Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-10-28 / 87. szám

vin Évfolyam © 43. szám 1964. október 28. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE burgonya tápanyagellátása TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Jantner Armand mérnök: A korai burgonya tápanyagellá­tása ..............................................169 GYÜMÖLCSÉSZET ' Styndl Olga: Pomológia . . . 170 GÉPESÍTÉS Prokes Stanislav: Fejőautoma­tákkal szerzett tapasztalatok a nyugat-szlovákiai kerületben . 171 NÖVÉNYVÉDELEM Renczés Vilmos: Védekezzünk a mezei pocok ellen .... 171 Állategészségügy Dr. Augustinsky Vojtech: Új gyógyszer a tarlósömör le­küzdésére ....................................172 Szérum az Aujeszky-féle betegség ellen..............................................172 V._______________J I A korai burgonya tenyészideje más terményekhez mérten aránylag rövid. A hajtatott (előcsíráztatott) korai burgonya tenyészideje a kiültetéstől a betakarításig 60—70 napot vesz igénybe. Ez idő alatt körülbelül 100 q gumót terem hektá­ronként, azaz 25 q körüli mennyiségű szárazanyagot nyújt. gyából pedig 150—200 q. A 25— nak felel meg. Az említett trá- 30 cm magas zöldtrágyanövény- gyafélék a következő mennyi­­keverék kb. 150 q istállótrágyá- ségű tápanyagot tartalmazzák: Ha ezt a teljesítményt össze­hasonlítjuk a gabonafélék telje­sítményével, melyek 110—120 vegetációs nap alatt hektáron­kénti 25 q-s átlagos termés ese­tén kb. 20 q szárazanyagot ad­nak, megállapítjuk, hogy a korai burgonya sokkal rövidebb te­­nyészidő alatt hektáronként 5— 6 q szárazanyaggal többet pro­dukál. mint a gabonafélék. A középkorai vagy a kései fajták fokozott hozama esetén (200— 300 q hektáronként), ez a kü­lönbség még jelentékenyebb. Ilyen magas terméshozamok elérésében az egyes fajták tu­lajdonsága, az ültetőburgonya egészségi állapota, az alkalma­zott agrotechnika, a talaj- és éghajlati feltételek, de minde­nekelőtt a helyes tápanyagellá­tás játszik szerepet. A korai burgonya a földben tartalékolt nagyobb mennyiségű tápanyagot is fel képes dolgoz­ni, mégpedig olyan mértékben, amely például a gabonaféléknek ártana. Azonban érdekes, hogy a ko­rai burgonya aránylag nagy­mennyiségű tápanyagfogyasztá­­sa ellenére sem használja fel a szántóföldben rendelkezésére álló tápanyagot, hanem csak annak bizonyos részét. Nitro­génből pl. csak kb. 60 %-ot. a foszforsavból 30 */o-ot, kálium­ból pedig csupán 65 '/f-ot hasz­nál fel. Ez azt jelenti, hogy ha a korai burgonya igényeit a ta­lajban lévő tápanyagkészletből bizonyos eredmény elérése cél­jából ki akarjuk elégíteni, e sze­rint szükséges a trágyaadagokat emelni. A foszforsav csekély felhasználása azzal indokolha­tó, hogy ez a talajban könnyen kötődik, növények által nehe­zebben felvehető vegyületté. A hazai és a külföldi kísérle­tek során bebizonyosodott, hogy a korai burgonya 100 q gumó és a hozzá tartozó növényszár fejlődéséhez 50 kg nitrogént, 20 kg foszforsavat és 80 kg ká­liumot kíván (vagyis 250 kg kénsavas ammóniumot, 110 kg szuperfoszfátot és 200 kg 40 %-os kálisót). Magasabb hoza­mok eléréséhez aránylag na­gyobb tápanyag-adagok szüksé­gesek. Ugyanakkor nem szabad meg­feledkeznünk arról, hogy a ko­rai burgonya különös Igényeket támaszt a tápanyagellátással szemben. Mint kapásnövény szerves- és műtrágyát kíván. Szervestrágyák Korai burgonya alá az átla­gos istállótrágya-ada.g 250—300 q hektáronként, komposzttrá-Tápanyaqtartalma kq-ban Trágyaféleség N-------------1 100 q istállótrágya 14 5 28 300 q istállótrágyá 42 15 84 150 q komposzt 36 14 63 Vöröshere-füves keverék 54 — — Lucerna-füves keverék 38 — — Hüvelyes-füves keverék______25__________— — A hiányzó anyagokat műtrá­gyával egészítjük ki. A foszfor­savat legmegfelelőbb szuper­foszfát formájában, a káliumot pedig elsősorban reformkáli, vagy kálisó alakjában használ­ni. Nitrogéntrágyát részben kénsavas ammonium, részben pedig salétrom formájában al­kalmazzuk. A korai burgonya fejlődésé­nek kezdetétől szükséges felve­hető tápanyagot legjobban meg­osztott tápanyag ellátással az őszi, a tél eleji, valamint a ta­vaszi hónapokban biztosítjuk. A szervestrágya-ellátást fel­tétlenül a tél beállta előtt hajt­suk végre. A zöldtrágyanövényt a könnyebb talajokon, ahol a ta­­lajparányok gyorsabban szapo­rodnak, október második felé­ben, nehezebb talajokon előbb szántjuk be. A jól beérett istálló­trágyát kétszerre szántjuk be. A sekélyen beszántott trágya területét a tél beállta előtt mélyszántásban részesítjük. Csak kivételesen, igen kedve­ző feltételek között szánthatjuk be kora tavasszak sekélyen a komposztált, rendesen gondo­zott trágyát. Nagyobb mennyi­ségű istállótrágyát (400—500 q), amelyet nem szántottuk be, egyszerre, két adagra osztjuk szét. Ősszel 300 q-t szántunk be, kora tavasszal pedig talajba juttatjuk a többit, azonban ki­zárólag földes komposzt formá­jában. Műtrágyák Műtrágyák közül ősszel min­denekelőtt a káliumtartalmúa­­kat alkalmazzuk. A foszfortar­talmú trágyák közül ősszel a Thomas-salakot szórjuk szét. A szuperfoszfátot tavasszal használjuk. Savanyú talajokon, vagy az alkáli (szikesítő sókat nagy mennyiségben tartalmazó) talajokon jól bevált a szemcsé­­zett (granulált) szuperfoszfát, amely megakadályozza a fosz­forsav nem kívánatos kötés­­(Folytat ás a 170. oldalon.) A 25-30 cm magasságot elérő zöldtrágyanövénykeverék be­szánt ása 150 q istállótrágyának felel meg. Az istállótrágyát kellőképpen érett állapotban feltétlenül ősszel alkalmazzuk

Next

/
Thumbnails
Contents