazdák az alsószeliek, jó szakácsnők a vadászfeleségek. A sikeres vadászat után mindenki kedvére falatozik az ízletes nyúlpaprikásból, öblögeti torkát a finom borocskával. Sándor Gábor Nyúlvadászat Alsószelin
