Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-11-21 / 94. szám

Miközben a Szovjetunióban újabb jelentős lépéseket tettek a kommu­nista építés meggyorsítása érdekében, Nyugaton a diplomáciai gépezet tel­jes erőbedobással dolgozik azon, hogy elhárítsa a NATO válságét. Vezető atlanti politikusok szinte egymásnak adják a kilincset Washingtonban, Londonban, Párizsban, illetve Bonnban. Az állandóan merev francia állás­pont miatt a két angolszász nagyhatalom és az angolszász barátságáról közismert Erhard kormányával együtt közös erőfeszítéseket tesznek Fran­ciaország elszigetelésére. A közös legénységű NATO-flotta tető alá hozására kifejtett nyugat­német-amerikai 'erőfeszítés pedig nemcsak kísérő jelenség e diplomáciai nyomásban, hanem annak szoros részét is képezik. Hogy milyen formában és mértékben, arról majd a továbbiakban. A pártegység és az életszínvonal emelkedése érdekében Az SZKP és a szovjet kormány ve­zetőségében beállt személyi változá­sok óta hétfőn, november 16-án tar­totta első Illését az SZKP Központi Bizottsága, amely fontos kérdésekről tárgyalt és határozatot Is hozott a kérdésekben. „A területi és határ­területi ipari és mezőgazdasági párt­­szervezetek, valamint a szovjetek egyesítéséről" elmen elhangzott elő­adói beszéd és az ezt követő vita után fontos határozat született. Eszerint vissza kell térni ahhoz a korábbi elv­hez, amely szerint a pártszervezetek és azok vezető szervei termelési-te­rületi alapon épülnek fel. Ez az elv igen fontos része a XXII. pártkong­resszuson elfogadott szervezeti sza­bályzatnak — hangoztatja a határo­zat. Mint ismeretes, két évvel ezelőtt egyes területi és határterületi párt­­szervezeteket külön mezőgazdasági és ipari üzemek mellett múködő szerve­zetekre osztottak szét. Az SZKP Központi Bizottságának ülését megelőző napokban fontos ha­tározatot hagytak jóvá az Orosz Szo­cialista Szövetségi Köztársaság leg­magasabb állami és pártszervei, mely­nek értelmében azonnal beszüntetik azon előírások hatályát, amelyekkel az utóbbi években Indokolatlanul kor­látozták a kolhoz-tagok és más dol­gozók állatállományát. Ugyanakkor beszüntetik azokat a határozatokat is, amelyek a lehető legkisebbre csök­kentették a háztáji földeket. Az új Intézkedések lehetővé teszik, hogy nemcsak a kolhoz-tagok, hanem más dolgozók is háztáji földet kapjanak, szarvasmarhát és baromfit neveljenek s különböző termékeket termeljenek saját szükségleteik fedezésére. Az in­tézkedéseket rövidesen az egész Szovjetunió területén bevezetik, _______A multilaterális _______gordiuszi-csomó_______ Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a kettős angolszász—nyugat-német, il­letve francia párharcban de Gaulle meghátrálásra kényszerült. Az Euró­pai Gazdasági Közösségen belül ugyan­is a francia tábornok agrártörekvései­nek követeléséből egyelőre Párizs vesztesen került ki, amikor beleegye­zett abba, hogy a december 15-lki ha­táridőt nem tekinti végleges termi­nusnak. Ez a pillanatnyi francia meg­hátrálás mintegy zöld fényt adott a szélesebb, atlanti kiterjedésben Is egyre jobban fokozódó nyomásnak, a multilaterális (MLF) NATO-atomflot­­ta programjának keresztülvitelére. Mielőtt azonban tovább mennénk, határozottan le kell szögeznünk, hogy a vezető nyugati nagyhatlamak közt e rendkívül sok viszályt kiváltő terv megvalósítása súlyos veszélyt jelen­tene az európai népek békéjére nézve. Lényegében arról van szó, hogy a NATO égisze alatt az állandóan re­­vansista célokat követő nyugat-német hadsereg náci vezetőinek ujja e ször­nyű pusztítást előidézhető fegyver ra­vaszához jutna. Sajnos, Washington egyre jobban enged a bonni nyomás­nak, és London eléggé határozatlan állásfoglalása, valamint Párizs különc­ködése .miatt nagyon közeli lehető-A baráti szocia­lista Jugoszlávia természeti szépsé­gei egyre több tu­ristát vonzanak a világ minden tájá­ról. Hazánkból az idén több ezer láto­gató tekintette meg Európa egyik leg­szebb országát. A két ország kormá­nyai közt létrejött vízumkedvezményi egyezmény még na­gyobb lehetősége­ket nyújt a kölcsö­nös látogatásra. Felvételünk a vadregényes Mon­tenegro egyik gyö­nyörű tavát ábrá­zolja. Bonni javaslat a közös legény­ségű NATO-jlotta felállítására (Kukriniszki rajza) séggé vélt, hogy a közös legénység helyett amerikai—nyugat-német atom­­íriggy születik. Von Hassel, nyugat-német hadügy­miniszter washingtoni és Ball, ame­rikai külügyminiszter helyettes bonni látogatása e törekvések realizálásának közelségét vetítette elő. S ha mind­ezek után figyelembe vesszük a nyu­gat-német politika kettősségét, tisz­tább képet kapunk az atlanti tábor országainak egyre mélyülőbb politikai és gazdasági, de nem utolsó sorban katonai válságáról is. Mert miközben Erhard tűzbe menne az angolszász érdekekért — persze borsos árért — Bonn .árnyembere", Adenauer ex­­kancellár régi barátját, az egyre nyug­talanabb de Gaulle tábornokot csltft­­gatja. Persze sovány eredménnyel, hiszen Párizsból történt visszaérke­zése után, mikor Schröder külügy­miniszter fejét követelte Erhardtól, akiről közismert, hogy a Bonn—Párizs tengely „legeredményesebb“ romboló­ja, ez a törekvése teljes kudarcot vallott. Tehát az Adenauer—Strauss csoport újból súiyos vereséget szen­vedett. Wilson angol miniszterelnök de­cember első hetében tervezett wa­shingtoni és Johnson elnök újév után­ra kijelölt nyugat-európai útja való­színűleg eldönti majd az atlanti tábor országait napjainkban behálózó válság­hullám kimenetelének irányát. Szovjet állásfoglalás_____ _______az MLF -ügyben_______ A TASZSZ szovjet hivatalos hír­ügynökség néhány nappal ezelőtt nyilatkozatot adott ki a többoldalú NATO atomerő létrehozásának nyu­gati terveiről. A nyilatkozat hangsú­lyozza, hogy ez a terv nem csupán az észak-atlanti tömb tagjait érinti, hanem megvalósulása kétség kívül kihatással lenne az európai biztonság­ra, sőt valamennyi európai és nem európai állam nemzeti érdekeire is. Ezért a szovjet kormány határozottan ellenzi az MLF megteremtésére irá­nyuló terveket. Nem titok, hogy-a leg­több kormány nyíltan elítéli, vagy legalább is aggodalommal szemléli az MLF-terveket — hangsúlyozza a szovjet nyilatkozat, — sőt a NATO-n belül Is kisebbségben vannak e tervek hívei. A Szovjetunió vezető köreiben ki­jelentették. hogy a Szovjetunió kor­mánya továbbra is figyelemmel kíséri ezeket a veszélyes terveket és szük­ség esetén szövetségeseivel együtt le­vonja a szükséges következtetéseket, sőt megteszi a kellő lépéseket saját és baráti szövetségeseinek biztonsá­gára. Csehszlovákia dolgozó , népe teljes mértékben egyet ért ezzel a nyilat­kozattal, hiszen a történelem keserű példával szolgál, mit jelentett szá­munkra a német fasizmus és mit je­lentene akkor, ha most tömegpusztító fegyverekhez jutna. ______A Kennedy -j or dúló______ és a lepecsételt borítékok A tragikus sorsú amerikai elnök nevéhez fűződő gazdasági tervjavaslat lényege röviden a következő: módosí­taná az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Gazdasági Közösség tagállamai közti gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatokat. A javaslat sze­rint, amelyet a meggyilkolt amerikai elnök két évvel ezelőtt terjesztett elő, öt év leforgása alatt mintegy ötven százalékkal csökkentené az USA és a Közös Piac országa! közti vámtari­fát. A „vámlaszerelésről“ folyó genfi konferencia, ahogy az újságírók a Konnedy-forduiót elnevezték, az el­múlt napokban viharos összecsapá­sokkal folytatta munkáját. A tárgya­lásokra továbbra is a nyugat-európai államok közt dúló gazdaság-politikai ellentétek sötét árnyéka vetődik. Bizonyos előrehaladást csupán az a tény jelent, hogy a héten számos nyugati ország, illetve gazdasági tömb képviselője letétbe helyezte a „kivé­telek listáját“, vagyis azoknak az áruknak a jegyzékét, amelyeket a Kennedy-forduló során mentesíteni akarnak a kölcsönös vámtarifa-csök­kentés alól. Az áru-jegyzékeket a megbízottak lepecsételt borítékokban bocsátották a GATT genfi központjának rendelke­zésére, ■ amelyet a szervezet főtitkára a Kennedy-forduló jelentős esemé­nyének tulajdonit. (tg) • Szovjet—amerikai megegyezés a tengervíz sótalanítása ügyében. Moszk. véban aláírták annak a korábban megállapodott szovjet-amerikai egyez­ménynek a jegyzőkönyvét, amelynek értelmében a két nagyhatalom közös erőfeszítéseket tesz a tengervíz só-' talanítésára. Az atomerő segítségével tervezett eljárás óriási mennyiségű ivóvizet biztosítaná a föld lakossága számára. • Csehszlovák külkereskedelmi kül-' döltség Algériában. FrantiSek Hamouz vezetésével csehszlovák kormányküN döttség tartózkodik Algériában, amely tárgyalásokat folytat a két ország tudományos és műszaki együttműkö­dése elmélyítésének érdekében. # India vezető pártja elutasította az atomfegyverkezést. Az Indiai Nem­zeti Kongresszus Párt országos bi­zottságának ülésszakán a résztvevők többsége határozottan elutasította a reakciós pártok követelését, hogy In­dia is atomfegyverek birtokába jus­son. 9 Bolíviában a Kubával és Cseh­szlovákiával való diplomáciai kapcso­latok fenntartását követelik. A Bolí­viai Dolgosak^Szövetségé felhívásban követelte a kormánytól, hogy tovább­ra is tartsa fenn diplomáciai kapcso­latait a két szocialista országgal. # Súlyos fegyveres összetűzés az izraeli—szíriai határon. Az összecsa­pásban a gyalogságon kívül páncélo­sok, tüzérség és repülőgépek is részt' vettek. Mindkét állam ENSZ-megbí­­zottja panaszt nyújtott be a Bizton­sági Tanácshoz, amelyben egymást vá­dolják az incidensért. A mezőgazdasági íérmélég fokozása iái nagyobb hatékonysága érdekében Bulgária Kommunista Pártja jelentős gondot fordít a szövetkezetekben és a tagság soraiban az anyagi érdekelt­ség elvének következetes érvényesí­tésére. A fejlődés során azonban volt idő- és személyi kultusz ideje-, ami­kor a gazdasági érdekeltség elve a gyakorlatban csupán adminisztratív kimutatásokra korlátozódott. Akkor a szövetkezetekben az anyagi érdekelt­ség sarkalatos elvét elhanyagolták. Például a felvásárlási árak megálla­pításánál vajmi keveset törődtek a termelési, előállítási költségek fede­zésével és azok visszatérítésével. Ezért a közös gazdaságok csak igen keveset fizethettek tagságuknak. Az anyagi érdekeltség elvének ilyen el­hanyagolása nagy károkat okozott me­zőgazdaságuknak és hatását sokáig éreztette, Bulgária Kommunista Párt­ja 1956 áprilisi plenáris ülése elítél­te ezt a káros módszert. Az egyik legfontosabb intézkedés a mezőgazdasági termények felvásár­lási árainak emelése és a termelő­­eszközök árainak leszállítása volt. így például 1956-tól a búza 9 20 levas át­lagára 1960-ig 12,20 levara emelke­dett, az árpáé ugyanabban az idő­szakban 6 40-ről 10 levara, a napra­forgóé 11,80-ról 23 20-ra, a cukorrépáé 1,40-ről 3 levara stb. A dohány, a sző­lő és egyéb termények árai is jelen­tősen emelkedtek az 1961—1982-es években. Az állattenyésztési termelés bizonyos szakaszain is 30—40 száza­lékkal emelkedtek a felvásárlási árak. Az anyagi érdekeltség érvényesítésének új útjai a bolgár mezőgazdaságban A mezőgazdasági termények felvá­sárlási árainak emelésével egyidőben csökkent a cement, a fűrészelt fa, a betonvas, a tüzelő és kenőanyagok, a műtrágyák stb. beszerzési ára is. Az említett áremelések, illetve csökken­tések lehetővé tették, hogy az összes alapvető termelési ágazatokban nor­mális gazdasági munka folyhasson és megteremtődtek a rentabilitás felté­telei az alapvető termékek előállítá­sánál. Sok más intézkedés is született' a szövetkezetek anyagi érdekeltségének fokozására, összevonták az állami be­adásokat, bevezették az egységes szerződéses értékesítés módszerét. Az állam a szövetkezetekben is új terv­módszereket vezetett be, melyek le­hetővé teszik, hogy az egyes szövet­kezetek jobban alkalmazkodhassanak a helyi termelési adottságokhoz és jobban kihasználhassák a szövetkezet anyagi érdekeltségéből fakadó kezde­ményezést. A hegyi, hegyvidéki kör­zetek szövetkezeteit mentesítették a bevételi adótól, külön jutalmazási módszereket vezettek be és bizonyos terményekért magasabb felvásárlási árakat kapnak. Az állam 2—3 évVel ezelőtt teljesen magára vállalta a ta­lajfejlesztési műveletek költségeit és az eddig nem művei; területek termő­­refordítását. Az anyagi érdekeltség elve a szö­vetkezetekben a bevételek felosztá­sénál, a szövetkezetesek jutalmazá­sánál óriási jelentőségű az egyes szö­vetkezeti tagok személyi érdekeltsé­gének szempontjából. Mindenki érde­ke, hogy a közös termelésbe több és jobb minőségű munkát adjon. Meg­teremtődnek az alapvető és a külön jutalmazás feltételei és a munkasze­rinti jutalmazás szocialista elvei érvé­nyesítésének lehetőségei. A személyi kultusz időszakéból származó durva hibák orvoslásával, azzal, hogy felemelték a felvásárlási árakat, csökkentették a termelőeszkö­zök beszerzési árait, bővítették a szö­vetkezetek anyagi-termelési alapját — megteremtődtek a szövetkezetek be­vételeinek gyors emelkedéséhez szük­séges feltételek. így például a terme­lési szakaszon dolgozó szövetkezeti tag jövedelme 1956-tól 196Q-ig a ko­rábbi 143,5 láváról 502 levara emelke­dett. A jövedelemgyarapodás továbbra is Ilyen ütemű. A munka után járó jutalom általános emelése mellett fontos Intézkedések születtek az évek szerinti munkajutalmazás stabilizálá­sára és arra a tényre, hogy a szövet­kezet pillanatnyi gazdasági helyzeté­től függetlenül a tagok bizonyos ga­rantált jövedelmet kapjanak. így pél­dául már 1959-ben a párt központi bizottságának kezdeményezésére be­vezették a szilárd előlegeket, először a tervezett jutalmazás 50 százaléká­ban, a következő években pedig a ter­vezett jutalmak 70—80 százalékát el­érő összegben. 1963 elején állami­­szövetkezeti tartalékalapot létesítet­tek a garantált minimum kifizetésére az egyes szövetkezeti tagok számára. Feladata az, hogy valamennyi szövet­kezeti tag a ledolgozott munkaegység után legalább 1,80 levat kapjon. Az utóbbi két-három évben a ki­egészítő, premizálási jutalmazási for­mákat is bevezették. A prémiumokat a szövetkezetesek az év folyamán bármikor megkaphatják, ha túlszár­nyalják a tervben kitűzött feladatot, például a termékek mennyiségénél, vagy a tiszta bevételnél. Ez a szabály lehetővé teszi az anyagi érdekeltség teljes mértékű gyakorlati megvalósu­lását a tervfeladatok túlszárnyalásá­nál és a termelési költségek csökken­tésénél. A prémiumokat általában az egyes termények idejekoráni és jő vetéséért, betakarításáért, stb. adják. A pénzbeli jutalmazás bevezetése szintén jelentős mértékben hozzájárul a szövetkezeti dolgozók anyagi érde­keltségének elmélyítéséhez. A munkát most már a szövetkezeteknek közel 45 százalékában már pénzben jutal­mazzák. Az anyagi érdekeltség elvéből kö­vetkezik a szövetkezetesek személyi tudajdonának jelentősége. Egyes he­lyeken voltak olyan jelenségek, hogy leszűkítették sőt akadályozták a sze­mélyi tulajdon gyakorlását. A párt ezt a jelenséget időben észrevette és ha­tározottan elítélte. Figyelmeztette a szövetkezetek dolgozóit és vezetőit, hogy a személyi tulajdont, a tulajdon­jogokat szilárdítani kell, mert ez a közérdeket és a szövetkezeti tagok személyi érdekeltségét kapcsolja egy­be. Hja GENCIN A dallasi tragédia első évfordulója Mintha tegnap történt volna, olyan élénken él emlékezetünk­ben. Pedig pontosan egy év telt el a szörnyű gaztett őta, amelyről az egész haladó világ így értesült: 1963. november 22-én Texas állam legnagyobb városában, Dallasban meggyilkolták John F. Kennedyt, az Amerikai Eg » - sült Államok elnö­két. Azóta már a vi­lág sokat hallott, de annál keveseb­bet tudott meg a szörnyű tragédia hátteréről. Meg­gyilkolták a gyil­kosnak vélt Oswal­­dot, halálra ítélték az utóbbi kivégző­jét, könyvet írtak és filmet készítet­tek a gyilkosságról, előterjesztet­ték a Johnson által kinevezett Warren-bizoftság közel 900 olda­las jelentését, de a dallasi tragé­diára mindmáig nem derült fény. Amerika népe a közelmúltban lezajlott elnökválasztással is Ken­nedy emlékének adózott, amikor a meggyilkolt elnök örökségét hir­dető Johnsonra adta le szavazatát. Az amerikai jobboldal súiyos ve­resége tehát az érem másik olda­lán mutatta be, hogy kinek lehetett érdeke Kennedy eltávolítása. Egy év telt el azóta, amikor a haladó világ szinte egy emberként zúdult fel a szörnyű gaztett halla­tára. A tragikus sorsú elnöknek utódai és az egész amerikai nép úgy állít legszebb emléket, ha ne­mes munkálkodását országa és a világbéke érdekében megalkuvás nélkül folytatja. (t) 1964. november 21.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents