Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-11-04 / 89. szám
Kázmér László nemrég töltötte be 23. életévét. A mezőgazdasági mesteriskola elvégzése után az Ipolysági Állami Gazdaság felsötüri részlegén kapott elhelyezést segédkönyvelői minőségben. Megszerette munkáját, s barátokat is szerzett, de a szűk irodában mégsem érezte magát igazán jól. Kibújni nem akart a rábízott feladatok alól, azért szorgalmasan végezte a könyvelést. Egy esztendő után bevonult tényleges katonai szolgálatra, majd 1962 őszén visszatért, s lehetősége nyílott változtatni munkabeosztásán. így került az állami gazdaság pusztafalusi részlegére agronómusnak. Végre sikerült abba a munkakörbe kerülne, amelyre régen vágyott. A nyár folyamán a gazdaságtól távoleső Királyfián működött. Ott szervezte a munkát. A pusztafalusi részlegen idén nem volt könnyű az aratás, hiszen több mint 300 hektárral bővült szántóterületük, gépekből viszont egyel sem volt több. A kombájnok után a szalma begyűjtése, a tarlóhántás, az őszikeverékek, a repce és a többi ősziek vetése következett. Igyekezni kellett, hogy az amúgy is kisszámú munkaerőt arányosan tudja mindig a legfontosabb szakaszokra beosztani. Amikor ott jártunk, már csak néhány hektár föld várt magra. Összesen 320 hektáron vetették el a gabonát. Közben 60 hektár cukorrépát és 40 hektár kukoricát takarítottak be. így nyugodtan állíthatjuk, hogy a pusztafalusi részleg növénytermesztésének dolgozói alapos munkát végeztek. Néhány hektáron hátra van még a mélyszántás, de a kukoricaszár lekerülése után azt is hamarosan befejezik, s már csak a gazdasági udvarban akad tennivaló. A fiatal mezőgazdász megszerette beosztását. Érdeklődik minden újdonság iránt. Az eddigiek azt mutatják, hogy bízni lehet benne. Belányi János (Nyitra) • A Nánai Állami Gazdaságban október 20-án befejezték a cukorrépa betakarítását. A 40 hektáros területgn 400 mázsás átlagos hektárhozamot, értek el. Ezt főleg annak köszönhetik, hogy Ambrus Géza a szárazság alatt állandóan öntözte a répát. Az újmajori részlegen az 50 hektáros parcelláról 350 mázsás hektárhozamot takarítottak be. A katonák nagy segítséget nyújtottak különösen a répa elszállításában. (Meidlik Kálmán, Nána) ® A lakszakállasi szövetkezetben a nagy esőzések ellenére is sikerült a 300 hektár ősziek vetését október 20-ra befejezni. A répabetakarítással október 22-én végezték a szövetkezet dolgozói. (Bajcsi Jenőné, Lakszakállas) • Mivel a kassai járásban az esős időjárás erősen fékezi az őszi munkák ütemét, ezért az ipari üzemekből, irodákból és az iskolákból brigádosok segédkeznek a burgonya kiszedésénél. Két nap alatt, szombaton és vasárnap több mint 4000 ember dolgozott a földeken, akik 100 hektárról takrították be a burgonyát. A szövetkezetek és az állami gazdaságok a felvásárlási helyekre csaknem 30 vagon burgonyát szállítottak. (Mató Pál, Kassa) Sikeres baromfikiállítás Nvitrán Az Apróállat Tenyésztők Szövetségének nyitrai részlege október 17—18 és 19-én járási baromfikiállítást rendezett a nemzeti bizottság tükörtermében. A kiállítást már az első napon több mint ezer látogató kereste fel, köztük számos nyitrai iskola, összesen 69 tenyésztő vett részt a kiállításon 500 szebbnél szebb tyúkkal, libával, kacsával, galambbal és házinyúllal. Minthogy Nyitrán ez volt a tizedik kiállítás, felkerestük Herz Stefan, zobori tenyésztőt, akinek nevéhez — Rajcik Iván elnökön kívül — nemcsak a kiállítás sikere fűződik, hanem a Nyitrai Apróállattenyésztők Szövetségének alapítása is. — Igen, járási viszonylatban ez volt a 10. kiállításunk — mondta Herz elvtárs, — de nemcsak járási kiállításo-HÍREK a nyitrai járásból • A járás egyes szövetkezeti az évi eladási tervet állattenyésztési termékekből már az elmúlt hónapban teljesítették. A királyfaiak például szeptember végére eleget tettek baromfihús-eladási kötelezettségüknek, a sládeékovceiek pedig sertés- és marhahúsból is teljesítették az eladási tervet. A kapincei szövetkezet az év végéig terven felül 100 mázsa húst, a vícsapapáti pedig — amely a járásban elsőként teljesítette a tojáseladási tervet — még 40 000 tojást ad a közellátásnak. * Az évi tejeladási tervet október elejéig a járás 10 szövetkezete teljesítette. Ezek közé tartozik az egerszegi, a geszte-i, a lapási, a Dőlné Obdokovlcei stb. Lapáson például már 231 000 liter tejet adtak el és az év végéig még több mint 50 000 literre számítanak. Egy hektár mezőgazdasági területre számítva 455 liter tejet termelnek. A siker a 12 tagú fejőkollektívának köszönhető, akik szorgalmas munkával elérték, hogy a tehenek átlagos napi tejhozama 7,8 liter. ® A nyitrai járás legjobb fejői közé tartozik Gyepes Gáspár' a golianovoi EFSZ tagja. Gyepes elvtárs a járási szocialista munkaversenyben már évek óta az első helyen áll. Teheneinek darabonkénti átlagos tejelékenysége az év elejétől 9,17 liter és egy tehéntől háromnegyed évig 2504 liter tejet termelt. Marián lakáé (Nyitra) • A madari szövetkezet traktorosai is elsők akarnak lenni a mélyszántásban. Soóky Lajos, szövetkezeti elnök bíztatására hosszabbított műszakban dolgoznak. Az éjjeli szántásban Lámi István került az élre. A szövetkezet az összes őszi munkákat időben is gyorsan végzi. Elvetettek 400 hektár búzát, 50 hektár őszi keveréket. (J. Krátky) # Az Ipolynagyfalu-szécsénkei egyesített EFSZ évi tojáseladási tervét még májusban túlteljesítette. Sokat segített ebben a tagság is. A szövetkezet a tervezett 800 q sertéshúsból eddig 562 q-t teljesített és jelenleg 450 darab 70 kg átlagsúlyú sertés van a hizlaldában. (Major Lajos, Szécsénke) # A Pusztafalusi Állami Gazdaság két részlegének tehenészei augusztusban 64 720 liter tejet fejtek. A tejtermelés növelését nagyban elősegíti a .napi 2—3 órás legeltetés, és a kitűnő minőségű esalamádé. A napi tejeladási terv 1350 liter, de 1500 litert tudnak eladni. Minden jel arra mutat, hogy az évi tervet jóval túlteljesítik. (Belányi János, Nyitra) kát rendezünk. Volt már három kerületi és két országos, speciális kiállításunk is. Sajnos, a tcftnegszervezetek nem részesítenek támogatásban, most is majdnem kitettek bennünket a kiállítási teremből. Pedig nagy érdeklődést váltott ki, megtekintették a szaksajtó, a mezőgazdasági múzeum, a mezőgazdasági főiskola és a televízió képviselői is. Itt, Nyitrán, ahol sok a főiskolás, az ilyen kiállításnak fokozott társadalmi jelentősége van. Érthetetlen tehát, hogy miért akadályoznak bennünket. Azt sem szabad lebecsülni, hogy a szövetség 92 baromfitenyésztője 24 200 tojást, 240 kg baromfihúst, a 31 galambtenyésztő 45 kg galambhúst, a 41 nyúltenyésztő pedig 80 kg nyúlhúst és 1065 nyúlbőrt adott a közellátásnak. Nemcsak szórakozásnak tekintik tehát az apróállat-tartást, hanem eredményes gazdálkodást is folytatnak. Mártonvölgyi László, (Nyitra) Közben az öt ember befejezte a fejőst, csak a trágyavonó szerkezet zúgása és az önitatók fedeleinek csattogása hallatszott. —A háztájiban is tartanak tehenet? — Igen — hangzik a válasz — csakhogy azoknak mostohább a sorsuk, mint ezeké itt. A közösben minden nap csutakoljuk az állatokat, míg az otthoniakra csak nagyritkán kerül sor. Igaz, a munkaegységeket is ezek után kapjuk, hát iparkodnunk kell. Az igyekezettel nincs is baj. Bizony a csillagok már magasan álltak, amikor a zétényi tehenészek haza indultak, hogy másnap hajnali háromkor újra találkozzanak az istállóban. BALOGH K. A gyengén melegítő őszi nap lemenőben volt, amikor a zétényi szövetkezet új, modern istállójában esti fejőshez készülődtek az állatgondozók. Az egyre erősödő kolompszó, a kutyaugatás jelezte; a csorda megérkezett a legelőről. Néhány percbe sem telt, a sajtárokba gyűlt a habos, illatos tej. — Melyik az istálló „rekordere"? — kérdeztem a fejőktől. Rövid vita után Kuké János adott választ. — A Deli, a Szekfü és a Kontesz. De a többi is jól tejel. Az istállóátlag meghaladja a 8 litert. Bukus Mihály - a fejők szerint ő a legeltetés mestere — elmondta, hogy a tejhozam emelkedése azóta érezhető, mióta a szövetkezet vezetősége rájött, hogy jobb takarmányozás nélkül nem teljesíthetik a tejeladási tervet. A tehenek létszáma ugyanis csökkent, 60 beteg állatot kiselejteztek. Ezenkívül a legelő sem volt a legjobb. A szárazság következtében kiégett a fii. De az a fő, hogy most minden előfeltétel megvan az évi tejeladási terv teljesítésére. Bevált a komlótermesztés A sörgyártás terén hazánk előkelő helyet foglal el a világon. Sörgyáraink termékei nagy közkedveltségnek örvendenek a világ minden részében, így érthető, hogy állandóan fokozzuk a sör gyártását. Nyilván mindenki tudja, hogy a sörgyártás nélkülözhetetlen kelléke a komló. S a gyártás rohamos fejlődésével szorosan összefügg a komlótermesziés kibővítése is. A múltban a komlótermesztés úgyszólván kizárólag Zatec környékére összpontosult. A növekvő sörfogyasztással egyidőben azonban gondolni kellett a komlótermesztés kibővítésére. Egyrészt a hagyományos termesztővídéken, másrészt új komlóültetvények telepítésére is sor került. Néhány év óta sikerrel termesztik a komlót a tapolcsányi járásban és kisebb mértékben Ke let-Szlovákiában, a terebesi járásban. A tapolcsányi járásban rövid pár esztendő alatt bebizonyosodott, hogy nagyon jól megterem a komló. E vidéken már csak azért is szüksé gessé vált a komló termesztése, mert az idén Tapolcsányban pgy nagy teljesítőképességű sörgyárat helyeztek üzembe. A tapolcsányi járásban idén 84 hektáron termesztettek komlót. A szakemberek véleménye szerint az itteni komló minőség tekintetében semmivel sem marad alul a 2ateci komlóval szemben. Néhány helyen 15—16 mázsás hektárátlagot is elértek. A jó eredmények arra késztették a tapolcsányi termesztőket, hogy jövőre 100 hektárra bővítsék a komlóterületet. P. L. Mit hozott az öntözés? Rekord répából A diószegi és a szeredi cukorgyár dolgozói sikeresen teljesítik a cukorrépa felvásárlását. Eddigi becslések alapján átlagosan 280— 300 mázsás hektárhozamokra számítanak körzetükben. A galántai járásban legjobb eredményt azok a mezőgazdasági üzemek érték el, amelyekben kihasználták a Sellye-gútai nagyüzemi öntözési berendezést. A deáki szövetkezetesek 80 hektáron termeltek cukorrépát s az egész területet öntözték. Átlagosan 430 mázsa répát takarítottak be hektáronként. Ez a járás rekordtermése ebben az évben. Érdemes összehasonlítani az eredményt szomszédos szövetkezetekkel, ahol nem öntözték a cukorrépát. Azokban az átlag: például 310 mázsa, Hodyban pedig 260 mázsa. A vágsellyei szövetkezetesek 30 hektárt öntöztek. Ezen a területen 410 mázsa az