Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-10-24 / 86. szám
Már két hónapja, hogy iskolánk a Nagykaposi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanulói Magyarországon jártak, ahol a magyar Földművelésügyi Minisztérium engedélyével megtekintették az ország kiváló termelőszövetkezeteit és állami gazdaságait. Komoly élmény volt ez mind a diákok, mind a tantestület számára. Ugyanis elsöízben történt, hogy iskolánk külföldre látogathatott tapasztalatgyűjtésre. Nagyon vártuk az irtdulást. Végülis két autóbusszal nekivágtunk a nyolcnapos magyarországi tanulmányútnak. Az indulás előtti izgalmak csakhamar eloszlottak. A határnál, Sátoraljaújhegyen a magyar határőr kedvessége, figyelmességé jó érzéssel töltött el bennünket. • Első állomásunk Tokaj volt. Itt elegyedtünk beszélgetésbe első ízben, s talán mondanom sem kell, hogy a tüzes tokaji borok ízlelése közben a beszélgetés is meghitt, barátságos volt. Tokajból Debrecenbe, az ottani mezőgazdasági iskolához vitt utunk. S amint mondani szokás, az első benyomás marad meg leginkább az emberben — úgy élményeink tárában is Debrecen maradt meg a legszilárdabban. Az ő iskolájuk hasonló a mi technikumunkhoz, munkamódszereik viszont eltérőek. A Parlagi Mezőgazdasági Technikumban inkább a minőségre, mint a mennyiségre törekszenek. A szigorú követelmények, színvonalassá és ismertté tették a technikumot. Ebbe az iskolába csupán jeles tanulók jelentkeznek. Színvonalát nagyon elősegíti a tangazdaság. Következő megállónk Izsák (Borsod megye) volt. Itt az állami gazdaság szőlészetével ismerkedtünk meg. A szőlészet vezetője Guszta János mérnök többek közt elárulta, hogy 1200 kát. holdon folytatnak szőlő- és gyümölcstermelést. A szőlőt dugványról szaporítják. Évente 360 kát. holdat telepítenek. A szőlőben mintegy 25— 30 holdra jut egy kút. Gazdaságukra a kettőstermelés jellemző. Ez azt jelenti, hogy a szőlőtőkék közé gyümölcsfákat ültettek (kajszi, cseresznye, őszibarack stb.). Persze a kettőstermelésnek van egy látszólagos hátránya is. Csökken a szőlőhozam, de annál nagyobb az előnye fagyos tavasz után. A közelmúltban, amikor a fagy csaknem teljesen elpusztította a szőlőt, ugyanakkor a fák dús hozamot adtak. A gazdaság egy másik érdekessége, hogy az 1200 kát, holdas törpealmákban korszerű öntözéses berendezést szereltek, valamint az almafák közt rozsot termelnek zöldtakarmánynak és trágyának. Az utóbbira nagy szükség van, mivel a kertet sovány homokon létesítették. A szakszerű gazdálkodás, valamint a szorgalmas és lelkiismeretes munka, a sovány homokon is eredménnyel jár. Erről tanúskodik az is, hogy az izsáki gazdaságban egy állandó dolgozóra évente 100 000 forintot érő termék kitermelése jut. Tanulmányutunk során Makóra, az ország legjobb termelőszövetkezetébe is eljutottunk. Makót mindenki úgy ismeri, mint a hagymák városát. Négy termelőszövetkezettel rendelkezik. Földterületük több mint 36 000 kát. hold. Az említett szövetkezetek közül legtekintélyesebb a Lenin Termelőszövetkezet. Büszke is rá a tagság. Jelenleg 14 478 kát. hold a szántóterületük. Ez évben 970 kát. holdon termelnek vöröshagymát, 350 holdon fokhagymát és 157 kát. holdon pedig dughagymát. Makón valóban sok hagymát termelnek. De lássuk tovább, mennyit is jövedelmez a hagyma. Egy kát. holdon átlag 92 q vöröshagyma terem, amelynek mázsája 168 forint. Meg kell jegyeznem a hagyma mellett más jövedelem is származik ugyanarról a területről. A hagymával, egyidejűleg melléktermékként kukoricát termelnek. A Makói Lenin Termelőszövetkezetben egy ledolgozott munkaegység értéke 61 forint, a havi munkaegységátlag 50 körül mozog. A TSZ-ben 50 %-ban nők dolgoznak, akiknek évi munkaegységük 250—300 közt mozog. Persze csak nyáron dolgoznak. Télen otthon pihennek, illetve sertést hizlalnak eladásra. Az egyik csoportvezetőnőt megkérdeztem, hány sertést nevel évente. A válasz szinte hihetetlen, de mégis igaz. Évente 5—8 sertést nevel, s ebből négyet legalább két mázsára hizlal. Hadd szögezzem le, hogy a Lenin TSZ asszonyai nem reggel nyolckor, hanem négy órakor mennek a mezőre, s ott tartózkodnak napszálltáig. Többnyire az ebédet is magukkal viszik. A csúcsmunka idején fél napra sem maradna ki senki, mert a csoport kivetné magából. Említést érdemel még a 90 holdas petrezselymesük, valamint szőlőskertjük és gyümölcsösük. Sőt az a tény is, hogy a belterjes gazdálkodás mellett komoly kitüntetést kaptak az NDK-ba szállított burgonyáért is. Bár Makó távol van Jeruzsálemtől, hagymájuk mégis eljut oda, valamint Európa számos országába. Már számos elismerő kitüntetést kaptak. A TSZ irodájában ott találhatók a legmagasabb kitüntetések, valamint külföldi országokból kapott elismerő oklevelek. Az olvasó azt gondolná, hogy Makó valami rendkívüli földdel rendelkezik. Ennek az ellenkezője igaz. Talajuk középkötött, vályog talaj. Összefoglalva élményeinket és tapasztalatainkat, a TSZ-ek dolgozói lelkiismeretes és szorgalmas munkát végeznek. Meggyőződésem, hogy nálunk, Csehszlovákiában a korszerű gépesítés mellett még többet lehetne kitermelni és keresni, mint a makói termelőszövetkezetben. Bízom abban, hogy a tanulmányúton résztvevő — jelenleg EFSZ vezetők - felhasználják a tapasztalatokat és az ellesett jó módszereket alkalmazzák EFSZ- einkben. Kertész Pál, (Nagykapos) A kirándulók csoportja A somogyfajszi „Kossuth“ termelőszövetkezetben 270 tag dolgozik mintegy 700 hektár szántóföldön. A Balatontól mintegy 15 kilométernyire fekvő község lakossága hat éve lépett a közös gazdálkodás útjára. A tagok szorgalma és az előrelátó vezetés folytán évről évre szebb eredményt érnek el. Tavaly a szárazság ellenére prémium nélkül 28 Ft-t értek el munkaegységenként, az idén az előzetes adatok szerint ez meghaladja a 30 Ft-t. Sikeres gazdálkodásuk alapja a jól megszervezett állattenyésztés. Büszkék lehetnek pulykaállományukra. Két éve még csak 1200 pulykát neveltek fel és 45 000 Ft (32 000 Kés) hasznuk volt, tavaly már 1500 napos pulykát hozattak, (ennyi fér el nevelöházukban) amit igen jól hasznosítanak, mert a pulykák előtt egyízben, azok legelőre bocsátása után, kétízben 2000—2000, összesen 6000 húscsirkét nevelnek fel és értékesítenek ugyanannak az épületnek a felhasználásával. A kispulykák nevelése az első tíz hétben különösen nagy gondot igényel. Ebben az időszakban vizet nem kapnak, hanem alvasztott sovány tejet, magas fehérjetartalmú abrakkeveréket, éspedig az első négy hétben napjában hétszer, később ötször. Tízhetes korukban nyári szállásba kerültek és késő őszig végiglegelték a mezőt, tarlókat és füveseket és összeszedtek minden rovart és felettek minden szemhulládékot. Ebben az időben tartásuk alig került valamibe. Do a legeltetés csak akkor sikerülhet, ha gondos, szorgalmas a pásztor. Az utolsó két hónapban hizlalásra fogták őket. December elejére a tyúkok 5—6 kg-ot, a kakasok 7—8 kg-ot értek el, s csaknem ezret szállítottak belőlük külföldre. Mintegy 400 tyúkot és 60 kakast megtartottak. Ez az állomány ez év tavaszán 14 000 tojást rakott, amit tenyésztésre darabjával 7 Ft-tal (5 Kcs) értékesítettek. Koronára átszámítva tojásért 70 000 Kcs-t kaptak. Ezt az állományt kitojatás után igen olcsón kihizlalták és eladták. A tavalyi sikert idén meg akarják ismételni. Az elhullási veszteség ennél az igen kényes baromfifajtánál alig érte el a 7 %-ot. Ugyanilyen szép sikert érnek el évről évre a marhahizlalás terén. A júniusban elkészült állomány 85 %-a nyert extrém minősítést és külföldi piacon értékesült. Elmeséltem a somogyfajszi szövetkezeti gazdáknak, hogy augusztusban mennyi érdekeset, és tanulságosat láttam az érsekújvári és