Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-07-14 / 56. szám

® A növénytermelés terméshozamai'

és a terményei,- minősége nemcsak a jó agrotechnikától függ, hanem a betegségek, kártevők és gyomnövények elleni rendszeres védekezéstől is. A növényvédelem tehát a növénytermesztési intézkedések összességének elválaszthatatlan része. A fejlődés ezen a téren különösen nagy léptekkel halad s ezért fontos a növényvédelemben dolgozók ismereteinek állandó kiegészítése. Ezt a célt szolgálja Ladislav Rubes és Jaroslav Malecek mérnökök müve a Növényvédelem, amely a Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadó könyv-újdonságai közé tartozik. A könyv a mezőgazdasági középiskolák tananyagaként jelent meg, de megfelelő számú példány áll az olvasóközönség rendelkezésére is. A könyv korszerű jellegét növeli az a tény is, hogy a szerzők kihagyták belőle az elavult és fáradságos növényvédelmi módszereket s ehelyett kiegészítették a hazai és külföldön elért legújabb tudományos kutatások eredményeivel. Az egyes betegségek és kártevők meghatározására szolgáló szakkifejezések megfelelnek korunk tudományos elnevezéseinek. A könyv egyes fejezeteinek anyaga közvetlenül a biológiára támaszkodik és az esetleg előforduló azonos kifejezésekkel kapcsolatban az olvasók a betegségek és kártevők egyes csoprtjairől teljes képet alkothatnak maguknak. A szerzők a művet két részre osztották. Az általános részben ismertetik a növényorvosi szolgálat szervezését, a növényvédelmi zárszolgálat (karantén«) feladatait, a prognózis és szignalizáció jelentőségét. Ezután áttérnek a növényvédelem módjainak részletezésére és felvilágosítást adnak a növényvédelemben használatos vegyszerekről.

Az általános részben foglalkoznak a növénybetegségek okaival és az ebből származó betegségek leírásával. Különös figyelmet fordítanak a vírus-, baktériumos-, sugárgomba és gombabetegségek ismertetésére, amelyek számtalan növénybetegség okozói. Terjedelmes fejezetben tárgyalják az állati kártevőket, a gyomnövények kártételét és az ellenük való védekezés és irtásuk módjait. A könyv végén levő táblázat az egyes mezőgazdasági termények betegségeinek és állati kártevőinek áttekintését tartalmazza. A táblázatok az egyes káros tényezők gyors meghatározására is alkalmasak. Mivel a készítmények ke-Idestova tíz esztendeje, hogy lerakták a dunamocsi művelődési otthon alapjait. A falak felhúzása nem ütközött nehézségekbe, mert a lakosság derekasan kivette részét a munkából. Igaz, hogy szerény keretek között indultak, mert az eredeti tervek alapján 800 ezer koronás költséggel szerették volna felépíteni az új művelődési otthont. De csakhamar rájöttek, hogy a község rohamos fejlődése és a lakosság egyre növekvő igénye a tervezett épület nem kielégítő. Merészen nyúltak a

reskedelmi elnevezése gyakran változik, a szerzők a helyes tájékoztatás érdekében nem nevezik meg mindig az egyes készítményeket, csupán azok típusait. A mű értékes kiegészítő részét képezi a szövegben előforduló fontosabb szakkifejezések magyarszlovák szótára. (Oldalszám 208, ára vászonkötésben 11,80 Kcs.)

® Mezőgazdaságunkban mind kevesebb a kétkezi munka s a nehéz munkákat különféle gépek és berendezések végzik. Nagyon fontos tehát azoknál« a dolgozóknak a szakképzettsége, akik a gépekkel bánnak, azokat kezelik és karbantartják. Sokszor tapasztaljuk, hogy a dolgozók felkészületlensége mennyi kárt okoz a termelésben. Ezért a szaktudást illetően helyénvalók a követelmények az alapmunkát végző dolgozókkal szemben is. Az ő részükre készült Otakar Supitar mérnök praktikus kézikönyve,, a Géptani alapismeretek, amely a mezőgazdasági szakintézetek tankönyve is. Ez a gazdagon illusztrált, egyszerű, hozzáférhető stílussal írt kézikönyv részletes és világos magyarázatot ad minden idetartozó problémáról. Ismerteti a műszaki anyagokat, foglalkozik az üzemanyagokkal, azok jelentőségével, tulajdonságaival és

osztályozásukkal. Aprólékosan tárgyalja a gépelemeket; a kötőelemeket és a kötések fajtáit, a forgó mozgást átszármaztató gépelemeket, a mozgást átszármaztató gépelemeket, a mozgást közvetítő gépelemeket és áttételeket, valamint a mozgásirány megváltoztatására szolgáló szerkezeteket. Külön fejezet írja le a folyadékszállítást (csővezetékek, szivatytyúk). Legterjedelmesebb a villamos motorokkal foglalkozó fejezet. Az olvasó itt alapismereteket nyer az elektrotechnikáról, egyenáramú és váL takozó áramú motorokról, az indítóberendezésekről, a villamos motorok karbantartásáról és végül a balesetek eltávolításáról. A belsőégésű motorok leírása után a szerző áttér a traktorokra. A traktor fő részeinek magyarázata után ismerteti az egy- és kéttengelyű kerekes traktorokat és a lánctalpas traktorokat, azok berendezéseit és karbantartásukat. A könyv utolsó fejezete a gépek karbantartásáról és tárolásáról szól. A mű gyakorlati értékét növeli a szövegben előforduló fontosabb szakkifejezések magyar-szlovák szótára. (Oldalszám 156, ára vászonkötésben 8,20 Kcs.)

(Li)

® Az Egyesült Államokban kiosztották az idei szabadságérmeket, a legmagasabb amerikai kitüntetést. A 30 kitüntetett között van — többek között — John Steinbeck Nobel-díjas író, T. S. Eliot Nobel-díjas költő és Walter Lippmann, a neves publicista.

Ny ár és kultúra

Mikor leírom, bog,, nyár és kultúra

— falura gondolok. Falaira általában, amelynek megvannak' a saját törvényei, szokásai, igényei — vagy inkább igénytelenségei?! —; falara gondolok, amely fejlődésében; kinőtte a régi, eákényszerített kereteidet, gazdaságilag megváltozott és ma' is állandóan változik, de amelynek kulturális életében — száz oka van — egyelőre nincs folytonosság.

Ezt a tényt fölösleges (bizonygatni, fölösleges példákkal illusztrálni, mert annyira közismert, hagy még csak úgy sem foglalkoznak vele, mint sok tizedrendű problémával.

Nyáron a kultúra, a kulturális élet helyzete nem okoz annyi gondot, mint egy ékszíj, fogaskerék, vagy éppen egy üveg sör. Pedig az életritmus, az erdberi képesség, az emberek benső egyensúlyának fizikai és szellemi felfaissliiésémek „ékszíja“, „fogaskereke“, vagy ha úgy tetszik „üdítő itala“ — egy iíveg söre — a kultúra, a > szórakozás, a szellemi felüdülés.

Az volna,. az lehetne és azzá is kell lennie.

Hogy ez valóra váljon, foglalkozni kell vele mindazokon a fórumokon, amelyek hatáskörébe tartozik. Ez annál (s' fontosabb, mert a falusi értelemben vett kulturális élet idényszerűségét az általános fejlődés már túlhaladta.

Ez tény. Felmérhető és kimutatható.

Ahogy a mezőgazdasági termelésben csúcsmunka tavasszal például a cukorrépa egvelése, úgy „csúcsmunka“ a kulturális életben a színjátszás

— télen. De ahogy csúcsmunka volt másfél évtizeddel ezelőtt még például az aratás és cséplés — ma már nem sorolnám oda, hisz szinte észre sem veszik a faluban, hogy aratás van —; a gépesítés, a korszerű termelés eszközök által viszonylag megváltozott, tartalmában felszabadulttá rélt, s ezáltal a dolgozó embert is

felszabadította. S ez a felszabadító és felszabadított erő jelenthetné a harmadik, általuk vagy inkább belőlük adódó lehetőséget, a kulturális és szellemi élet kiteljesedését. Ennek kellene adni azt a folytonosságot, ami a termelésben már megvan.

De míg a termelés folytonosságát az elsődleges társadalmi és emberi igény határozza meg, addig a kultúra mint felépítmény — tehát nem elsőrendű igény — az előbbivel nem képes párhuzamosan előrehaladni. Falusi viszonylatban ez adja meg a jellegét, ez teszi idényszerűvé, sok esetben véletlenszerűvé; és mindenkor ez határozza meg időbeni kereteit. A nyár falusi viszonylatban, sajnos, kulturális pangást jelent. Ezt a pangást a központi rendezvények sem oldják fel, még akkor sem, ha azokon részt vesznek a falusi csoportok is, mert nagyobbára ezek a területi szemlék kiemelt együttesei, tehát az ő működésük idényszerű, túlnyomó részben kizárólag a központi szemlére időzített és előkészített. Nem természetes folytonossága a télen megkezdett munkának. Nem a helyi — tehát egy falun belüli — igény felismert és tudatos továbbvitele, hanem annak a lehetőségnek a kiaknázása, amely a központi szemlével jár. Az ilyen irányú munka értékelhető pozitiven, sőt kell, is, hogy így értékeljék. De csak abban az esetben, ha a „nagy cél" elérése után — gondolok itt Zselízre, Kolozsnémára, Gombaszögre stb. — a falusi csoportok továbbra is együtt maradnak, s helyi viszonylatban is hatásos tevékenységet fejtenek ki. Ha azonban a tevékenység megszűnik, vele együtt szűnik meg a folytonosság Is, ami magában hordozza az örökös újrakezdés átkát és nehézségeit.

Kissé talán elkanyarodtam az első gondolat-felvetéstől, de azt hiszem ez a néhány fenti mondat kellett a kiegészitéshez, annál is inkább, mert ezek a kérdések valójában elválaszthataítano! Bssz ekapcsolódnak, egymástól függenek, egymást kötik vagy feltételezik, ezért tehát összetartoznak.

A falusi kulturális élet hordozói a mi viszonyaink között a tömegszervezetek és főleg a CSEMADOK; legalábbis annak kellene lenniük. Ezeken kívül már sok faluban létezik szövetkezeti klub is. Szándékosan írtam azt, .hogy létezik, nem azt, hogy működik. Mert a létezésükről mindenütt tudnak, tevékenységükről viszont annál kevesebb a hír. Ha van, az is elvétve és minden rendszerességet kizáróan hat. Ez még a statisztikai kimutatások ellenére is így van, s ha igazolásként semmi egyebet, csak a szerkesztőségi postát hozom fel, akkor már elég a bizonyítékból. A valóság az, hogy általában a legkisebb megmozdulásról is írnak levelezőink; téma számukra az óvodások műsora, az iskolások farsangi mulatsága, a színjátszó csoportok tevékenysége, irodalmi estek, szakelőadások, a MATESZ vendégjátéka stb., de az idén a szövetkezeti klubok működéséről összesen két rövidke tudósítás érkezett

S most itt vagyunk a leglényegesebb pontnál, a szövetkezeti klubok feladatánál. Feladat — magában ez nem mond sokat. Számos faluban voltam, így természetesen számos szövetkezeti klubot láttam már, de a feladatokat mindenütt másként képzelik el, másként fogják fel. Ez abból következik, hogy tevékenységük nincs meghatározva. Csak léteznek, ki tudja honnan vett irányelvek alapján, vajmi kevés konkrét tervvel a munkájukban. Ezen kellene elgondolkodniuk az illetékeseknek és ezen kellene változtatniuk. A kérdés nem egyszerű. Nem lehet receptet, sablont vagy kaptafát adni, amelyre rá lehetne húzni itt vagy ott a szövetkezeti klubok munkáját, s ezzel együtt a nyári kulturális élet lábbelijét. Azokat a lehetőségeket kell felismerni és gyümölcsöztetni, amelyek adva vannak, amelyekért nem kell a szomszédba menni.

Nyár és kultúra, ma még sok helyen külön fogalom.

Egyelőre — mondják az illetékesek.

De meddig még? —gs—

Az elmúlt hét szombat aeieiottjen tűző napsugárban fürdött, párolgott a sötétzöld koszorúval szegélyezett gombaszögi völgykatlan A CSEMADOK országos dal és táncünnepélyének rendezői és az önzetlen segédkezök jelsóhajtottak: nem volt hát hiábavaló az előkészítéssel járó fáradozás, rophatják a táncot a vérpezsdítő muzsikára, szárnyalhat a dal, s a több ezres nézősereg önfeledt tapssal jutalmazhatja a CSEMADOK és a vendégszereplö népművészeti együttesek legszebb számait.

Mindenki ezt hitte, s mégsem így történt. Estefelé megeredt a gömöri ég, szakadt a megkésett eső. Másnapra sártengerré vált a máskor zöldeUö nézőtér. Csak vasárnap délután kezdett újból derengeni. így valami kis ízelítőt mégis láthatott a közönség. A vendégek közül a „Karpatin" ukrán, az „Olsa“ lengyel és a brünni „Jánosík“ katonai együttes, valamint a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Egyetemi Színpadának fellépése aratott nagy sikert. A hazai együttesek közül a rimaszombati, deáki és füleki, méltó versenytársa volt a vendégegyüttesnek és hűen tükrözték a fejlődő népi tánckultúránkat.

A CSEMADOK deáki együttese azért is külön kiemelkedő, mert közel egy évtizede megszakítás nélkül tevékenykedik és szerepel a legmagasabb színtű bemutatókon. A táncegyüttest kisérő Döme József zenekarának jó szereplése is azt igazolta, hogy csakis a rendszeres gyakorlás, hosszúéves együttműködés után lehet a legjobbak közé felemelkedni.

A „váratlan vendég“ megzavarta Gömör dolgozóinak színes találkozóját. Mivel az együttesek fellépésének csak egy töredékét láttuk, nehéz lenne érdemben értékelni népművészeti együtteseink helyzetét, így mindössze képbekben adunk egy kis ízelítőt az esőáztatta ünnepélyről. ftt)

Forog az óriáskerék. A gyerekek és a fiatalok magasból figyelik a zsongó völgykatlant.

v

Sarlós Ildikó, a CSEMADOK lévai csoportjának tagja, kitűnő szavaidként mutatkozott be.

A CSEMADOK csákányházi vegyeskara népdal-feldolgozásokat ad elő.

A lengyel „Olza nepmuveszetl együttes szemgyönyörködtető népviseletében hódított a szép Jana.

Váratlan vendég Gombaszögön

Az epulo művelődési otthon

Nemcsak a HNB-on múlik, hogy késik az építkezés befejezése. Állami támogatásra lenne szükség, hogy a hosszú időkön át húzódó építkezést befejezhessék.

Andriskin József (Komárom)

1K4. július 11.

problémák megoldásához és az eredeti terv kétszeresét 1600 000 koronára irányoztak elő a művelődési otthonra.

Ideje lenne már