Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-10-21 / 85. szám

Mit tegyünk a kiselejtezett gépekkel? Mivel fokozatosan mindig tö bb gépesítési eszköz áll a rendelkezésünkre, amelyek állan­dóan tökéletesebbek és korszerűbbek, kénytelenek vagyunk évente sok olyan gépet félre­állítani, amelyek vagy elhasználódtak, vagy technikai állapotuk, esetleg a gyakori üzem­zavar miatt már hasznavehetetlenek. A mezőgazdasági üzemekben bizonyára akad elég ilyen gép, s hogy ezek ne halmozódjanak fel, felmerül a kérdés, mit tegyünk velük. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------_____ Egyes mezőgazdasági üze­mekben olyképpen oldották meg ezt a kérdést, hogy a már hasznavehetetlen gépekből ki­szerelték a jő alkatrészeket, s azokat hasonló gépek megja­vítására használták fel, vagy pedig az öreg gépeket a be­gyűjtőhelyre szállították, eset­leg, ami a rosszabb, a gazdasági udvaron hagyták heverni. Azt hiszem, nem kell sok magyará­zat ahhoz, hogy megértsük, milyen nagy népgazdasági ká­rokat okoztunk ezzel. Hiszen az az érték, amelyet a kiszerelt Alkatrészek képeztek, valóban csekély volt, s ezért a jövő­ben elejét kell vennünk hason­ló károknak. A megoldás a megfelelő központok megalakí­tásával már lehetségessé vált. A kiselejtezett gépek számára némely gép- és traktorállomá­son szerveztek központot, még­pedig a Mezőgazdasági Techni­ka Központi Vállalatának 17/63 Számú irányelve szerint, ame­lyet 1963. július 13-án adtak ki Prágában, továbbá összhangban a Mező-, Erdő- és Vízgazdálko­dási Minisztérium 1963. szep­tember 30-án kelt 77. sz. ren­deletével. Ezek a központok megvásárolják a kiselejtezett mezőgazdasági gépeket az em­lített hirdetményben feltünte­tett választék szerint. Miképpen járjunk el a kiselejtezés során? A döntő szempont az, vajon valóban hasznavehetetlen-e már a gép. A gép tulajdonosa aján­latot tesz annak a kiselejtező központnak, amelyhez a gép tí­pusa szerint tartozik. A központ egy technikust küld ki a me­zőgazdasági üzembe, aki a gé­(Befejezés az előző oldalról) lacnevelésünk problémáinak többévi megfigyelése után állít­hatjuk, hogy a fentemlített négy pontban felsorolt teendő­ket a jelen időben feltétlenül teljesíteni lehet. Erre minden anyagi és technikai lehetőség adva van EFSZ-einkben. Csak az a fontos, hogy meglegyen az igyekezet és a készség. Ha legalább ezeket teljesítjük, a téli malacnevelés lényegesen sikeresebb lesz és a malacel­hullás is csökken majd. Az Őszi idényt tehát ki kell hasz­nálni e szükséges intézkedések megvalósítására. Dr. Michalovics Miklós, a Komáromi Járási Állat­egészségügyi Központ ve­zetője. pet megtekinti, s eldönti, meg­vásárolják-e az egész gépet vagy csak egyes alkatrészeit, vagy pedig már csak nyers­anyagnak, további feldolgozásra alkalmas. Amennyiben a technikus úgy döntött, hogy a gépet vagy an­nak egyes részeit megveszik, a központ egyezményt köt a gép tulajdonosával. A központ a ki­selejtezett gépet saját költsé­gén szállítja el. A gép tulajdo­nosa tehát előnyben részesül, hiszen a kiselejtezett gépért kétszer annyit kap, mint a fel­dolgozásra átadott géproncso­kért. A központok számára ugyanis elég magas árakat szabtak meg, amelyek az új gép nagykereskedelmi árának 15 %-át is elérhetik. A központ az átvett gépet felbecsüli, s megállapított érté­két kifizeti. A gépet szétsze­dik és alkatrészeit három cso­portba osztják: 9 a) javítás nélkül további fel­­használásra alkalmas gép­részek, • b) javítás után további fel­­használásra alkalmas gépré­szek, • c) nyersanyagnak alkalmas géprészek. A további felhasználásra al­kalmas géprészeket a központ eladja. Azokat az alkatrészeket viszont amelyek javításra szo­rulnak, a javítóközpontba küldi, majd eladja őket. Ezeknek a géprészeknek az ára nem halad­hatja meg az új pótalkatrész árának 80 %-át. így a vásárlók szép összegeket takaríthatnak meg. A kiselejtező központok tevé­kenységének sikere egyrészt a 77/63 sz. rendelet betartásától, másrészt a géptulajdonosok jó együttműködésétől függ. Mivel csak némely kiválasz­tott GTÁ-on szervezték meg ezeket a központokat, s mind­egyik más géptípust vásárol­hat, a gép tulajdonosok saját járásuk gép- és traktorállomá­sához forduljanak, amely meg­felelő felvilágosítást nyújt. Tájékozódás céljából ismer­tetjük a nyugat-szlovákiai ke­rület gépselejtezö központját és a hozzájuk tartozó gépeket. Szenei GTÄ A bratislavai járásból a kö­vetkező jelzésű kiselejtezett gépek ajánlhatók fel megvétel­re: MSK 210 és IVZ kévekötő aratógép, 1965-ig gyártott ga­bonaarató gép, hazai és külföl­di gyártmányú rendrakó arató­gép, motoros fűkasza, mechani­kus és hidraulikus rakodók, 1955-től gyártott cséplőgépek, MPZ 140 jegyű takarmányzú­­zók, egytengelyű traktorok (motorrobotok), LSS-130 és LSR 130 jegyű szalmasajtolók, 1955-től gyártott szecskázók, M 6 jegyű motoros kapák, Dl és DT 1 jegyű fejőgépek, DAD és DA 100 ' jegyű fejőautomaták, tejgyűjtő üzemek hűtő- és egyéb berendezései, öntöző- és hígtrágyagazdálkodáshoz szük­séges berendezések, hazai és külföldi gyártmányú aratócsép­lőgépek és silókombájnok, ha­zai és külföldi gyártmányú bur­gonyabetakarító gépek. Továbbá átvesznek 1950 óta gyártott traktort, beleértve a kistrak­­torokat is (Z 25, Skoda 30, RS 09 és DT 54-es traktort, kivéve a KD 35, KDP 35, CHTZ 7, S 80 és S 100-as traktorokat). Gellei GTÄ, dunaszerdahelyi járás Átveszi az egész nyugat-szlo­vákiai kerületből a Skoda 30 és az RS 09 traktorokat. A duna­­szerdahelyi járásból ugyanazo­kat a gépeket veszi át, mint a Szenei GTÄ a bratislavai járás­ból. Galántai GTÄ Az egész nyugat-szlovákiai kerületből átveszi a DT 54-es Mivel a fejőgépek és fejő­automaták minősége állandóan fokozódik, a Pelhrimovi Agro­­stroj Nemzeti Vállalat meg­­hoszabbította a D-l jelzésű fe­jőgépek és a DA-100 fejöauto­­maták jótállási idejét, mégpe­dig 6 hónapról 9 hónapra, mi­traktorokat, a galántaf járásból pedig ugyanazokat a gépeket, mint a Szenei GTÄ Ögyallai GTÄ A komáromi járásból átveszi ugyanazokat a gépeket, mint a Szenei GTÁ. Nitral GTÄ A nyugat-szlovákiai kerület­ből átveszi a Z 25 traktorokat, a nitrai járásból ugyanazokat a gépeket, mint a Szenei GTA. Érsekújvári GTÄ Az érsekújvári járásból átva­­szí ugyanazokat a gépeket, mint a Szenei GTÄ. Senica n. Myjavou-i GTÄ A senicai járásból átveszi ugyanazokat a gépeket, mint á Szenei GTÁ. Zabokreky nad Nitrou-1 GTA Átveszi ugyanazokat a gépe­ket a tapolcsányi járásból, mint a Szenei GTÁ. Nővé Mesto n. Váhom GTÄ A trencséni járásból átveszi a gépeket, mint a Szenei GTÁ. Trnavai GTA Átveszi az egész kerületből a hazai és külföldi gyártmánytl traktoros függesztett és von­tatott pótkocsikat, amenyiben légnyomásos fékkel vannak el­látva, kivéve az FPT 2,5-ös von­tatott eszközt. A nagyszombati járásból átveszi ugyanazokat a gépeket, mint a Szenei GTÄ. Krskany pri Leviciach Ez a GTÄ az egész kerületből átveszi az FPT 2,5-ös jegyű traktorpótkocsikat, a lévai já­rásból pedig ugyanazokat a gé­peket, mint a Szenei GTÄ. Vesely Miroslav, a Mezőgazdasági Techni­ka Kerületi Raktárának dolgozója. (Bratislava- Récse). közben a vásárlókkal szemben semmiféle további Igényt nem támaszt. Jótállás alá csak a gumialkat­részek (membránok, gumicsé­szék, tömlők stb.) nein tartoz­nak. VESELY M. Az NDK-beli Hellersdorfi Állami Gazdaság tehénistállóiban 135 tehén műanyaghab fekvőhelyet kapott. A műanyaghab rendkívül puha, rugal­mas, meleg, egészséges — és olcsó — fekvőhelyet biztosít a teheneknek, s felületét úgy csinálták meg, hogy az álatok nem csúszhatnak el rajta. A műanyaghabból készült fekvő­hellyel jelentős mennyiségű szalma megtakarítható. Szalmával pedig egyes vidékeken nálunk is igen takarékosan kell bánni. Egy-egy tehén alá a ko­rábbi 3—4 kilóval szemben naponta csupán 200 gramm szalmát raknak a műanyaghab fölé. Az új fekvőhely kezelése roppant egyszerű s az érdekes újítás még a takarítást, az almozást és a trágya összegyűjtését is megkönnyíti. A te­henek is nagyon jól érzik magukat rajta, szemmel láthatóan „nekik is tetszik“ az újítás. Műanyag fekvőhely a teheneknek 1964. október 21.

Next

/
Thumbnails
Contents