Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-10-28 / 87. szám
(Befejezés a 169. oldalról.) kombinációit, és ezzel elpocsékolását a talajban. A nitrogén tartalmú műtrágyákat csak tavasszal alkalmazzuk, mégpedig a kénsavas ammóniumot a simítózott talajra kiiiltetés előtt, az ostravai salétromot pedig az első gépi kapálást megelőzően A nitrogén-trágyázást azonban nem szabad eltúlozni, mivel meghosszabbítja a tenyészidöt és alkalmazásakor a gumók túl vizenyősek. A foszforsav meggyorsítja a gumók fejlődését és beérését, ami a korai burgonya termesztésében fontos szerepet játszik, ezért a foszfortrágyával lehetőleg ne takarékoskodjunk. A tápanyagfelesleget, amely a korai burgonya után a talajban marad, még ugyanabban az évben felhasználja a következő A legutóbbi időkig az volt a nézet, hogy a fiatal hússertések jóllakásig történő táplálása a leggazdaságosabb. 0jobban azonban egyes szakemberek részéről az a tanács hangzik el, hogy a takarmányadag bizonyos mérséklése kedvezőbbé teszi a takarmányértékesítést, sőt a húsarányt is javítja. Ezt a kérdést több intézmény vizsgálta szabatos kísérletekkel, így a göttingeni egyetem és a hohenheimi főiskola állattenyésztési intézetei is. Megállapításuk szerint a növény, úgyhogy a tápanyagpazarlás a gyakorlatban teljesen kizárt. Minél több felvehető tápanyag található a talajban a korai burgonya számára, annál nagyobb és korábbi termést várhatunk. Ezen kívül a megosztott tápanyagellátásnak gazdasági előnyei is vannak, amenynyiben részben a tél beállta előtt végezhetjük el a szükséges műveleteket, tehát olyan időszakban, amikor már a növénytermesztésben sürgős munka nines. Végül felsorolunk néhány általános példát a korai burgonya trágyázására: 9 200 q istállótrágya legalább 41 kg nitrogén, 56 kg foszforsav és 110 kg kálium (Hruska szerint). © 200—500 q istállótrágya, 30—70 kg nitrogén, 40—80 kg foszforsav és 60—120 kg kálium A tartályládákba szedett alma, szállítása és tárolása számos előnnyel jár: a szedők munkateljesítménye 20 %-kal emelkedik, jóval kisebb manipulációs tér elegendő egy egységnyi mennyiség átfutására. Tartály - ládákban végzett tárolással a tároló helyiség helykihasználása 10-30 %-kal jobb. A szüreti és a trágyázás belterjességének foka szerint, © 300 q istállótrágya, 50 kg nitrogén, 80 kg foszforsav és 100 kg kálium. A gyakorlatban előfordul, hogy korai burgonyát a legkorábbi fogyasztásra hosszú éveken át ugyanazon a helyen termesztjük. Ilyen esetben a következő módszert és trágyázás! sorrendet alkalmazhatjuk: betakarítás után 400 kg mésznitrogén talajbajuttatása, majd zöldi rágyanövény-vetés s a tél beállta előtt ennek beszántása, tavasszal foszfor és káliumtartalmú műtrágyák alkalmazása. Ezzel a kissé különös trágyázási móddal a korai burgonya termesztő vidékeken találkozhatunk, ahol igen jól bevált. J a n t n e r Armand mérnök, a Královái Növénynemesítő Állomás dolgozója romlik. Ennek javítását csak akkor lehet elérni, ha a napi adagot csak a hizlalás végén és kis mértékben (kb. 10 % körül) mérséklik. A mérséklés a hús: zsír arányt csak kevéssé befolyásolja. (Dtsch. Landw. Presse) szállítási munkák gyors lebonyolítása lehetővé teszi a nagy termések — Vilmos körte, Delicious - optimális szedésre érettség állapotában történő sziiretelését. Végül a minőség lényegesen jobb, a zúzódás a szokásos aímaládákkal üzemben kisebb méretű. (Agric. Gaz. N. S. W.) Az SVPL kiadásában újabb magyar nyelvű szakkönyv jelent meg, Pomológia címmel. Szerzői Dominik Pochyba, Teodor Malik, Pavol Cifranic és Ivan Hriöovsky ismert nevű szlovákiai gyümölcsészek. A csinos kiadású Pomológia az említett szerzők szlovák nyelven nemrég megjelent „Ma- Iá pomológia" c. művének fordítása, amellyel a kiadó hazánk magyar ajkú szakdolgozói - gyiimölcsészei és kertészei — munkájához akar segítséget nyújtani. Ma, amikor a gyümölcstermesztés fejlesztése távlati tervének megvalósítása előtt állunk, nagy a szükség a Szlovákiában termesztett körzetesített fajták ismertetésére. A gyümölcstermesztésben az a cél, hogy az egyes termőtájakon azokat a gyümölcsnemeket és -fajtákat termesszék, amelyek az adott vidéken legjobban beválnak, tehát a legnagyobb és legjobb minőségű termést adják. A pomológia — gyümölcsfajta-rendszertan — ismerete az eredményes gyümölcstermesztés egyik feltétele, amely hozzásegít a kitűzött célok eléréséhez. D. Pochyba és munkaközössége Pomológiája a gyakorlat számára készült, ezért csak azokat a legfontosabb fajtákat ismerteti: amelyek Szlovákiában a nagyüzemi gyümölcsösökbe és házikertekbe alkalmasak. A könyv 14 gyümölcsfajt, s ezeken belül összesen 152 fajtát ír le, mégpedig 30 alma-, 16 körte-, 13 cseresznye-, 5 málna-, 2 szeder-, 14 kertiszamóca-, 3 mogyoró és 3 mandulafajtát. Minden egyes gyümölcsfajta ismertetése egy oldalnyi szövegből és a hozzá tartozó színes képből áll. A fajták leírása kiterjed azok tulajdonságaira, talaj- és éghajlati idényeire, tér'mékenyülő és termékenyítő képességére, a fajtának megfelelő termőtalaj és alany megjelölésére s végül a gyümölcs felhasználhatóságára. A könyv terjedelme 319 oldal, 152 színes képpel, ára 30,— Kés. Kapható a Slovenská kniha könyvesboltjaiban, megrendelhető a kiadóban (Slovenské vydavateístvo pődohospodárskej literatúry, Bratislava, Krizková c. 7). A szerzők, a fordító és a kiadó dolgozói egyaránt arra törekedtek, hogy a Pomológiával hasznos útmutatót adjanak gyiimölcsészeink, kertészeink kezébe, fontos munkájukhoz. Remélik, hogy fáradozásukat siker koronázza, s a könyv jó fogadtatásra talál azoknál, akik számára készült. Styndl Olga, az SVPL szerkesztője Műtrágyák közül ősszel minde-nekelőtt a kálium- és foszfor-tartalmú trágyákat szórjuk ki, a nitrogéntartalmú trágyákat pedig tavasszal . használjuk fel. (A szerző felvételei.) Takarmányadai; mérséklése a sertéshizlalásban 1964. október 28. Ömlesztve kezelt alma mérséklésben igen óvatosan kell eljárni, mert nemcsak a hizlalási idő hosszabbodik meg, hanem a takarmányértékesítés is
