Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-07-15 / 57. szám

Bratislava, 1964. július 15. Ára 40 fillér XIV. évfolyam, 57, szám. Vessünk minél több másodnövénvt A zuhogó, kiadós eső után végre mindenütt elégséges csapadékot ka­pott a föld, sót egyes járásokban már sokallják is. Elmondhatjuk, hogy ré­gen volt aratás idején a föld ilyen jó állapotban. Ahol már lekerült a ga­bona, a szövetkezetesek kiváló minő­ségű tarlóhántást végeznek, nem úgy, mint az előző években, amikor a ke­ménnyé szikkadt föld kidobta az ekét. A jó minőségű tarlóhántás kiváló magágyat és elegendő nedvességet biztosít a tarlókeverékeknek. Több­éves tapasztalatok azt mutatják, hogy a tarlókeverékek azért nem sikerül­tek, mert nem volt eléggé nedves a magágy és a száraz földben híjasan kelt a növény. Később már hiába ázott meg a ritkán kelt növény, nem árnyékolta be a földet és „nadrágban maradt“ csapadékhiány miatt. Szövetkezeti elnökeink, agronómu­­saink, örömmel veszik tudomásul, hogy idén teljesen más a helyzet. A keléshez elég a nedvesség, tehát megvan minden előfeltétel, a növé­nyek keléséhez és növekedéséhez. Ki is használnak minden lehetőséget, hogy ezúton is bővítsék a takarmány­alapot. A közép-szlovákiai kerületben eredetileg csak 9000 hektár másod­növényt terveztek, de az előző szá­razság és a mostani kedvező időjárás miatt 30 500 hektárra emelték a ve­tésterületet. A kelet-szlovákiai kerü­let 11 000 hektár helyett 18.000 hek­tárt akar vetni, de a kerületben ural­kodó rendkívüli szárazság következ­tében beállt takarmányhiány megkö­veteli, hogy még párezer hektárral többet vessenek. A nyugat-szlovákiai kerületben más a helyzet. Jó pár éve nem termett ennyi takarmány. Mégis törekedni kell arra, hogy az előirány­zott 25 OCO hektár másodnövényt el­vessék, mert a takarmánytöbblettel kisegíthetik a takarmánygonddal küz­dő mezőgazdasági üzemeket. A köz­mondás is azt tartja, hogy „Kölesön­­kenyér visszajár“. Lehet, hogy a kö­vetkező évben a közép-szlovákiai és a kelet-szlovákiai kerület mezőgazda­­sáqi üzemei segítik majd a nyugat­szlovákiai kerület földműveseit. Országjárás közben meggyőződtünk róla, hogy idén a kombájnok után gyorsabban gyűjtik a szalmát, mint a múlt évben és elég jó ütemben halad a tarlóhántás. Ez viszont lehetővé te­szi, hogy a másodnövények minél ha­marabb földbe kerüljenek és a ned­ves földben gyorsan keljenek. A duna­­szerdahelyi járásban teljes ütemben vetik ,a másodnövényeket. A többi já­rásokban is száz meg száz hektár má­sodnövény került már a földbe. A he­­tényi szövetkezet is elvetett már 32 hektár kölest őszi árpa után. A mun­kát nagyon jól megszervezték. Alig került le a gabona, máris hántották a tarlót és földbe szórták a magot. A napokban még további 50 hektárt vetnek. Amíg néhány járási mezőgazdasági termelési igazgatóság elegendő vető­maggal rendelkezik, a központi kimu­tatás szerint csak kukoricából van elég vetőmag, nagy hiány van napra­forgóból. Az ipari üzemekkel tárgya­lás folyik, hogy az olajkészítésre szánt napraforgómagból engedjenek át a mezőgazdaság számára megfelelő mennyiséget. Ezt a tárgyalást meg kellene gyorsítani, mert a másodnö­vényeket minél gyorsabban el kell vetni. A szakemberek szerint az őszi repce is kiváló másodnövény. A jól előkészített talajba vetett őszirepcét zölden etethetjük, silózhatjuk és fel­használhatjuk zöldtrágyának is. A másodnövények vetése nemcsak a takarmányalapot tölti fel. Gyorsan pótolhatjuk az istállótrágyahiányt. Főleg az állami gazdaságoknak aján­latos zöldtrágyázással foglalkozni, amelyek sokszor elhanyagolt földeket vesznek át a szövetkezetektől. Lend­­vay János, az ipolysági állami gazda­ság agrotechnikusa például megállapí­totta, hogy a szövetkezetektől olyan földeket is kaptak, amelyek tíz év óta nem láttak istállótrágyát. Az állat­­állományt természetesen nem képe­sek olyan gyorsan emelni, hogy ele­gendő istállótrágyával rendelkezzenek, ezért zöldtrágyázással igyekeznek se­gíteni a bajon. Már eddig leszántottak 54 hektár napraforgót és az őszi árpa és repce után további 60 hektárt ve­tettek zöldtrágyázás céljára. Évente a földterület 5 Vc-át. akarják zöld trá­gyázni. Zöldtrágyázás céljára főleg bíborherét vetnek, amit tavaszon ko­rán leszánthatnak és máris vethetik utána a kukoricát. A bíborhere zöld­­trágyázásra való vetését a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági osztá­lyának szakemberei is javasolják. A csapadékos időjárás tovább tart. Bár kissé zavarja az aratást, de amit elvesztünk a réven, megnyerjük a vámon, mert a másodnövények gyor­san kikelnek. Használjunk ki tehát minden hektár földet másodnövények vetésére!-4- A nyényei EFSZ-ben (losonci já­rás) a felhőszakadás és jégverés 18 hektár zöldségfélét tönkretett. A ga­bonafélékben okozott kár 10—40 szá­zalékos. (Kariin Gábor, Apátújfalu) -4- A nyári szünidő alatt a padányi diákok segítenek a helyi szövetkezet­nek a takarmány félék és a gabona betakarításánál. A legszorgalmasabb tanulók közé tartozik Szabó Károly, Szakács Pityu és Földes Irén. (öllös Márta, Padány) -4- E nyár folyamán már kétszer pusztított a tűzvész a nyitrai járás­ban. Cabajon egy hektár búza és 20 bála szalma, Gergel'ován 60 ár búza vált a tűz martalékává. (Marián Takác, Nyitra) 4- A Horná Kráfová-i szövetkezet 45 hektáros kertészetének dolgozói teljesítették zöldségeladási tervüket (a koraiakból). Korai burgonyából 200 mázsás hozamot értek el hektáron­ként. (mtny) Múlt hét pénteken kezdték, s e hét első napján befejezték a 67 hektárnyi gabonájuk aratását a bystrickai szö­vetkezet tagjai. Egy kombájnt, s egy rendvágót alkalmaztak. A munkát hosszabbított műszakban végezték. Természetesen a szalmát is összegyűj­tötték, kazalozták. Sőt, 10 hektár tar­lót megforgatták, s ebbe takarmány­­keveréket vetettek. A szemveszteség mindössze 1.5 százalékot tett ki. A zavarmentesen folyó gabonabeta­karítást Ruzicka agronómus irányítot­ta. A gyors és jó munkát a premizálás is elősegítette. Ugyancsak nagy lendülettel folyt az aratás a dunaradványi szövetkezet­ben: hét kombájn — ebből 3 csehor­szági, 3 gépállomási — valamint 3 rendvágó működött. Az eredmény: itt is befejezték (260 ha) az aratást, és már a szalmaösszetakarítást, tarló­hántást szorgalmazzák. Gyarapítsák a takarmányalapot A rekkenő hőség után hirtelen le­hűlt a levegő. Az egyre gyakrabban tornyosuló felhőkből kiadós esőt kap a növény. Kelet-Szlovákia csaknem minden részén ez az időjárás uralko­dik. A hegyaljai szövetkezetekben az utolsó hektárról takarítják be a szé­nát. A Latorca mentén a Bodrog köz­ben, a Moldavai síkságon és a Sajó völgy déli részén teljes ütemben fo­lyik a kenyérgabona aratása. De a futó esők gyakran akadályozzák a munka menetét. Áznak a keresztek és a kicsépelt szalma betakarítása sem halad kellőképpen, ez pedig hát­ráltatja a tarlóhántást és a tarlóke­verékek vetését. Idén Kelet-Szlovákiában gyenge a takarmánytermés. A kassai járásban 60 %-ra, a rozsnyóiban 45 %-ra, a terebesiben pedig alig 40 °/o-a van meg a szükséges takarmánynak. Ez bizony kevés. Akárhogy is számolunk, a téli takarmányozási időszaknak csak a felére elég. A lemaradott szövetke­zetek vegyenek példát a görgői, csé­csi, szesztai, kiskövesdi és más