komáromi járásban. A jövőben többen akarnak tapasztalatcserére innen Szlovákiába utazni és szeretnék, ha az ottani gazdák is ellátogatnának erre a vidékre. Sokat tanulhatunk egymástól. Dr. Lehner János (Marcali) A tojóház szellőztetése télen Az Egyesült Államok idahói egyeteme több telepen állított be kísérleteket a baromfiházak szellőztetésének tanulmányozására. A téli hónapok tartási viszonyainak megjavítása volt a cél. C. E. Lampman professzor elmondotta, hogy a termostatikusan szabályozott ventillátorok beváltak, de okosan kell azokat alkalmazni. A levegő bebocsátására szolgáló nyílások elhelyezése alapvető fontosságú különösen ahol fiatal állatokat tartanak. A meleg levegő felfelé száll, hőmérsékletének 10 C°os emelkedésével pára felvevő képessége majdnem megkétszereződik. Az épületet jól szigetelve, az állatok testhőjét figyelembe véve gravitációs szellőzéssel — 10 C° külső hidegben is elérhető, hogy a mennyezet és a padló között csak 11/\ fok hőmérsékleti különbség legyen. Télen a kisszámú és nagyságú ablak takart legyen (ablaktalan megoldáshoz hasonlóan). Lampman ( professzor példának egy 11 m hosszú tojóházat említ, amelyben télen takart ablakok mellett 2100 Leghorn tojót tartottak. Ebbe a mennyezeten át jut be a friss levegő Az ilyen tojóházat októbertől márciusig „ablaktalanítják“. A falra szerelt ventillátor a legolcsóbb, jól dolgozik a 11—12 méter széles épületekben. A levegő bebocsájtását terelődeszkával és reteszekkel lehet szabályozni, így a huzat is elkerülhető. (Poultry World) tejtermelés télen sem csökken majd. A gazdaságnak jelenleg 250 tehene van — a napi fejési átlag 8,2 liter tehenenként, de rövidesen elérik a napi 9 literes fejési átlagot. A gazdaságot tejtermelésre szakosítják. Évente egy tehéntől a terv szerint 2850 liter tejet kell kifejniük, de a jó takarmányalap, a fehérjedús lucerna és a herefélék lehetővé teszik, hogy tervüket nemcsak teljesítik, hanem egy tehéntől elérik a 3100 literes fejési átlagot. Ez pedig már országos A Bárcai Állami Gazdaság dolgozói közül 729-en versenyeznek egymással. Ezek közül 81 egyéni versenyző és 58 kollektíva. A versenyzők az SZNF és hazánk felszabadításának 20. évfordulója tiszteletére tett felajánlásainak összértéke 696 134 korona. A kassaújfalusi részleg állattenyésztő kollektívája, a rozgonyi és olcsvári zöldségtermesztő csoportok, továbbá az állami gazdaság két gépesített brigádja és a pólyi részleg ifjúsági gépesített csoportja bekapcsolódott a szocialista munkabrigád és „a felszabadulás 20. évfordulója üzemrészleg“ cím elnyeréséért folyó harcba is. Nemrég értékelték a legjobb állatgondozók munkáját és pénzjutalomban részesítették őket. Felajánlását 13 fejő teljesítette, köztük Varga János és felesége (Miszlovka), Bujnyák Márta (Kassaújfalu), Knót elvtáes és felesége (Miszlovka), Nagy Mária (Kassaújfalu), Bojkún János (Széplak) stb. A szarvasmarhagondozók közül Dzsubík István tűnt ki a széplaki részlegről, aki 2021 kg húst termelt terven felül, továbbá Gazdák Mária, Gyesziatnyík Mihály, Drevenyák Mária stb. A sertésgondozók közül Pácol Katalin ért el szép eredményt. Az év elejétől terven felül 4969 kg sertéshúst termelt ki. Estocsinné és Csizmár elvtárs pedig 756 kg-ot. A versenyzők terven felül kitermeltek még 2166 kg gyapjút, 1186 kg juhsajtot és 3243 kg zöldséget. A tojásfelvásárlásban azonban 239 000 darabbal elmaradtak. Ennek oka a tyúkállomány alacsony létszáma, de elsősorban az egyenletlen takarmánykeverék-ellátás. Néha a keverékek minősége sem felel meg a követelményeknek, mert a Bárcai Állami Gazdaságban négy almozást alkalmaznak, ezért a keverékek öszszetételének is másnak kell lennie, mint a kifutóban tartott tyúkok számára készítettnek. Talán a kassai felvásárlóüzem segítségével sikerül ezen javítani. A marhahús eladási tervét 109 %-ra, a sertéshúsét 101, a baromfihúsét 107, a tejét 110 %-ra teljesíti az állami gazdaság. Egy liter tej előállítási költségét 66 fillérrel lépik túl és viszonylag drágán termelik a húst is. A szarvasmarha-tenyésztés egyedül a kassaújfalusi részlegen gazdaságos, a sertéstenyésztésé pedig a szépiakin. Egy tojás kitermelése 87 fillérbe kerül a tervezett .1,18 korona helyett. A részlegek közti versenyben az első helyre a kassaújfalusiak kerültek 1551 ponttal. A második a miszlovkai részleg lett 1456 ponttal és a harmadik Széplak, 1332 ponttal. M. P. Radványi újítás Baranyai Lajos, a radványi EFSZ kertésze mindig azon töri a fejét, hogyan lehetne olcsóbban, könnyebben és jobban elvégezni a munkát. Eddig már több mint 17 figyelemre méltó újítást javasolt a szövetkezetnek. A sok közül megemlíthető a paradicsomválogató, ami az asztalosoknak csak pár perces munkába került, de a kertészeti csoportban hat válogató asszony munkáját könnyítette meg. Egyszerű lécekből lejtőt készítettek, ami között olyan volt a távolság, hogy nem haladta meg az első osztályú paradicsom nagyságát, s így a másodosztályúak a rés alatt elhelyezett ládákba, estek. Tehát az első osztályú paradicsom legurul a válogató alsó végén elhelyezett ládába, a másodosztályúak pedig a ládába hullnak. Az ilyen osztályozásnak még az is nagy előnye, hogy a paradicsom egyáltalán nem törődik. A három hektár terüle-A felkészültség megmutatkozik a munkában A kelenyei szövetkezet vezetőtősége nagy gondot fordít a silózásra. Már jóelőre megvásárolták az új silókombájnt, hogy fennakadás ne legyen, ha megindul a munka. A nyár elején betonsilógödrot építettek, mert a megiévőek kicsinyeknek bizonyultak. A veze- j tőség helyesen szervezte meg a si- í lózást — a kombájnok egész nap j dolgoztak, így állandóan két trak- < tor hordhatta haza a felszecská- í zott silókukoricát. Igyekeznek jól j kihasználni az időt a silőzás minél ' előbbi befejezésére. Csáky József (Kelenye) j A hattagú válogató csoport ilyen válogatás mellett naponta 110 mázsa paradicsomot is osztályozhat. ten levő paradicsomból a szövetkezet a tervezett 130 000 korona helyett közel 200 000 koronát vett be. TRENKA TIBOR (Dunaradvány) Javul a gazdálkodás Kürtön Kürtön pár évvel ezelőtt nehezen ment a szövetkezeti gazdálkodás, viszont ma már szép eredményeket mutatnak. A 15 hektárnyi dohányültetvényből több mint 440 000 koronát bevételeztek. A cukorrépa betakarítását teljes gépesítéssel végzik. Mind a traktorokra mindpedig a vagonokba való felrakásnál két gépet alkalmaznak, s naponként 15 vagont raknak be. Szőlészetüket is az elsők közt emlegetik. H 1 i v a István, a szőlészet vezetője és Szabó Béla pincemester nagy gondot fordítanak az oltvány kezelésére. Ennek köszönhető, hogy évente mintegy 250 000 oltvány kerül ki kezük alól, amelyeknek egy részét saját szőlészetük gyarapítására használják fel, a többit pedig a környező szövetkezeteknek adják el. Szőlészetükben megtaláljuk a legkiválóbb nemes szőlőfajtákat. Hofer Lajos (Érsekújvár) 1964. október 24. Láttuk, tapasztaltuk fi takarmánytól sok függ viszonylatban is szép eredmény. A felsőszemerédiek tehát világosan megmutatják, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is szép eredményt lehet elérni, csak nagyobb figyelemmel, gondoskodással kell a takarmányt kezelni. —gy— A múlt évben a takarmányok vetésterületét nem sikerült úgy kibővíteni, mint ahogyan akartuk. Ennek ellenére az idei termést még a hosszantartó szárazság is megtizedelte. A nyugat-szlovákiai kerületben aránylag mégis elég jó termést értek el az egyes szövetkezetek és állami gazdaságok. A lévai járásban lévő Felsőszemerédi Állami Gazdaságban a lucerna és lóhere első kaszálása 25 mázsás hektárhozamot adott.. Ez már egymagában is biztosíték arra, hogy a Versenyző gazdaság
