Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-10-28 / 87. szám
vin Évfolyam © 43. szám 1964. október 28. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE burgonya tápanyagellátása TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Jantner Armand mérnök: A korai burgonya tápanyagellátása ..............................................169 GYÜMÖLCSÉSZET ' Styndl Olga: Pomológia . . . 170 GÉPESÍTÉS Prokes Stanislav: Fejőautomatákkal szerzett tapasztalatok a nyugat-szlovákiai kerületben . 171 NÖVÉNYVÉDELEM Renczés Vilmos: Védekezzünk a mezei pocok ellen .... 171 Állategészségügy Dr. Augustinsky Vojtech: Új gyógyszer a tarlósömör leküzdésére ....................................172 Szérum az Aujeszky-féle betegség ellen..............................................172 V._______________J I A korai burgonya tenyészideje más terményekhez mérten aránylag rövid. A hajtatott (előcsíráztatott) korai burgonya tenyészideje a kiültetéstől a betakarításig 60—70 napot vesz igénybe. Ez idő alatt körülbelül 100 q gumót terem hektáronként, azaz 25 q körüli mennyiségű szárazanyagot nyújt. gyából pedig 150—200 q. A 25— nak felel meg. Az említett trá- 30 cm magas zöldtrágyanövény- gyafélék a következő mennyikeverék kb. 150 q istállótrágyá- ségű tápanyagot tartalmazzák: Ha ezt a teljesítményt összehasonlítjuk a gabonafélék teljesítményével, melyek 110—120 vegetációs nap alatt hektáronkénti 25 q-s átlagos termés esetén kb. 20 q szárazanyagot adnak, megállapítjuk, hogy a korai burgonya sokkal rövidebb tenyészidő alatt hektáronként 5— 6 q szárazanyaggal többet produkál. mint a gabonafélék. A középkorai vagy a kései fajták fokozott hozama esetén (200— 300 q hektáronként), ez a különbség még jelentékenyebb. Ilyen magas terméshozamok elérésében az egyes fajták tulajdonsága, az ültetőburgonya egészségi állapota, az alkalmazott agrotechnika, a talaj- és éghajlati feltételek, de mindenekelőtt a helyes tápanyagellátás játszik szerepet. A korai burgonya a földben tartalékolt nagyobb mennyiségű tápanyagot is fel képes dolgozni, mégpedig olyan mértékben, amely például a gabonaféléknek ártana. Azonban érdekes, hogy a korai burgonya aránylag nagymennyiségű tápanyagfogyasztása ellenére sem használja fel a szántóföldben rendelkezésére álló tápanyagot, hanem csak annak bizonyos részét. Nitrogénből pl. csak kb. 60 %-ot. a foszforsavból 30 */o-ot, káliumból pedig csupán 65 '/f-ot használ fel. Ez azt jelenti, hogy ha a korai burgonya igényeit a talajban lévő tápanyagkészletből bizonyos eredmény elérése céljából ki akarjuk elégíteni, e szerint szükséges a trágyaadagokat emelni. A foszforsav csekély felhasználása azzal indokolható, hogy ez a talajban könnyen kötődik, növények által nehezebben felvehető vegyületté. A hazai és a külföldi kísérletek során bebizonyosodott, hogy a korai burgonya 100 q gumó és a hozzá tartozó növényszár fejlődéséhez 50 kg nitrogént, 20 kg foszforsavat és 80 kg káliumot kíván (vagyis 250 kg kénsavas ammóniumot, 110 kg szuperfoszfátot és 200 kg 40 %-os kálisót). Magasabb hozamok eléréséhez aránylag nagyobb tápanyag-adagok szükségesek. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a korai burgonya különös Igényeket támaszt a tápanyagellátással szemben. Mint kapásnövény szerves- és műtrágyát kíván. Szervestrágyák Korai burgonya alá az átlagos istállótrágya-ada.g 250—300 q hektáronként, komposzttrá-Tápanyaqtartalma kq-ban Trágyaféleség N-------------1 100 q istállótrágya 14 5 28 300 q istállótrágyá 42 15 84 150 q komposzt 36 14 63 Vöröshere-füves keverék 54 — — Lucerna-füves keverék 38 — — Hüvelyes-füves keverék______25__________— — A hiányzó anyagokat műtrágyával egészítjük ki. A foszforsavat legmegfelelőbb szuperfoszfát formájában, a káliumot pedig elsősorban reformkáli, vagy kálisó alakjában használni. Nitrogéntrágyát részben kénsavas ammonium, részben pedig salétrom formájában alkalmazzuk. A korai burgonya fejlődésének kezdetétől szükséges felvehető tápanyagot legjobban megosztott tápanyag ellátással az őszi, a tél eleji, valamint a tavaszi hónapokban biztosítjuk. A szervestrágya-ellátást feltétlenül a tél beállta előtt hajtsuk végre. A zöldtrágyanövényt a könnyebb talajokon, ahol a talajparányok gyorsabban szaporodnak, október második felében, nehezebb talajokon előbb szántjuk be. A jól beérett istállótrágyát kétszerre szántjuk be. A sekélyen beszántott trágya területét a tél beállta előtt mélyszántásban részesítjük. Csak kivételesen, igen kedvező feltételek között szánthatjuk be kora tavasszak sekélyen a komposztált, rendesen gondozott trágyát. Nagyobb mennyiségű istállótrágyát (400—500 q), amelyet nem szántottuk be, egyszerre, két adagra osztjuk szét. Ősszel 300 q-t szántunk be, kora tavasszal pedig talajba juttatjuk a többit, azonban kizárólag földes komposzt formájában. Műtrágyák Műtrágyák közül ősszel mindenekelőtt a káliumtartalmúakat alkalmazzuk. A foszfortartalmú trágyák közül ősszel a Thomas-salakot szórjuk szét. A szuperfoszfátot tavasszal használjuk. Savanyú talajokon, vagy az alkáli (szikesítő sókat nagy mennyiségben tartalmazó) talajokon jól bevált a szemcsézett (granulált) szuperfoszfát, amely megakadályozza a foszforsav nem kívánatos kötés(Folytat ás a 170. oldalon.) A 25-30 cm magasságot elérő zöldtrágyanövénykeverék beszánt ása 150 q istállótrágyának felel meg. Az istállótrágyát kellőképpen érett állapotban feltétlenül ősszel alkalmazzuk
