Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-11-21 / 94. szám
A takarmánytermesztés és takarmánygazdálkodás korszerűsítésének néhány módszere á Vámosi-féle takarmányszárítási módszer műszaki megalapozása a balmazújvárosi termelőszövetkezetben A műszaki alap fölé épített takarmánykazal, eltflnézetben termelésének gazdasSgossSga pedig azon, hogy mennyire korszerű módszerekkel folyik a takarmánytermesztés és felhasználás. A gazdaságos takar-mánytermesztés, modem takarmánygazdálkodás különböző feladatokat vet fel az üzem vezetői számára is. Ezúttal a szálastakarmány termesztés néhány kérdését ismertetem úgy, ahogy azt a magyar mezőgazdasági nagyüzemekben, szövetkezetekben, állami gazdaságokban megvalósítják. A szálastakarmény termesztés, amely az állatállomány egyik felét, a szarvasmarhaállamányt és juhokat látja el az év során, egészen más feladatokat rő az üzemre, mint az abraktermesztés. Sokkal, többféle növényféleséggel, termesztési, tartósítási és felhasználási móddal kell az üzemnek megbirkóznia, hogy az üzem területének jelentős százalékán termelt szálastakarmányok betöltsék hivatásukat. A következőkben a szálastakarmány termesztésének, tartósításának, felhasználásának néhány újabb és a magyarországi üzemekben már bevált módszerét ismertetem. 1. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének első éveiben a nagyüzemi szarvasmarha-állomány tömegtakarmányának zömét silókukoricával Bulgáriában rendkívül nagy je- 0 lentöségű a konzervgyártás. Mintegy négyszáz féle konzervet gyártanak. Tavaly a sokféle fajtájú konzervnek 17 százalékát külföldre szállították, 62 országba. A konzervipar keretén belül a szövetkezetek konzervüzemei is számottevő árút termelnek. Jó minőségű konzerveik keresettek nemcsak Bulgáriában, hanem a BULGÄRKONZERV külkereskedelmi vállalat dolgozói is szívesen részesítik előnyben, ami az áru külföldre szállítását illeti. Jelenleg az állami konzervgyárak termékeinek 75 százaléka kerül külföldre, amely a szövetkezeti konzervgyárak termékeivel együtt 81 százalék. Az országhatárokon túlra kerülő konzervipari termékek különleges, vagy elsőosztályú minőségűek. Ma Bulgáriában mintegy 25 szövetkezeti konzervgyár működik. Némelyik immár tizedik esztendeje üzemel. Konzervgyárat létesíthet Bulgáriában minden olyan szövetkezet, amely biztosítja a nyersanyagot — elsősorban a saját terméséből —, saját építkezési anyagokat, és egyéb berendezéseket biztosit (erre a célra pénzt is kölcsönözhet az államtól, elegendő a munkaerő, s rendelkezésre áll a szükséges vízmennyiség, amely a konzervgyár üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen. Röviden, akkor hozhatnak tető alá konzervgyárat a szövetkezetek, ha előzőleg megteremtettek minazután, hogy a megkésett betakarítás eredménye a gyengébb minőségű téli tömeg takarmány lett, amely nem szolgáltatott az állatállomány megfelelő termeléséhez elegendő táplálóanyagot. Nagyüzemeink jelentős része éppen ezért a tömegtakarmányok termesztésének egy javított változatát dolgozta ki, amelynek a lényege az. TAPASZTALAT BULGÁRIÁBÓL: den feltételt a jövedelmező termelésre. Ha már az előfeltételeket megteremtették ezt, a Kerületi Nemzeti Tanács szakemberei ellenőrzik, megilletl-e a konzervgyár építése megkezdésének joga. A hatékonyság mutatója Például a knyezsai szövetkezet konzervgyárát említhetem, amely meggyőzően bizonyítja, mily nagy jelentőségű az effajta melléktermelés a közös gazdaság, s nemkülönben a népgazdaság szempontjából. A knyezsai szövetkezet Északnyugat-Bulgáriában a legnagyobb mezőgazdasági üzemek közé tartozik: 11 ezer hektár szántót művel, 1500 hektár a rét és legelő, 500 hektár a szőlészet, 95 hektár a gyümölcsös és 111 hektáron termesztenek zöldségféléket. Szarvasmarhájuk, sertésük és baromfiaik száma többezer. ' ' A knyezsai szövetkezetesek konzervgyárukat 1960-ban építették, állami kölcsön segítségével, amely négy év alatt megtérült. Kezdetben a saját gyümölcs, zöldség és szőlőtermésüket konzerválták, jelenleg már a két szomszédos szövetkezettől — a szelanovl és osztrovi — is megvásárolják, állami áron a zöldséget, gyümölcsöt. Az említett szövetkezet konzervgyári dolgozói az állami konzervipar dolgozóinak bérezése szerint kapják fizetésüket. A szezonban három műszakban dolgoznak naponta. A szövetkezet a készárut állami áron értékesíti. takarmánykeveréket vetnek. Áz őszi takarmánykeverékek korán lekerülnek, s mód nyílik arra, hogy földjükbe, természetesen megfelelő trágyázás mellett másodnövényeket vessenek sikerrel. A megfelelő mértékűre lecsökkenteti silókukorica betakarítása azután már nem gond a nagyüzemnek, mert azt még az őszi munkacsúcs előtt jó minőségben besavanyíthatja. Az őszi takarmánykeverék viszont kora tavasszal nyújt fehérjedús takarmányt és utána szintén fehérjével dúsított takarmánykeverékek vagy silókukorica vetésére nyílik lehetőség. Ez a kettős takarmánytermesztés nagymértékben megoldja a gazdaság tömeg takarmán y gondjait két irányban is. A két termés menynyisége feltétlenül nagyobb, mint a bizonytalan betakarítása fő terményű silókukoricáé. A béltartalmat illetően pedig a táparány a fehérje javára tolódik, azaz ugyanazon a területen a takarmányban mennyiségileg számítva 2—3 %-os fehérjetöbblet áll elő. Ez a megoldás számítások szerint a gazdaságosabb termelés célkitűzéseit is szolgálja. 2. A szálas takarmány termesztés változatosságának növelése érdekében felmerült a termesztett takarmányféleségek száma növelésének szükségessége. így került sor a napraforgóra és egyes takarmánycirok-félékre is. Nagyüzemi tapasztalatok bizonyították be, hogy a zsenge napraforgó olcsó, nagy tömeget ad, és a helyesen megválasztott betakarítási idő jelentős fehérjenyereséget is jelent. Mód van aztán a napraforgó fehérje menynyiségének dúsítására is úgy, hpgy napraforgómagot borsóval keverten vetik. A borsós napraforgó, amelynek vetőigénye nem nagy, rövid idő alatt fő terményben, másodvetésben zöldtakarmánynak, vagy éppen silótakar-Öt hónapon át, májustól októberig üzemel a konzervgyár. Kezdi az eper feldolgozásával, majd folytatja a cseresznyével, barackkal, babbal, borsóval, uborkával, paradicsommal, paprikával, s a szőlővel fejezi be. A knyezsai szövetkezet konzervgyára termékeinek 92 százaléka jut el külföldre. Ezt a nagyfokú minőséget a korszerű termelési technológia, a szövetkezetesek anyagi érdekeltsége teszi lehetővé. Prémiumot csak a legjobb minőségért fizetnek. A szövetkezet nagyon célszerűen, a gyümölcsös és a kertészet kellős közepére építette a konzervgyárat, így a feldolgozandó termék helyben van, teljesen friss zöldség és gyümölcs kerül a konzervgyárba. A BULGÄRKONZERV dolgozói kijárnak előszeretettel a konzervtermelés színhelyére: itt átveszik a kész árút, s nem utaztatják haszontalanul többszáz kilométert az országban, egyik helyről a másikra, hanem innen irányítják az árut egyenesen a külföldi országokba. Meggyőző előnyök Figyeljük meg, milyen előnyöket nyújt a konzervgyár, csupán a szövetkezetnek. Elsősorban, a konzervtermelés évi jövedelme 70—80 ezer leva (körülbelül egymillió korona), amely a szövetkezet összes jövedelmének 12,5 százalékát teszi ki. Ezen kívül, ha a szövetkezet túlteljesíti a szállítási tervet, prémiumot kap devizában, amelyen gépeket vásárolhat külföldit«. A múlt évben nymodon két mányinak kiváló tejtermelő takarmány, mert keményítő fehérje aránya megközelíti a jól összeválogatott őszi fehérjéknek táparányát. Ezek pedig, mint tudjuk, a tejtermelés növelésének legjobb eszközei. Ugyancsak igy került sor egyes takarmánycirok-félék termesztésének bevezetésére. Különösen a szudáni cirokfű az, amelyik a szárazabb viszonyok között is kielégítő terméssel fizet. Megfelelő időben betakarítva pedig szintén fehérjében gazdagabb takarmányt ad, sarjútermése a késő nyári, őszi időszakban nyújt jóminőségű zöldtakarmányt az üzem szarvasmarha-állományának. 3. Az egységnyi területen megtermelhető takarmányok mennyiségének növelése nagyon fontos feladat éppen a gazdaságosság érdekében. Az öntözött területek növekedése jótékonyan érvényesül a szálastakarmány-termesztés területén is. A korszerű öntözés, amely figyelembe veszi azt a követelményt, hogy az öntözéses gazdálkodásnak egy magasabb szfnvonanagyobb és egy kisebb tehergépkocsit vásárolt a knyezsai szövetkezet. Magától értetődő, hogy a konzervgyár munkalehetőséget biztosít, nem kevesebb, mint 250—350 szövetkezeti tagnak. S néhány évvel ezelőtt? Sok szövetkezetes kénytelen volt falujából eljárni, munkalehetőséget, s pénzt keresni. Most ezek a dolgozók már csaknem mind visszajöttek a faluba. Még mielőtt a szövetkezet felépítette volna saját konzervgyárát, a gyümölcsöt, zöldséget az állami konzervgyár vásárolta fel. De hogyan? Nemegyszer az elsőosztályú árut másodosztályúvá minősítette, mivel az a szállítás közben megfonnyadt, vagy elromlott. S bizony az első és másodosztályú árú értéke között nem csekély a különbség. Most, hogy az áru frissen kerül a konzervgyárba, hasonló problémáik nincsenek. Sőt, míg azelőtt a harmadosztályú áru a legtöbbször kárbaveszett, most az utolsó paradicsom, paprika is feldolgozásra kerül. A szövetkezetnek az is jelentős megtakarítást eredményez, hogy nem kell a gyümölcsöt, zöldséget tízkilométereken át szállítani — helyben feldolgozzák. Jelentős haszna származik a szövetkezetnek a hulladékok felhasználásából is. Például a paradicsommag kiváló takarmány a tyúkok részére, a szilvamag, mint tüzelő, a barackmag pedig sertés-takarmány. Mindezeket az előnyöket a szövetkezet vezetősége jól felhasználja a konzervgyár fejlesztésére. S*. Berberov lát kívánja meg, realizálódik. Számos mezőgazdasági nagyüzemünkben a szálastakarményok öntözésénél kimagasló eredményeket értek el. A száraz gazdálkodásban elérhető 20—30 q közötti lucennaszéna termés kát. holdanként 30—40 q-ra növelhető biztonságosan, egyes pillangós fükeverékekkel pedig nemegy gazdaságban 50— 60 q szénatermést értek el. Ugyancsak a szálastakarmány termesztés fejlesztésének körébe tartozik a legelőöntözés is és az elmúlt években öntözött mintegy 60 000 holdnyi legelő fűtermésének mennyisége és értéke megsokszorozódott, az állatállomány jobb ellátása, olcsóbb gazdaságosabb takarmányozása javára. 4. A takarmányok veszteség nélküli tartósítása olyan rejtett tartalék, amelyet a mezőgazdasági üzemek nem használnak ki eléggé. Megfigyelések alapján állapították meg, hogy egy általános üzemben a régi módszerekkel a lucerna megtermett értékének mintegy 30—40 %-a került csak a jászolba, a többi a betakarítás és takarmányozás útja alatt elvész. A magyarországi nagyüzemekben alkalmazott Vámosi-féle hideglevegős szénaszárítási módszer nagy fehérjeértékeket ment meg. Egy 15 vagonosra méretezett hideglevegös módszerrel szárított szénakazalban a széna emészthető fehérjetartalma 2—2—5 %-kal nagyobb, mint a hagyományos módon szárított szénáé, ez egy-egy kazalnál 50 000 literrel több tej termeléséhez nyújt fehérjealapot. Olyan módszer ez, amely alkalmas arra, hogy az ilymódon szárított nagyobb beltartalmú, nagyobb fehérjetartalmú szénák egyegy állatfajnál, természetesen korlátozott mértékben, megörölve az abrakok pótlására is felhasználható. 50 000 literrel több tej egy kazalból (50 —60 hold lucerna szénatermése) olyan érték, amely a gazdasági számításoknál is jelentős tételként esik' a latba. Mutatván, hogy a korszerű módszerek megfelelően alkalmazva a gazdaságos takarmánytermesztés és felhasználás alaptényezői. Horváth Sándor, a „Magyar Mezőgazdaság“ főszerkesztője (Budapest) Gyengeáramma l ragadozó halak ellen A rettegett cápánál is falánkabb a kb. 60 cm hosszú dél-amerikai piranha, a pásztorok és marhacsordák valóságos réme. Vér szagára a piranhák nagy távolságokból is zsákmányuk felé száguldanak és néhány perc alatt csontvázzá rágnak embert-állatot egy aránt. Emberségesnek viszont az ottani pásztorok módszere sem mondható, akik kiválasztanak egy beteg vagy silány állatot „vámdíjnak“. Késeikkel először megsebzik a szerencsétlen pofást, majd a folyóba lökik a fájdalmasan ordító marhát. Vére pirosra festi maga körül a vizet, mire nyílsebesen odaúsznak a piranhák és egy negyedóra leforgása alatt megkopasztják húsától áldozatukat. Amíg a halak mohón lakmároznak, a csorda és a lóháton ülő gulyások többnyire biztonságban átúsztatnak a folyón. Előfordul azonban, hogy a folyók ragadozói nem elegednek meg egyetlen marhával, belemarnak más tehén tőgyébe vagy lábába. A sebzett állat bőgésétöl megriadt csordában ilyenkor pánik keletkezik és számos állatot elragad az ár. Üjabban már villamos energiát sugárzó készülékkel védekeznek a piranhák támadása ellen, amelyek a cápához hasonlóan a legcsekélyebb áramütésre hanyatt-homlok menekül-i nek. A. £. hogy a fő terményű silókukorica te- A talajfelszínre silózott takarmány, amely az alapos levegőkiszorításon rületét csökkentik és helyette őszi kívül mást nem kap — fedetlenül marad télen át is. Szövetkezeti konzervgyárak kívánták nagyüzemeink megtermelni. A silókukorica területi kiterjesztésével együtt azonban éppen a megmunkálás hiányosságai miatt nagymértékben csökkent az átlagtermés. Mivel a silókukorica betakarítása az őszi munkacsúcs időszakára esik, az sokszor elviselhetetlen terhet rótt az üzem gépesítésére. Ebből következett A swxAaMsta nagyüzemek áUafctenyésztése elé a népgazdasági tervek, a lakosság több és jobb élelemmel való ellátásának igénye mind nagyobb feladatokat tűznek ki. A bús, tej, tojás termelése a termelőképes állatfajta mellett mind nagyobb mértékben a feletetett takarmányok mennyiségén és minőségén múlik. A hús, tej, tojás 1964. november 2L
