Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-10-21 / 85. szám
Mit tudunk a szarvasmarha eredetéről A legtöbb ember hallotta vagy olvasta, hogy a kutya volt az első domesztikált, vagyis háziasított állat. Jóval utána következett a juh, a marha, a disznó és a ló. Közép- és Kelet-Európábán valamikor kétféle marha élt vadon: az ősbölény és az őstulok. Az előbbit, amely közben kihalt, sehol sem háziasították, az utóbbit viszont csaknem mindenütt domesztikálták. így a honfoglaló magyarok már mint háziállatot terelték maguk előtt az „urus“-nak nevezett őstulkot, amelyet szláv elnevezése szerint később „tur“~ nak vagy „turu“-nak hívtak. Amíg a vadon tenyésző őstulok teljesen kiveszett, addig mint háziállat jóformán mindenütt meghonosodott. Szarvállása a magyar szürke marháéra emlékeztetett. Az Európában legrégebben ismert fajta a törpe őstulok ivadékaiból került ki. A csontmaradványok arról tanúskodnak, hogy 90—100 cm-es marmagasság, rövid, vékony Szarvak, kidülledt szemek, széles és domború homlok jellemezték ezeket az állatokat. Egyes ivadékaik ma is még fellelhetők a Balkán néhány vidékén. Hasonló jellegzetességet találunk a lengyel parlagi marhánál, valamint á huculmarhánál. A Tisza forrásvidéke körül hucul lovak is léteznek. A törpe őstulkon kívül további öt ősi fajta élt Európában. A mai fekete-fehér vagy piros-fehér színű szarvasmarha eredetét ezekre az ősi fajtákra vezethetjük vissza. A címeres szarvú, ezüstszőke magyar marha viszont a keleteurópai őstulok egyenes leszármazottja, amelyet sok évszázadon át ridegen tartottak. Istállót sosem látott, télen-nyáron szabadon tanyázott, ami csak növelte ellenálló képességét. Húsát fél Európában fogyasztották, mint igásbarmot az egész világon becsülték. Legközelett osztozniuk. A haszonleső nagybirtokosok és földesurak mindezek ellenére konokul kitartottak a nyugati állatbehozatal mellett. A mai magyar pirostarka kialakításában az ősi fajtán kívül legalább 35-féle nyugati marhafajta vére vett részt 1870-től kezdve fajtaátalakító keresztezésre főleg szimmentáli bikákat használtak. Azontúl is másfajta, rendszeres keresztezés alakította ki a magyar tarka fajtát mind az egykori Magyarországon, mind pedig az annak akkoriban tartozékát képező Szlovákiában. A mai Magyar Népköztársaság állományának 98 százaléka magyar tarkamarhából, 2 százaléka pedig a borzderes és az ősi magyar fajta maradványaiból áll. Csupán az új, szocialista rendszernek köszönhető, hogy Kazalfűrész A Moszkvai Népgazdasági Kiállításon mutatták be. Jele: SzNT—7. A nagy kinyúlás és súly miatt Sz—100-as lánctalpas traktorra szerelték, s meghajtását, valamint hidraulika útján való függőleges irányú mozgatását is a traktor végzi. A fűrész a mezőgazdasági üzemekben levő szalma, széna- stb. kazlak átvágására használható. ^ 7. Á legrégibb gombaölőszerek egyike; amely a mezőgazdaságban alkalmazást nyert, a formalin volt. Annak ellenére, hogy ma már a fungicid készítmények egész sora áll rendelkezésünkre, bizonyos esetekben még ma is használjuk a formaiint, egyrészt magcsávázásra, mátrészt talajfertőtlenítésre. A kereskedelemben formalin néven forgalomba kerülő folyadék 38—40 % formaldehidgázt tartalmaz. A formalin és a benne lévő különböző szennyező anyagok a vetőmag csirázóképességét károsan befolyásolják. Ezért a formalinos csávázási, ma már a gabonaféléknél csak a zab-porüszög elleni küzdelemben ajánljuk olyan módon, hogy 37,5 milliméter 40 %-os formaiint összekeverünk 262,5 ml vízzel és ezt használjuk 1 q vetőmagra. A csávázási jól záró csáváződobban végezzük ti. Az így kezelt vetőmagot mielőbb, lehetőleg 24 órán belül kell elvetni. A hideg és nedves talaj kedvezőtlenül hat a formalinnal csávázott mag csírázóképességére. Amennyiben használjuk a formaiint zöldségmagvak csávázására, úgy járunk el, hogy egy rész 40 százalékos formaiinnak 100 rész vízben hígított oldatával csávázunk. A csávázáshoz a magvakat ritka