Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-11-21 / 94. szám

S Fe^te-tenger gyöngye A természet sok bűbájos hellyel ajándékozta meg Földünket, hogy fes­tői szépségükkel, kellemes légkörrel pihenésre, kikapcsolódásra csábítsák a dolgozó embert. Egyike ezeknek a gyönyörű vidékeknek Dél-Ukrajna és a Fekete-tenger gyöngye — a Krim félsziget. A sziklás part, a tenger vizéből meredeken kiemelkedő és gyakran bizarr szobrokra emlékeztető szikla­tömbök utánozhatatlan romantikus jelleggel ruházzák fel ezt az egész tengerparti tájat. Az óriási sziklákkal körülvett öblöket tömegesen keresik fel az üdülni vágyók és turisták, akik a Fekete-tenger kristálytisztán kéklő vizében óhajtanak fürödni. A félsziget kiterjedése 26 ezer négyzetkilométer, szélessége észak­déli irányban 195 km, a hossza pedig 325 km. Partjait az Azovi és a Feke­te-tenger hullámai mossák. Ezen az aránylag nem is olyan nagy térségen igen változatos flórával és faunával a legeltérőbb klimatikus és talajvi­szonyok váltakoznak. A krimi hegyek legmagasabb csúcsa az Aj-Petri (1233 m). A Nagy Forradalom előtt a Krim népgazdasági szempontokat figye­lembe véve Oroszország részére csak agrár jellegéről volt ismeretes. A szovjet hatalom azonban nagy siker­rel iparosította ezt az ásványi kin­csekben — különösen vasércben és más nyersanyagokban igen gazdag vidéket. A félsziget városaiban épült házak falai csaknem mind helybeli mészkőből épültek. Krimi diorit­­kockákkal rakták ki Moszkvában a Vörös-tér nagy tribünjét. Az Azovi­­tenger lagúnái kimeríthetetlen meny­­nyiségü kémiai alapanyagokat szol­gáltatnak. Világszerte ismert a Krím félszigeten termő őszi búza is. Ez a terület nagyon gazdag gyümölcsfé­lékben, almában, körtében, szilvában, vasztopol vedelme 18t>o-ben . A 115 X 14 méter (1610 négyzetméter) nagy­ságú vásznon a művész meggyőző erővel tárja a néző elé a krimi há­ború (1854—55) legdrámaibb ütköze­tét, az egyesült angol—francia had­erő támadásának visszaverését 1855. július 18-án. De Szevasztopolbah és e kikötőváros környékén számos em­léket állítottak a város második vé­delmének és visszafoglalóinak hősei is. A Szapun-hegyen emelkedő Obe­­liszk az 1944. május 7—9-ig lefolyt hősies támadás emlékére épült. En­nek az emlékműnek közelében pedig a „Dioráma“ építménye is megörökíti a szovjet hadsereg hősiességét. A külföldi turisták legnépszerűbb központja Jalta, a festői fekvésű für­tőségű jaltai konferenciája, Jelenleg ez a palota a déli partvidék legna­gyobb szanatóriuma szív- és ideg­betegek részére. Jalta közelében terül el a Nikitszka botanikus kert, ez az 1812-ben meg­alakult és jelenleg 280 hektáron el­terülő nagy park, mintegy hétezer különféle növényfajta óriási válasz­téka. A világ minden sarkából talál­hatunk itt egzotikus növényeket. Csak rózsafélékből több mind 1200-at szá­molhatunk meg. Egy amerikai Szek­­voja-fa itt 36 méteres magasságot ért el eddig. Jaltától észak-keletre egyórás au­tóbusz utazás után érjük el a krími állami rezervációt. Ezt a nemzeti parkot 1923-ban alapították, több mint 30 ezer hektáron. Megterem itt több mint ezer különféle növényfajta, a legnagyobb számban azonban tölgy, bükk található, a jávor, hárs, éger és nyárfa-erdők mellett.1E rezerváció Felbár régi keletkezésű csallóközi község, már IV. Béla egyik oklevele is számon tartja, amellyel a magyar ki­rály a községet Bodó grófnak ajándé­kozta Ez o község szép kastéllyal is rendelkezett. Ebben lakott Amadé László, a költő. Amadé László 1703. március 1.2-én születeti Felbáron. Már fiatal korában kezdett verseket irogatni. A jézsuiták nagyszombati egyetemén 19-éves ko­rában latin-nyelvű vitabeszédet tar­tott, amit később ki is nyomtattak, Vidor in praelio cím alatt. Ezt köve­tően Grácban folytatta tanulmányait, ahol megismerkedett Faludy Ferenccel, aki további versírásra serkentette. Ezerhét százhuszonötben megszerezte a bölcsészet doktora címet. Az iskolá­ból visszatérve ót is magával ragadta a magyar feudálisok életmódja. Sza­bad idejében vadászatokra járt. Az úri körökben nagyon népszerű volt, mert ízes beszédeket tudót mondani. Köz­ben behatóbban foglalkozott versírás­sal. Egy-két verséből idézeteket is megtanultak barátai és ezzel hódítot­ták az úri hölgyeket: „Én angyalkám, szép madárkám, íme hozzád repültem, Te kedvedre s kezedre mint a sólyom megjöttem." Házassága szerencsétlen volt. Első felesége Orczy Zsuzsanna házasságuk után rövidesen meghalt. Beállt kato­nának és mint Hávor János huszár­ezred kapitánya részt vett az olasz hadjáratban. Később átlépet a felkelő hadseregbe, ahol 1747-ben tábornoki rangot szerzett. Szerette a katonai életet s ezt meg is örökítette versei­ben Ezek közül leghíresebb a Szép fényes katonának kezdetű. Azt is lát­ta, hogy a szegény legényeknek a ka­tonaság menekülést jelent a minden­napi életből. „Nem parancsol ott vicispány. sem a szolgabíró Rabotára senkii' sem hajt Ispány vagy tiszttartó. Szép élet, víg élet, soha jobb nem lehet, hopp, hát jöjjön katonának, ilyet ki szeret.“ Később Pozsonyban az udvari ka­mara tanácsosaként működött 1764. december 22-én bekövetkezett halá­láig. Négyessi László szerint irodalmi skálája nem volt széleskörű, ítélete is gyakran felszínes volt, de megállapítja róla azt is, hogy Balassi Bálint után korának ö volt a legközvetlenebb köl­tője. Szerb Antal pedig a rokokó­stílus képviselőjeként emlegeti. Kora nagyon irgalmatlanul bánt vele, mert csak az istenes verseit ismerte el és csak azok láttak nyomdafestéket. Egy csallóközi költőre emlékezünk, akiről megfeledkezett az utókor. Ama­dé László halálának 200-éves évfor­dulója alkalmából jó lenne, ha ezen egy kicsit elgondolkoznának az itle­fplcp vnlr MÁRTONVÖLGYl LÁSZLÓ A Livádia-palota, az utolsó cár nyári rezidenciája, ahol a hitleri Német­ország ellen küzdő szövetséges nagyhatalmak vezetői tárgyaltak 1945 feb­ruárjában dőváros. A város maga a téngéröböl parti lejtőin terül el, hegyek közé ékelve, amelyek félkörben természe­tes amfiteáterként övezik Jaltát. Fe­ledhetetlen benyomást keltenek a gyönyörűen ápolt parkok és bennük az üdülőtelepek, gyógyintézetek épü­letei- összesen nyolcvanat számolha­tunk meg. A legismertebbek közülük az Ukrajina, a Rosszija, az Energetik, Csefnomorie stb. Jaltából kiindulva a turisták motorcsónakokon szép ki­rándulásokat tehetnek ki a nyílt ten­gerre vagy a part mentén, esetleg további krimi városokba, pl. Gurzuv­­ba, Simeizbe és Alupkába, amelyek ugyancsak számos kulturális és törté­nelmi emlékkel vonzzák a látogatókat. Aki arra jár, nem mulasztja el meg­tekinteni az utolsó orosz cár 19íl-ben olasz reneszánc-stílusban épült nyári rezidenciáját, a nagy Livadia-palotát. A Nagy Forradalom győzelme után egy ideig szovjet parasztok szanató­riuma volt. Többször tartózkodott ott Majakovszkij, a nagy költő is, aki itt verseit egyszerű muzsikoknak sza­valta. A második világháború utolsó évében, 1945 februárjában a Livadia­­palotában folyt le a szövetségesek — a Szovjetunió, Nagy-Britannia és az USA vezetőinek — történelmi jelen­állatvilágában első helyén a nemes krimi szarvasról kell megemlékez­nünk. Igen nagy számban találhatók ott őzek és vaddisznók. Az utóbbiakat 1957-ben telepítették át Ukrajina nyugati vidékeiről. A krími állami rezervációt igen szívesen felkeresik külföldi vadászok is. Az idény szep­tember 1-től február 1-ig tart; az Inturiszt utazási iroda jól felszerelt vadászlakokkal kedveskedik a külföldi nimródoknak és fegyverekkel, lőszer­rel is rendelkezésükre áll. A rezervá­ció magasabb fennsíkjain 1913 óta él­nek a muflonok is, amelyeket Korzi­kából telepítettek át. Csak igen ke­mény télben, súlyos hóviszonyok kö­vetkeztében vonulnak le az alacso­nyabb vidékekre, ahol könnyebben találnak élelmet. Az állatok téli ete­tésére különben nagy gondot fordí­tanak a Krim félszigeten. Az említett állatfajtákon kívül még mintegy 36 különféle emlősállat és 135 madárfaj­ta él a szigeten. A Krim félsziget szépségeit egész éven át megcsodálhatjuk. Nyáron, amikor a természet teljes virágpom­pában büszkélkedik, vagy télen, ami­kor a vakító fehér hóval borított he­gyek és a tenger kék vize a színek gyönyörű harmóniáját alakítják ki. Ebben a helyiségben — jelenleg szana­tóriumi étterem — folyt le 1945-ben a szövetséges nagyhatalmak Jaltai konferenciája Eső után késő a köpenyeg Az u't'cám találkoztam K. Öcsi­vel. Máskor mindig vidám hangulat" közepette üdvözöltük egymást", de most mintha nem is ő lett" volna. Arca megnyúlt, beesett szeme ál­matlan éjszakáról tanúskodott". — Mi történt veled? — kérdez­tem meglepődve. A válasz keserű sóhajtás volt, s könnyek gurultak végig az arcán. — Beszélj, beszélj — zaklatom tovább. — Mi leli? — Már úgy is hiába, számomra végé... Kár elmondanom. Ügy sem értenél meg. — Csak nem az iskolával kap­csolatban?. .. — De igén. Otthagytam... — Hallatlan. No és miért — fag­­gafom. — Nem mént. — Ezt nem értem. És eddig? — Talán többet adtam a tanu­lásra. Most viszont — mondja el­ismerően — hanyagoltam. Volt még egy lehetőség, a pótvizsga, de nem tartottam érdemesnek... Éreztem, úgy sem vagyok képes behozni a lemaradást. A járási állatorvosi szolgálatnál kezdte pályafutását. Méghozzá nem is akárhogyan. Felettesei nagyra értékelték igyekezetét. Ha így megy tovább — biztatgatták, — jó állatorvos lesz belőled. A főiskolán is jól kezdett. Az első év kifogástalanul sikerüli. A jó kezdést" rossz folytatás kö­vette. Tanulás helyett inkább az éjszakázást választotta. Egyik mu­latóból ki, a másikba be. Haza rendszerint reggel fefé járt... má­morosán. Reggel fáradtan, üres fejjel ment iskolába. Ha nem ment, valami ki­fogást" mindig talált. Ez azonban nem mehetett így sokáig. A tpná­­ro kis megelégelték. Ami sok, az sok. Öcsi lassanként a gyakorlati órákról is elmaradt. Minek men­jek? Nem kötelező! Jöttek a vizsgák, öcsi tudomá­nyára nagyon kíváncsiak voltak a tanárok. — Ön bizonyára tisztában vai^ a dologgal, azért nem járt órákra — kezdte az egyik tanár. — Nos, lássuk csak ... Nehéz percek következtek Öcsi számára. Majd elsüllyedt szégyen­­nében. Állt mozdulatlanul. Arcán a szégyenpír, szemében kétségbe­esés. Nehéz eset az ilyen egy húszéven felüli fiatalember életében. De még milyen nehéz. Mit szólnak a szülők... Öcsi is tudja, de már minden hiába........Eső után késő a köpenyeg“. J. L. □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□oonooonnGDGDnQDODnDnononoooocooDODnonnoDonnnoQDOODGnoGnüDanDnooDnoononDnnoD kajszi- és őszibarackban. Az ismert „Masszandra“ borüzemben kitűnő csemegeborok — muskotály, portói, madeira és cherez fajták készülnek, amelyek közül jónéhány nyert már nemzetközi kiállításokon arany- és ezüst érmeket. Legnagyobb kincse azonban Krím­nek a napsütéses, gyógyhatású ég­hajlata és" a tenger lágy vize. Főleg ez vonzza ide már hosszú idők óta a turisták ezreit, akik nem csak a festői hegyekben és a tengerpart gyönyörű tájában gyönyörködnek, hanem a ré­gészeti és történelmi emlékekben is. Ezek közül egyike a legérdekesebbnek F. A. Rubov orosz festőművész gigan­tikus panoráma-festménye, a ,",Sze­r ,r Újult erővel Az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskola mellett működő CSISZ- szervezet évadnyitó közgyűlésén el­határozta, hogy szélesebb körű tevé­kenységet fejtenek ki, mint az elmúlt évben. A színjátszó együttes mellett a tánccsoport megalakítását is terve­zik. A sporttevékenység terén szintén sokat ígérőek a tervek. Készülődés a III. Országos Spartakiádra, jégko­rong-, asztalitenisz-bajnokság szer­vezése, sportnapok megrendezése sze­repel a programjukban. Természete­sen azzal is törődnek, hogy a külön­böző nevelő tevékenység mellett szó­rakozzanak, táncoljanak is a fiatalok. Ráfael János (Ipolyság) zétének műkedvelő csoportja Józsi bácsi, rendezésében betanulta Dávid Teréz „Lidércfény“ című színművét. Ennek bemutatására azonban nem ke­rülhetett sor, mert egyes szereplők az előadás előtt pár nappal vissza­adták a szerepet. A balsiker nem ke­serítette el a rendezőt. Nemsokára egy irodalmi est szervezéséhez fogott. A „Kuruckor és költészete“ című est­tel nagy sikert arattak. Tevékenységük más irányban is ki­terjed. Évről-évre rendeznek kirán­dulásokat hazánk nevezetességeinek megtekintésére és olykor-olykor be­iktatnak egy külföldi utat is, s e mel­lett szívesen látogatják a hivatásos színházak előadásait. Ezenkívül is­meretterjesztő előadásokat is szer­veznek. Amikor pl. a községben meg­nyílt az önkiszolgáló élelmiszerüzlet, felvilágosították a lakosságot, annak előnyeiről, de egyben figyelmeztették is őket, hogy ez a becsületességnek egyik próbatétele. Az előadás ered­ményes volt, eddig ugyanis egyetlen jogtalan eltulajdonítás sem történt az üzletben. Annak ellenére, hogy aránylag kis falu, megfelelő művelődési otthonnal és tágas öltözővel rendelkeznek. Az Öltözőt a CSEMADOK tagsága a falu lakosságával karöltve építette fel. Az utóbbi időben az óvoda használja étkezdének. A CSEMADOK vezetősége ígéretet kapott a JNB-tól, hogy csak egy évig lesz ott az étkezde, akkorra ugyanis építenek egy mai követel­ményeknek megfelelőt. A művelődési otthon egy időben mozihelyiségül is szolgált. A szom­szédos Vágsellyéről jártak vetíteni filmet, de nem fizetődött ki, mert csak tízen, tizenöten jelentek meg. Egy ideig a helyi tömegszervezetek saját pénzalapjukból fizették meg a kiadásukat, mivel így ment ez hosz­­szabb ideig, ők is megúnták. Azóta nincs a faluban filmvetítés. A CSISZ kulturális tevékenysége az utóbbi időben csupán a tea-délutánok rendezésében merül ki. A fiatalok panaszkodnak, hogy nem rendelkez­nek klubhelyiséggel. Ez nagyon hiány­zik, meet tél idején a művelődési ott-1 hont nehéz befűteni. Kéréssel fordul­tak a HNB-hez, hogy a művelődési otthon udvarán levő öreg épületet lebonthassák s ennek anyagából fel­építhessék a klubhelyiséget. Remél­jük, hogy a nemzeti bizottság nem tagadja meg kérésüket, sőt még se­gítséget is nyújt nekik, hogy tervük mihamarabb megvalósuljon és sok­oldalúbb tevékenységet fejthessenek ki. A szövetkezet kulturális alapját minden évben nagyobbrészt kirándu­lásokra használják fel. Az újságolva-' sásra, illetve a terjesztésére igen ke­veset adnak. Szövetkezetükbe három féle magyar újság jár, mégpedig 10— 10 Üj Szó és Szabad Földműves, s a Győzelmes Útból negyven példány. Ezen bizony el kellene gondolkodni, s ha egyéni előfizetők toborzásával az illetékesek nem törődnek, a kul­turális alapból rendelhetnének na­gyobb mennyiségű mezőgazdasági la­­pót. Nagy András Gondolafok egy sír feleit \/ághosszúfalu hosszan húzódik ” el a Vág folyó partján. Békés, kultúrát szerető emberek lakják. A környékbeli falvak közül mintegy év­tizeddel ezelőtt itt volt a leggazda­gabb kulturális tevékenység. A CSE­MADOK helyi szervezetének műked­velői színvonalas színdarabokkal sze­repeltek. Az utóbbi időben a színját­szás terén nem mu. tatnak fel olyan jó eredményeket, mint régebben, s a fő súlyt inkább a kisebb rendezvé­nyekre fektetik. A kulturális te­vékenységet Babos József irányítja. Bár már az ötödik X-et tapossa, für­ge mozgású ember. Napközben ő kezeli a szövetkezet do­hányszárítóját és ő a falu borbélya is. Közel három év­tizede, hogy mint műkedvelő lépett először színpadra. A rendezői posztot már hosszú évek óta ö tölti be. Nő­sülése után sem vonult vissza a színpadtól, mint az már általában szo­kássá vált a falva­kon. Sőt, azután már kettesben jár­tak a próbákra. Hogy milyen lelkes műkedvelők, azt azzal is bebizonyi-Felvételünkön a vághosszúfalusi művelődési otthon látható. 4964. november 21. tották, hogy a féli időszakban saját lakásukban tartották meg a próbákat. Tavaly a CSEMADOK helyi szerve-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents