Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-12-02 / 97. szám
Télen is tojjon a tyúk Sok háztáji baromfitartó teszi fel a kérdést: esznek a tyúkok, nehezek, akár a só, s mégsem tojnak télen. Vajon miért? A baromfitenyésztő szakemberek tudják a választ a kérdésre, a tenyésztőknek kell tehát néhány dologra ügyelniök, s akkor télen is tojik a tyúkjuk. Egy tenyésztő háztáji tyúkólja belülről Fontos, hogy a tyúknak szánt csirkék kelési idejét jól válasszuk meg. A márciusi, április eleji csirkéktől várhatjuk, hogy szeptemberre, októberre a háztáji körülmények között is ivrfrérettekké válnak s az őszi hónapokban elkezdik a tojást. A márciusnál korábbi csirkék rendszerint nem lesznek jó téli tojók, mert elkezdik a nyakvedlést, s emiatt nem kezdenek tojni, a későbbiek pedig, az egyre rövidülő napok miatt későbben érnek, s a tojást csak a tavaszi hónapokban kezdik el. A kelési idő helyes megválasztásán túl az is okozhatja a tojás téli szünetét, hogy kevés fény éri a tyúkokat. Pedig a fény serkenti a tojásképző szervek működését. A tyúk sötétben nem lát, nem táplálkozik, nem iszik, az őszi, téli hónapokban a nap nagy részét az ülőrúdon tölti, ez is gátja a rendszeres tojásnak. A tyúknak tehát az őszi, téli hónapokban világításra van szüksége. Magyarországon számos község lakói tudják már ezt s bevezették a villanyt a tyúkóljukba, hogy a napot ilymódon meghoszszabbítsák. Általában arra törekszenek, hogy a tyúk naponta 14 órán át legyen világos körülmények között. Ha tehát reggel csak nyolc órakor világosodik és délután négykor már besötétedik, akkor 6 órán ét kell égnie a villanynak. A cél szempontjából megfelelne a petróleumvilágítás is, azt viszont nehéz úgy elhelyezni, hogy tüzet ne okozzon. Mindegy, hogy reggel, vagy este, esetleg reggel és este hosszabbítjuk meg világítással a napot. Az azonban már nem mindegy, hogyan kezdjük el és hogyan hagyjuk abba a világítást. Általános szabály legyen, hogy fokozatosan kell felkezdeni és abbahagyni. Előbb csak fél vagy egy óráig világítsunk — amikor a nappalok rövidülni kezdenek — s ezt hosszabbítsuk olyan mértékben, ahogyan a sötét órák száma is szaporodik. Tél végén, amikor hoszszabbodnak a nappalok, fokozatosan rövidítjük a villanyvilágítás idejét is. Az egyik lajoskomáromi háztáji baromfitartó, Meixner Mátyás egyszer kipróbálta, mi történik akkor, ha hirtelen abbahagyja a világítást. A to-T-4 lánctalpas traktor Az Altaji Traktorgyár az idén kezdi meg a 4 tonnás osztályba tartozó T—4 általános rendeltetésű lánctalpas .traktor sorozatgyártását. A traktor motorja, amelyet az altaji traktorgyár szerkesztett és az AM—01 típusjelzést kapta, percenként 1600 fordulatszám esetén 110 lóerőt fejt ki; a kompresszióviszcny 16,5; a fajlagos tüzelőanyagfogyasztás 185 g/ff. LEÓ. A motor közvetlen befecskendezésű és az égéstér a dugattyú fenekén van elhelyezve. A traktor főmotorját az önindítóval ellátott PD—10 M típusú indítómotorral hajtják meg. Az erőátvitel részei: a tengelykapcsoló, a kardántengely, az irányváltó, a sebességváltó szekrény, a fölehajtás és a bolygókerekes differenciálmű. A tengelykapcsoló száraz, dörzstárcsás, állandóan zárt kettős tárcsával. A sebesésgváltó szekrény négyfokozatú, nyolc előre- és négy hátrameneti sebességfokozattal, valamint el van látva hajtásreteszelő szerkezettel. Az elméleti haladási sebesség 2,53—9,17 km/ó, hátra 3,49—12 km/ó. A bolygókerekes differenciálmű felszerelése következtében csökkent a nyomtávolság, s a lánctalpak felfekvési felületének növelése révén a fajlagos talajnyomás 0,35 kg/cmJ-re csökken. A traktor vázának felfüggesztése félmerev, egyetlen keresztirányú himbarúgóval van megoldva. A traktor eléggé stabil, járása sima, ami kedvezően mutatkozik meg a barázdák keresztbeszántásakor, különösen az öntözéses földművelésben. A traktor osztott-agregát rendszerű, függesztőszerkezettel és független hajtású eröleadó tengelycsonkkal van felszerelve. A traktorvezető fülkéje két férőhelyes, fémből készült, zárt vízfűtéses radiátorral és szellőztetési lehetőséggel van ellátva. A traktor célszerűen használható olyan energiaigényes munkákra, mint például a mélyszántás, nagy munkaszélességű és gyorsjáratú munkagépekkel végzendő kultivátorozás, vetés, boronálás, különféle meliorációs munkák. Nagy teljesítménye és a tüzelőanyaggal való takarékossága a 4,5—7 km/óra sebességtartományban mutatkozik meg. A 3 tonnás osztályba tartozó T—74 traktorhoz viszonyítva, a T—4 traktor fémigénye 9 %-kal, teljesítménye pedig 30 %-kal magasabb, viszont az egységnyi munkára eső ráfordítás 13,6 %-kal, üzemeltetési költségei 16,4 %-kal alacsonyabbak. * (MNSZ)- jástermelés 70 %-ról 30 %-ra csökkent néhány nap alatt. A tojás téli szünetelésében nagy szerepe van az alacsony hőmérsékletnek is. Köztudomású ugyanis, hogy a tyúkok tojástermelése erősen csökken, ha a hőmérséklet plusz tíz fok alá száll, fagypont körül pedig abba is hagyják a tojást. Amikor tehát erős hidegek vannak, legjobb a tyúkot ki sem engedni, hanem az etető- és itatóedényeket ólban elhelyezni. Ha a tyúkok vize befagy, akkor nemcsak azért nem tojnak a tyúkok, mert nem jutnak állandóan ivóvízhez, azért sem, mert fáznak s az elfogyasztott takarmány nagyrésze a test hőmérsékletének fenntartására, az ól „fűtésére“ használódik fel. Oka lehet a tojástermelés csökkenésének a helytelen takarmányozás is. Arra kell törekedni, hogy a takarmánynak, csak a fele legyen kukorica, vagy annak darája, a másik fele különféle gabonamagvak darája, lucernaliszt, házkörüli moslék, áztatott — előzőleg száraz — kenyérhulladék. A szakszerűen összeállított takarmány fontos része a vitamin. A tyúkok télen természetes vitaminhoz juthatnak, ha sárgarépát, káposztát, zölden szárított lucernát kapnak, ezekkel azonban teljesen egyenértékűek a takarmány kiegészítésére gyártott vitaminkészítmények. Amikor a tyúk nem tojik, gondoljunk arra, hogy a tojásban igen sok a fehérje s vajon ezt megkapják-e tyúkjaink takarmányukban ? Ha a takarmány csak 10 % fehérjét tartalmaz, abból még nem lesz tojás, — legfeljebb a tyúk erős leromlása árán — mert 10 %-nyi fehérjét tartalmazó takarmány csak a szervezet fenntartására elegendő. Tehát ennél több fehérjének kell lennie a takarmányban, ha tojást akarunk kapni tyúkjainktól. Télén a t'yúktartás is fokozott gondosságot kíván. Ha állataink ólja megfelelő — tiszta, jólberendezett, almozott, világítható, elegendő ülőrúddal, vagy trágyaaknás Ulőrúddal felszerelt — ha jól választottuk meg a tyúknak szánt csirkék kelési idejét s megfelelően takarmányozunk, télen is lesz tojásunk. Gönda Irén Fixálóketrec szarvasmarha számára (MVDr. Michal KOVÄC, a Központi Állategészségügyi Intézet bratislavai fiókintézete) Eddigi állapot: Az állatok egészségügyi, zootechnikai és inszeminációs kezelésekor alkalmazott eddigi segédeszközök és módszerek (vizsgálóboxok, különböző rudak, bekötés a vályúhoz stb.) nem biztonságosak, úgyhogy az állat könnyen megsérülhet és veszélyessé válhat mind a kisegítő személyzet, mind a szakember számára, aki a kezelést végzi. Ezenkívül az állatok fixálásának eddigi módjai nagyobb számú személyzetet követelnek. Javasolt megoldás: A szarvasmarha fixálóketrece négy 50 mm átmérőjű csőből készített oldalfalakból áll, melyeket négy hasonló átmérőjű cső köt össze. Az összekötő csöveken keresztül rudak vezetnek, végükön csavarmenettel és szárnyas anyával. Az oldalfalak hátsó függőleges rúdjaitól 1 m-nyire a második és harmadik vízszintes csövek között 30 mm átmérőjű függőleges cső, s arra vízszintes cső van ráhegesztve eltolható foglalattal. Ebbe a foglalatba kell behelyezni egy csövet, mely