Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-11-25 / 95. szám

Fontos határozatokat hozott a CSKP Központi Bizottsága\ Emelik a mezőgazdasági termékek Sásárlásl Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága november 18-án és 19-én plenáris ülést tartott Prágában, amelyen a Központi Bizottság plénuma a népgazdaság 1965-ös fejlesztési tervének kidol­gozásáról, mezőgazdaságunk jelenlegi állapotáról, valamint mezőgazda­­sági termelésünk továbbfejlesztéséről tárgyalt, összhangban a XII. kong­resszus határozatával. Ezenkívül megvitatta a mezőgazdasági termé­nyek felvásárlási árának néhány módosítását. A CSKP KB plénuma az elhangzott beszédek utáni vitát követően határozatot fogadott el a megvitatott feladatok teljesítésének biztosí­tása céljából. termelést, jobban elégítsük ki a la- ® kosság szükségleteit. Ez a terv na­­gyobb figyelmet szentel a termelés '£■ minőségi oldalának és kiinduló pontja l az 1966—1970. évi terv kidolgozásá­nak. Az 1965. évi mezőgazdaság fejlesz­tési terv továbbra is megkívánja, „ hogy előnyben részesítsük a növény- '? termesztést. Keresnünk kell a gabo- j naneműek termelése további fokozá- \ sának és a takarmányalap bővítésének útját, módját. A mezőgazdasági üze­mek elsőrendű kötelessége, hogy gondoskodjanak a föld hatékonyabb felhasználásáról. (A termelési igaz­­gatóságok biztosítják, hogy 1965-ben minden mezőgazdasági földterületet, azok kivételével, amelyek nagy be­fektetést igényelnének, maradéktala­nul bevonnak a termelési folyamat­ba. A kerületek, a járások és a mező­­gazdasági üzemek feltételeihez iga­zodva megkülönböztetett módon lá­tunk hozzá a hús, a tej és a tojás termelésének és felvásárlásának biz­tosításához. A mezőgazdasági terme­lés fejlesztéséyel és belterjessége növelésével párhuzamosan feltétlenül intézkedéseket kell foganatosítanunk a terményegységre eső költség csök­kentése és a munkatermelékenység növelése érdekében. A mezőgazdasági termelési igazga­tóságok tevékenységét mélyítsük el, hogy a terv teljesítésére irányuló in­tézkedéseik kötelezzék a mezőgazda­­sági üzemeket, s a termelési igazga­tóságok megfelelő eszközökkel ren­delkezzenek, amelyeket az egységes irányelvek keretében saját belátásuk szerint felhasználhatnak. A mezőgaz­dasági termelési igazgatóságok fel­építését összhangba kell hozni a já­rások feltételeivel és tökéletesíteni kell együttműködésüket és kölcsönös kapcsolataikat a nemzeti bizottságok­kal. Már két évtizede elhallgattak a fegyverek, de a háború pusztítása még mindig jelentős összegbe kerül népgazdaságunknak. A Gúta melletti Kis- Duna és Vág összefolyásánál is felrobbantották a hidat a második világháború alatt s azóta egyirányú hadi hídon közlekedtek. A múlt évben teljes ütem­ben hozzáfogtak egy korszerű híd építésének, amelyet a jövő évben felsza­badulásunk 20. évfordulóján adnak át a forgalomnak. Az 1965-évi népgazdaság­­fejlesztési tervről A Központi Bizottság megtárgyalta és értékelte januári és márciusi ha­tározatainak teljesítését. Ezek a ha­tározatok a XII. kongresszuson kitű­zött feladatokkal összhangban az egész párt és minden dolgozónak fi­gyelmét a tervfeladatok teljesítésére összpontosították, és széleskörű kez­deményezést váltottak ki az állami terv teljesítése és túlszárnyalása fo­lyamatában. Az 1964. évi terv célki­tűzése a társadalmi termelés további növelése volt a belső tartalékok ha­tékonyabb feltárása és felhasználása, főleg a munkatermelékenység növe­lése és a költségek csökkentése útján. A határozat többek között megálla­pítja, hogy a népgazdaság fejleszté­sében elért eredmények a társadalmi termelés újbóli növekedéséről tanús­kodnak. A népgazdaság hatékonysá­gának növelésében azonban nem ér­tünk el alapvető fordulatot. Bár sike­rült megszüntetnünk a felesleges készletek felhalmozását, ennek elle­nére iparunkban a készleteket az év végéig nem csökkenthetjük a terve­zett mértékben. A múlt évhez viszonyítva kedvezőb­ben alakult a mezőgazdasági, főleg az állattenyésztési termelés. A végső eredményt azonban kedvezőtlenül be­folyásolta a köztársaságunk területé­nek jelentős részét sújtó aszály. Ezért elsősorban a gabonaneműek és a ta­karmányok termesztésében nem ér­jük el a tervezett szintet. A betaka­rításnál komoly veszteséget okoztak a szervező és az irányító munka foj gyatékosságai is. Ez kedvezőtlenül be­folyásolta a betakarítást s ennek kö­vetkeztében a gabonaneműek behoza­talára kényszerülünk. A gazdasági állatállomány haszna növekedett és túlszárnyaljuk a hús és a tojás fel­­vásárlási tervét is. A tej piaci terme­lésében ugyan nem érjük el a terve­zett mennyiséget, de a felvásárlás így is a tavalyihoz viszonyítva 8 Vo­kal magasabb lesz. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok útján foko-i zatosan életbe léptetjük a mezőgaz­dasági üzemek vállalati irányítását. Ezek az igazgatóságok mind jobban hozzájárulnak a mezőgazdasági ter­melés fellendítéséhez. Továbbra is hiányosság, hogy az irányítás terme­lési-vállalati alapelvét a megfelelő mértékben nem alkalmazzák, főleg közgazdasági viszonylatban. A határozat leszögezi; az 1965-évi terv célkitűzése, hogy felhasználjuk a népgazdaság minden rendelkezésre álló forrását, gyorsabban növeljük és hatékonyabbá tegyük a társadalmi Ha valaki összegezné a HNB mun­káját, háborútól az idei választásokig Dunaradványon, bizony szomorú ké­pet kapna. Húsz év alatt ugyanis jó­formán semmi sem létesült, mintha senki sem törődött volna a község­gel. Megpróbálom megrajzolni a falu képét. A Népi Fogyasztási Szövetke­zet hús- és méterárú üzlete kb. száz­éves, nedves épületben kapott he1 lyet. A vendéglátó üzemről nem is beszélve, az egy 125 éves rozoga, toldott-foldott épületben van. A bor­bélyüzletbe pedig nem ajánlatos be­lépni életbiztosítás nélkül, mert nem lehet tudni, hogy mikor dől össze. Az iskola, ahová jelenleg 74 tanuló jár (járt 150 is), egy volt családi házban kapott menedéket. A környéken talán ez, az egyetlen épület, amelyen még most is látható a háború nyoma. Mindez csak egy kis bevezető volt a falu külsejéről, de reméljük, hogy rövidesen múlttá válik. Az idén megválasztott vezetők már etjdig is szemmel látható munkát vé­geztek. Székely elvtárs, a HNB elnöke alig foglalta el a helyét, máris beje­lentette a lakosságnak, hogy gyalog­járót építenek. Mindenki nagy lelke­sedéssel fogadta a tervet és vasárna­ponként szorgalmasan jártak brigád­ra. A szövetkezet vezetősége jármű­veket biztosított és így mintegy 110 köbméter kavicsot vittek a színhelyre. Cement hiányában eddig csak 150 m2 készült el, a munkát a jövő évben folytatják. Nemrég avatták fel a már. régóta épülő tűzoltószertárt. Ezt az épületet a Z akció keretében építették fel. A rozoga iskola felújítása érdekében a JNB már intézkedett, 200 ezer ko­ronát utalt ki a javításra. A község jelenlegi vezetői a parko­sításról is gondoskodnak. A falu kö­zelében levő 3,5 hektár parlagon he­verő földterületet tavasszal parkosít­ják. A közeljövőben építenek a falu közelében egy hidat, s a községen keresztül haladó utat is felújítják. Egyelőre csak ennyit a helyi veze­tők terveiről. Ha a múltban is ennyit csináltak volna, a község külalakja ma már bizonyára szebb lenne. Trenka Tibor (Dunaradvány) Az érem két oldala Nagy ünnep a Bodrogközben Bodrogköz lakossága ez év novem­berében ünnepli felszabadulásának ju­bileumát. Immár húsz éve, hogy a volt királyhelmeci járás a Tisza és a Bod­rog menti községek megpillantojtták a szovjet hadsereg első hírnökeit. Húsz év nem nagy idő a történelemben, de Bodrogköz életében, fejlődésében tel­jés évszázadot jelent. Húsz évvel ez­előtt a kis ablakú szalmatetős házikók­ban különböző betegségek pusztítottak. Az egész járásban nem volt egy kór­ház, de még megfelelő rendelő sem. Az emberek orvos- és gyógyszer hiá­nyában pusztultak el. Egyszóval na­gyon nehéz körülmények között élt Bodrogköz népe. November 7-én nagy ünnep volt Királyhelmecen. Akkor adták át kül­detésének a királyhelmeci kórházat, melynek igazgatója a környék egyik A CSEMADOK szervezetei idén ün­nepük fennállásuk 15. évfordulóját. Az évforduló alkalmából visszatekin­tenek a múltba, milyen munkát is vé­geztek. Sok helyi szervezet büszke lehet az elért eredményekre. A losonci járásban levő Csáb község CSEMADOK-szervezetének tevékeny­sége főleg a színjátszásban merül ki. Moliére, Gogol, Dávid Teréz, Egri Vik­tor, Lovicsek Béla színműveit mutat­ták be. Ezelőtt" pár évvel megalákí- 1f<ftták"'égy táhccsopörtbt' is. A fágok szorgalmasan gyakoroltak, felléptek a kerületi fesztiválon, valamint a gom­baszögi CSEMADOK-napokon. Tehát szép eredményeket értek el. Sajnos, a színmüveket egy istállóból átalakí­tott 120 férőhelyes művelődési ott­honban adhatták csak elő. A jövő nemzedék nevelésére na­gyobb gondot kellene fordítani. Ez korszerű iskola nélkül el sem kép­zelhető. Sajnos, Csábon tanterem hiányában kénytelenek két műszak­ban tanítani. A mai modern közlekedési eszkö­zöknek már nem megfelelő a rossz állapotban levő rázós út. Egészség­­ügyi szempontból sem mindegy, hogy milyen a községet átszelő út. A falu mellett vezető 508-as számú utat a közelmúltban ugyan leszurkozták, de a községen keresztülvezetőt továbbra is a régi állapotban hagyták. Hogy miért? Arra csak a járási nemzeti bizottság tudna választ adni. Balga István (Csáb) Határozat a tej és egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási árának rendezéséről és a mezőgazdasági termelésben dolgozók anyagi érdekeltsége növelésére irányuló további intézkedésekről A párt Központi Bizottsága a ter­melés anyagi biztosításával együtt figyelmet szentel a szövetkezeti ta­gok és az állami gazdaságok dolgozói fokozott anyagi érdekeltségére a me­zőgazdasági termelés eredményeiben. Elsősorban a szövetkezeti dolgozók szociális biztosításának bővítéséről van szó, amelynek színvonala lénye­gesen megközelítette a többi dolgozó szociális biztosítását. Az állami gaz­daságokban egyes szakmánál emelték a béreket. Prémiumokat vezettek be a tej piaci termelésének növeléséért, bővült a gép- és traktorállomások tevékenysége, továbbá számos más intézkedés is történt. A CSKP Központi Bizottsága érté­kelte a felvásárlási rendszert és a többi ökonómiai eszköz eddigi hatá­sát, amelyek kifejezésre juttatják az állam és a mezőgazdasági üzemek közötti kapcsolatot. E kapcsolat né­hány oldala azonban nem gyakorol kellő hatást a mezőgazdaságon belül mutatkozó különbségek leküzdésére, a munkaerők folyamatos biztosítására és anyagi érdekeltségükre a termelés gyors növelésében és a termelő esz­közök hatékony felhasználásában. A CSKP XII. kongresszusa határo­zatainak megvalósításával kapcsolat­ban foganatosított egyes intézkedések kiegészítésére a párt Központi Bi­zottsága jóváhagyja: a) A mezőgazdasági üzemek anyagi érdekeltségének megszilárdítását azon termékek termelésének növelésében, amelyek döntő fontosságúak a lakos­ság ellátásának szempontjából. Ezen kívül növelni kell a fiatalok érdeklő­dését a mezőgazdasági munka iránt. Az EFSZ-ek és az egyénileg gazdál­kodó parasztok jövedelmét 669 mil­lió koronával kell növelni. b) Erőteljesen fokozni kell a szarvasmarha-tenyésztést és a ter­melés fejlesztése iránti anyagi érde­keltséget: — egy liter 3,6 % zsíradéktartalmú tej felvásárlási árát az eddigi 180 koronáról 2,— koronára emelik fel, — a vágómarha felvásárlási árát a magasabb minőségű osztályokban a bikák, ökrök és üszők csoportjában az élősúly 1 kg-ért átlag 1 koronával emelik, — a haszonmarha felvásárlási árát az egyes kategóriákban 1—3 koroná­val emelik az élősúly kilogrammjáért számítva, — a kis tehénállománnyal rendel­kező szövetkezetek, amelyek fiatal állatok befolyatásával minden év vé­gén növelik a tehénállomány számát az előző év hasonló időszakához vi­szonyítva, darabonként átlag 1500 korona prémiummal jutalmazzák. iiyujiou eszközök részleges pótlása céljából a vágósertések árát kilogrammonként 0 50- koronával a vágócsirkéét 1.50 ko­ronával, a kacsa árát a téli és nyári felvásárlási árak bevezetésénél kilo­grammonként átlag 2 koronával, a borsó árát mázsánként 100 koronával leszállítják. d) Jobban kell felhasználni az ál­lam és a mezőgazdaság közötti érték­kapcsolatot a termelés fejlesztésére. E célbgl a tavalyi év tapasztalatai alapján az 1965-ös és 1966-os évek­ben ki kell szélesíteni a piaci terme­lés emeléséért kifizetett prémium­­rendszert, amelyet az utóbbi három év átlagához viszonyítva a következő termékeknél vezetnek be: a piaci tej termelése növeléséért a hegyi és burgonya zabtermelő körzetekben literenként 1,20 koronával, a burgo­nyatermő körzetekben 0,90 koronával, a cukorrépa és a kukorica-termő kör­zetekben 0,50 koronával; e) a gabona piaci termelésének emeléséért, beleértve a vetőmagot is, 20 koronával mázsánként minden termelési körzetben; f) a cukorrépa piaci termelésének emeléséért 2,50 koronával 100 kilo­grammonként a cikória termelésének emeléséért 6 koronával mázsánként. g) Egyúttal felemelni néhány ter­mék felvásárlási árát; éspedig a ku­koricáét 15 koronával mázsánként, felár formájában, az étkezésre hasz­nált bab felvásárlási árát 500 koro­nával mázsánként, a fűszerpaprikáét 5 koronával kilogrammonként, a szó­jáét 400 koronával mázsánként. Ezek az árváltozások nem érintik a fogyasztási árakat. Az irányítás gazdasági eszközeinek rendszerében az eddiginél jobban kell felhasználni a mezőgazdasági adót a diferenciális hozam megoldá­sára. Az EFSZ-ek álló alapjainak nyil­vántartásában feltüntetik és leírás formájában amortizálják azokat az állóeszközöket, amelyek már nem szolgálják a termelést. A mezőgazdasági üzemek irányító tevékenységében rendszeresen érté­kelni kell és meg kell oldani a ter­melési alapok felhasználásának fokát, az önköltség változását az egyes ter­mékeknél. A felsorolt módosítások a CSKP KB által januárban és márciusban jóvá­hagyott intézkedésekkel együtt je­lentős társadalmi eszközöket bizto­sítanak a mezőgazdaság további fej­lesztésére. A társadalom ezért joggal várja el, hogy a mezőgazdasági dol­gozók ezeket az eszközöket teljes mértékben felhasználják a termelés fokozására és egyúttal a lakosság élelmiszer-ellátásának biztosítására. legismertebb és legtapasztaltabb orvo­sa, dr. Adler Lajos. A megnyitási ün­nepségen jelen voltak az Egészségügyi Megbízotti Hivatal, a kerület és a járás képviselői, valamint a környék üzemeinek küldöttei. Az új kórháznak 220 ágya és négy osztálya van, (sebé­szet, belgyógyászat, szülészet és gyer­mekosztály). Az elmondottakhoz meg kell említenem, hogy a királyhelmeci kórház modern berendezései és a gyógykezelési eszközök beszerzésében