Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-10-21 / 85. szám

VIII. ÉVFOLYAM • 12. SZÄM 1964. október 21. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE r a TARTALOM SZŐLÉSZET — GYÜMÖLCSÉSZET Vanek Gáspárné mérnök: Már telepítéskor gondoskodjunk a szőlő és a gyümölcsös bő ter­méséről ................................165 TALAJERÖFOKOZÄS Kúdela Jozef mérnök: Talaj­­vizsgálat — talajtérképezés . 166 Állattenyésztés Dr. Michalovics Miklós: A malacnevelés téli tapaszta­latai .........................................167 gépesítés Vés el ^ Miroslav: Mit tegyünk a kiselejtezett gépekkel? . . 168 V.________________J Már telepítéskor gondoskodjunk a szőlő és a gyümölcsös bő terméséről Telepítéskor rendkívül fontos • terület kiválasztása. Domb­vidéken elterülő szőlők eseté­ben a déli. délnyugati, esetleg a nyugati fekvést részesítjük előnyben. A 15°-nál nagyobb lejtésű területeken teraszok építése ajánlatos. A telepítés megkezdése előtt végre kell hajtani a szükséges terület­­rendezést, telkesítést és útépí­tést. Dombvidéki szőlőkben víz­elvezető csatornákat és a víz­gyűjtőket kell építenünk. A kiválasztott területen ta­lajvizsgálatot végzünk. A ta­lajt 60—70 cm mélyen megfor­gatjuk (rigolozzuk) és humusz­tartalmát növelni igyekszünk. Homokos talajokon az istálló­trágyát különböző rétegekben helyezzük el. Az istállótrágya egy rétegben is elhelyezhető az árok alján. Forgatáskor a kö­tött talajok trágyázása is szük­séges. Műtrágyákat a talajvizs­gálat eredménye szerint alkal­mazunk. A telepítés előtti ta­lajpihentetés során zöldtrágya­­nővényeket termesztünk (pl. lu­cernát). Ez főleg abban az eset­ben kívánt, ha a régi szőlő he­lyett újat telepítünk. Ilyenkor a telepítésre kijelölt területen legalább két évig termesztünk pillangósokat. Ezek tápanyag­ellátása céljából, műtrágyák formájában hektáronként 25 kg nitrogént (N), 25 kg foszfor­savat (PjOr,) és 80 kg káliumot (K) juttatunk tiszta tápanyag­ban a talajba. Zöldtrágyázásra egész éven át igen megfelel a borsó-bükköny keverék is 1:1 arányban. ősszel, illetőleg tél elején, a régi szőlő kivágása után a terü­letet felszántjuk. Tavasszal, ve­tés előtt a műtrágyákat dolgoz­zuk talajba A vetést korán kell végeznünk, hogy a zöldtrágya­­növényeket már július közepe táján beszánthassuk. A zöld­­trágyanövények beszántásakor újból műtrágyázunk, s ismét a talajba dolgozunk 25 kg fosz­forsavat (P20-,) és 80 kg káliu­mot (K) hektáronként. A talaj­­eldolgozás után elvetjük a zöld­­trágya-keveréket. / Ősszel a keveréket zöld álla­potban dolgozzuk a talajba, majd 10—14 nap múlva újabb trágyázás következik, amely során a fent leírt mennyiségű foszforsavat és káliumot alkal­kezdte meg a kertészetben hasz­nált motorszivattyúk részére. A védőfedél az Iris 500 és az Iris 800 jelzésű szivattyúmotorhoz 953,- illetőleg 1160,- koronába kerül. -ksz-Kertészetek részére műanyag védőfedelek gyártását A Vertex cég Litomyslben mázzuk, ezt követően a terü­letet felszántjuk. Következő évben újból zöld­­trágyázást végzünk hasonlókép­pen mint azt az előbb elmon­dottuk. A zöldtrágyanövénye­­ket a talajreakció alapján vá­lasztjuk meg. Az új ültetvények részére elégséges mennyiségű tápanya­got talajforgatással biztosítunk. E művelet alkalmával igyek­szünk talajbadolgozni a hiányzó tápanyagokat, s azt főképpen humusszal gazdagítani. A hiány­zó humuszt az említett módon zöldtrágyázással, komposzttal vagy istállótrágyával biztosít­juk, a többi hiányzó tápanyagot műtrágyákkal pótoljuk, a talaj­­vizsgálat eredményei szerint. Talajforgatáskor (rigolozáskor) egyszerre dolgozzuk be az ösz­­szes foszfor és kálium tartalmú műtrágyákat, esetleg a mész­­trágyákat is, a talajreakció ja­vítása céljából. Az ültetéskor minden oltvány alá kb. 2 kg jó minőségű kom­­posztot rakunk Telepítéskor nem ajánlatos gyári hulladék­ból készített komposzt haszná­lata. A telepítés után következő évben az őszi trágyázáshoz 25 kg foszforsavat (P2O5) és 40 kg káliumoxidot (KjO) használunk, tavasszal pedig 40 kg nitrogént dolgozunk a talajba. Következő évtől bevezetjük a hároméves trágyázásl módszert, amelyet termőszőlők kezelésekor alkal­mazunk. A gyümölcsös telepítése előtt Gyümölcsös telepítése előtt, asonlóképpen mint a szőlő esetében, komplex vizsgálatot végzünk a környezet meteoro­lógiai, talajtani és egyéb viszo­nyai megállapítására. Legna­gyobb figyelmet a kérdéses te­rületen, vagy annak közvetlen környezetében levő igazoltan azonos talajviszonyok között élő gyümölcsfák termesztéstani ér­tékelésére kell fordítani. Üzem­­gazdasági szempontból felmér­jük a gazdaság munkaerő-, vízellátási- és talajerő fenn­tartási helyzetét. Telepítés előtt rendeznünk kell a terepet, tehát a laza ho­moktalajokon a buckák, dombok elhordásával, a fagyzugos völ­gyek feltöltésével .egyengetjük a talajt. Kötött talajú, lejtős terepen az erózió okozta, víz­mosta szakadékokat betöltjük. Némely esetben szükséges a ta­lajjavítás is. Vegyi beavatko­zást a savanyú, esetleg szén­savas mészben szegény homok­vagy pedig a túlságosan kötött-, rossz szerkezetű agyagtalajokon alkalmazunk, hogy kedvezőbb talajszerkezetet érjünk el. Erre a célra különböző mésztartalmú javítóanyagokat használunk. A javítóanyagok mennyiségét a laboratóriumi talajvizsgálatok eredményei alapján számítjuk ki. A biológiai javítás célja a talajban élő hasznos élőlénvek szaporítása Ezért szerves növé­nyi anyagot juttatunk a talaj­ba. Erre szolgálnak a különböző istállótrágyák. gombatrágyák, komposztföldek stb. A gödörásásos talajelőkészí­­tés ma már nagyüzemi szem­pontból elavult, e módszer al­kalmazásakor lehetetlen az egész talajszelvény ellátása ja­vítóanyagokkal. amit azonban talajforgatással el tudunk érni. Gyümölcsös telepítése előtt a talaj biológiai javítását hason­lóképpen végezzük, mint a szőlő telepítése esetében. A telepítés­hez előkészített területen zöld­­trágyanövényeket termesztünk, amelyeket később talajba dol­gozunk. Talajjavító vetésforgót alkalmazunk vagy érett istálló­trágyát, esetleg komposztföldet helyezünk a talajba. A gyümölcsös trágyázását nem szabad elhanyagolni, mert ez igen fontos tényezője az ál­lomány további fejlődésének, valamint a szakaszosság leküz­désének. A fiatal gyümölcsfa jól hasznosítja az istállótrá­gyát és mind a három fajta műtrágyát. Középkorú gyümöl­csösben a szuperfoszfát közvet­len adagolás esetén is haszno­sul. Az idős gyümölcsösben azonban csak a nitrogéntrágyák érvényesülnek. A trágyát a gyö­kérzónába juttatjuk. A műtrá­gya nagy részét nem közvet­lenül, hanem a zöldtrágyanövé­­nyeken keresztül adagoljuk a talajba (hasonlóképpen, mint (Folytatása a köv. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents