Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-11-04 / 89. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Gazdaságosabban használjuk fel TARTA LOM ÜZEMSZERVEZÉS Patay János mezőgazdasági mérnök: Gazdaságosabban használjuk fel takarmánykészletünket .......................173 Dr. K u r u 1 e c Viktor: A leveles cukorrépafej, mint takarmány ..............................................174 Dr. Aldásy Pál. Szopós borjak betegségei télen . . . 175 Péterfalvi László: Már most válogassuk ki a jövő évi tenyészludainkat .......................176 Kozma György: A hígtrágyagazdálkodás kifizetődik . . 176 ___________J takarmánykészletünket Takarmányhiányos időkben látszik meg igazán, hogy mit ér a jő takarmány, a több szakértelem, a megfelelő szervezőkészség Legelső és legfontosabb teendő a rendelkezésünkre álló takarmány- és állatállomány számbavétele. Majd ezután ezeknek az ismeretében az ésszerűen takarékos és szakszerű takarmányozás megszervezése. Állományunk számbavetésénél és a jövő évi feladatokra való felkészülésnél induljunk ki abból, hogy elsősorban az anyaállományt, a nagy termelést biztosító tenyészállományt védjük és. lássuk el jó takarmánnyal, hogy a későbbiek során a folyamatos árutermelés ne szenvedjen csorbát. Közelednek ugyan, a téli hónapok, de még mindig számos lehetőségünk van takarmánykészleteink kiegészítésére. A kukorica letörése után azonnal hozzá kell látni a kukoricaszár betakarításához, besilózásához. Jó néhány év tapasztalata bebizonyította már, hogy mit jelent az átteleltetés szempontjából a betakarított kukoricaszár. Ebben az évben is szükség van arra, hogy a kukorieaszár 70—75 %-át takarmányozásra használjuk fel, mégpedig tömegével silózott állapotban. Jő minőségű és az állatok által is kedvelt szilázst készíthetünk kertészeti hulladékokból, apró burgonyából, borsó- és szójaszalmából, de még napraforgótányérból is Az ilyen lehetőségeket ez évben a legmesszemenőbben ki kell használnunk, mert ezek az ún. hulladék takarmányok más, teljes értékű takarmányokkal kiegészítve, sok takarmányozási gondot segítenek megoldani. Ahol az adottságok megengedik használják ki a késő őszi és téli legeltetés lehetőségeit. A tömegtakarmánykészletek növelése elsősorban az abraktakarmánvokkal való takarékos gazdálkodás szempontjából fontos. A szarvasmarha-, ló- és juhállománynál tömegtakarmányokkal kell nagy részben helyettesíteni az abrakot, ügyelve arra, hogy a tejtermelésben, a növendékszarvasmarhák fejlődésében csökkenés, visszaesés ne következzék be. Abrakot lehet pótolni és a fehérjetakarmányellátást is javíthatjuk jó minőségű lucernaszénából készített liszttel. Ezt a lehetőséget majdnem minden állattartó több-kevesebb erőfeszítéssel alkalmazhatja. A gazdaságokban meglévő ocsu és a gabonatisztításból származó rostaalj, maghulladék is gazdaságosan hasznosítható. elsősorban baromfiaknál. A takarmánygazdálkodásnak egyik lényeges része, hogy ne feledkezzünk meg a télire eltett takarmányok veszteség- és romlásmentes tárolásáról sem. A kazalban, prizmában, vagy silóban elromlott minden kiló takarmány az állati terméktermelés elmaradásában bosszulja meg magát. Sok takarmány takarítható meg az etetési mód, etetési rendszer megválasztásával is. Nem megfelelő etetővályúk, jászlak alkalmazása, az alom közé, vagy sáros területre kiszórt takarmány csak pocsékoláshoz vezet. A takarmányokkal való pazarlás megszüntetésének egyik legegyszerűbb módja, a korszerű, viszonylag olcsón beszerezhető (elsősorban a baromfiak részére) vagy házilag is előállított öneletők, etetőautomaták használata. Az állatok így csak annyi takarmányt fogyasztanak, amennyi termelésükhöz feltétlenül szükséges. A nem egészséges, koplaltatö takarmánvadag etetése viszont a legnagyobb pazarlást jelenti. Javul a takarmányértékesítés és így takarmánymegtakarítással is számolhatunk, ha a takarmányokat megfelelően előkészítjük. Abrakot szemesen ne etessünk csak darálva, és lehetőleg különféle összetételű keverékek formájában. Szálastakarmánvo kat páckészítéssel tegvük ízletesebbé. a melasszal meghintett takarmányszalmát is sokka! szívesebben fogyasztja a jószág Melaszból viszonylag nagv fehérjetartalmú. úgynevezett takarmányélesztős folyadékot állíthatunk elő Ez tehenészetekben etetve, illetve itatva jól bevált s alka'mas arra, hogv kukoricaszárat, takarmányszalmát ezzel kiegészítve, a fehérjeellátás lényegesen javuljon A takarmánykeverékekkel a szövetkezetek 20—25 %-kal jobb eredményt érnek el a hústermelésben, a tojástermelésben, vagy másképpen mondva, ugyanilyen százalékban takaríthatnak meg abraktakarmányt. Jól gondolkodik tehát az a szövetkezet, amelyik az állatai részére szánt kukoricát árpát a keverőüzemben különféle takarmánykeverékekre cseréli be. A legfőbb cél takarmánygazdálkodásunkban a közeli jövőben az egységnyi termékre jutó takarmányfelhasználás gazdaságos csökkentése. Ennek érdekében olyan ösztönző, az anyagi érdekeltségre támaszkodó módszereket kell alkalmazni a gazdaságokban amelyek ebben az hányban hatnak. Persze még számos módja 6s 'ehetősége van annak hogy enyhítsük, vaqy teljesen meg is oldiuk takarmánvellátási problémáinkat. Hogy az itt elmondottakon kívül még miiven módszert választhatunk azt minden gazdaságnak és állattartónak saját körülményei, ügyessége, eleményessége és szakérteim • szabja meg. Csak az a fontos hogy egyetlen alkalmat se haqyjanak kihasználatlanul. ami hozzásegíthet ahhoz, hogy a következő évben az eddiginél is több húst. tejet, ‘ojást termeljünk Patay János, mezőga'dasáai mérnök (Fényképezte: Kruzinskj*) VIII. ÉVFOLYAM 9 44. SZÄM. 1964. november 4. Készül a kukoricakóróból és a leveles cukorrépafejből összeállított szllázs.