átlag, amíg a többi terület 310 mázsát adott hektáronként. Ebből is látható, hogy a Selylye—Gúta-i nagyüzemi öntözési rendszernek komoly jövője van. Krajcsovics Ferdinand, (Galánta) ■ Ä beteg és orvosa A betegségek tüneteit két nagy csoportba oszthatjuk: testi és lelki jellegűekre. Az előbbiek közé tartoznak az egy-egy szervünkre korlátozódó különböző típusú fájdalmak (szúrás, görcs, égés, lélegzési nehézségek) és egy-egy testrésznek, szervnek a működési zavarai, továbbá az olyan általános tünetek, mint a láz, a gyengeség, a fogyás, az étvágytalanság. A hétköznapi értelemben vett „ideges“ lelki jellegű tünetek közé az érzelmi élet különféle zavarai tartoznak: a lehangoltság, az életkedv hiánya, megmagyarázhatatlannak látszó félelem, szorongásos érzések. A működésbeli zavarokból keletkező tünetek megjelenési alapja épp oly sokféle, mint szervi tevékenységeinké. De a test a betegség állapotában épp úgy megtartja egységét, mint egészségesen. Eszerint mindig az egész test beteg, ha betegek vagyunk, és semmiféle betegség sem korlátozódik pusztán egyetlen szervre. Az orvos tehát nem vesebetegséget, hanem vesebeteg embert gyógyít. A modern orvost a betegség keletkezésének felderítésében a szervezetre ható tényezők bonyolult összefüggésének ismerete vezeti. A betegségeket sohasem egyetlen ok idézi elő, de a különféle okok nem egyenlő mértékben okozói a kóresetnek. Bizonyos régebben lezajlott betegségek előkészítik a szervezet hajlamát, készségét (diszpozícióját) bizonyos újabb betegségekre. Más körülményeknek esetleg a betegség közvetlen kirobbantásában van fontos szerepük. Az eredményes gyógyításnak éppen az az alapvető feltétele, hogy a betegséget előidéző okok között a fontosság szempontjából állapítson meg helyes sorrendet az orvos. Egy-egy szervben akkor is keletkezhet zavar, ha az ennek megfelelő anatómiai (szerkezeti) elváltozást a legkorszerűbb laboratóriumi vizsgálattal sem sikerül kimutatni. Ilyenkor a földerítés már bonyolultabb feladat. Pedig egyébként a tünetek, a panaszok, sőt a kialakult kóros állapot szinte pontosan megfelelhetnek a szervi betegségnek. Ám itt a betegség okát, forrását nem a fájlalt szervben kell keresnünk. Az alapvető hiba ugyanis az idegrendszerben, az agykéreg működésében rejlik. A panaszolt szervi tünetek az idegrendszer valamiféle diszharmóniájának, egyensúlyzavarának a következményei. Minden, ami az agykéreg működésében zavart okoz — egyúttal a lelki élet nyugalmát is felbillenti. Ilyenkor a betegséggel olyan lelki defektus jár együtt, melyre az a jellemző, hogy az idegrendszerben nem mutatható ki szervi, anatómiai elváltozás. Az ilyen betegséget Pavlov funkcionális neurózisnak nevezte. Ami hat az idegrendszerre — az hat szerveink működésére is. Az ingerfolyamatok sorrendje a következő: külvilág, agykéreg, kéregalatti vegetatív idegközpontok, szervek. Természetszerűen az ellenkező mozgásirány szintén előfordul: a szervi betegségek az idegrendszerre hatnak, és ideges lelki tüneteket, neurotikus panaszokat okozhatnak. A betegség megállapításakor az orvosnak mindig gondolnia kell mindkét lehetőségre. Merőben 'máskép kell ugyanis kezelni a szervi baj alapját, és máskép az ideges — lelki alapon kialakult, egyébként hasonló tüneteket okozó betegségeket. Ezzel a beteg megkímélődik egy sereg olyan felesleges „kivizsgálástól“, amely csak összekuszálja amúgy is megbolygatott lelki egyensúlyát, meggyökerezteti benne a szervi betegség hamis képzetét és késlelteti a megfelelő gyógyítás megkezdését. Egy fiatal asszony repülőszerencsótlenség következtében elvesztette férjét. A két apró gyermekkel magára maradt nő egyik napról a másikra összeroppant: súlyos depresszió, gyomorbántalmak, étvágytalanság uralkodtak el rajta és jócskán fogyott. A vérsüllyedés, a vér-i kép, a röntgen és a többi kivizsgálás semmi kórosat nem mutatott ki. A tüneteket nyilván nem szervi, hanem lelki betegség okozta. Az ilyen funkcionális, illetve pszichikai eredetű betegség kezeléséhez nélkülözhetetlen — bizonyos formában — a lelki gyógyítás, a pszichoterápia alkalmazása. Tapasztalt, okos orvosok mindig éltek ezzel a módszerrel. Ma már tudjuk, hogy a gyógykezelés sikere szempontjából milyen nagy jelentőségű az orvos személyisége: sokszor fontosabb mint a gyógyszerek hatása! Hányszor elhangzik barátaink, ismerőseink ajkáról az a lélek mélyéből fakadó kívánság: de jó volna valakivel jól „kibeszólgetni“ magamat. Nos, a jó orvost sokszor e végett keresik fel. A pszichoterápia első mozzanataként az orvos türelmesen, megértéssel, végighallgatja a panaszkodó beteget. Az orvos nem hagyhatja figyelmen kívül azt az érzelmi, indulati töltést, amely minden ember életét, tetteit, gondolatait áthatja. Életünk egyensúlya, harmóniája — tehát az, hogy boldogabbak lehessünk, az emberekhez való kapcsolatainkban ne legyenek nagyobb súrlódások — alapvetően érzelmi életünktől függ. Az ember csecsemőkorától haláláig változó formában és különböző viszonylatokban mindig és mélyen arra vágyódik, hogy szeressen és szeressék. Ez a szeretetigény a csecsemő esetében pl. olyan hatalmas, hogy anyai szeretet híjén a leggondosabb, legszakszerűbb gyermekotthonban is nagyon sokszor elpusztul. A pszichoanalitikusok az ember indulati világára a tudattalanban levő ösztönökre, elsősorban az elfojtott szexuális ösztönre vezetik vissza a neurózisok legnagyobb részét. Bár az ilyen túlzott, egyoldalú magyarázat nem állja meg a helyét, az orvosi tapasztalat mégis azt Igazolja, hogy a nemi élet konfliktusai gyakran okoznak lelki-idegrendszeri zavarokat. A szerelmi életből származó problémák éppen azzal a kettősséggel magyarázhatók, hogy az ember egyrészt biológiai, de még inkább társadalmi lény, akinek életét a közösséghez fűződő kapcsolatai, a társadalom írott és Íratlan erkölcse határozzák meg és irányítják. E problémák mellet számos olyan helyzet, megoldhatatlannak látszó feladat adódik az ember életében, amikor a kiúttalanság érzése az idegrendszer megfeszítéséhez, túlterheléséhez vezet. (Családi- és munkaproblémák, halál-esetek kapcsán). Befejezésül még annyit, hogy a legtöbb beteg nincs mindig tisztában szervi panaszai lelki hátterével. Ennek tapintatos feltárása az orvos hivatása, aki a beteget szinte fokrólfokra rávezeti, úgy hogy a megfelelő diagnózist ki-ki saját belátása alapján maga mondja ki. Ez a célravezető gyógyítás előfeltétele. Az orvos mindig olyan véleményt, javaslatot terjeszt a beteg elé, ami a válságos helyzet teljes, vagy esetleg kompromisszumos megoldását segíti elő. A végső szó azonban a betegé, aki nem az orvos utasítása, hanem a meggyőző tények alapján, helyzetének mérlegelése után, önként oldja meg problémáját. Ehhez szükséges az orvos segítsége és nem kevésbé a beteg bizalma. (Élet és tudomány) Gazdag a szőlőtermés. A felvásárló üzemekben jelentős gondot okoz a zökkenőmentes, gyors átvevés. A Vcrebélyi Állami Borpincészet előtt is egész sor szállítójármű várakozik, hogy megszabaduljanak a jókedv gyümölcsétől. 1964. november 4. Esti fejes közben