szö­vetkezetektől, akik az őszi keverék betakarítása után azonnal felszántot­ták a tarlót, s bevetették. Vetőmagból nincs hiány. A mező­­gazdasági üzemek készletein kívül a felvásárló üzemeknél bőven van tar­talék. A járási mezőgazdasági terme­lési igazgatóságok ezt kiutalják, csak kérni kell. A terebesi járás raktáraiban a vetőmag garmadája áll készen: 1400 q kukorica, 223 q édescirok, 186 q napraforgó, 120 q szudénrfü, 23 q mohar és 18 q mustár. A kassai és a rozsnyói járásban is jók a felté­telek. Ha a kínálkozó lehetőségeket kedvezően felhasználjuk, ősszel jó minőségű és nagytömegű silóval gya­­rapíthatjuk a takarmányalapot. J. L. A galántai vasútállomás szomszédságában, a felvásárló üzem raktára mellett a kőművesek keze nyomán gyors ütemben emelkedik egy épület. Még nem sokan tudják, kukoricaosztályozó épül Galántán. Amíg a szomszé­dos Magyarországon már több ilyen üzem működik, nálunk ez az első. Építésére azért került sor, hogy mezőgazdasági üzemeinket időben ellás­sa nemesített, elsőrendű kukoricavetömaggal. A munkafolyamatot teljesen gépesítik. A kukoricát a vetőmagtermesztő gazdaságok szedés után azonnal beszállíthatják, mert az utánszárítást az üzem elvégzi. Vetőmagnál ez első­rendű követelmény, hiszen évtizedek hosszú során épp a magas nedvesség­­tartalommal tárolt, helytelenül kezelt kukoricának volt oly alacsony a csí­rázóképessége, hogy a hiányos kelés miatt több esetben ki kellett a növényt szántani. Szárítás után a kukoricát morzsolják, majd az automatikus berendezé­sek öt-, illetve hétféleképpen osztályozzák. Közben a vetőmag pácolására is sor kerül, melynek elhanyagolása szintén nagy károkat okozott mezőgazda­­sági üzemeinknek. Az önműködő berendezés a zsákokat megtölti, bevarrja, majd futószalag segítségével raktározzák a vetőmagot. Az üzem felépítése 11,5 millió koronába kerül. Krajcsovics Ferdinánd (Galánta) (Foto: s) Elhúnyt Maurice Thorez elvtárs Nagy veszteség érte a Francia Kommunista Pártot, s egyben az egész nemzetközi kommunista- és munkásmozgalmat is. Szombaton a Latvija hajó fedélzetén a Szovjetunióba utazó MAURICE THOREZ elvtárs, a Francia Kommunista Párt elnöke szívszélhűdés következtében meghalt. A hajó a várnai kikötő­ben vetett horgonyt, ahonnan a francia nép nagy fiának holt­testét külön repülőgéppel vitték Párizsba. Maurice Thorez elvtárs 1900. április 18-án bányászcsalád gyermekeként született. Már 12 éves korában ő is a tárnában dolgozott. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején mint forradalmár és szakszervezeti funkcionárius tevékenykedett. Ekkor lépett be a Szocialista Pártba. Az 1920-ban megalakult Francia Kommunista Párt alapító tagja. Különböző párttevé­kenysége miatt 1927-ben letartóztatták és bebörtönözték. Ki­­szabadulása után a párt főtitkárává választották. Thorez elvtárs a második világháború előtt mélységes felhá­borodással ítélte el a müncheni árulást és ünnepélyesen kije­lentette, hogy a Francia Kommunista Párt és minden francia dolgozó szolidáris Csehszlovákia népével. Thorez elvtárs 1943- ban részt vett Moszkvában a Kommunista Internacionáié utol­só ülésén, majd visszatért Párizsba. A második világháború után az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjává, majd a nemzet­gyűlés képviselőjévé választották. Két éven keresztül minisz­terelnök-helyettesi tisztséget is betöltött a francia kormány­ban. A Francia Kommunista Párt ez év májasában megtartott kongresszusán Thorez etvtársat a párt elnökévé választották. Kukoricaosztólvozó énül Galántán A szocialista mezőgazdaságért! A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents