Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-10-31 / 88. szám

ái iskolán kívüli nevelés fejlesztéséért Szocialista társadalmunkban az egyik legfontosabb követelmény az emberek mélyen megalapozott sok­oldalú művelődése. Azt kívánjuk, hogy a szocialista ember mind erkölcsi, mind szellemi téren a ílehető legki­egyensúlyozottabb legyeit, hogy szé­les látókörű műveltséggel rendelkez­zék és mestere legyen szakmájának. Ezt a célt szolgálja a dolgozók iskolán kívüli nevelésének nagy htáfózaía. mely segítségével dolgozóink szaktudásukat növelhetik és kiegészíthetik. Az isko­lán kívüli oktatás azonkívül a tudo­mányos világnézet elsajátítására, szo­cialista öntudatosságra, hazafiasságra és proletár nemzetköziségre is neveli dolgozóinkat. Ez az iskolán kívüli nevelés — a CSKP KB Elnökségének irányelvei alapján — az iskolai nevelés függelé­keként kiegészíti az iskolában szerzett ismereteket. Célja, hogy a dolgozók­nak rövidebb időtartamú tanfolyamok keretében szervezetten nyújtson is­mereteket. A tanulásnak ez a formája nem pótolja ugyan az üzemi vagy a szövetkezeti munkaiskolák tevékeny­ségét, de lehetőséget nyújt arra, hogy bárki állandóan fokozhassa a ké­pességeit. Általános társadalmi követelmény, hogy az egyének érdeklődése az isme­retek iránt szoros összefüggésben le­gyen szocialista társadalmunk érde­keivel. Mivel a termelő erők fejlesz­tése a dolgozók szakképzettségének fokozását követeli meg, az iskolán kí­vüli oktatásnak is a legfontosabb cél­ja, hogy a hallgatókkal a termelés, és a technika legújabb módszereit, valamint a tudományos és technikai vívmányokat ismertesse. Ezért külö­nös jelentőséggel bír a dolgozók tech­nikai színvonalának növelése érdeké­ben a matematikai, fizikai, kémiai és más tudományos ismeretek elsajátítá­sa. Ugyanakkor tanúi lehetünk annak a ténynek, hogy ezeknek a tudomá­nyos ismereteknek a terjesztése ott talál a legélénkebb visszhangra, ahol az iskolán kívüli oktatás szervezői aprólékos vizsgálat tárgyává tették, hogy a tanulásnak milyen módja iránt nyilvánul meg a dolgozók részéről a Nem tévedés. A városban ma már ritkán látott hintó a Devtn szálló előtt várakozik, amely egy kerek évtizede nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára. Bátran mondhatjuk, hogy mind a külföldi, mind a belföldi vendé­gekről ebben a dunaparti szállóban gondoskodnak a legmesszebbmenöen. legerősebb érdeklődés. Ily módón ké­szültek fel pl. az iskolán kívüli okta­tásra a trutnovi és a Novy Jicín-i járásban, továbbá a nyugat-szlovákiai kerület járásaiban A dolgozók és a fiatalok művelődése minálunk három irányban folyik: az iskolai, az üzemi és az iskolán kívüli oktatásban. Hangsúlyozni szeretnénk azonban, hogy az iskolán kívüli okta­tásnak nem az a célja, hogy a hallga­tókat az életre készítse elő, mint az iskola, hanem állandó kísérője legyen mindenkinek az életben. Hozzá kell járulnia a jobb felkészültséghez a megoldandó feladatok érdekében, to­vábbi célja pedig az általános művelt­ség kiegészítése. Már ezért is külön­böző az érdeklődés e művelődés iránt és ilyen szempontok szerint készítik elő az említett járásokban az iskolán kívüli oktatás tanterveit. Országos méretben igen lontos szerepet tölt be e téren a Csehszlovákiai Politikai és Ismeretterjesztő Társaság által moz­gósított és állandóan nagyobb szám­ban jelentkező lektoroknak és elő­adóknak a tevékenysége. Az ő feladat­körükhöz tartozik majd, hogy a népi egyetemeken kifejtett előadói tevé­kenységük folyamán idejében reagál­janak az ökonómiai és technikai fej­lődés vívmányaira, a termelés auto­­maüzációja során felmerülő problé­mákra és a termelés irányításának a növekedő technikai színvonal érvénye­sítésével való lehetőségeire. Az előt­tünk álló tanévben az ő feladatuk lesz megismertetni az érdeklődök egyre nagyobb számával a világ tudományos arculatát mind egészet és elsajátítani velük a tudományosan megalapozott világnézetet. Az elmúlt tanévben különösen Zili­­nán jelentős mértékben járult hozzá a népi egyetem tanfolyama a dolgo­zók szakképzettsége növeléséhez. Ezeket a tanfolyamokat ott főleg az ipari automatizáció megalapozásá­nak és az anyagok korrózió elleni védelmének szentelték. A kosicei népi egyetem a kerületi mezőgazdasági igazgatósággal karölt­ve a burgonyatermesztők és az állat­­gondozók részére szervezett tanfolya-A MAI ESZ játékterve novemberre 5. csütörtök Szene 19.30 Kisasszonyok a magasban Párkány —,,— Különös házasság 6. péntek Komárom —„— Változnak az idők 7. szombat Pódafa —„— Kisasszonyok a magasban Kamocsa —„— Különös házasság 8. vasárnap Tornőc —„— Változnak az idők 13. péntek Komárom — Kismadár 14. szombat Dunaszerdahely —„— Változnak az idők Zselíz —Kismadár 15. vasárnap Komárom —.,— Kismadár 19. csütörtök Érsekújvár 15.00 Kismadár Érsekújvár 19.30 Kismadár 20. péntek Nagymegyer —,.— Változnak az idők ■ 21. szombat Nemésőcsa —,.— Változnak az idők Rimaszombat 15.00 Kismadár Rimaszombat 19.30 Kismadár 22. vasárnap Prievidza —„— Változnak az idők Rozsnyó —„— Kismadár 24. kedd Pólyán — Kismadár 25. szerda Királyhelmec —„— Kismadár 26. csütörtök Eperjes —Változnak az idők Nagykapos 15.00 Kismadár Nagykapos 19.30 Kismadár 27. péntek Nyitra —„— Változnak az idők Kistárkány —„— Kismadár 28. szombat Alsószeli —„— Változnak az idők Jászfalu —„— Kismadár 29. vasárnap Léva —„— Változnak az idők Kassa 10.00 Kismadár Szepsi 19.30 Kismadár Uj iskola - régi gondok Még a legelfogultabb szemlélő sem tagadhatja a falu szociálizálódásának külsőleg és belsőleg is érezhető, lát­ható jeleit. Bizonyos, hogy a falusi dolgozó számára ma már mindazok az anyagi javak is elérhetők, amelyek valamikor még a városban is csak a kiváltságosok 'birtokába kerülhettek, valamint az is bizonyos, hogy a mező­­gazdasági munka a következetes és gyorsütemű gépesítés következtében egyre jobban ipari jellegűvé válik. Az sem tagadható, hogy ezzel egy­idejűleg lényegesen emelkedett a fa­lusi dolgozók szellemi színvonala, bő­vült az iskolák és a népművelési intézmények hálózata, tehát a rendes lakás, jó táplálkozás, a jó ruha és a szellemi javak voltak azok az együtt­hatók, amelyek szebbé ' boldogabbá tették falvaink lakóit. A felszabadulás öta'eltelt két év­tized alatt hazánkban kitolódott az átlagos emberi életkor határa is, mi­nimumra csökkentettük a • csecsemő­­halandóságot, legyőztük a legveszé­lyesebb és legelterjedtebb betegségek kórokozóit, de ugyanakkor meg kell állapítani, hogy nem tudtuk legyőzni a mezőgazdasági dolgozók körében elterjedt betegségek egy részét! Nem azért vagyunk tehetetlenek, mert a kormány sajnálja az anyagi áldozatot, hanem azért, mert a betegségek egyik legfőbb okozója a fegyelem hiánya, Péterfy Gyula Értékelték az eredményeket H Az elmúlt napokban évzáró gyű­­® lést tartott a Komáromi Mezőgaz­da dasági Műszaki Középiskola mel­­jH lett működő CSISZ-szervezet. j£ Jóba Mihály, a volt elnök érté­ig kelte az elmúlt iskolaév eredmé­­® nyeit, majd az egyes feladatokkal gg megbízott felelősök számoltak be £ munkájukról. A gyűlés fénypontja a „Legjobb osztály“ feliratú vándorzászló át- É adása volt. A IV. B osztály elnök- S helyettese Korpás András köszönte SS meg az osztály nevében a zászlót. “ Kozma György (Komárom) Mi is gratulálunk Gyönyörű esküvői szertartásnak voltak tanúi e napokban Kőhídgyar­­mat polgárai. Az ottani művelődési otthonban Csuka Gyula mezőgazdasági mérnök és Klimo Mária tanítónő es­küdtek egymásnak örök hűséget. Az ünnepélyes szertartás után következő műsor, melyet az iskolás gyermekek adtak tanítónőjüknek, emlékezetessé tette ezt az esküvőt, amelyet az egész falu figyelemmel kísért. Az ilyen szép szertartások teljesen megváltoztatják az emberek elavult nézeteit. A boldog ifjú párnak mi is sok sikert kívánunk! Száraz Mária, Kőhídgyarmat A Nagykaposi Mezogazüasagi Mű­szaki Középiskola egyike azon isko­láinknak, ahol a rendszeres négyéves tanulmányi forma mellett egyéves iskolázás keretében tovább képzjk a gyakorlatban bevált mezőgazdasági funkcionáriusokat. Iskolánk pártszer­vezete elsőrendű feladatának tekinti, hegy segítő kezet nyújtson az ezen résztvevő elvtársaknak. Az elméleti oktatás mellett célul tűztek ki a hall­gatók politikai nevelését is. Az utóbbi érdekében nagy figyelmet, szentelünk az ez évi pártiskolázás lebonyolításá­nak. Szemelőtt tartottuk azt a tényt, hogy az iskolázás sikere főleg a pro­pagandistáktól függ. Ezért, eltérően a múlttól propagandista feladatával több kommunistát bíztunk meg. Ad­dig, amíg a pártoktatást csupán egy tanító végezte, az előadások formáli­sak voltak, s gyenge vitákat váltottak ki. A lektor-csoport megalakításával gyökeresen megváltozött a helyzet, ugyanis egy előadóra legtöbb két elő­adás esett, amit tökéletesen kidolgoz­hatott. Ezzel párhuzamosan erősen megvál­tozott a hallgatók aktivitása is. A fontosabb bel- és külpolitikai kérdések tárgyalásakor három propa­gandista vezette az előadást, illetve a vitát. Igaz, a rendszeres évi pártok­tatás mellett az iskola hallgatói és dolgozói részt vesznek számos, a tu­dományos világnézettel foglalkozó előadáson és beszélgetésen is, amit szintén a párt vezetősége szervez. Az előadások sikere arra ösztönzi a hallgatókat, hogy behatóbb egyéni tanulmányokat folytassanak. A hall­gatók aktivitása a propagandistáktól is megköveteli az állandó továbbkép­zést. Kertész Pál A tantestület jelenleg különböző ér­dekkörök megalakításán szorgoskodik. Tantermek hiányában itt is sok ne­hézségbe ütköznek. A jelenlegi adott­ságok mellett csak délután, hat óra utánra hívhatják össze a gyerekeket. Ez azonban könnyen a tanulás rová­sára mehet. Ép testben — ép lélek! — tartja a közmondás, ehhez azonban rendszeres testedzés szükséges. Iskolában ez tor­naterem nélkül el sem képzelhető. Sajnos, az újonnan épült iskola torna­teremmel nem rendelkezik. így jó idő esetén a szabadban végeznek torna­gyakorlatokat, ha esik az eső, akkor kénytelenek igénybe venni u folyosót Ez pedig nem a legjobb megoldás ugyanis a többi osztályban a tanítást zavarják. A szímői tanítók mindent megtesz­nek, hogy jobb eredményeket érjenek el. Igyekvésiiknek, odaadásuknak meg van az eredménye, ugyanis a bukás mindössze 3 %-ban fordul elő. Még ezt a kis százalékot is lehetne csök­kenteni, ha a szülők több figyelmei szentelnének gyermekeiknek. A kultúra szolqálatában 1961. október 31. Nagy András Szaiai Ernő elvtársat ezelőtt két évvel válasz­tották meg a CSEMA­­DOK dunamocsi helyi szervezetének pénztáro­sává. Szabadka Ferenc elnökkel azonnal hozzá láttak a szervezéshez. Sok akadályt leküzdve a CSISZ-szervezet se­gítségévei betanulták Síposs Jenő: Bolondóra című színművét. A si­ker további munkára serkentette őket. Ezt még két színdarab be­tanulása és előadása követte. A betanult szín­is, ahol nagy sikert arattak. A műkedvelő csoport megalakítása után egy zenekar megalakításához láttak. Tehát amint az ered­ményekből kitűnik, Szá­lai és Szabadka elvtár­sak minden erejükkel azon igyekeznek hogy Dunamocson minél job­ban kifejlődjön a kultu­rális tevékenység. Sze­retnék, ha a fiatalság megértené célkitűzései­ket és munkájukhoz se­gítő kezet nyújtanának. darabokkal ellátogattak a szomszéd községekbe Falvaink egészségügyi A tapasztalat is fontos Az Érsekújvárt Általános Műveltsé­get Nyújtó Középiskola II. c osztályá­nak tanulói az órákon tanultakkal az életben is megismerkednek. Az osz­tály Cernáková elvtársnő vezetésével számos üzemet látogat meg, így a nyitrai sörgyárat, a Dolny Ohaj-i ke­ményítőgyárat és az érsekújvári do­hánygyárat. Ezenkívül közvetlenül is részt vesz­nek a termelésben. Az Érsekújvári Állami Gazdaságban rendszeresen se­gédkeznek. így az iskola diákjai meg­ismerkednek a munka szépségeivel és nehézségeivel. Soóky Lajos (Kamocsa) a tunyaság és némely vezető béka­­perspektívája. A Szlovákiai Népegészségügyi Inté­zet dolgozói az utóbbi időben egyre többet kénytelenek foglalkozni a me­zőgazdasági üzemi balesetekkel, az állati fertőzés okozta bőrbetegségek­kel és a vegyi mérgezés eseteivel. Az üzemi balesetek szubjektív okok­ra vezethetők vissza. A szeszes italok fogyasztása, a hiányos szakmai kép­zettség, a rosszul megjavított gép, vagy az öregebbek által traktor­kormány mellé ültetett 10—12 éves gyerekek, már sokszor okoztak véres, tragikus szerencsétlenséget. Ismét­lem: a mezőgazdasági balesetek oko­zója 90 °/b-ig az emberi felelőtlenség! Azonban, ami a bőrbetegségeket és a vegyi mérgezéseket illeti, az okot máshol kell keresni. Falvaink rohamos fejlődése közben az illetékes tényezők — tervezők és a mezőgazdasági üzemek vezető dol­gozói egyaránt — gyakran megfeled­keztek a higiéniai berendezések fon­tosságáról. Jelenleg tehát az a hely­zet, hogy az állami birtokok és EFSZ-ek dolgozói ugyanabban a ruhá­ban szelik a kenyeret, kanalazzák a levest, vagy ringatják az unokát, amelyben az istállóban dolgoznak. Munka után azonnal megmosakodni, átöltözködni ? Ehhez mosdó és öltöző :ellene — akárcsak az ipari üzemek­ben — a szociális berendezések azon­ban ma még kevés helyen vannak. Az állatok által terjesztett bőrfertőzést a dolgozó tovább terjeszti a családtagjai körében és kezdődik a kiütésekkel, haj- és körömhullással járó (sokszor munkaképtelenséget okozó) betegség. Ugyanez az oka az egyre gyakrab­ban előforduló mérgezéseknek is. Hi­szen köztudomású, hogy a permetező anyagok mérgeket tartalmaznak, tehát az ezekkel dolgozó ember számára rendkívül fontos a kéz- és szájmosás, valamint a ruhaváltás lehetősége. A Népegészségügyi Intézet dolgozói állandóan harcolnak a balesetek é# betegségek ellen, de a mezőgazdasági üzemek vezetői ezen a vonalon sok­helyütt maradinak mutatkoznak. mókát. Poprádon néhány jeles szövet­kezeti agronómus a burgonya ter­mesztés legújabb módszereivel és ta­pasztalataival ismertette meg hall­gatóságát és a tanfolyam alatt a Veíká Lomnicai Növénynemesítő Állo­más szakemberei is tartottak előadá­sokat. Az eddigi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy értékes eredmények ott érhetők el, ahol a lektorok előadó tevékenységét alapos pedagógiai fel­készülés eiőzi meg. A hallgatóság bi­zalma'a lektorok iránt leginkább az­által szilárdul meg, ha maguk is meg­győződhetnek előadóik szaktudásáról, az emberekkel szerzett munkatapasz­talataikról, továbbá azáltal, ha az ok­tatási tevékenységei megszervezők világosan meghatározott célt tűznek ki, mind pl. a poprádi járásban, ahol igyekeztek az elméleti és gyakorlati ismeretek kapcsolatát érvényre jut­tatni. A népi akadémiákat a népművelés állandó központjaiként kell fejleszte­nünk. Ezt a feladatot jelenleg a leg­hatásosabban a dél-morvaországi ke­rületben oldják meg, de más kerüle­tekben is jó! fejlődik ez á tevékeny­ség. Az iskolán kívüli nevelés feladata az is, hogy hatásosan kiegészítse az üzemi és szövetkezeti munkaiskolák tevékenységét és állandó segítő társa legyen dolgozóinknak azok erkölcsi, politikai, kulturális fejlődésében. Andrej Bálint A pártiskolát a tapasztalatok alapján kezdjük Községeink rohamos fejlődését bi­zonyítják az újonnan felépített műve­lődési otthonok és az új iskolák is. A múltban falvainkra szinte jellemző volt a rossz, sötét, egészségtelen épü­letben berendezett iskola. Szímőn ezelőtt pár évvel még nem dicsekedhettek megfelelő iskolával. A helyzet 1961 óta részben megválto­zott, ugyanis a községben kb. másfél­­milliós költséggel épült új iskola. Az új iskolában nyolc tanterem, egy vegytani kísérletekre tervezett helyi­ség és egy szertár volt. Ez a meglévő 14 osztályhoz kevésnek bizonyult és így az iskola igazgatósága arra a meg­állapításra jutott, hogy a szertárt és a kísérleti célokra szolgáló termet állandóan ki kell használni. Az építő vállalat azonban „elfelejtette“ a ké­miai kísérletekre tervezett osztályba bevezetni a vizet, a gázt és a szenny­vízlevezető berendezést. Ez irányú kötelezettségét mindmáig nem telje­sítette, s emiatt nem végezhetnek kémiai kísérleteket.

Next

/
Thumbnails
Contents