legnagyobb érdeme Adler doktornak van. Nem csoda tehát, hogy pártunk éppen őt állította e huszonnégy mil­lió értékű 290 alkalmazottal rendelkező kórház élére. Bodrogköz népe ezen ünnepi napon meleg szeretettel és há­lával gondolt Adler doktorra és sok sikert kívánt további munkájához. Kertész Pál (Nagykapos) Egyszerűsítették ° disznóölési engedélyek kiadását A mezőgazdasági termékek felvá­sárlási szerveinek igazgatósága lé­nyeges változtatásokat eszközölt a házi disznóölés engedélyezése tárgyá­ban. Az eddigi gyakorlattal ellentét­ben az EFSZ-tagoknak már nem kell írásban kérvényezniük a HNB enge­délyét az első sertés vágatására. Eb­béli kérelmüket szóbelileg terjeszt­hetik elő, megfizetik a 25 korona illetéket és megkapják az engedélyt. Ugyanebben a kedvezményben része­sülnek a földnélküli parasztok és a félhektárnál nagyobb földterülettel nem rendelkező gazdák. A második és a további sertés vá­gásra azonban írásban kell kérni az engedélyt az EFSZ-tagoknak is. Nem vonatkozik ez olyan családokra, ame­lyeknek legalább három tagja szövet­kezeti dolgozó. A második, esetleg további sertés vágásra feljogosító engedélyt egy és ugyanabban a naptári évben akkor adják meg a szövetkezeti tagnak, ha az EFSZ az év eleje óta eleget tett sertéshús-, vagy általában húseladási 1964. november 25. kötelezettségének. Ez a kikötés azon­ban nem vonatkozik azokra, akinek további két vagy több családtagja dolgozik az EFSZ-ben. A fél hektárnál nem nagyobb föld­területtel rendelkező földműveseknek ugyancsak kérvényt kell benyújtaniuk, ha egynél több disznót szándékoznak ölni. Az engedély megadása ebben az esetben bizonyos eladási kötelezett­ségek teljesítésétől függ. Azok a sertéstenyésztők, akik nem gazdálkodnak mezőgazdasági földte­rületen, egy éven belül csupán egy sertést ölhetnek. A fél hektárnál nagyobb földterü­lettel rendelkező földművesek már az első sertés vágatását is írásban kö­telesek kérvényezni a HNB-től fel­téve, hogy eleget tettek egész évi vágósertés- vagy általában húseladási kötelezettségüknek. Változatlanok maradnak a feltételek a közös étkez­tetés céljaira sertést ölő EFSZ-ek számára is. A közös étkeztetésre berendezett vállalatoknak, kórházaknak stb. a jö­vőben nem kell már kitölteniük az eddigi kérvény-űrlapot. Az említett vállalatok akkor jogosultak sertést öl­ni, ha felettes szervük igazolja, hogy ellátási tervükben eleve számoltak disznóöléssel. Még erre az igazolásra sincs szükségük azoknak a vállala­toknak, amelyekben a központi ellá­tás terve már magában foglalja a házi disznóölésből származó hús- és zsír­szállítást. Azoknak a szervezeteknek sincs szükségük engedélyre, amelyek üzemi konyhájuk számára disznót ne­velnek mellékágazati gazdaságukban. A kötelező zsíreladás feltételei vál­tozatlanok maradtak. A szocialista szervezetekre viszont nem vonatko­zik a kötelező zsíreladás semmilyen engedélyezett vágás után. Az EFSZ-tagokat, a földnélkülieket, az egyénileg gazdálkodó földművese­ket nem terheli zsíreladási kötelezett­ség az egy naptári évben az első disznóölésből. A második vagy továb­bi engedélyezett disznóölés után azon­ban 5—5 kg olvasztott zsírt kötelesek eladni. Nem változnak a disznóbőr lenyú­­zásával, eladásával és átvételével kapcsolatos feltételek. A felvásárolt bőröket négy minőségi csoportba so­rolják és 5,50—12 koronát fizetnek kilónként. Hibás, befülledt vagy elér­téktelenedett bőröket egyáltalán nem vesznek át. A bőreladás kötelezettsége alól egyedül az illetékes járási nemzeti bizottság mentesítheti azokat á ser­tésnevelőket, akik (ávoleső helyeken (tanyán stb.) élnek. A fejlődés útjára léptek

Next

/
Thumbnails
Contents