megakadályozza az állat mozgását. A jobboldali második rúd egyik része felemelhető, ami lehetővé teszi, hogy az állategészségügyi dolgozó jól hozzáférjen az állathoz. A ketrec elülső részét csőből készített ajtó, hátsó részét ugyancsak csőből készített pótajtó képezi. A ketrec stabilitására vastagabb pléhalátétekkel ellátót vascövekek szolgálnak. A ketrec rajzát az érdeklődők kívánságára a Mezőgazdasági Technika Kerületi Üzeme (Bratislava, 2ilinsá 1) küldi meg. Ökonómiai elemzés: A fixálóketrec előnyéi az áltatok fixálásának egyéb módszereivel szemben: 1. könnyen áthelyezhető, egy gazdaság számára elegendő egy ketrec, 2. csökkenti az állatok megsérülésének veszélyét, 3. növeli a munka biztonságát, 4. csökkenti a kisegítő személyzet számát. A fixálóketrec elkészítése 2200 Kcs-ba kerül. Az újítójavaslatot a Bratislavai Mezőgazdasági Technika Kerületi Üzemének TÚJ osztálya készítette. 0 Az újzélandi földművesek arra kérték a kormányt, fordítson egymillió font sterlinget (20 millió devizakorona) a rendkívül elszaporodott és tetemes károkat okozó üreginyulak irtására. (zn) 0 Kétezer puskacsőből csináltak kerítést a jugoszláviai Cetinje temp-1 lom köré! A rengeteg puskát az 1858—1876 között vívott harcokban zsákmányolták a Crna—Gora-iak a törököktől. (msz) 54. Új szerkezetű saláta-betakarítógép Az Arizonai Mezőgazdasági Kutatóállomás dolgozói a mezőgazdasági kongresszuson olyan kiváló önműködő betakarítógépről számoltak be, amely a fejes salátát válogatva takarítja be. A gép prototípusa egysoros, legfontosabb működő része a válogatóberendezés, amely a salátafejeket nagyságuk és keménységük szerint válogatja. A válogatóberendezés egész sor vertikálisan elhelyezkedő hengerből áll. Ha egy bizonyos átmérőjű és a berendezés által fejlesztett nyomásnak ellenálló salátafej a hengerek közé kerül, egy önműködő kapcsoló bekapcsolja az áramkört, és a vágószerkezet levágja a salátafejet. Ennél igen fontos, hogy a gép ne tegyen kárt azokban a salátafejekben, amelyek még a szántóföldön maradnak. A széleskörű szántóföldi vizsgálatok során a gépnek ez a prototípusa nagyon jól bevált, s ezért sorozatgyártását is megkezdik. Az előző adatok szerint a gép négysoros lesz. (MTA) Előregyártott üvegház-elemek 0 Az Edm Romberg u. Sohn cég Hamburgban legújabban poliésztergyantából és üvegszálakból álló műanyagból gyártja az üvegházak elemeit. Az előregyártott elemek 3 m hosszúak és 80 cm szélesek. A tetőgerinc 30° esésű. Az üvegház szerke-1964. december 2. zeti megoldása lehetővé teszi a könynyű kifűtést, ezért a fűtő csővezeték felszerelése igen egyszerű. A szellőztetés, amely a tetőhajlattól egészen a tetőgerinc csúcsáig ér, megakadályozza a harmatképződést. Az üvegház könnyen átszállítható. Az egyes előregyártott elemek 7 kg súlyúak, áruk 64 német márka. Egy üvegház, amely például 64 m hosszú (8 elemből áll', 1514 márkába, vagyis négyzetméterenként 79,— és köbméterenként 49 márkába kerül. Miért szükséges a tehenek kiegészítő takarmányozása és a legeltetési időtartam megváltoztatása ? A tehenek kiegészítő takarmányozásával például szénhidrátos száraztakarmánnyal, félnapos legeltetés esetén szénhidrátos silóval vagy zöldtakarmánnyal nemcsak az állatok jóllakottságát és a fölvett emészthető fehérje és keményítőtartalom közötti arány kiegyenlítődését érhetjük el, hanem az állatok hasmenését és fölfúvódását is meggátolhatjuk. Ezért ajánlatos, hogy a reggeli kihajtás előtt egyedenként 1—1,5 kg rosszabb minőségű szénát (vagy jó minőségű szalmát) és a napi szemestakarmányadag felét etessük meg. A bekötés után a szemestakarmány fennmaradó részét és takarmányszalmát etethetünk velük jóllakásig. A tehenek félnapos legeltetését legjobb a reggeli és a déli fejés között megszervezni. A meleg és hoszszúnapos hónapokban (június, július, augusztus) a legeltetést 6 és 9 óra, míg a hűvösebb és hoszabb éjszakás hónapokban, (május első fele, szeptember és október) 7 és 8 óra között vagy délután 13 és 16 óra között tartjuk meg. Az egésznapos legeltetésnek, akárcsak a félnaposnak szintén van reggeli szakasza. A hosszú és forró júniusi, júliusi és augusztusi délutánok az utolsó fejés után az ún. esti legeltetés (17 és 20 óra között) a hűvösebb májusi, szeptemberi és októberi délutánok pedig a délutáni (13 és 16 óra közötti) legeltetésre alkalmasak. Mindkét esetben egésznapos legeltetésről -Van szó. 55. Hogyan etethetjük a teheneket szárazonállás idején? szervezetük növekedése, fejlődésé még folyamatban van, s ezért takarmányadagjukat nem mennyiségben, hanem minőségben kell nijvelni. Tejelékenységüknelc el kell érnie a 2 kg-ot. C Miért kell fokozni egykét héttel az ellés előtt és után a tehenek takarmányozását ? A tehenek többségénél a vemhesség nyolcadik hónapjában veszi kezdetét a gyors tejapadás. Ha a tehén ebben az időben semmi jelét nem adja a tejmirigy-működés csökkenésének az alaptakarmány adagjából ki kell vonnunk a szemestakarmányt, a lédús takarmányokat pedig fokozatosan gyengébb minőségű szénával, esetleg átmeneti időre takarmányszalmával váltjuk föl. Ha ezek az intézkedések, melyek fokozásához a fejés folyamatos csökkenése is hozzájárul, nem mutatkoznak elég hatékonynak, ajánlatos ha egy-két napra megszüntetjük a tehén itatását. A tehén szárazonállásának már az első hetében folyamatosan megkezdjük az alaptakarmányadag etetését. 60—30 nappal a feltételezett ellési idő előtt azonban úgy etetjük a tehenet, mint akkor, amikor napi tejképzésük meghaladta a 7—8 kg-ot. Kisebb szemestakarmányadagot 1—1,5 kg-ot csak a nagyhasznosságú teheneknek adunk. A téli takarmányozási időszakban helyes, ha a napi siló Ví-ét vagy */3-át jó minőségű szénával helyettesítjük. Az ellés előtt egy hónappal fokozni kell a takarmányozási színvonalat, hogy a következő laktáció jó erőnlétben érje az állatot és hogy napi tejelékenysége ipeghaladja a 9—12 kg-ot. A későbbiek folyamán az alaptakarmányadag minőségének és az egyedek igényességének megfelelően naponta 1—2,5 kg szemeskeveréket etetünk, amit az ellés előtt 7—10 nappal megszüntetünk. Az üszők és a fiatal tehenek etetésénél .tekintettel kell lenni arra, hogy A szóbanforgó időszakot a tehénnek az elletőben kell töltenie, s étvágyát előbb gyenge, majd egyre fokozódó növekedés jellemzi. Ezért nemcsak a takarmány mennyiségére, hanem a minőségére is nagy súlyt kell helyeznünk. Az ellés előtt' álló Tehénnél nem szükséges a lédús szálastakarmány mennyiséget a széna javára csökkenteni. A szemestakarmánynak 1—1,5 kg főzött lenmaggal vagy egyéb speciális szemestakarmánykeverékkel való helyettesítését (pl. azonos súlyú lenmagpogácsa, zabdara és búzakorpa, vagy zabdara és lenmagpogácsa keverékkel) semmiképp sem ajánljuk, mivel ezzel nem befolyásolható és nem tehető könnyebbé az-ellés. Eddig ugyanis még senkinek sem sikerült bebizonyítani az ellenkezőjét. Megjegyezzük azonban, hogy az étvágygerjesztés szempontjából a búzakorpából vagy lenmagpogácsabúzakorpa keverékből készült meleg moslék bír némi jelentőséggel Az ellést követő második és harmadik napon elsősorban is jó minőségű szénát, kevés lédús takarmányt (takarmányrépát, zöld takarmányt, jó minőségű silót) és a fentebb említett' takarmányok segítségével készült meleg moslékot adunk a tehénnek. A szénaetetés lassú csökkentését a lédús takarmányok javára a tőgy állapotától és az állat étvágyától teszszük függővé, s ezzel párhuzamosan kezdjük a szemeskeverékek etetését is. A korpás meleg ivóst az ellést’ követő 8—9—10. napon itatunk. A laktáció második hetének végétől, vagyis a fejés kezdetétől még a legnagyobb hasznosságú tehénnel sem ajánlatos naponta 5 kg-nál több szemeskevertket etetni.
