Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-11-25 / 95. szám

Bratislava, 1964. november 25. Ära 40 fillér XIV. évfolyam, 95. szám. Mivel foglalkozzanak télen a földművesek? Néhány mezőgazdasági üzemben ér­deklődtünk, mily módon lehetne a földműveseket a téli időszakban is foglalkoztatni. Főleg a fiatalság a leg­több esetben azért nem honosodik meg a szövetkezetben, mert a téli hó­napokban nem jut megfelelő kereset­hez. Évek óta vitatkozunk ezen a problémán, de nem nagyon jutunk előbbre. A helyzet az, hogy az állattenyésztésben, javítóműhelyekben dolgozó szövetkezeti tagok télen is dolgoznak, de a szövetkezeti tagság többsége alig dolgozik valamivel töb­bet hat-hét hónapnál. Mivel közeledik a tél, érdeklődtünk néhány üzemben, mily módon lehetne több foglalkoztatottságot nyújtani a földműveseknek. Szívesen szállítanánk vágóbaromfit a piacra Gubik Jenő, a kétyi szövetkezet öko­­nómusa elmondotta, hogy szövetkeze­tük nagymennyiségű csirkét, kacsát szállít a piacra. Valamikor a faluból Bratislavába szállítottak az asszonyok frissen vágott baromfit. Nézete sze­rint ezt a jó hagyományt most is fel lehetne újítani. A szövetkezet szíve­sen szállítana tisztított baromfit a piacra. A felsőbb szervektől függ, mi­lyen álláspontot foglalnak el ebben a kérdésben. Máris palackoznánk a bort, ha lenne engedély Gregor Mátyás mérnök, a Zselízi Állami Gazdaság igazgatója arról tá­jékoztatott, hogy már évek óta vet­tek egy borfiltráló gépet, de eddig még nem használhatták, mert a pa­lackozásra nincs még engedély. Na­gyon szívesen palackoznák a jó mi­nőségű kissallói bort, hisz több eset­ben aranyérmet is nyertek veié. Né­zete szerint ezzel a munkával sok embert lehetne foglalkoztatni és je­lentős pénzjövedelemhez juthatna az állami gazdaság. A podluzanyi szövetkezet esek már saját üzletükben árulják a zöldséget Léván a podluzanyi szövetkézét zöldségelárusító üzletében öröm jár­ni. A zöldséget ízlésesen, tisztán rak­ják a vevők elé. Nem lát itt az ember egyetlen fonnyadt darabot sem. Ján Hvizd, a Lévai Járási Pártbizottság mezőgazdasági titkára elmondotta, hogy még csak kísérleti intézkedésről van szó. Meglátják, hogy beválik-e az ilyen elárusítási mód és akkor a fegy­­verneki szövetkezet is hasonló üzletet nyitna majd. Helena Bednáriková, a podluzanyi szövetkezet ökonómusa, elégedett az eddigi eredményekkel. Az üzlet még csak két hónapja mű­ködik, de árujukért már így is 9000 koronával többet kaptak, mintha ugyanannyi mennyiséget a zöldségfel­­vásárló üzembe szállítottak volna. Igaz, magukra haragították a többi zöldségelárusító üzletet, mert a pod­luzanyi szövetkezet zöldségüzletét valósággal megrohamozták a friss zöldségért. Tény, hogy a szövetkezeti zöldség­üzlet konkurrenciát váltott ki. De fel­tehető a kérdés, nem helyes-e az ilyen konkurrencia. A fogyasztók . érdeke minden esetre megköveteli az ilyen jó úton haladó konkurrenciát, mert az a célunk, hogy a dolgozók pénzü­kért jó minőségű árut kapjanak. A gazdatior sem megvetendő Az ipolysági szövetkézét is sokat foglalkozott már az arányos munka­elosztással. A múlt évben a Bratisla­­va-környéki szövetkezetek mintájára borkimérőt nyitottak. Az ipolyságiak