Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-07-15 / 57. szám

Védekezés a villámcsapások ellen Amit a villámról tudni kell A villám óriási villamos szikra ki­sülése a levegőben. Az elektromos fe­szültség a villám eleje és vége között átlagosan 50 ezer Volt, kivételesen 1000 millió Voltnál több is lehet. Az áram erőssége pedig általában 20;—30 ezer amper, de rendkívüli esetben el­érheti a 300 ezer ampert is. Mindez azt jelenti, hogy átlagban 20—30 %zer, kivételes esetben 300 ezer 100 wattos villanylámpát tudnánk felgyújtani ve­le, ha mód lenne hasznosítására. A villám sebessége 100 km másodper­cenként. A lecsapó villámok hossza általában 1—2 km vastagságuk 10, de lehet 30— 50 cm is. Hol keletkezik a villám? A villám egy egészen különleges felhőtípusban jön létre. Ezek a fel­hők a zivatarfelhők, vagy tudományos névén kumulonimbuszok. Hatalmas felhőtornyok ezek, melyeknek alja kb. 1000 méter, tetejük azonban felnyúlik 6—8000 méterre is Kiterjedésük oly­kor több mint száz négyzetkilométer. Ezekben a felhőkben keletkezik az az óriási elektromos feszültség, amely a villámot létrehozza éspedig úgy, Tudományos érdekességek Antibiotikum, mint sertéshizlaló Miként a Missouri állam egyetemén végzett kísérletek bizonyítják a peni­cillin és sztreptomicin hozzáadásával táplált sertések súlya 0,1 fonttal volt nagyobb, mint azoknak az állatoknak a súlya, amelyek oxitetraciklint kap­tak, az előbbiek 6,5 százalékkal keve­sebb táplálékot igényeltek. A tetraciklint, valamint leszárma­zottak évekkel ezelőtt kezdték beve­zetni. A jelenlegi kísérletek azt bizo­nyítják, hogy eredményes a különböző antibiotikumok váltogatása. Időjárást jelző gép Berlinben a Szabadegyetem és a Max Planck intézet tudósai egy olyan elektrónikus agyat adtak a meteoroló­gusoknak, amellyel három perc alatt olyan számításokat végezhetnek el, amelyhez azelőtt hosszú órákra volt szükség. A gépnek az adatokat az at­moszférába feleresztett rádiószondák szállítják. Olcsó paradicsomtermesztés Bulgária hagyományos paradicsom­termesztése — 150—180 cm magas ka­rókon — nemcsak költséges, hanem művelése is igényes volt. Az utóbbi főleg azért, mert szóba sem jöhetett a gépesítés. A növénytani kutatóinté­zet dolgozói ezért összedugták a fe­jüket — és az eredmény: új paradi­csomtermesztési módszer kidolgozása lett. Az eljárás szerint a paradicsomot vízszintesen kífeszített dróton ter­mesztik és a munkafolyamatot gépe­síthetik. Az új eljárás szerint csak fél méter magas karókat vernek bizonyos távol­ságra — tehát nem minden tőhöz, mint eddig — egymáshoz és ezekre a talajtól számítva 20, illetve 40 centi magasan 2 szál drótot feszítenek. Míg azelőtt hektáronként 40 ezer, addig hogy különböző töltésű — pozitív és negatív — részek keletkeznek, s ezek egymás között, vagy a föld felé ki­sülhetnek, és létrehozzák a villámlást. A villámoknak kb. egyharmada a föld­be csap bele. A villám mentén több km hosszú­ságban kb. ezer fokkal felmelegszik a levegő, ezáltal kitágul, de utána menten le is hűl, így összehúzódik. Ez adja a félelmes, dörgő hangot. Ez a mennydörgés vagy égzengés. Éppen ezért ne féljünk, ha a dörgést hall­juk, mert akkor már a villám után vagyunk, és baj nem érhet. Legna­gyobb a villámveszedelem az eső megindulásakor, a zivatar első percei­ben. Ekkor legyünk legóvatosabbak. Gyakran hallani, hogy a villám so­hasem csap le oda. ahová már egyszer bevágott. Ez nem igaz. A villám sze­reti az* ingoványokat. mocsarakat és nyílt vizeket. Ugyancsak a nagy víz­tartalmú humusztalajt. Kedveli továb­bá azokat a helyeket, ahol a föld alatt villámosságot jól vezető kőzetek van­nak. Mindezeket a helyeket a népnyelv igen helyesen „villámfészkeknek" ne­vezi. Létezik ún. pozitív villám. Ezt hi­­degvillámnak is ismerik. Ez gyengébb, nem gyújt, inkább mechanikai hatást fejt ki, pl. lehasítja a fák kérgét. A neaatív villám többszörös, hosszú idein tart. és éppen ezért gyújt, így pvű jtóvillám a neve. Hoggan viselkedjünk zivatar idején? Zivatar idején kerülni kell a ki­emelkedő tárgyak szomszédságát, mert a villámoknak fele kiemelkedő tárgyakba vág. Ilyenek a gyárkémé­nyek, az antennák, víztornyok, villany­­tartó oszlopok, a magukban álló ha­talmas épületek, templomtornyok és fák. Magunk sem legyünk kiemelkedő pontok. Ne menjünk magányos fák alá, mert ott súlyosabb veszedelemben le­szünk, mint bárhol másutt. A kima­gasló fa természetes villámhárító. Fa­sorok és facsoportok már nem oly veszedelmesek, de a nagyobb fák alatt is nagy a veszély. A villám gyakran belevág alacsony tárgyakba is, sőt mélyedésekbe, ala­csonyan fekvő vízfolyásokba és a ta­lajba. Ezért itt is óvatosak legyünk. Zivatarfelhő vázlata Gombaölőszerek Kultúrnövényeink terméscsök­kentésének nemcsak a gyomnövé­nyek az egyedüli okozói. Nagy ká­rokat idéznek elő a különböző be­tegségek is, amelyek valamilyen kórtünet formájában jelentkeznek a növényeken. Csökkentik kultúr­növényeink hasznos, asszimilációs hatását, veszélyesebb esetekben teljesen meggátolhatják az átsajá­­títást. A betegségek közül legtöbb kárt a gomba eredetű megbetegsé­­gek okozzák. Ma már törvényszerű jelenség az ellenük való védekezés. A gombabetegségekkel szemben a gombaölőszerekkel, vagy fungicid készítményekkel védekezünk. A napjainkban forgalomban lévő legfontosabb gombaölőszerek a kü­lönböző réz- és kéntartalmú ké­szítmények, valamint a szerves ha­tóanyagú fungicidek. A réztartalmú gombaölőszerek közül ismertebbek: 1, A KUPRIKOL, melynek ható­anyaga rézoxiklorid. Zöldes színű paszta formájában kerül forgalom­ba. Belőle a permetet úgy készít­jük el, hogy a szükséges mennyi­ségű Kuprikolt először kevés víz­ben feloldjuk, majd állandó keve­rés közben a megfelelő térfogatra hígítjuk. Hátránya, hogy Dinollal, Dikollal és Sulkával keverve az oldatot azonnal ki kell permetez­nünk. A szőlészetben 0,5—1 °/o-os töménységben, azaz 100 liter víz­ben 0,5—1 kg Kuprikolt oldva használjuk a szőlő peronoszpóra elleni védekezésben. A védekezést a peronoszpórával szemben úgy praktizáljuk, hogy az első perme­tezést, amikor a szőlő zöld hajtása (sarjhajtása, fiatalhajtása) 15—20 cm, Novozirral végezzük el. A kö­vetkező permetezéseket Kuprikol­­lal — elsőt a virágzás előtt, máso­dikat a virágzás után, a többit pe­dig a szükségnek megfelelően. A burgonyapenésszel szemben 8 kg-ot használunk ha-ként 100 liter vízben oldva. Ugyanilyen adagolás ajánlott a paradicsomvész ellen. A permetezést július elején végez­zük el. A répa cerkoszpórás megbetege­désével és ramuláriás levélfodros­­ságával szemben 8 kg-ot haszná­lunk 800 liter vízben oldva. Az el­járást akkor foganatosítjuk, ami­kor az első gombafoltokat észre­vesszük, általában július első fe­lében. A permetezést 10—14 na­ponként 2—3-szor, a szükségnek megfelelően megismételjük. A zeller szeptóriás betegségét a Kuprikol 1 %-os oldatával likvidál­hatjuk. A gyümölesvarasodás elleni per­met kisebb, töménységű. Riigyfaka­­dás után 0,2—0,5 %-osan virágzás előtt (amikor a virágrügyek rózsa­színűek) 0,2 %-osan használjuk. Ebben az esetben ügyeljünk az egyes fajták érzékenységére. ■ Az őszibarack levélfodnosságával szemben rügyfakadás előitt 1—1,5 %-osan, rügyfakadás után 0,2—0,5 %-osan permetezünk vele. A Kuprikol az egészségre nézve nem veszélyes. SZK Szennyvíztisztítás - baktériumok adagolásával Inkább feküdjünk le a felettünk át­vonuló zivatar idején a földre, sem­hogy kiemelkedjünk a tájból. Zivatar idején vonzza a villámot a vasúti vágány és a távíróhuzal, eze­ket is kerüljük el. A szabad vezetékek közelsége is veszélyes, A traktor mel­lett vagy alatt ne keressünk menedé­ket, az veszélyes. Vízbe, folyókba és Nemcsak érdekes, hanem felette hasznos újítást vezetett be egy fran­ciaországi hullámpapírgyár az Aisne folyó partján. Soissons-ból érkező je­lentések szerint francia vegyészek megtalálták a módját, hogy baktériu­mokat állítsanak be ipari szennyvizek tisztítására. Minden tonna hullám­papír előállítása közben ugyanis vagy 20 köbméter mérgező hatású szenny­víz ömiene a gyárból a folyóba, amely hamarosan kipusztítaná az egész hal­állományt. Ennek megelőzéseképpen a gyár vezetősége magáévá tette a fran­cia vegyészek felfedezését és szolgá­latába állította a külön erre a célra „háziállatként“ kitenyésztett egysej­tűeket. Azóta a kartongyártásból eredő szennyvizet egy torony tetején elhe­lyezet tartályba sizvattyűzzák, melybe megfelelő mennyiségű baktériumot ---------------------------------------------------­A Hattá síkság egyike hazánk legter­mékenyebb répatermesztő körzeteinek. A kralicei magnemesító állomás dolgo­zói öt hektáron egymagvú cukorrépa nemesítésén fáradoznak. A szovjet jal­­tusovi és bjelocerkvi fajtákat keresz­tezik a mi Dobrovice A, valamint az NDK-ból és Hollandiából behozott cu­korrépafajtákkal. A képen dr. Josef Pázlert láthatjuk a keresztezett egymagvú cukorrépa vizsgálgatása közben. (Foto: CTK — Nesvadba) „kevernek" a vegyészek utasítása sze­rint. A különben rettegett baktériu­moktól oszlásnak indul a víz gyári szennytartalma, egyúttal pedig több oxigén fejlődik benne. Mire az elfolyó vízmennyiség átszüremlik az úgyneve­zett „betonrácson“, megtisztul a- ká­ros vegyszerektől és a folyóba érve nem veszélyezteti többé a halállomány létét. K. E. mo csupán négyezer karó és körülbelül 650 kg drót szükséges. A hektáron­kénti termelési költségek 480-ról 210 levára, tehát több mint felére csök­kentek. A nagyfokú gépesítéssel hek­táronként 80—100 munkanapot taka­rítanak meg. A hozam és minőség vál­tozatlan. (dgb). Jó tala.jpótló — az üvegszál A japán tudományos dolgozók kí­sérletei szerint az üvegszál kitűnő ta­­lajpótló. Az üvegszálréteg ugyanis jó tulajdonságokkal rendelkezik: magas a kapilláris víztartalma és elegendő levegőt képes tárolni a növényzet szá­mára. Ugyancsak jól elraktározza a vízben oldódó trágyákat, amit azután fokozatosan felszabadít. Az új tala.ipőt.ló nagy előnye még az is, hogy magas hővel sterilizálhat­juk. Mindez lehetővé teszi a vetőmag 100 %-os csírázását, sőt. a normális­nál gvorsabb növekedést is. (nv) 1 C Mit kell tudni a kézi fejés I helyes módszeréről? Ma már a mezőgazdasági üzemek nagy többségében géppel fejnek. Mind. amellett a kézi fejés helyes módsze­rét is ismernünk kell. Már annál is inkább, mert az elles utáni első hét alatti kézi fejésen kívül a betegtőgyü teheneket is kézzel vagyunk kényte­lenek fejni, s nemkülönben akkor, ha történetesen üzemzavar áll be a fejő­gép működésében. Leghelyesebb úgy fejni, ha az egész tenyér átfogja a csecsbimbót, s ki­szorítja belőle a tejet, A hüvelyk­és mutatóujj gyűrűt képez a csecs­bimbó köré. A kisujjnak nem szabad a csecsbimbón túlérnie, mert meg­akasztja a tejsugár kitődulásiát. Uj­jainkkal sorjában nyomkodjuk a csacsbimbókat felülről lefelé, is kiszo­rítjuk belőlük a tejet. Ha egjyik ke­zünk ilyképpen felszabadul, a: másik­kal folytatjuk a műveletet. Ktezünket gyors egymásutánban váltogatjuk. A tejet nyomkodással, s nem ráncigá­­lással fejjük ki. A rángatás nem járul hozzá a tőgy kedvező alakuBásához. Ezt az egyoldalú huzogatást csupán akkor alkalmazhatjuk, ha a csecs­bimbók rövidek, például előhasilüszők­­nél, a duzzadt tőgyú teheneknél ellés után — és ha a fejés az egész tenyér­rel fáradságos 'lenne A fejés eme módszerének állandó alkalmazása azonban elváltoztatja a csec&lűmbó­­kat, s a tőgyet. Először a mellső csecsbimbókat fej­jük, azután a hátsókat. Jobb kezünk­kel mindig a távolabbi, bal kezünkkel a közelebbi csecsbimbókat fejjük. „Keresztben" fejni azért nem ajánla­tos, mert egyidejűleg két nem egy­forma csecsbimbót fejünk. Kézi fejésnél az ütemeknek egyen­letes időközökben kell egymást követ­niük. Jó fejő egv perc alatt egy liter tejet fejhet ki 90—100 ütemmel. Minél gyorsabban fejjük a tehenet, annál alaposabban kifejjük. ■S £. Miért végzünk kézi után- I V« fedést? Kézi utánfejést akkor is alkalma­zunk a teheneknél, ha kifogástalanul működött előzőleg a fejőgép. Célja, hogy a tőgyet megszabadítsuk a tej­­maradéktól. A gépi fejésnél nem ismé­teljük meg az utómasszázst, de kézzel kifejjük a tejet a tögy alsó részeiből. A kézi utánfejés ne tartson tovább egy percnél: s ha helyesen jártunk el a gépi fejés során, a kézi utánfejés tejmennyisége nem tehet ki többet negyed liternél. Gépi fejés befejeztével a kézi után­fejést úgy végezzük, hogy nyomko­dással ellenőrizzük a tőgyet. Bal ke­zünket a tőgy mellső és hátső csecs­bimbói közti barázdába helyezzük, jobb kezünkkel törlő mozdulatokat vé­gezve a hátső csecsbimbókat után­­fejjük. A mellső csecsbimbók után­­fejésénél balkezünket a tőgy elülső oldalára helyezzük, húzó mozdulatokat végzünk és jobbkezünkkel utánfejünk. Ha a tőgv maradéktalanul kiürült, leg­feljebb kétszer vagy háromszor sza­bad belőle a tejnek vékony sugárban kifröccsenie — az elleniőrző nyomko­dás folyamán. Ha azonban valamelvik csecsbimbóban még több tejet észle­lünk, a húzés-nyomkodás-megismétlé­­sével azt is kifejjük. Az utánfejésse! nyert tej rendsze­rint a legtöbb tejzsírt tartalmazza (6—12 %). Ezért alapos gépi fejés után is valamennyi fejőteliénnél után­fejést végzünk. Ez főleg a mi viszo­nyaink közepette fontos, mert a te­henek haszonhozamának [növelésére törekszünk, s minden liter üejtöbblet­­re súlyt helyezünk. tavakba szívesen csap a villám. Ne fü­rödjünk ilyenkor. Csónakban ülő em­ber a víztükör felett kiemelkedő pontnak számít és fokozott villám­veszélyben forog. Bár a zivatar előtt i halak jól harapnak — mondják a hor. gászok — hagyjuk abba a horgászást, mert a vízfolyás vonzza a villámot. Vannak fák, amelyek rossz vezetők, ezeket nem kedveli a villám. Ilyenek a vadgesztenye, a bükk és az éger. Tehát az erdőben inkább ezek alatt keressünk menedéket. Jó vezetők, és így veszélyesek az erős nedvkeringésü fák: a tölgy, a fényié, a nyár, a kőris, az akác. A legtöbb embert magas fa alatt, toronyban, sík mezőn, futás közben éri a villámcsapás. Szerfölött veszélyes a nedves falú istálló. Kémé­nyek koromrétege jól vezeti a villá­mot, ezért tanácsos ,a rendszeres ké­ménytisztítás. Zivatar idején ne búj­junk szalma- vagy szénakazalba. Zivatar idején ne telefonáljuk. Rá­diónk antennáját földeljük le. A TV nem szünteti be adását az adóállomás felett elvonuló zivatar idején, mint a rádió. A TV-antenna földelve van. Városban nyugodtan nézhetjük zivatar idején a TV-t, de magányos települé­seken — még ha az antenna földelve is van —, kapcsoljuk ki a készüléket. Főleg vidéken, ahol ^szabadon veze­tik a villanyhuzalokat.1, megtörténhet, hogy a villám bevág a vezetékbe. Ilyenkor kiégetheti a Rákapcsolt izzó­lámpákat és készülékeket. Ez ellen nehéz védekezni. A viidéki transzfor­mátorállomások nagy zivatarok idején lekapcsolják az áramod. A legnaayobb és teljes biztonságot az épületek nyújtják, rí ert ha bele is vág a villám a házba, csak a külső burkolatokban tesz kánt. Városokban a villám elől szinte tettjes védelmet biztosít a sok villámhárító, de főleg maguk az épületek Vasúti kocsiban és autóban sem lehet bwj, mert azok fémburkolata véd a villámtól. Egy-égy füstölgő gyárkémény aa: egész kör­nyéket védi. Sík területen a fásítás csökkenti az épületek viDlámveszélyét. A villámhárító Épületeinket védje vilHimhárító. So­kan azt hiszik, hogy csak az a jó vil­lámhárító. amelyik magasra emelke­dik az épület fölé, csúcsban végződik és rézhuzal a vezetéke. Ez nem áll. Elsősorban nem is jó. másodsorban — költséges. A mo­dern villámhárító­hoz nemesfém nem kell. Jól és biztosan véd a fémháló, mely az: egész épü­let belsiejét minden villámhatás ellen árnyéko'íja. A vil­­lámhárítió vezeté­ket lehetőleg egye­nes vontaiban kell vezetni, :ahol irány­­változás van, nagy ívben történjen. Fontos* a jő föl­delés, Legsürgő­sebb feladat, hogy minden értékesebb gazdasági1 épületet célszerű és olcsóvillámhárBtóval sze. reljenek fel. A mezőgazdasági dolgo­zók legyenek kioktatva, ne féljenek a villámtól, de tartsák szerni előtt az elmondottakat. A villámsújtotta em­bert azonnal részesítsük elsősegélyben és alkalmazzunk rögtön mesterséges légzést. Sok ember életét sikerült már így megmenteni. Dr. Zácíh Alfréd 1964. július 15.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents