Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-11-21 / 94. szám
Vadászati érdekességek 8 A Szaratovi • Mezőgazdasági Kutatóintézetben A Volgán-túli gazdaságok megtekintése után izgalommal küszködve közeledtünk az egy hete elhagyott Szaratov felé. Szovjet kollégám, aki bizony már túl van az ötvenen, hazafelé menet olyan hévvel emlegette az otthon várakozó életpárját, mint a fiatalember, amikor kényszerű távoliét után a mézeshetek folytatására készülődik. Az ilyen gondokon én túltettem magam. Persze én is örültem a visszatérésnek, de csak azért, hogy láthatom a hatalmas ipari város mozgalmas életét és a kényelmes szállodai szobámban letisztíthatom testemről és ruhámról a kenyérgabona sárgító porát. S mit tagadjam? — Jó érzéssel töltött el annak tudata is, hogy a Szaratovi Mezőgazdasági Kutatóintézet meglátogatásával a közel háromhetes tanulmányi kirándulásom, amely amilyen szép, olyan fáradságos volt, a befejezéshez közeledik. Másnap, amikor megismerkedtem a mezőgazdasági kutatóintézet mozgalmas életével és rendkívül hasznos munkásságával, úgy éreztem, hogy a szaratovi terület mezőgazdasági termeléséről teljes áttekintést nyertem. Ott tudtam meg, hogy a terület mezőgazdasági dolgozói 6 millió 400 ezer hektár szántóföldön gazdálkodnak, amely jóval több, hazánk szántóterületénél. A megcáfolhatatlan tények segítségével, amelyek között az is szerepelt, hogy a terület mezőgazdaEzérkétszáz'tizénkéí hektáros a vén Duna mentén fekvő dunamocsi szövetkezet. Határának talaja jobbára homokos, homokos-agyagos, éppen ezért nedvességtartó képessége csekély. De a változó időjárási és éghajlati viszonyok közepette is megterem itt a gabona, kukorica, korai burgonya, zöldségféle, takarmányféle, dohány, s a szőlő, gyümölcs is. A mocsiak igyekezetére jellemző, hogy a 273 hektár őszi kalászos magját idejében a földbe tették. A mélyszántással is jól haladnak; a lánctalpas traktorokat két műszakban üzemeltetik. A második félév száraz, csapadékszegény időjárása nagyon megsanyargatta a kapásnövényeket. így cukorrépából csak 280 mázsás hektárhozamot értek el, kukoricából csövesen mindössze 35 mázsás hozamra számítanak. De mindamellett ez a hektárhozam is több lehetett volna még jobb munkaszervezéssel, szakszerűbb talajelőkészítéssel, a növények még gondosabb ápolásával, s különösen a Duna vizének hasznosításával. A Duna közelsége lehetővé tenné a szövetkezetben öntözéses gazdálkodás létesítését. A szükséges költségráfordítás rövidesen megtérülne. A kukorica, cukorrépa és a takarmányfélék hektárhozamának jelentős növelése döntő hatással lenne az állattenyésztésre! Jelenleg 100 hektár mezőgazdasági földterületre 44 szarvasmarha jut, sági üzemei az 1953 évi 113 millió púd kenyérgabonával szemben ebben az évben 200 millió pudot adtak el, meggyőztek arról is, hogy a gyors fejlődés, amit a meglátogatott mezőgazdasági üzemekben láttam, a terület minden gazdaságában tapasztalható. A kutatóintézet igazgatójával és munkatársaival való beszélgetés közben arra a következtetésre jutottam: hogy az intézetnek, amelynek tizenkét osztályán ismert tudósok és jó szakemberek dolgoznak, felmérhetetlen érdemei vannak. Mihail Mihajlovics Popugajev igazgató nem hivalkodott eredményes munkásságukkal. De amikor látta, hogy az intézet munkája iránt nemcsak illendőségből, hanem őszintén érdeklődöm, szívesen tájékoztatott mindenről. Elmondta, hogy legfontosabb feladatuknak olyan gabonafajták kinemesítését tartják, amelyek a szélsőséges éghajlati viszonyok között a legjobban megfelelnek. Eddig 87 új gabonafajtát nemesítettek ki. Őszi búzafajtájuk kevés van, de ezzel szemben tavaszi harminckilenc. Csodálkozásom láttán nem lepődött meg, mert sokszor találkozott mér olyan emberrel, aki hozzám hasonlóan viselkedett és érthető okoknál — a mi sajátos éghajlati viszonyainknál fogva — az őszi búza pártján állt. — Csehszlovákiában, Magyarországon és máshol is, ahol az őszi búza termesztéséhez kedvező talaj- és éghajlati viszonyok vannak, nagyon helyesen teszik, hogy tavaszi búzát csak abban az esetben vetnek, ha a kedvezőtlen időjárás miatt őszi búzával nem tudták bevetni a tervezett területet, De a mi éghajlati viszonyaink mellett csak tavaszi búzából várhatunk jó termést — mondta meggyő-» ződéssel az intézet igazgatója. amelyből 16 a tehén; továbbá 54 juhot számolnak hektáronként 100 ha szántóra 126 sertés esik, ebből 13 anyakoca, s 282 baromfi tenyésztése jut. Az állatok összpontosítása pillanatnyilag kielégítő, de a jelenlegi istállók már nem felelnek meg az új technológia követelményeinek. A növendékállatoknak korlátlan mozgási lehetőség áll rendelkezésükre, ami kedvezően hat a fejlődésükre. Ugyanis, ezeket a növendékállatokat kora tavasztól késő őszig magaslati legelőn nevelik, Észak-Szlovákia legelőkben gazdag vidékein. Az állattenyésztés fejlesztéséhez a takarmányalap megteremtése nem ütközne különösebb akadályokba. A másik fontos követelmény, az állathasznosság állandó szem előtt tartása. A kishasznú állatokat nagyhasznúakkal kellene kicserélni. Több figyelmet érdemelne a tehenészetre szakosítás! A jelenlegi 5,59 literes tejátlag azt mutatja, hogy Dunamocson a tejtermelés gazdaságos fejlesztése lehetséges. Ennek bizonyítéka a tehenészet dolgozóinak jó munkája, s az állatokhoz való helyes viszonya. A szakosítás azt jelentené, hogy a jelenlegi állományt a háromszorosára fejleszthetnék, Ezzel párhuzamosan növelhető a növendékállatok száma is! A dunamocsi szövetkezet állandó munkaerőhiánnyal küzd. A tehenészet szakosítása, ésszerű gépesítéssel párosítva megoldaná ezt a problémát. Ugyanakkor már kezdetét . Jf* a Állítása Igazának bizonyításaként 1 érveket sorakoztatott fel. — Nem termeszthetünk őszi búzát — mondta magyarázólag — elsősorban is azért, mert a mi viszonyaink kö- , zott augusztusban és szeptember elején, tehát akkor kellene elvetni, amikor az összes gabonafélék és a kapásnövények betakarításával vagyunk elfoglalva. — Tegyük fel azonban •— folytatta — hogy jobb munkaszervezéssel sikerülne az összes munkát az említett másfél hónap alatt elvégezni. Mi azonban még akkor sem térhetnénk át az őszi búza termesztésére, mert az évenként ismétlődő csapadékmentes ősz és a tél korai beállta ezt lehetetlenné teszi. Legjobb részünkre a tavaszi búza, mert az kedvezően értékesíti az évi 250 mm átlagos csapadékmennyiségét, amelyet általában májusban és júniusban kapunk. A kutatóintézet által kinemesített tavaszi búzafajták közül a legismertebb és hozama alapján a leghíresebb a Szaratovi 29-es. A nyilvántartás arról ad számot, hogy ez a búzafajta Szibéria egyes vidékein 40—50 mázsás hektárhozamot is megad, míg máshol 25—30 mázsát. Persze a Volgán-túli szúzföldeken ilyen hozamot nem értek el, de a 20—22 mázsás hektárhozammal ez a búzafajta itt is kiemelkedett a többiek közül. Nagy feladatra vállalkozna az, aki a Szaratovi Mezőgazdasági Kutatóintézet eredményeit egy újságcikk keretében akarná felmérni. Ilyen szándékaim nekem sincsenek. Azt azonban szükségesnek tartom, az esetleges érdeklődők kíváncsiságának kielégítése céljából elmondani, hogy ez a kutatóintézet a Szovjetunió hét termelési körzete — a szaratovi, a kujbisevi, az uljanovi, a penziszkai, a volgográdi, az aszthaháni és a Tatár Autonóm Köztársaság részére biztosít vetőmagot. A kutatóintézethez öt vetőmagtermesztő szovhoz tartozik, s ezek öszszesen 141 ezer hektár szántóföldön gazdálkodnak. Magától értetődik, hogy az intézet a vetőmagnemesítés mellett szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel, azon belül pedig fajtakiválasztással és kitenyésztéssel is foglalkozik. De mivelhogy az említett termelési körzetek elsősorban is kenyérgabonát termesztenek, így a kutatóintézet tevékenysége is főleg a vetőmagnemesítésre és termesztésére Irányul. S hogy ezen a szakaszon nagyon jó munkát végez, semmi sem bizonyítja jobban mint az, hogy a szovhozok és kolhozok évente 34 millió hektárt vetnek be a Szaratovban kinemesített búzafajtákkal. * * * Az ezerötszáz kilométeres úton, amit a szaratovi területben megtettem, sok mindent láttam és tapasztaltam. Láttam gazdag szovhozokat és kolhozokat, s persze itt-ott gyengébbeket is. A legértékesebb tapasztalatot azonban az embereknek a munkához és egymáshoz való viszonya jelentette a számomra. Ez szemléltetően megnyilvánult a vak fegyelemtől mentes kommunista munkaerkölcsben, a szakismeretek elsajátítását szolgáló törekvésekben és abban, hogy a szovjet emberek egymást megbecsülik, kölcsönösen segítik. Ezen a téren még nagyon sokat tanulhatunk tőlük. szőlő és gyümölcstermesztés kiszélesítése; 1970-ig eléri a 110 hektárt, Ez esetben is csak úgy lesz munkájuk eredményes, ha a szőlő, valamint a gyümölcstermesztést a nagyüzemi követelményeknek megfelelően gépesítenék. A kétirányú szakosítás sok egyéb probléma megoldásét is jelentené. Nagy terhet venne le a szövetkezet vezetőségének válláról — nem aprózódna szét a termelés, ugyanakkor a munkaerőhiány is száműzetésbe kerülne. Andriskin József Folyadékporlasztó, permetezőhöz A gyakorlatban már ismertek az olyan folyadékporlasztók, melyeknek rúdalakú testében lépcsőzetes furat van kialakítva A találmány különlegessége abban rejlik, hogy az egyenletes folyadékporlasztás érdekében keskeny rést készítünk a porlasztótestre merőleges Irányban, s ez a rés a belső központos furatot a külső légtérrel összeköti így sikerül a porlasztóit folyadékkal legyezőszerú elosztást elérni. Ausztriában is csökkenőben van a fogolyállomány, aminek okát a mezsgyék gyérülésében, a csenderesek és berkesek hiányában, valamint a mezőgazdasági munőíák fokozódó gépesítésében kell keresni. A Kárpátokon túl jelenleg vagy 300 medve tartózkodik. Tárgyalások vannak folyamatban, hogy ideiglenesen lövésüket engedélyezzék. Eszak-Svédországban 1950 óta megindult a fakó pézsmapocok beözönlése Finnországból. Annak ellenére, hogy Svédország többi részeiben is egyre terjed, egyelőre csak jelentéktelennek minősíthető haszonhozama. Nyugatnémetországnak Hessen nevű tartományában 1961-ben a kóborló és utakat keresztező vad gépjárművekkel történt összeütközése 5 ember halálát és 300 személy sebesülését okozta. — A Hamburg—Hannover-i útszakaszon rövid néhány hét leforgása alatt 123 özvad, 25 vaddisznó, 1 szarvas, 2 dámszarvas és 77 nyúl esett áldozatul gázolás folytán. A szokatlanul magas arányszám okát nemcsak a sűrű gépkocsiforgalomban, hanem a kocsivezetők fegyelmezetlenségében kell keresnünk. Franciaországban például máris kötelezővé tették sárga színű fényszórók használatát, amely nem hat olyan vakítóan a vadra. A Szovjetunióban 1956-ban 57 fajtiszta bölényt tartottak nyilván, továbbá 19 bizont vagy amerikai bölényt, 97 bizonbölényt és 35, bizon és bölény bonyolult kereszteződéséből származó hibridet. — 1955-ben Lengyelországban 71 bölény élt, a Német Szövetségi Köztársaságban 35, Svédországban 29, Hollandiában 12, Dániában 4, Belgiumban 4, Csehszlovákiában 3, Ausztriában 2, Angliában 1, Magyarországon 1, Olaszországban 1 és Svájcban is 1, összesen tehát csak 164 bölény maradt Európában a Szovjetunión kívül. Lengyelországban manapság vagy 420 hiúz tartózkodik még, de számuk egyre csökken a nyugat felé irányuló A népes, bőségesen ellátott méhcsalád éghajlatunk alatt szabadban, magára hagyottan is megéri a tavaszt. Azonban valószínű, hogy a jól védett családban kevesebb a téli elhullás. Abban is aligha tévedünk, hogy az időjárás káros hatásától megkímélt méhek jobb erőben érik meg a tavaszt, betegségekkel szemben ellenállóbbak, hosszabb életűek. A lendületes tavaszi fejlődésnek a nagyszámú, élettanilag fiatal méh a legfőbb feltétele. Az eredményes méhészkedés tehát nemcsak az előző nyár végén nevelt méhek számán, hanem azok tavaszi életerején, szerveik, mirigyeik jó működésén, tehát a jó telelésen is múlik. Óvjuk hát méheinket, méhcsaládjainkat minden rendelkezésünkre álló eszközzel. A méhészek többsége szabadban teleltet. Míg a röpködés időszakában kerüljük a zsúfolt elhelyezést, télen a törekvés éppen ellenkező. Igyekszünk a kaptárakat minél szorosabban összerakni. Védett helyet választunk, figyelembe vesszük az uralkodó szélirányt. A kiröpülés iránya lehetőleg ezzel egyezzen. Észak felől épület, kerítés, sűrű telepítésű bokrok, fák, vagy más védje a kaptársort, hacsak lehet három oldalról. Évről évre alkalmam van összehasonlítani a déli fekvést a keletivel. Védett téli elhelyezésben a téli és tavaszi tisztuló kiröpülés szinte rendszeresen hamarabb következik be. Az is előfordul, hogy a délre néző családok részleges tisztulásával egyidőben a keletiek nem mozdulnak meg. Az árnyékos hely is hátrányt jelent. Kirepüléskor kevesebb a lehullás, napsütötte déli fekvésben. Ilyen napokon az árnyékos és a napos hely között 10 C fok hőmérséklet különbséget is mértem. Felmerülhet a kifogás, hogy déli fekvésben a nagyobb hőingadozás és fény hatására a méhek nyugtalanabbul, nagyobb fogyasztással telelnek. Ezért északra néző kijárőt is ajánlanak. A méhészetek többségét azonban a kora tavasz is a telelés helyén találja. Ennek az időszaknak a legnagyobb vámszedője, a változékony és szeszélyes idő. Az idén még gyümölcsvirágzáskor is egész délutánt töltöttem el megdermedt, fiatal méhek összeszedésével. A rám köszöntő este miatt csak egy részét menthettem meg. Egész förtök, csomók maradtak a hideg talajon. A kaptárak félárnyékban, kelet felé néztek. Védett félt vándorlás folytán. Ettől függetlenül Bajorországban és Württembergben a múlt század közepén ejtették el az utolsó hiúzt, Tirolban pedig 1870 körül. Az Észak-Rajna-Vesztfáliában, egy akkora területen, mint a közép- és kelet-szlovákiai kerület együttvéve, az 1962—1963-as évadban összesen 58 250 özvadat, 2000 szarvast, 2800 vaddisznót, 5000 dámszarvast, 150 muflont, 171350 nyulat, 12Q 350 fácánt, 62 000 foglyot, 43 500 vadkacsát, 154100 vadgalambot, 700 vadludat, 95 500 üreginyulat, 19 000 rókát. 767 nyestet, 3656 görényt és hölgymenvétet, valamint 1400 borzot lőttek. Az elejtett zsákmány húsa, agancsa és bőre több mint 7 millió német márka értéket képviselt. Jozef Arct elvtárs a topolcanyi erdőgazdaság pieskyi részleg vezetője ellenőrzi az etetőket, mert sor kerül a nagyvad téli etetésére. Fényképezte: Zsebik Sarolta A méhcsaládok téli védelme fekvésben nem volt lehullás, vagy ha volt, a melegebb talajról a méhek fel— röpültek. Nézzenek hát kaptáraink a napsütötte délnek. Sok mehet menthetünk így meg. A jó elhelyezésen kívül szükség van a kijárónyílások külön védelmére is. Tegyünk a kijáróra szél és napellenzőt. A kijáró árnyékolása fontosabb, mint gondolnék. A fény a méheket röpülésre készteti. Sötétben magasabb hőmérsékleten is nyugodtabbak a méhek. A szélellenző nélkül a kavargó szél a kaptárba jut és a felső kijárón havat, esőt is sodor be. A méheknek a csend, a nyugalom az életelemük. A beavatkozás a röpködés időszakában is megzavarja a méhcsalád belső rendjét, munkáját. Télen a gyakori háborgatás végzetes lehet. A téli fürtöt megbontó méhek hamar megdermednek, elpusztulnak. Az ismétlődő zörejek hatására a méhcsalád több élelmet fogyaszt. A felgyülemlő bélsár idő előtti, kaptáron belüli ürítkezést vonhat maga után. Tartsuk távol a kaptáraktól a háziállatokat, gyerekeket, idegeneket. A játszadozó gyerekek a kijárónyílást is becsukhatják. A kijárót elzáró havat sem kell eltakarítani. Ha a méhektől távol vagyunk, a rostaszövetes keretfedőn nyissunk szellőzőrést. így nyugodtak lehetünk. A téli méhellenségek és kártevők ellen is védenünk kell a méheket. A madarak közül a harkály és a cinke okozhat érzékeny károkat. A harkály félénkebb, óvatosabb. A cinke nagyon merész. Szemünk láttára csípi ki a felső kijárón a fürtből a méhet. Kitűnő téli szállás a kaptár egérnek, cickánynak is. A méhek állandó zaklatása mellett az építményt is tönkreteszik. Kora ősszel felrakott fogasszűkítővei tarthatjuk távol őket a kaptártól. A cickány apró testét sokszor még a 7 mm-es szűkítő rácson is átpréseli. A lemezből készült szűkítő a méheket nyüvi, s a kijáró hasznos keresztmetszetét szűkíti. A levegőcsere is elégtelen. A pára még a kaptárban lecsapódik. A nedvesség, lucsok egymaga is rossz telelést eredményez. Inkább drótból készült szűkítőt használjunk. Ez a kijárónyílásból nem vesz el semmit, a méheket is jobban kíméli. Ha mégis lemezszűrőt rakunk fel, a rostaszövet takarásán nyissunk levegőjáratot. Gyökér CeUérjS A Szaratovi Mezőgazdasági Kutatóintézet épületének égy részé Szakosítással, célszerű gépesítéssel megoldható a munkaerő-kérdés Dunamocson