jó minőségű borát kedvvel itták a fo­gyasztók. Pavlovics István agronómus szerint naponta főleg a hideg időben 40 liter forralt bort is eladtak. De va­lahogy zátonyra futott a kezdeménye­zés és azóta is tétlenségre vannak ítélve. Fedig idén is szívesen kortyol­gatnák az Ipolyság környékiek a né­piesen nevezett gazdabort. Néhány mezőgazdasági üzem, né­hány kísérlet, javaslat s ha jobban utánanéznénk, talán minden község­ben találnánk valamilyen módot a me­zőgazdaságban dolgozók arányosabb foglalkoztatottságára, a terven felül termelt áru céltudatos értékesítésére. Bállá József A kamarád szövetkezetben nem téb-lábolnak a szakemberek, találnák mun­kát az őszi munkák végeztével is. Varga Gyula a sertésszállás kifutójának vaskorlátját hegeszti. (Foto: Zsebík Sarolta) íl takarmMeveréMptás fontossága A hűs, tej és tojás termelésének emelése állandó és sikeres törekvés a dunaszerdahelyi járásban. Az ered­mény titka: a fokozott takarmány­keverék-gyártás. A gyártás menete és a mezőgazdasági üzemek ellátása felől érdeklődtünk Vágó elvtárstól, a Dunaszerdahelyi Felvásárló Vállalat termelési részlegének vezetőjétől. Ugyanis, az úgynevezett takarmány­gyárak termelésének irányítása és Ez igen! B ar t k 6 Márton, a csécsi szövetkezet 19 éves dolgozója (példás CSISZ-tag) önként jelentkezett a lánctalpas traktorra. Ezzel elősegítette, hogy a 4 DT — 54-es traktor teljes mértékben kihaszhálódjék az őszi mély­szántás mihamarabbi elvégzésében. — A képen: Még pár forduló, s Márton végez az idei mélyszántással. (Foto: Zsebík Sarolta) Megállapították, hogy számos üze­münkben eredményesen javítottak a termékek minőségén. Egyes iparágak­­•ban az idén a selejt csökkenéséről s ezzel összefüggésben a panaszok csökkenéséről adtak számot. A kormány ugyanakkor megállapí­totta, hogy a nagyszerű eredmények ellenére még mindig sok a kifogásolni való a gyártmányok minőségét ille­tően. Ennek oka főként a technológiai folyamatok hanyag kezelése, a terme­lési feladatok teljesítésében mutat­kozó kiegyensúlyozatlanság, valamint az, hogy a termelésben és a szolgál­tatásokban nem használják ki kellő mértékben az anyagi érdekeltség adta lehetőségeket. Kormányunk ülése a továbbiakban az öntözéshez szükséges víz biztosí­tásáról, mint a szántóföld jobb ki­használásának egyik alapvető felté­teléről tárgyalt. Ezután megvitatta az erdő, illetve favédelemről szóló jelentést. Megállapította, hogy nép­gazdaságunk valamennyi ágazatában a favédelmet illetően nagy a gondatlan­ság. Az erdőgazdálkodással kapcsolat­ban a vállalatoknak arra kell töreked­niük, hogy csökkentsék igényüket, s ahol lehet, másfajta anyagokkal he­lyettesítsék a fát. A kormány kötelező előírásokat ha­gyott jóvá a faállomány védelmére. A barátság és béke stafétája szöm­­baton érkezett diadalútjának utolsó állomására, Vysné Nemecké-be. A sta­fétát a kelet-szlovákiai kerület váro­saiban és falvaiban is kitörő lelkese­déssel fogadták — itt már most ün­nepük felszabadulásuk 20. évforduló­ját. Az ünnepélyesen feldíszített Vysné Nemecké-i csehszlovák—szovjet ha­tárállomáson Csehszlovákia népének háláját és szeretetét tolmácsoló sta­féta a délelőtti órákban találkozott a szovjet stafétával. Az ünnepélyen dr. Václav Skodának, a Nemzetgyűlés alelnökének vezetésével résztvett a csehszlovák dolgozók küldöttsége, va­lamint P. Ty. Tronyko, Ukrajna Mi­nisztertanácsa alelnökének vezetésé­vel a szovjet küldöttség. A rendkívül szívélyes hangú ünnep­ség és beszédek elhangzása után a két küldöttség vezetője viharos taps közepette kicserélte a stafétákat, a két ország megingathatatlan szövet­ségének szimbólumát. Tanácskoztak a Nemzetgyűlés bizottságai A Nemzetgyűlés kulturális és me­zőgazdasági bizottságának együttes ülése a mezőgazdasági szakiskolákban folyó oktatásról és nevelésről tár­gyalt. Az ülésen részt vett az SZNT iskola- és kulturális bizottságának néhány tagja. Július Lihotsky, az is­kola és kulturális ügyek megbízottja helyettesének vezetésével. A mezőgazdasági és erdőgazdasági szakiskolák hálózatát tekintve Cseh­szlovákia a világ legfejlettebb orszá­gai közé tartozik. Több mind 150 mű­szaki technikumunk van, mesterisko­láink pedig a járások két harmadá­ban, szaktanintézeteink pedig járá­sonként 3—4 terjedő számban tevé­kenykednek. Az iskolák kapacitása a diákok és tanoncok hiánya következ­tében nincs kihasználva. Mindkét bizottság hattagú tanácsot jelölt ki, amely a Nemzetgyűlés el­nökségének kidolgozza a vitában fel­merült kérdések megoldásának konk­rét javaslatát. Az egészségügyi bizottság megvi­tatta a népegészségről szóló törvény­­javaslatot, a munkabalesetek, illetve a hivatás okozta megbetegedések után .iáró kárpótlásról szóló módosítást, valamint a viszontkereseti térítésről szóló törvény elveit. ellenőrzése ehhez a vállalathoz tar­tozik. 0 Mi a helyzet a takarmánygyárak nyersanyagellátása körül"? — Míg tavaly, mindenekelőtt a gyár­tás szempontjából nagyon fontos fe­hérjedús anyagok hiánya, az idén pe­dig a járás legnagyobb, 12 vagon ka­pacitású takarmánykeverőjének átépí­tésé okozott bizonyos termeléscsök­kenést. A gyártás kezdetén a mező­­gazdasági üzemeknél bizalmatlanságot tapasztalhattunk, addig ma fordított a helyzet: a napi 24—25 vagon igény­lésnek nem tudunk eleget tenni. # Hogyan pótolják' a dunaszerda­helyi takarmánygyár termeléskiesé­sét? — Mezőgazdasági üzemeink takar­mánykeverék-szükségletének kielégí­tésére — ha nem is kívánságuk sze­rint — a takarmánykeveréket más járásokból szereztük be. így például Félből, Deákiból naponta 150—150 má­zsát, Nemesócsáról pedig 130 mázsa keveréket veszünk át. 0 Tudott dolog, hogy Somorján is volt keverő, ez milyen sorsra jutott? — Ezt a takarmánykeverőt a Szlo­vákiai Tiekarmánytermelő Vállalat használja ipari tanulóinak kiképzésé­re. Itt alakult meg a köztársaságunk egyetlen ilyenfajta iskolája, ahol az iparitanuló-utánpótlás és a takar­mánygyártás mestereinek kiképzése folyik. # Mikor készül el a dunaszerda­helyi takarmánygyár? — Ez a kérdés elsősorban minket, s nemkülönben a mezőgazdasági üze­meket is nyugtalanítja. A felvásárló vállalat központja mindmáig nem készítette el az építéstervezetet. Mi­vel a takarmánygyár átépítés miatt ez év július 1-e óta nem termel, így a terv elkészítését másodlagosan a du­naszerdahelyi járás mezőgazdasági építkezései beruházásainak központ­jára bízták. ígéretük szerint az épí­tési tervet az illető járási központ dolgozói társadalmi munkában no-> vember első felében elkészítik. Az­után kerül csak sor az építő vállalat kijelölésére, s csak ezután indulhat meg az építés. A gépi berendezések tervét a felvásárló vállalatok gép­gyára készítette. 0 Miért volt szükség a takarmány­gyár átépítésére? — A takarmánykeverék-termelés napi kapacitása az üzemelés félauto­matizálása mellett az átlagos 11 va­gonról 15—16 vagonra emelkedik. # Átvételi rendszerük? — A mezőgazdasági üzemek az át­adott nyersanyag ellenében a somor­­jai, nagymegyeri és a dunaszerdahelyi csereközpontokban átvehetik a keve­réket. # Végül mit szeretne üzenni az új­ságon keresztül a járás mezőgazda­sági üzemeinek? — Keverékeink összetételét az utób­bi napokban megváltoztattuk. Gyárt­mányaink több rozsot tartalmaznak, s ez részben némely állatfajtánál has­menést okoz. Ebből a szempontból ajánlatos az effajta keverékkel takar­­mányozott állatokat figyelemmel kí­sérni, s az adagokat úgy módosítani, hogy emésztési zavarok ne álljanak elő. Lejegyezte: Balazic Vlado Özvegy 'Petrovics Lászlóné a ma­­lyadi EFSZ sertésgondozója a múlt év szeptemberében jött vissza falu­jába dolgozni. Hogy miért? Mondja el talán ó.- 1952-tól a lo­sonci bútorgyárban dolgoztam. Nehéz munka volt, nem nőnek való, de dol­goznom kellett: a háború egy árvával magamra hagyott. Földem nem volt, csak a két kezem. Tíz évig jártam a városba. Közben a ( lányom felnőtt, neki is munkába kellett mennie. Mivel nagykorú volt, már nem kaptam gyermek­segélyt s a havi átlagos kereset a levonás miatt sokat csökkent. Rá­jöttem, hogy nem érdemes Losonc­ra járni. Beszéltem a szövetkezet vezető­ségével, akik megértettek és fel­­’ vettek. Sertésgondozói beosztást kaptam és azóta sokkal jobban ke­resek. Átlagosan 900 korona a havi fizetésem. Ehhez még az előzetes számítások szerint év végén 6 ko­rona osztalék várható. Egyszóval, nem bántam meg tavalyi döntése­met, mert megtaláltam számításo­mat. Ne higyje senki, hogy a város az minden. Mozi falun is van, televí­zió, könyvtár, színdarab, futball, mulatság, kirándulás szintén. S egy­szer a még meglévő különbségek is eltűnnek. Ez persze nemcsak rajtunk, idősebbeken, hanem a fia­talokon is múlik. Tegyenek szám­vetést, mint én tettem, s rájönnek, hogy az anyagi érdekeltség nem le­het meghatározója annak, hogy mit választanak: betonjárdás vagy dülö- Utat, gyárat vagy az idő viszontag­ságainak kitelt mezőgazdaságot. Nekem a hizlalda is ad annyit, sőt többet, mint az egyesek által annyira kedvelt gyár, üzem. Bol­dogság mindenütt van, keressétek fiatalok, és higyjétek el, hogy józan ésszel bárhol, de leghamarabb ott­hon, a falunkban találjuk meg. Lejegyezte: Budai József (Mulyad) A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA A szocialista mezőgazdaságért! fl két staféta találkozása Gyár vagy sertéshizlalda ? Előtérben a minőség A kormány múlt heti ülésén a Központi Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság elnökének és néhány ipari ágazat miniszterének jelentéséről tár­gyalt. A jelentések a gyártmányok minőségének javításával és az erre vo­natkozó intézkedésekkel foglalkoztak.

Next

/
Thumbnails
Contents