szövésű zsákba öntjük a zsák térfogatának kétharmad részéig és kádcsávázást végzünk. Az oldatba helyezett zsákban a magot falapáttal jól elkeverjük, hogy a csávaoldat egyenletesen benedvesítse. Csávázás után a kivett zsákot először alaposan kicsurgatjuk, azután gondosan kinyomkodjuk és a magvakat benne hagyva a zsákban, előzőleg formalinoldatba áztatott ponyvákkal füllesztjük. Füllesztés után a magvakat el kell vetni, mert nem tárolhatók. A paradicsommag csávázásához 1:300 higítá§ú 40 %-os formalinoldatot használunk. A zöldségfélék csávázási ideje 10 perc, pállasztási ideje 1—2 óra. Az uborkamag csávázási ideje 10 perc, a paradicsommagé 15 perc, pállasztási ideje egyformán 2 óra. A palántadőlés vagy palántavész élleni küzdelemben a melegágy talaját fertőtlenítjük a 40 %-os formalin, 2,5 %-os oldatával. A melegágytalaj egy köbméterére 10—25 liter oldatot számítunk. A formaldehid, illetve a formalin általános fehérjekicsapó és mosószer. Folyadék és gőz alakjában testfelszínen heveny és idült foglalkozási mérgezést okoz. Súlyosabb esetekben eszméletlenséget, vérkeringési zavarokat és légzési elégtelenséget okoz. Lenyelve: az előbbi tünetek mellett fájdalom a szájban, garatban, nyelőcsőben, gyomorban. Első segély nyújtáskor a szemből vízzel vagy tejjel öblítjük ki. A bőrről vízzel mossuk le. Lenyeléskor hánytatás az ajánlott védekezés. A formalinnal védő öltözetben és a gázfertőzéssel szemben védőgázálarcban dolgozunk. 8. Külföldről behozott higanytartlamú készítmény a Germisan. A hagyma és zöldségfélék magvának nedves csávázására használjuk, valamint talajfertőtlenítésre. Hatóanyaga a fenilmerkuripirohatechin nátriumsója 3 %-os kötött higany-tartalommal. A zöldségfélék csávázása úgy történik, hogy azok magvát a Germisan 0,25 %-os oldatában 15 percig áztatjuk. Ezután a magot tiszta vízzel átmossuk és megszárítjuk. A csávázást közvetlen a ve^és előtt végezzük el. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a Germisan veszélyezteti a magvak csávázőképességét, ajánlatos kísérleti csávázást végezni kismennyiségü mag gal. A fokhagymagerezdeket kiültetés előtt V2—1 óra hosszat áztatjuk a Germisan 0,25 %-os oldatában, de csak abban az esetben, ha előzőleg nem kezeltük Sulkával vagy Polybarittal. A talajfertőtlenítést vetés előtt 14 nappal végezzük el. Négyzetméterenként 8—10 litert öntözünk ki a 0,25 %-os oldatból. A megfelelő töménységű oldatot úgy készítjük el. hogy az előírt Germisan mennyiségét 1:4 arányban keverjük vízzel, tökéletesen feloldjuk, majd a megfelelő menynyiségű vízbe öntve a kívánt koncentrációra hígítjuk. A Germisan méreg! Veszélyes a belélegzése és a bőrrel való érintkezése. Munka közben gumikesztyűt és védőruhát használunk és jól szellőztetett helyiségben dolgozunk. Fölöslegesen nem tartózkodunk a vele végzett munka színhelyén. Huzamosabb ideig történő munka esetén kötelező az orvosi kivizsgálás. A csávázott magot feltűnően figyelmeztető jelzéssel lássuk el az előírásnak megfelelően. Munkavégzés közben nem szabad enni, folyadékot inni és dohányozni. A munka elvégzése után egész testünket szappanos vízzel mossuk le. Mérgezési tünetek: görcsös gyomorfájás, hányás, erős görcsök, halál. Belélegzése fájlalást, fáradtságot, idegességet, lelki zavarokat okozhat. Első segélynyújtás gyanánt friss levegőre visszük a mérgezettet és orvost hívunk. Jól szellőzött, élelmiszertől és takarmánytól mentes raktárakban tároljuk. Szuh Kálmán kiválogatással, jó takarmányozással és céltudatos munkával tejelésre fogták volna az állatokat — amire megvoltak az adottságok — egyszerűen a nyugati országokból hoztak be jól tejelő tehénfajtákat. Az első svájci teheneket 1680-ban hozatta be Eszterházy Pál. Csakhogy a merően eltérő takarmányhoz szokott, kényes, nyugati tehénfajták csonttá és bőrré soványodtak, amikor a magyar gulyák igénytelen egyedeinek sorsában kel-A fehérjék szerepe a hústermelés növelésében ,A Szovjetunióban széleskörű vizsgálatok folynak, hogyan növelhető a takarmányok fehérjetartalma. Ugyanis a nagy fehérjetartalmú takarmányok etetése rendkívül gazdaságos. A növényi fehérjéket az állatok kevésbé tudják hasznosítani, mint az állati fehérjéket és vitamintartalmuk is alacsonyabb. A ma^as fehérjetartalmú halliszt, húsliszt, valamint a fölözött tej nagyobb arányú etetésére lenne szükség. De ilyen jellegű nyersanyagforrásaink szűkösek. Mit tegyünk? — vetődött fel a kérdés a szovjet állattenyésztési szakemberekben. A válasz kézenfekvő volt: amit nem adott meg a természet készen, azt megadhatja'a vegyipar. Ma már a mezőgazdaság kemizálása nemcsak a műtrágyázás és a gyomirtószerek, növényvédőszerek alkalmazására korlátozódik. A vegyipar olyan fehérjetartalmú anyagokat, vitaminokat, antibiotikumokat tud nagyipari módszerekkel és viszonylag olcsón előállítani, amelyek minősége jobb a szokásos fehérjetakarmányoknál. A takarmányélesztő az egyik leggazdaságosabb ilyen anyag. Különösen hatékonyan lehet felhasználni a baromfitenyésztésben. A Szovjetunió tominili baromfigyárában 1 kg’ élesztő felhasználása egyébként azonos etetési feltételek mellett kb. 2,2 kg baromfihús, illetve 30—40 tojás többlettermelését eredményezi. Ha a tyúkok takarmányadagját 5 %-kal növelik élesztővel, a tojáshozam 20—35 %-kal nő. Új típusú traktoros-ülőke Automata eke A George Fritzmeier angol cég Birminghamban igen leleményes új típusú ülőkét gyárt a traktorosok számára, amely bármely traktorra felszerelhető. A rázkódásokat hidraulikus berendezés tompítja, a rúgózás a traktoros súlya szerint állítható be, és az ülőke támasztéka is a vezető alakjához mérten módosítható. Az ülőlap elég nagy, kényelmes és vízhatlan. Az egész ülőke különlegesebb kezelést nem kiván. Ez az új találmány nemcsak a traktoros jó egészségi állapotát biztosítja, hanem a munka biztonságához és a nagyobb teljesítményekhez is hozzájárul. (mpa) maga után, mivel hízni kezdenek, ami zavarólag hat a tejmirigyek működésére. A tej összetételének alakulását — kivételt csak a zsírtartalom képez — kevésbé befolyásolhatjuk. Az egyenletes takarmányozás mellett csak akkor áll be változás, csökkenés a tej mennyiségében és zsírtartalmában, ha hirtelen nagyobb mennyiségű növényi zsírt kapnak az állatok. A tej ízét és minőségét nagyon rontják a jellegzetes erős szagú takarmányok, például a rossz minőségű siló, fokhagymaszárral kevert zöldtakarmány stb. Ezért ajánlatos, hogy a terimés takarmányokat a fejés után kapják meg az állatok. Kő- és rögtelenítő gép nyös, melyeket lédús takarmánnyal, takarmányrépával ízesíthetünk. A nyári takarmányozási időszakban nem szükséges a takarmányszalma szecskázása és jólakásig etethető. A szeletelés, vagy zúzás főleg a lédús takarmányok, a cukorrépa, tarlórépa, karórépa, és a burgonya emésztési folyamatát könnyíti meg. Ráadásul lehetővé teszi, hogy az étvágygerjesztő lédús takarmányokat kevésbé ízletesekkel — szalmaszecskával, búza és zabpelyvával, kukoricasilóval stb. — keverjük, ami végeredményben fokozza az állat étvágyát is. A kapás- és a szemestakarmányok főzése (párolása) illetve a kultúrnövények csíráztatása teljesen fölösleges. A szemestakarmányok darálásánál feltétlenül ügyeljünk arra, hogy a nyert dara középszemcsés, azaz se nagyon szemes, se nagyon finom ne legyen, mivel az első esetben kevésbé értékesíthető a takarmány tápanyaga, a másodikban pedig sok por keletkezik, tehát sok a hulladék. A répaszelet áztatása fölösleges, ha a tehenek önitatóbői ihatnak. A szemestakarmány-keverék nedvesítésével étvágygerjesztőbbé tehetjük a takarmányt és csökkenthetjük a veszteségeket de az emészthetőségét ezzel egyáltalán nem emeljük. A búzakorpa, esetleg növényi eredetű olajmagpogácsa és melegvíz felhasználásával készült ivős az állatok étvágyára főleg az ellés utáni napokban serkentő hatással van. Él*y Melyek a takarmány előkészítésének leggazdaságosabb módszerei? A zöldtakarmány betakarításának és elkészítésének leggazdaságosabb módja az, ha szecskázó kombájnnal végezzük. A száraz terimés takarmányok közül csak a rosszabb minőségű széna, téli etetési időszakban pedig a takarmányszajma szecskázása elő-1964. október 21. lebbi rokona a szürke ukrán marha, amelyet Eisner szovjet szakíró a legjobb orosz marhafajtának minősített. Erős visszahatás, csaknem végzetes csapás érte ezt az ősi fajtát a tizenhetedik század végén, amikor „divatba“ jött a tejeskávé, a tej és a tejtermékek fogyasztása. A félvad állapotban tenyésztett teheneket, akkoriban egyáltalán nem fejték, elég hasznot hozott húsuk, bőrük és igavonó erejük. Ahelyett azonban, hogy ez utóbbi rögszilárd fajta nem veszett ki, amelynek megmentésére és fenntartására minden képzelhető intézkedést megtettek. K. E. Címeres szarvú, ezüstszöke magyar igásökrök a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet állat tenyészt só telepén A skót gépkísérleti intézet egy burgonyaszedőgép továbbfejlesztésével felvonórostélyos gépet szerkesztett. Vetés előtt igen jó hatásfokkal kirostálja a talajból a köveket és földgörönavöket. Hollandiában magánjáró automata ekét szerkesztettek, amely az ember irányítása nélkül, önműködően végzi el a szántást. Az ekét csak időközönként üzemanyaggal kell ellátni. Az új találmány könnyebbé teszi az egyik legnehezebb és sok időt igénylő idénymunka elvégzését. Az eke szerkezete a szántás régi elvén alapszik. Ezenkívül az eke billenő szerkezete lehetővé teszi a két irányban való szántást anélkül, hogy az ekének meg kellene fordulnia. A szerkezet kerete két kerékkel ellátott tengelyhez van erősítve. A kerekeket 28 lóerős Diesel-motor hozza mozgásba. A tábla végén az irányváltoztatás hidraulikus szerkezet segítségével történik. Az eke mindig csak egy barázdát szánt. Amikor a tábla végére érkezik, másolókerék vezetésével működő irányító készülék segítségével megváltoztatja menetirányát. Amikor az irányító kerék a főtábla két oldalán szántott árokhoz érkezik, önműködően átváltja az eke meghajtó szerkezetét. Amikor a kerék a barázdába ér, villamoskapcsolót, ez pedig egy mágneses szelepet hoz működésbe, amely megváltoztatja a menetirányt. Az első kísérletek alatt a magánjáró eke megszakítás nélkül 23 óráig működöt. A tejhozam mennyisége egyrészt a tehén öröklött tulajdonságaitól, másrészt a takarmányozástól függ. Ez utóbbiból következik, hogy a tehén szervezete a takarmányozási színvonal átmeneti csökkenését is észreveszi, s a gondos fejő ilyenkor megfigyelheti az állat hasznosságának esését, hisz nemcsak kevesebb, hanem zsírtartalomban is szegényebb tejet ad. A takarmány minőségével szemben a tehén a laktáció első három hónapjában a legigényesebb. Ha a takarmányozás gyengülése nem átmeneti jellegű, hanem hosszantartó, az erőnlét romlása előbb lassan, majd egyre nagyobb intenzitással jelentkezik. A tehenek egyoldalú és mérsékelt túletetése emészthető nitrogénnel, fehérjével, kedvező hatással van hasznosságuk fokozására és egészségükre. Ellenben a keményítőben gazdag takarmánynyal,, szénhidráttal való túletetésük hasznosságuk gyors csökkenését vonja || í Milyen hatást gyakorol** I ■ hatunk takarmányozással a tej mennyiségére és minőségére? Műtrágya szórás robbantással Üj és különös eljárást kísérleteztek ki a Szovjetunióban a különböző műtrágyák szétszórására a földeken: a robbantást. A kísérletek eredményei igen kecsegtetők. Például 300 tonna műtrágyát három ember mindössze két és fél órás előkészület után szórt szét 10 hektáron. Minden műtrágya halmaz alá 3 kiló robbanóanyagot helyeztek, felszerelték a villamos robbantó hálózatot és a robbantás a műtrágyát olyan szépen és simán helyezte el, hogy egyetlen gép vagy ember sem tudja úgy elvégezni. Kiszámították, hogy géppel ugyanezt az eredményt hét nap alatt lehet elérni és kétszer annyiba kerül. Három ember (két robbantó és egy technikus) egy nap alatt 1000 tonna műtrágyát szórhat el.
