Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-07-04 / 54. szám

így kamatoztatjuk a tejprémiumot Egyes zöldeleségflélék etetésére fő­leg fiatal nyulaink érzékenyek. Ezek­nél hasmenés következhet be. Gyó­gyítására nagyon jó a rumos, szeszes faszénpép, vagy a jól megpörkölt árpa-zab etetése. Természetesen azon­nal meg kell szüntetni a zöldeleségek etetését, s a vízadagot is csökkent­sük. A hasmenés elmúltával csak fo­kozatosan térjünk át újra a zöldta­karmányok etetésére. SZÉKREKEDÉS inkább csak ősszel Tapasztalataim a házinyúl-betegségek leküzdésével kapcsolatban A z utóbbi időben a Szabad Föld­­műves hasábjain mind több olyan cikk lát napvilágot, amely a ta­pasztalatátadás célját szolgálja. A többi között foglalkozott az újság a házinyúltenyésztéssel is. Én ezúttal azokat a tapasztalataimat adom közre, amelyeket a házinyúl-betegségek le­küzdésében szereztem, több éven ke­resztül. Nemrégiben vidéken jártam. Isme­rősöm elpanaszolta, hogy néhány nap­pal ezelőtt egy szép — nagyon értékes anyanyúlja felfúvó­dott és elpusztult. Az okát nem tudta kideríteni. Készség­gel siettem a segítségért, s igyekez­tem a Tegérthetőbo módon megmagya­rázni, mi okozta az anyanyúl kimúlá­sát. Igen, amennyire jó és szükséges a házinyulak etetése friss zöldtakar­mánnyal, hogy szervezetük a szüksé­ges vitaminokat, fehérjéket, meszet megkapja, ugyanezen zöldtakarmá­nyok helytelen tárolása, etetése feok­­szor a házinyúl szervezetében felfú­vódást és egyéb bélbántalmakat idéz­het elő. A FELFÚVÓDÁST (dobkór) legin­kább a nedves, friss lucernafélék, kü­lönböző kerti növények (saláta, ká­poszta, spenót), de meleg időben a vízzel, vagy tejjel kevert, s azonnal fel nem takarmányozott (erjedt) ga­bonadara is okozhatja. Gyógyítása minden esetben nem si­kerül, inkább igyekezni kell a bajt megelőzni, helyes takarmányozással. A zöld eleséget mindig fonnyasszuk, vizesein, nedvesen sose etessük. Min­dig csak annyi darát nedvesítsünk tej­tej, vagy vízzel, amennyit egy evésre elfogyasztanak nyulaink. Mégis, ha minden elővigyázatossá­gunk ellenére felfúvódnának, úgy azonnal keverjünk össze rumban vagy pálinkában porr^tört faszenet, pépsze­­rüre. Ebből a pépes keverékből a nyúl kifeszített szájába 2—3 kiskanál­­nyit öntsünk. Ezt a műveletet 3—4 óránként megismételhetjük. Ha javu­lást nem észlelünk, úgy abban az eset­ben 1—2 esetben egy kiskanálnyi ri­cinust is adhatunk be a szájon át. Amennyiben a felfúvódást hamar észrevettük, úgy ezt a „kezelést“ si­kerrel alkalmazhatjuk, s megment­hetjük nyulainkat. A HASMENÉST szintén a túlzott zöldeleség-etetés, vagy felfázás okoz­hatja. Eleinte a bélsár csak elkenődik, meglágyul, majd folyékonnyá válik. Amennyiben a bajt idejében nem orvosolnánk, úgy állataink hirtelen elhullásával számolhatunk. vagy télen fordul elő. Sokszor a zöld­­eleség hirtelen megszüntetése, vagy a rendszertelen itatás idézheti elő. Amint a székrekedést észrevesszük, úgy azonnal adjunk a beteg állat szá­jába 1—2 kiskanálnyi ricinust, s vég­belébe langyos szappanos beöntést. Ha a székrekedés makacskodik, a ri­cinust újra adagoljuk, s a beöntést azonszerint, mindaddig, amíg a kívánt hatást el nem érjük. Az eddig felsorolt házinyúl-beteg­ségek nem fertőzők, s nem is fertő­zés Sütján jönnek létre. Ezek a beteg­ségek a rossz tartás és a helytelen takarmányozás következményei. A HÁZINYŰL NÁTHÁJA fertőzés útján is keletkezhet, de leggyakrab­ban a huzatos helyen tartás, a poros takarmány, vagy a felgyülemlett trá­gya és húgylé erős kipárolgása is okozhatja. A náthás házinyúl szeme erősen hurutos, gyulladásos. A hurutos vála­dékot — amely az orrüregben van — tüsszentéskor a nyúl szétszórja. Ez a váladék további fertőzéseket idézhet elő. Az effajta nátha kezelése egyszerű és biztos. A beteg nyúl orrlyukába leg a nedves környezetben gyorsan fejlődnek. A takarmány evésekor a bélbe jutó spórák rárakódnak a bél­falra, azt gyulladásba hozzák, a szer­vezetet legyengítik, súlyosabb esetek­ben a kisnyulak hasmenést kapnak, majd görcsös rángatózás közben el­pusztulna!:. FÜLRÜHESSÉGET az apró rühatkák idézik elő. Ezek a fülbe kerülnek, s a fülkagyló tövénél varasodást okoz­nak. A nyúl állandóan Vakarózik, s a levakart sebrészekkel újabb nyulakat fertőzhet meg. A betegség fellépése­kor első teendő, hogy az állatot külön ketrecbe helyezzük. Kezelése egysze­rű. Egy pohárban fele arányban ét­olajat és petróleumot keverünk, és egy pálcára erősített vattával a sebes részt bekenjük, majd a vart óvatosan leszedjük. Három-négy napi kezelés után a fül megtisztul, s ekkor tiszta étolajjal kenegessük a gyulladásos fülrészeket. A fent leírtakból kitűnik, hogy a nyúlbetegségek helyes takarmányo­zással, a ketrecek állandó tisztántar­tásával nagy mértékben megelőzhe­tők. Péterfalvi László (Nyitra) Világszerte fagyok váltakoznak kánikulával kodtak — kivéve a Föld­közi-tenger melléki la­kosokat — mert a hő­mérő higanyszála csak­nem a fagypontig süly­­lyedt. A tenger mentén (Cote d’Azur) viszont nyári hőség uralkodott. Rómában ugyancsak 30 fokra szökött fel a hő­mérséklet, nem érte el viszont á június havá­ban máskor észlelt 35 fokot. Amíg nyáe elején New Yorkban 33'fokos forró­ság uralkodott, addig Missouri, Iowa, Nebras­­ca, Illinois és Kansas amerikai államokat fel­hőszakadások sújtották. A legerősebb fagyokat azonban a Délafrikai Unióból jelentették, — amilyenekre 60 év óta nem volt példa. Port Elisabeth-től vagy 32Q kilométernyire egy asz. szony fagyott meg há­rom gyermekével együtt a két és félméteres hór torlasz alatt. Szövetkezetünkben különleges ta­laj- és talajnedvesség-viszonyok ural­kodnak. A talaj túlnyomó részét a Duna kavicshordaléka képezi. Emel­lett a talajvíz szintje — nevezetesen a Kis-Duna vízfolyásának szabályo­zása után — 9 méterre is süllyedt, úgy hogy a növényzet számára jófor­mán elérhetetlen. Ha a tejtermelés tartós növelését akarjuk elérni — amire szövetkezetünk szakosította magát — elegendő és jó minőségű takarmányt kell biztosítani állatállo­mányunk számára. Ezt pedig csakis a takarmányfélék rendszeres öntözé­sével érhetjük el. Ugyanakkor igyekezetünk oda irá­nyul, hogy a takarmányfélékből minél nagyobb mennyiségű tápanyagot nyer­jünk. Vagyis: fokozott figyelmet kell szentelnünk a takarmánynövények be­gyűjtésének és tartósításának. Azon múlik tehát, hogy az összes takar­mányfélét akár ásványi savakkal, akár egyéb tartósító eszközzel rendesen silózzuk. A lucernát pedig úgy szárít­suk és raktározzuk, hogy minél ki­sebb tápanyagveszteség érje, s emészt­hető fehérjében gazdag legyen. Mindebből nyilvánvaló, hogy a tej­termelést nálunk lényegesen befolyá­solja a takarmánynövények követke­zetes biztosítása. Ezért elhatároztuk, hogy a tejprémium egy részét a jó minőségű takarmányok termelésének fokozására fordítjuk. A tejprémium összegének 35 %-át a fejőknek juttatjuk a tehenek rendes kifejéséért, a tej gondozásáért, a fe­jőstehenek és fejősajtárok tisztántar­tásáért. A takarmány elkészítéséért, keverésének jó minőségéért és ízesí­téséért, ásványi anyagok és takar­mánykeverékek adagolásáért; a tej­prémium 15 %-át a tehéngondozók kapják. Az EFSZ vezetősége viszont korlá­tozza, vagy teljesen megvonja a pré­mium kifizetését olyan fejőknek és tehéngondozóknak, akik a munkarend ellen vétenek, nem tartják be a hi­giéniai előírásokat, vizezik a tejet, nem tartják tisztán a fejőberendezé­seket és önhibájukból kifolyólag csök­kentik a tej minőségét. A tejprémium 40 %-át a takar­mánytermesztésért és begyűjtésért, valamint behordásért, illetve kazalo­zásért utalják ki. A takarmánybekészítők 150 koro­náig terjedő prémiumot kaphatnak havonta. A prémium további hánya­dát az öntözőcsoport és a komplex­brigád kapja, a takarmánynövények termesztése, jó minőségű betakarítása és raktározási tervének túlteljesíté­séért. Az egyik csoport tagjai trágya­­léöntözést végeznek egy 140 ha-os lucernáson. Minden hektárért, ame­lyen négyszeri kaszálást érnek el, 50 korona prémiumot kapnak, három kaszálás esetén 30 koronát. A töbW öntözőcsapat 40 korona prémiumot kap hektáronként, háromszori kaszá­lás esetén. Tarlókeverékek terméshozamának túlteljesítéséért 30 koronát kap az öntözőcsoport, ha terven felül 100— 120 %-ot ér el hektáronként; 120 százalékon felül pedig 40 korona pré­mium jár hektáronként. Az öntözőcsoport és a komplex­brigád további feladata a silótakar­mányról való gondoskodás Minden hektár rendesen gondozott, öntözött és fejtrágyázott kukorica után 50 ko­rona prémiumot kapnak, ha a siló­­kukoricából a 400. napraforgóból pe­dig az 500 mázsa hektárhozamot túl­lépik. 15 korona prémiumot kap a komp­lexbrigád minden 100 mázsa helyesen silózott takarmányért, ha szabálysze­rűen alkalmazza az előírt tartósítási módszereket. Félszáraz lucerna vagy kukoricakóró jó minőségű sildfcásáért 20 korona prémium jár, minden 100 mázsáért a szükséges tartósítási elő­írások betartása mellett. Az utóbbi azt jelenti, hogy jó minőségű silót készítünk, jól betapossuk, előírt mennyiségű tartósítószert adagolunk hozzá ,a silózás befejeztével ,a felü­letet azonnal szecskaréteggel takar­juk le, nehezékül pedig préselt szal­makockát, előregyártott elemeket vagy földréteget rakunk rá. Az 1500 mázsa térfogatú silógödröt legkésőbb négy nap alatt kell megtölteni. Nem kisebb gondot fordítunk a lu­cerna betakarítására, szárítására és raktározására Minden 100 mázsa jó minőségű, mesterségesen szárított lucerna betakarításáért 150 korona, minden 200 mázsa jó minőségű- mes­terségesen szárított, magas fehérje­­tartalmú lucerna kazalozásáért 100 korona prémiumot fizetünk. A takarmánynövények termelésének fokozása a vezetők érdekét is szol­gálja. így például az agronómusnak és az öntözőcsoport vezetőjének ak­kor ítélnek oda prémiumot, ha az ön­tözőkészüléket hosszabbított műszak­ban üzemeltetik. A prémium bevezetésétől várjuk \a takarmánynövények termelésének^ gondozásnak és minőségének javulá­sát, valamint azok szárításának, tar­tósításának és tárolásának javítását. Reméljük, hogy mindez majd kedve­zően megnyilvánul a fokozott tejter­melésben. Célszerűnek tartjuk, hogy a tej­prémium egy részét a tejtermelés és takarmánynövény-termesztés biztosí­tására fordítsuk. Ehhez hozzájárult a Bratislavai Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság is, ahova indítványunkat jóváhagyás céljából felterjesztettük. Ján Selecky, a hiplasi szövetkezet elnöke Lehet tőlük tanulni A tomasovcei szövetkezetnek pár évvel ezelőtt még komoly gondot oko­zott a tehenészet. Hiába vitátkoztak és vádolták egymást a szövetkezet tagjai, az egy tehénre eső napi tej­­hozam-átlag nem akart emelkedni. Még a nyári időszakban is csak 4—5 liter körül mozgott. A döntő fordulat előfeltételeit a múlt év nyarán és ez év elején te­remtették meg. Cselekedetük nem tartozik a rendkívüli hőstettek közé, de hogy tanulságos lehet mindazok számára, akik eddig még nem sajátí­tották el a tejhozam növelésének módját, ahhoz kétség nem fér. A tomasóvceiek kiindulva sajátos helyzetükből, arra a következtetésre jutottak, hogy tehénállományuk alap­­takarmányát a tejes-viaszos érésben silózott kukorica képezheti. Erre a következtetésre már sok hasonló ter­mészeti feltételek mellett gazdálkodó szövetkezet eljutott. De míg a legtöbb helyen a tejes-viaszos érésű kukorica helyett csalamádéva) és értéktelen kukoricaszárral töltötték meg a siló­gödröket, addig Tomasovcében annyi szilázst készítettek tejes-viaszos éré­sű kukoricából, hogy a 191 tehénnek bőven jutott minden napra. Persze, azzal is tisztában voltak, hogy a jó minőségű kukoricaszilázs még nem rántja ki tejtermelésüket a kátyúból. S ezért úgy intézkedtek, hogy tehenenként az év minden nap­ián legalább 1 kg abraktakarmányt beletethessenek Versenyben a szocialista brigád címért A tejhozam emelését szolgáló intéz­kedések a tehéngondozók szakosítá­sával és állandósításával folytatódtak. Vagyis hat személyt megbíztak a te­henek gondozásával. 14-en pedig ál­landó fejőkként szerepelnek. A munka áttekinthetősége és az irányítás megkönnyítése céljából két önálló csoport alakult. Egy csoportban három etető és hét fejő van. Igyekeztek kialakítani a jutalma­zás igazságos formáját is és arra az álláspontra jutottak, hogy az etetők minden 100 liter tejért 1,05, a fejők pedig 1,45 munkaegységre tarthatnak igényt. A terv túlteljesítéséért esedé­kes prémiumnak az etetők 40, a fejők pedig 60 %-át kapják. Magától értetődik, hogy a két cso­port megalakulása után először a pél­dás tisztaságért, majd a tejhozam nö­veléséért bontakozott ki egészséges verseny a két csoport között. Amikor látták, hogy igyekezetük gyümölcsöző, bátorságot kaptak ahhoz is, hogy ver­senyre hívják a losonci járás szövet­kezeteinek tehéngondozóit és fejőit az egy tehénre eső legmagasabb napi tejhozamátlagért. Természetesen ez a verseny összhangban van azzal a tö­rekvéssel is, amely a szocialista mun­kabrigád büszke cím elnyerésére irá­nyul. Az érdem szerinti takarmányozás hasznosnak bizonyult A verseny kezdeményezői nem sze­retnének lemaradni ebben a nemes vetélkedésben. Ezért a jónak ígérkező módszerek felett — amelyekről főleg szakelőadások és tanulmányi kirándu­lások alkalmából szereztek tudomást — nem hunynak szemet. Könnyen megértették azt is, hogy egyenlő ta­karmányozás mellett a tehenek teje­­lékenysége között lényeges különbség lehet. Könnyű volt ezt tudatosítani annál is inkább, mert ennek az állí­tásnak igazát saját gyakorlati tapasz­talatuk is igazolta. Nem tétlenkedtek és nem vitatkoz­tak sokat a kérdés felett. Munkához láttak. Első lépésként a tehenek teje­lőképesség szerinti csoportosítását ol­dották meg, olyképpen, hogy növelték az abrakadagot, s amikor a fokozato­san emelt abrakmennyiségnek nem volt kedvező hatása a tejhozamra, az adagot tovább nem emelték. így sike­rült kiválasztani a kisebb és a na­gyobb hozamú teheneket, melyeket jelenleg két csoportba összpontosítot­tak. Az elkülönítéssel lehetőségük nyílt arra, hogy a teheneket érdem szerint etessék, illetve kivételeket te­hessenek az abraktakarmány elosztá­sakor. A kivételezés azonban főleg most a nyári hónapokban nemcsak az abraktakarmány megkülönböztetett adagolásában nyilvánul meg, hanem abban is, hogy a jól tejelő teheneket a gyengébb hozamúaktól elkülönítve, jobb legelőn legeltetik. Ilyen megkülönböztetett bánásmód után aztán természetes, hogy a két csoportba sorolt tehenekkel szemben is különböző követelményeket támasz, tanak. Látszatra ez abból áll, hogy az ún. jobb csoport teheneit naponta Épülnek az új silógödrök (Foto: Tóth D.) háromszor, míg a gyengébb csoportot naponta kétszer .fejik. Az eredmények mindennél jobban beszélnek Mint az várható volt, a tehenek csoportosítása nem járt lényegesebb tejhozam emelkedéssel azoknál a te­heneknél, amelyeket az ún. gyengébb csoportba soroltak. Igaz hogy némi emelkedés itt is mutatkozik, de ez fő­leg a közelmúltban meghonosodott szakszerűbb gondozással magyaráz­ható. Lényeges tejhozam- emelkedés mutatkozik azonban azoknál a tehe­neknél, amelyeket a különválasztás alkalmából jó tejelőknek minősítettek. Több tehenük van, amely naponta 15 liter tejet ad, de olyan is van, amely­től 20 litert fejnek. A különválasztás vagyis az érdem szerinti takarmányo­zás előnyösségét talán az bizonyítja legjobban, hogy a múltban, egyes jól tejelő tehenek naponta 5—6 literrel kevesebb tejet adtak, mint a megkü­lönböztetett bánásmód és takarmá­nyozás óta. A tomasovcei szövetkezetesek az említett intézkedésekkel magyarázzák, 'hogy a múlt év májusában egy tehén után elért 5,6 liter napi átlagtejho­­zamma! szemben ez év májusában 8,2 litert fejtek. S ez a magyarázata an­nak is, hogy a szövetkezet május vé­géig 149,7 %-ra teljesítette a tej el­adásának tervét. Ha továbbra is ilyen lelkiismeretesen bánnak a tehenekkel, akkor nem fér kétség ahhoz, hogy rövidesen elnyerik a szocialista mun­kabrigád címet. -pa-1 %-os bórvizet csepegtetünk reggel és este, négy—öt napon keresztül. Persze, csak úgy következhet be gyó­gyulás, ha a huzatot megszüntetjük, s úgyszintén a poros takarmány ete­tését is. A VÉRHAS (kokcidiózis) főleg kis­­nyulainkat, illetve a süldőnyulakat fertőzi, pusztítja. Mind a bélkokcidió­­zis, mind a májkokcidiózis fertőzés, illetve takarmány útján kerül a nyu­­lak szervezetébe. Bélkokcidiózis kisnyulak között lép fel, a negyedik hetes kortól, amikor már az ólpadlózatról eszegetik a ta­karmányt. Az anyanyúl ürülékével együtt kikerülő spórák a meleg, s fő-Angliában 10 fokkal süllyedt a hőmérséklet a sok évi átlag alá, a skóciai hegyekben pe­dig helyenként hó is esett. 1958 óta most volt a leginedvesebb június. A londoni biztosító tár­saságoknak tetemes ösz­­szegeket kellett kifizet­niük kártalanítás címén, mert a tartós esőzések folytán Ascot-ban nem tarthatták meg az üge­tőversenyeket. A franciák is fagyos-1964. július 4.

Next

/
Thumbnails
Contents