Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-11-04 / 89. szám
borjak betegségei télen végefelé lenne a legnagyobb szüksége, vagy amelyekhez a születés utáni órákban a föcstejjel kellene hozzájutnia. Emiatt a té'li, főleg pedig a tél végi hónapokban születő borjak általános ellenállóképessége alacsonyabb, mint a nyáron születő borjaké, s így érthető, hogy érzékenyebbek minden fertőző, de egyéb betegségekkel szemben is. A teheneknek vemhességük alatt tartalékokat kell gyűjteniük, ezért takarmányuk nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is legyen kifogástalan, s feltétlenül tartalmazzon olyan takarmányféleségeket (pl. jó minőségű szilázs, lucernaszéna, répa, stb.), amelyek az újszülött borjú számára a biológiailag fontos anyagokat elsősorban vitaminokat biztosítják. A szopós borjak között számos betegség okozhat veszteséget. A nem fertőző, hanem a borjak elhelyezésével, gondozásával és táplálkozásával kapcsolatos hibák: mint pl. a túlzsúfoltság, az istálló párásnyirkos levegője, a levegő magas ammóniatartalma, a kevés, nyirkos, piszkos alom, a huzat, a piszkos és bé'lsárral beszenynyezett tőgyből való szoptatás vagy fejes, a föcstej összecseréiése, a romlott, megsavanyodott vagy lehűlt tej itatása, a szabálytalan időközönként vagy csak ritka alkalommal történő itatás, az itatott tej mennyiségének szakszerűtlen megállapítása, a vitaminok, nyomelemek és biológiailag egyéb fontos anyagok nagyfokú hiánya stb. egymagában is okozhat megbetegedéseket (leggyakrabban emésztő vagy légzőszervi megbetegedést), jelentősebb veszteséget azonban csak ritkán. E hibák és hiányosságok jelentősége mégis hatalmas. mert a szopós borjúkor fertőző betegségei iránt nagymértékben hajlamosítanak, a borjak ellenálló képességét csökkentik, s így tetemesen hozzájárulnak ahhoz, hogy egyik vagy másik fertőző betegség nagy veszteséget okoz. A fertőző borjúbetegségek A mai nagyüzemi borjúnevelőkben számottevő veszteséget okozó fertőző borjúbetegségeket két nagyobb csoportba tudjuk osztani. A baktériumos betegségek, közülük elsősorban a coli-vérhas a néhány napos kor jellegzetes betegsége, a különféle vírusos betegségek (vírusos tüdőgyulladás, vírusos hasmenés stb.) viszont a néhány hetes, néhány hónapos borjak között fordulnak elő. Egyéb fertőző betegségekkel (pl. tarlósömör, kokcidiózis, leptospirózis stb.) ugyancsak gyakrabban találkozunk télen, mint nyáron. E betegségek megállapítása, a védekezés szabályainak előírása, a gyógyszer megválasztása és a beteg állatok gyógykezelése a szakemberek együttes feladata. E betegségeknél a fő súlyt a megelőzésre, a jó ellenállóképességű borjak nyerésére és arra kell helyezni, hogy a higiénia szigorú betartásával a betegségek jelentkezése esetén is a veszteségeket a minimálisra csökkentsük. Mi tehát a tennivaló ? Védekezés Az újszülött korban, a születés utáni órákban és napokban, vagyis amikor a coli-vérhas A tiszta környezetben született és tartott borjak elhullási százalékaránya igen csekély. jelentkezésével számolnunk kell: 1. A legnagyobb fokú higiéniát biztosítsuk az újszülött borjú számára. Feleslegesen ne nyúljunk hozzá, s gondozásukat csak tisztára mosott és fertőtlenített kézzel végezzük. Szoktassuk le a dolgozókat arról, hogy ujjúkkal tanítsák szopni a borjakat, mert így borjútól borjúhoz járva, a fertőző anyagot óhatatlanul viszik tovább: 2. ne engedjük, hogy az újszülött és az idősebb vagy éppenséggel hasmenéses borjakat azonos személy gondozza: 3. az újszülött borjút néhány napos korig ne tegyük a közös borjúketrecbe ahol a beteg vagy már meggyógyult, de baktériumhordozó idősebb társaitól biztosan fertőződik. Külön rekeszben, célszerűbben egyedi, hordozható ketrecben biztosítsunk számukra higiénikus körülményeket. a ketreceket pedig minden borjú után fertőtlenítsük ki és hagyjuk a szabadban. ha lehet, napfényen: 4. követeljük meg azt, hogy a szoptatások vagy a fejések előtt a tőgyet mossák le, törüljék szárazra, és az első tejsugarakat minden tőgynegyedből való kifejés után semmisítsék meg: 5. szigorúan ragaszkodjunk ahhoz, hogy a borjú a) a születése után minél korábban, b) az első napokban minél gyakrabban, c) biztosan a saját anyja föcstejét kapja, amely d) itatás esetén feltétlenül tőgymeleg legyen: 6. coli-vérhas jelentkezése esetén minden lehető módon akadályozzuk meg azt, hogy a folyamatosan születő borjak a fertőző anyaghoz akár beteg társaik bélsarától közvetlenül, akár pedig közvetve (fertőzött ketrecekben, az alom, a gondozók keze, ruhája, cipője, az itatóedények stb. útján) hozzájuthassanak. Szopós korban 1. Idegenből származó szopós borjút a saját szaporulat közé ne engedjünk, mert az számos fertőző betegséget hozhat magával; 2. A borjak számára tiszta, száraz, huzatmentes, jól szellőztethető és tágas istállót, napos, szélmentes és száraz kifutót, valamint bőséges és száraz almot biztosítsunk. Nem a hideg és nem a szabad levegő ártalmas a borjú számára, hanem a tehénistálló legsötétebb sarkában elkerített bűzös, párás, nyirkos, piszkos és zsúfolt közös rekeszben való tartás. 3. Meg kell szabadulni attól a téves elképzeléstől, hogy a nagyüzemi mesterséges borjúnevelés nem más. mint a kevés tej adása. Ahol szakszerű borjútáp és elsőrangú széna adása nélkül csupán kevés tejjel akarják a borjakat felnevelni, ott eleve számolni kell azzal, hogy bármelyik fertőző betegség hatalmas veszteségeket fog okozni. 4 Tisztában kell lennünk azzal, hogy a nagyüzemi mesterséges borjúnevelés legalább az alábbi öt tényező együttes fennforgását megköveteli: a) jó elhelyezés, higiénikus tartás, szakszerű és hozzáértő gondozás; b) a szakszerűség és nem anyagi megfontolások alapján előírt mennyiségű teljes és fölözött tej itatása; c) vitaminokkal, ásványi anyagokkal, tejporral készített és jó minőségű borjútáp korlátlan adása; d) elsőrendű minőségű borjúszéna bőséges biztosítása; e) 'a borjúneveléssel foglalkozó dolgozók megfelelő hozzáértése, szakképzettsége, megbecsülése és anyagi elismerése. Ismételten hangsúlyozni kell azt, hogy amelyik nagyüzem szakemberei csupán az itatott tej mennyiségének csökkentésében látják a mesterséges borjúnevelés lényegét, nemcsak a szakismeretek hiányáról tesznek bizonyságot, hanem nincsenek tisztában azzal sem,'hogy manapság a szarvasmarha-tenyésztésünk programjának megvalósítása és színvonalának emelése, a gümőkór mentesítési program végrehajtása és még számos egyéb szempont miatt is népgazdaságunknak minden megszületett borjúra szüksége van. Dr. Áldásy Pál (Fényképezte: Kruzinskjl) 1964. november 4.
