Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-11-25 / 95. szám
Az üvegházi zöldségtermesztés néhány kérdése Hazánkban évente mintegy 10 hektárral növekszik az üvegházi termőterület, s ez jelentős beruházást igényel. Az üvegházak teljes kihasználása érdekében fordítsunk fokozott figyelmet a hajtatott zöldség termesztésére. Gondosan és szakszerűen műveljük az üvegházi termőterületet. Ugyanakkor az egyes zöldségfélék és fajták megválasztására is nagyon ügyeljünk. A FAJOK ÉS FAJTÁK MEGVÁLASZTÁSA Az üvegházban termesztendő zöldségfajok és fajták megválasztása az üvegház jó kihasználásának alapfeltétele. Így, késő őszidőben salátatermesztésen kívül az üvegházat kései karfiol utőtermesztésére is jól használhatjuk. A be nem érett karfiolt gyökerestől az üvegházba helyezzük át, ahol sűrűn elültetjük. Hideg időjárás esetén be is fűthetünk. Ilyen viszonyok között a karfiol továbbfejlődik és akkor lesz kész eladásra, amikor az már keresett áru. llymődon a félérett karfiolt egész december végéig is tárolhatjuk. Ennél a módszernél — a salátához hasonlóan — a hőmérsékletet alacsonyan tartjuk. Őszi idény zárultával az üvegházban csiperkegombát vagy zöldhagymát ^termeszthetünk. A többi zöldségfélét a fűtés költségessége és napsütés hiánya miatt — decemberben és januárban termeszteni nem kifizetődő. Ha az üvegházat nem üzemeltetjük, a talajt ajánlatos durván felásni és kifagyasztani. A tavaszi ültetés előtt szükséges a talaj trágyázása, főleg szervestrágyával. Tavasszal ugyancsak salátát ajánlatos termeszteni, amelynek ültetési ideje január vége és február első fele. Karalábé termesztésénél számolni kell azzal, hogy nagyon érzékeny a meghűlésre, s emiatt gyakran magbamegy. Ezidőtájt főleg a Kamyk vagy az új Dobrá salátafajtákat termeszthetjük, melyek jobbak a volt Böttner fajtától. Karalábéból a Morávia fajta a legmegfelelőbb, amely alakra nagyon hasonlít a hajtatásra használt Prágai fehér fajtához. Az üvegházak fő terményei: a salátauborka, paprika, esetleg paradicsom. Ezek közül a salátauborka a legigényesebb, amely nagy munkaráfordítást és gondos ápolást követel, rendes termés esetén azonban a legkifizetődőbb üvegházi növény. Ez évben a nyugatszlovákiai kerületben az üvegházi uborka nagy részét gombabetegségek és takácsatka károsították. Ezek ellen nehéz az egyidejű védekezés, mivel a gombabetegségeknek a páradús levegő kedvez, míg a takácsatka magasabb hőmérséklet és száraz levegő közepette szaporodik a legjobban. A takácsatka irtására legjobban az angol gyártmányú Phosdrin vált be, valamint a fosfotion magasabb koncentráció (1—3%) mellett. A közeljövőben új hazai gyártmányú vegyszer kerül forgalomba Parafosfotion néven, melyet célszerű lenne kipróbálni a takácsatka üvegházi Irtására. A paprikát üvegházban legtöbbször a levéltetű károsítja, amely ellen Fosfotionnal vagy más szerves foszfáttal, s rendszeres permetezéssel védekezünk. Hajtatásra kitűnően meg-Szója a háztartásban (III) Az összes szójakészítmények közül a szójaolaj a legfontosabb. Ez a finom olaj vetekszik az olívaolajjal. Ugyanis a zsír minőségét az dönti el, hogy a zsírféleségek milyen arányban szerepelnek benne. Igen fontos a zsír koleszterin tartalma. Ez az anyag a zsírban van és fokozott zsiradékfogyasztásnál emeli a vér koleszterin tartalmát. Ha ez a vérben felhalmozódik és az érfalakra lerakódik, érszükülés áll be, ami azután kiválthatja az érelmeszesedést és a koszorúérmegbetegedést, különösen ha már az erek fala bizonyos mérgektől, mint pl. a nikotin, meg van támadva. Míg az állati zsiradék, mint disznózsír, szalonna, sőt a vaj, tojás, de bizonyos növényi olajak is, mint a pálmaolaj, vagy kókuszolaj, emelik a vér koleszterin tartalmát, addig a szójaolaj, sem a többi szójakészítmény nem tartalmaz koleszterint, s igy nem idézi elő ezen betegségeket, vagy e betegségeknél gyógyithatólag hat. A szójaolaj házi használatra odahaza is előállítható. Azon a vidéken, ahol n§m is olyan régen divatban volt a kender vagy napraforgóolajjal való főzés, ott még felfedezhetők a régi olajprések. E présekkel a szójabab kipréselhető. A préselés előtt a szójababot megmossuk, utána megszárítjuk, mert nyersen a szójabab nem préselhető. A kicsurgott olajat sűrű szitán átszűrjük és üvegekbe öntjük. Az üvegeket a felhasználásig hűvös helyen tároljuk. Ahol nincs olajprés, ott úgy segíthetünk, hogy a megszárított szóját a kávédarálón durvára megdaráljuk és a gyümölcsprésen (a húsdarálóhoz hasonló daráló a ribizlibor készítésénél) átpréseljük. Ha a préselés nehezen menne, akkor kevés vízzel öntjük fel a maszszát. Szója mint takarmány. E cikk keretében csak néhány sorban kívánom ismertetni a fennálló lehetőségeket háziállataink takarmányozásánál. A préselésnél visszamaradt pogácsát, amely még jelentős zsírtartalommal bír, mert házilag nem tudjuk maradék nélkül az olajat kisajtolni, mint az iparban, amíg nyers, összedaraboljuk, majd megdaráljuk, ha lehet a kalapácsos darálón és háziállataink abraktakarmányozásánál felhasználjuk. A szójában lévő lecitin és egyéb anyagok, valamint a magas fehérjetartalom kedvezően hat a növekedésre, ezért apró állatainkkal sikerrel felhasználhatjuk. Különösen előnyös a tojóstyúkokat szójával etetni. Napi 2 — 3 deka szójabab, vagy dara egy vagy kétéves tyúknál az évi tojáshozamot évi 200 darabra emeli fel. A kotlás időtartama azonban lecsökken 7—8 napra, ezután újra tojni kezdenek. Tehát tojásokra ültetett kotlósnak ne adjunk szóját, mert otthagyja a tojásokat; ugyanis a szója serkentőleg hat az ivarzásra. Kochanovszky Edgár mérnök, (Cabaj) RU-4,0 típusú műtrágyaszórógép felel a PCR paprika-fajta, valamint a Cseh korai fajta is. A paprika üvegházi termesztése a szokásos ápolási eljárások betartása mellett kifizetődő, mivel minden évben biztos termést hoz. A paradicsom hajtatásánál nem rendelkezünk megfelelő hazai üvegházi fajtákkal. Az egyetlen hajtatásra alkalmas hazai fajta a Stupnicei, kis terméshozamot ad, az általa elért bevétel elmarad a paprika és az uborka mögött. A külföldi Nox-bizon fajtával kétannyi termés érhető el, mint a saját fajtáinkkal, s így a termesztése kifizetőbb. Azért is indokolt a paradicsom üvegházi termesztése, mert a növényi sorrend kibővítésével megakadályozzuk a talaj egyoldalú kimerülését és a két fő hajtatott zöldségfélével — a salátauborkával és a paradicsommal. A TALAJ ÁPOLÁSA Az üvegházak talaja a szokásos termesztési módok mellett rövid időn belül elveszti termőképességét. Legjobb lenne a talajt minden 8. évben 25—30 cm rétegben kicserélni. A talaj megfelelő kezelésével a talajcserét el lehet odázni. A talaj kimerülése az üvegházakban főleg a következő okok miatt áll be: 1. A káros baktériumok és gyomok elszaporodnak és kedvezőtlenül hatnak a növények fejlődésére. Ez ellen a talaj csírátlanításával védekezünk gőzkezelés, vagy vegyi anyagok — például Nematin — által. 2. A talaj leromlását az üvegházban a rossz minőségű öntözővíz is okozhatja, amely némely vidékeken nagy mértékben tartalmaz ásványi sókat, és ha ezek a talajban nagyobb töménységben vannak jelen, károsan befolyásolják a talaj szerkezetét és a növények fejlődését. A talaj elszigeteléséhez hozzájárul a műtrágyák túladagolása, ezért az üvegházban fokozottan alkalmazzunk szervestrágyát. Az üvegházi talaj elszikesedése a növényeken úgy mutatkozik meg, hogy, nem fejlődnek rendesen, leveleik összezsugorodnak és gyakran az egész növény rothadásnak indul. A sók talajból való eltávolítására jól bevált az üvegházi talaj kiadós öntözése a tenyészidény után (augusztus) 50—60 mm víznormával. Ezt az öntözést 2— 3-szor megismételjük. Az öntözés előtt a talajt fellazítjuk, hogy lehetővé tegyük a víz egyenletes leszivárgását a talajba. Üvegházi talaj szikesedésének megakadályozása céljából fontos a talajt és az öntözővizet vizsgálatnak alávetni és az eredménynek megfelelően az üvegház talaját kicserélni, vagy jóminűségű vizet biztosítani. Takács Miklós Az NH-100 jegyű hidraulikus rakodódaru keretének módosítása SVARC JOZEF, VELIMI EFSZ Eddigi állapot: Az NH-100 jegyű hidraulikus rakodódaru markolóvillái szalagacélból készültek. Ilyen kivitel esetén a markoló kereke gyakran meggörbül. Javasolt megoldás: Az újító csőszerkezetű keretet javasol (lásd a rajzot), amely nem görbül meg. A markolófogakat csavar rögzíti a keret alsó részéhez. Ökonómiai elemzés: A velimi EFSZ- ben az újítás bevezetésével a megtakarítás összesen 1200 koronát tett ki. Az újító ja vaslat szerinti módosítás 378 koronába került. Az újítójavaslatot a Mezőgazdasági Technika Kerületi Üzeménél Prágai TÜJ osztálya készítette. Az Antarktisz állatvilága Fehér vérű halak Obr. 4. Cprava Ronscrukce rámu drapákn n&kládaCe NH-100. A szovjet kutatók az Antarktisz állatvilágának kutatása során több mint száz új gerinctelen állatot és halfajt fedeztek fel és sok érdekes jelenségre bukkantak. Különösen érdekesek az úgynevezett fekete szemű rákokkal végzett kutatások eredményei. Ezek a 3—6 cm hosszú állatok az Antarktisz vizeiben igen elterjedtek. A viz felszínének minden négyzetmérföldjére kb. 14 millió ilyen feketeszemű rák jut. Sokmillió mázsa fehérje nyersanyag készíthető belőlük, s ez a mezőgazdaságban kalóriadús készítmények és takarmányliszt formájában igen eredményesen felhasználható. Biológiai szempontból igen érdekesek a fehér vérű halak. Ezek onnan kapták nevüket, hogy vérükben nincs hemoglobin. A vörös vértestek majdnem teljesen hiányoznak vérükből és a vér vastartalma a közönséges halakénak csupán 25 %-át éri el. A kutatók a fehér vérű halak 7 fajtáját vizsgálták meg, s arra a feltételezésre jutottak, hogy ezéknélc a tíafafr= nak a szervezetében az oxigéncsere hemoglobin híján a plazmában fel-1 oldott oxigén útján tör-1 ténik erősen fejlett bőrlégzés mellett. Ez a faj semmiképpen sem tekinthető kiveszőiéiben lévőnek. Tizenhat fajuk ismeretes, s ezek mind nagy halak s egy kivételével mind az Antarktiszon élnek hideg, oxigénben dús vizekben. A fehér vérű halak oxigéncseréjének problémáját és a fehér vér képződésének okait még nem sikerült tisztázni. (fdn) M Pótoljuk-e télen ■ hugyannyal és ammóniával a fehérjehiányt? A Vinnjicai Népgazdasági Tanács (Szovjetunió) hmelnyicki mezőgazdasági gépgyára megkezdte az RU—4,0 típusú, műtrágya és zöldtrágya-növények magjának együttes talajbajuttatására szolgáló gépek sorozatgyártását. A gép rendeltetése: granulált műtrágya és zöldtrágyanövények magjának a szántóföldeken és gyümölcsösökben való felületi szórása. Az SzNT—2,8 műtrágyaszóróhoz viszonyítva a RU—4,0 típusú műtrágyaszórógépnek számos előnye van: az elméleti adatok szerint teljesítménye 1,43-szor nagyobb az egységnyi munkára eső ráfordítás viszont 40,8 Vokal, az egységnyi munkára eső közvetlen kiadások 31,5 Vo-kal, a folyamat fémigénye 39,6 %-kal, energiaigénye pedig 29,6 %-kal kevesebb. A gép munkaszélességé por alakú mútrágyaféleségek szórásakor 8 m, granulált műtrágya és zöldtrágyamag szórásakor 12 m (szeles időben végzett munka során viszont csak 4—5 m). Teljesítménye 4,5—12 m munkaszélesség esetén és a traktor 8,5 km/ óra haladási sebessége mellett 3,8— 10 ha/óra. A műtrágyaszórás hektáronkénti normája 50—1165 kg, zöldtrágyamag szórása esetén 5,2—38 kg. A tartály befogadóképessége 325 dm5. A műtrágya-adagoló szerkezet négypálcás, a magszóró szerkezet hárompálcás típusú. A hajtószerkezet lánc-fogaskerék rendszerű, melyet a traktor erőleadó tengelycsonkja hajt; a szórótárcsa percenkénti fordulatszáma 810. Az RU—4,0 típusú műtrágyaszörógép függesztett, 0,0—1,4 t osztályú traktorokkal üzemeltethető, a traktorvezető kezeli. A gép hossza 1700 mm, szélessége 1170 mm, magassága 1509 mnatn, súlya 220 kg. A tehenek féli takarmányadagja nagy erőfeszítések ellenére Is szűkölködik emészthető fehérjében. A fehéqjehiányt azonban, ha nem is teljes mértékben, de részben pótolhatjuk szintetikusan, vegyileg előállított fehérjét’ és nitrogént' tartalmazó anyagokkal, elsősorban hugyannyal és ammóniával. A tehenek előgyomrában lévő mikroflóra ugyanis nagyon jól tudja értékesíteni ezeknek az anyagoknak a nitrogénjét, persze csak abban az esetben, ha a takarmányadagok kevés növényi eredetű ami'dokat és ún. készenléti energiát (keményítő és cukordús takarmányokat) tartalmaznak. A hugyanyf — tehenenként naponta 50—1000 grammot — legajánlatosabb kukoricasilóval keverten etetni, melyhez a silózásnál 1 q zöldanyagra 0,5 kg-ot adagoljunk. Ajánlatos azonban az egyszeri etetésre eső hugyanymennyiség (1:2 arányban) meleg vízzel történő feloldása, s a nyert ké-' szítmény azonos mennyiségű melaszszaf való összekeverése is. A keverékből a különböző takarmányokat ugyanolyan mennyiségben öntözzük meg, mint a silőzásnál. A napi hugyanyadag anyagot reggeli és esti etetésre osztjuk fel. Hugyaoyt vízben pl. folyékony élesztősített takarmányokban, korpás mbs-1 lékban stb. feloldva nem adagolhat tunk a teheneknek, mivel így közvetlenül a mirigyes gyomorba kerül, ahol mérgezést idéz elő. Igaz azonban, hogy bizonyos idő elteltével a megengedett 50—100 grammnál nagyobb mennyiségben is adagolhatjuk, de csak abban az esetben, ha fokozatosan 3—4 nap alatt térünk át a nagyobb mennyiség adagolására. Nem ajánlatos ezt az anyagot az előrehaladott vemhességű és a laktáció első hónapjában lévő teheneknek adni. A 25 % ammóniát tartalmazó ammóniás vízből 1 q kukoricaszilázsra és más takarmányra általában 1—1,2 litert szoktunk felhasználni. A szénhidrátos takarmányok ammóniás víz-’ zel való kezelése kellemetlen szagúvá teszi a takarmányt. Ez és más káros hatása miatt az ammónia használata csak ideiglenes megoldás. Milyen jelentősége van a takarmánycukorrépa etetésnek és a melegvíz itatásnak ? Azt, hogy mekkora hatással van a tehenek hasznosságának fokozására a takarmánycukorrépa, eddig még nem tudjuk. Tény azonban, hogy szeletelten nagyon szeretik a tehenek s ízletesebbé tehetjük általa a kukoricasilót, de más kevert takarmányt’ is. Sőt a kukoricasilót 4:5,6 súlyarányban kitűnően kiegészítheti. A szovjet szakemberek egyébként' ajánlják, hogy a takarmánycukorrépát télen a lehetőség szerint mindig, de legalább a legnagyobb hasznosságú és a laktáció 2—3 hónapjában lévő teheneknek na-; ponta adjuk 10—20 kg-os mennyiségben. A takarmánycukorrépával viszonyaink közt feltétlenül számolni kell, mint' kiegészítő anyaggal az ízesített takarmányok előkészítésénél. Mivel a tehenek az erős telek alkalmával a takarmánnyal felvett energia egy részét arra használják fel, hogy testük hőfokának megfelelően melegítsék fel a takarmányt, olyan megoldás keresésére szorultunk, mellyel ezt az energiaveszteséget' pótolni lehet’. Szakembereink a megoldást a meleg víz — 20 °-os — itatásában látják. De annak ellenére, hogy a gyakorlatban számos ilyen kísérletet hajtottunk végre, nem ismerjük azt a hatást, melyet a meleg víz gyakorol a tehenek hasznosságára. így pl. a Rapotíni Szarvasmarhatenyésztési Kutató Intézetben 1962. év első negyedében végrehajtott kísérletek során bebizonyosodott, hogy az önitatőnyújtotta vízzel szemben szívesebben isznak az állatok 30 fokra melegített vizet. Lényegesebb javulást azonban hasznosságukban csak a kísérletek kezdetén és az erős fagyok idején észleltek. A kísérleti állatok hasznosságát azonban 0,3 kg tejjel, takarmányadagjuk 0,3 kg széna vagy 0,12 kg szemeskeverék megtoldásával, tehát anélkül is elérhetjük, hogy költséges és nagymennyiségű villanyáramot igénylő vízmelegítőt építenénk. Ezért felvetődött az a kérdés, hogy az amúgy is túlterhelt' villanyáram hálózatra való tekintettel nem "volna-e előnyösebb, ha vízmelegítő építése helyett a takarmányelőkészítőben és az istállókban lévő vízvezeték szigetelésének tökéletesítését tűznénk magunk elé. Az NH-100 jegyű hidraulikus rakodódaru keretének módosítása 1964. november 25.
