Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-07-14 / 56. szám
■ Nem mondhatnánk, hogy „uborkaszezön“ van a nemzetközi politikai ■ életben. Az államférfiak, politikusok még egyelőre tárgyalásokat foly- 5 tatnak, kölcsönös látogatásokat tesznek, S á nemzetközi helyzet leg■ időszerűbb kérdései Szerepelnek napirenden. Hruscsov: „Északon is meleg van“ Hrucsov elvtárs háromhetes skandináviai kőrútjának eredményeivel még mindig nagy terjedelemben foglalkozik a világsajtó. Ez részben abból is adódik, hogy az utazást megelőzően — mint mindig — most is akadtak vészmadarak, megjósolva a látogatás kudarcát, vagy legalábbis azt, hogy minden marad a régiben. Nos, ezek a vészmadarak ismét alaposan elszámították magukat. Persze ezáltal a bárom meglátogatott skandináv állam — Dánia, Svédország és Norvégia — nem lett szocialista ország, sőt még csak meg sem változtatta politikáját. De ezt nem is várta egyelőre senki. Hruscsov elvtárs kedden a moszkvai rádióban és televízióban számolt be skandináviai útjáról, amelyet igen hasznosnak nevezett. Elmondotta, hogy a látogatás fő célja a skandináv országok megismerése, az állami érfiaival folytatott kötetlen és őszinte eszmecsere, a gazdasági és kulturális kapcsolatok kiszélesítése volt. Egyszóval: a békés egymás mellett élés politikájának erősítése. S ezt a célt el is érte a skandináviai békekörút, A szovjet kormányfő megelégedéssel nyugtázta, hogy az említett országok népe őszintén óhajtja az államok közti békés együttműködést. A látogatás sikerét még az a tény is előmozdította, hogy a két fél nem azokat a kérdéseket helyezte előtérbe, amelyekben nézeteik eltérnek, hanem azokat, amelyekben teljes, vágj? legalábbis részleges egyetértés uralkodik. De ezenfelül a Dániából rendelt hűtőhaiók és mezőgazdasági cikkek, vagy a Svédországgal kötött hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény és a Norvégiával megindult vegyipari tárgyalások nem csupán kölcsönös gazdasági hasznot hoznak az érdekelt országoknak, hanem politikai szempontból is jelentősek: szorosabbá tették a skandináv országok kapcsolatát a Szovjetunióval, kedvezőbbé varázsolták Észak atmoszféráját a tartós béke számára. Ezekben az országokban is szinte érezni lehetett a békére vágyók millióinak meleg leheletét. Hruscsov elvtárs annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a skandináv országok államférfiai és népei továbbra is a különböző társadalmi rendszerű államok közti barátság és együttműködés megteremtésén fáradoznak, ami egyben komoly hozzájárulást jelent a világbékéért folytatott harchoz is. Üj fejezet az amerikai történelemben ? Világszerte nagy érdeklődéssel kísérik napjainkban az észak-amerikai eseményeket Mint ismeretes, az amerikai képviselöház múlt hét csütörtökén jóváhagyta a négerek egyenjogosításáról szóló polgárjogi törvényt. Johnson elnök néhány órával később aláírásával szentesítette a törvényt. Az elnök felhívta az Egyesült Államok lakosságát, biztosítsa a törvény maradéktalan érvényesülését. Ideje már, hogy „elzárjuk a fajüldözés mérgének forrásait" mondotta Johnson elnök. Az új polgárjogi törvény előirányoz, za az évszázados faji megkülönböztetés eltörlését. Az éttermekben, szállodákban, szórakozóhelyeken tiltja a négerekkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetést. Továbbá kimondja a faji korlátok ledöntését az iskolákban, sportpályákon, könyvtárakban és más nyilvános helyeken. Gondoskodik arról is, hogy a négereknek ugyanúgy megadják a szavazati jogot, mint (a fehéreknek. Különböző hírforrásokból érkezeti jelentések' szerint az amerikai polgárjogi törvény gyakorlati megvalósítása. nehézségekbe ütközik. Különösen az USA déli államaiban fordul elő, hogy továbbra is olyan megkülönbözT tetősben részesítik a négereket, mint a törvény elfogadása előtt. A 37. független afrikai állam * Afrika ismét a nemzetközi érdeklődés Rb'zpóhtjába került. A tavaszi kelet-afrikai katonai zendülések és a nyugat-afrikai volt francia gyarmatokon lejátszódott puccskísérletek után Az új afrikai állam fővárosában, Blantyre-ban egy új függetlenné vált ország, a Malawiállam Jekete-piroszöld zászlaját lengeti a szél.. Az eddig Nyasszaföldnek nevezett területen véget ért az angolok hosszú évtizedes gyarmati urdlma. Malawi már a 37-ik afrikai állam, amley visszanyerte függetlenségét. Dr. Hastings Banda, filozófus és orvos kitartó küzdelme népe szabadságáért végre győzelemmel. végződött. a „fekete kontinens" egy időre kiesett a világpolitika látóköréből. Most azonban ez a helyzet megváltozott. Egyszerre világpolitikai szempontból is jelentős események játszódnak lé Afrikában. Vasárnap éjfél óta független a volt Nyasszaíöld is. Az új, sorrendben 57. független afrikai állam Malawi néven kezdi önálló életét, de továbbra is a Brit Nemzetközösség kötelékében marad. A terület 73 év óta angol protektorátus volt. Az országban, — amelyet „Afrika nyomornegyedének" neveztek — eddig jóformán semmiféle iparág nem létezett. A megművelhető föld nagy részét az európai telepesek sajátították ki és birtokukba vették az óriási kiterjedésű erdőségekét is. Az önkormányzat elnyerése után a Malawi Kongresszus Párt kormánya megtette az első lépéseket az ország gazdasági és kulturális fejlődésének előmozdítására. A függetlenség elnyerése azonban még többet 'is jelent, mint a gyarmati fennhatóság megszűntetése. Az új független állam létezése ugyanis megnehezíti azoknak a dél-rhpdézjai reakciós politikusoknak törekvéseit, akik szorosabb szőr vétségre szeretnének lépni a fajüldöző Dél-Afrikai Köztársaság kormányával, és az afrikai portugál gyarmatokkal. A KGST állandó bizottságairól Együttműködés a tudományos és műszaki kutatásokban A korszerű műszaki és gazdasági tevékenységet mind'nagyobb mértékben a tudományos kutatások eredményei alapozzák meg. Szembetűnő ez az utóbbi évtizedekben létrejött olyan új iparágakban, mint például", a rádiód elektrónika vagy a műanyagipar. A tudományban és a technikában az utóbbi évtizedekben megindult és napjainkban gyorsuló forradalmi átalakulás egyik jelentős vonása, hogy a tudományos kutatás szervezett és tervezett társadalmi tevékenységként alakul ki, fejlődik és mind szorosabban kapcsolódik az anyagi javak termelése ugyancsak változó, fejlődő különböző formáihoz. A tudományos kutatás és az ipari technológiai fejlődés kölcsönösen és mind nagyobb intenzitással hat egymásra: A • tudomány mindinkább közvetlen termelőerővé válik. .... A tudomány és az ipar A tudomány befolyása aír ipari termelésre már a XIX. század közepén jelentkezett. Ez, a korábbi lassú mennyiségi növekedéssel szemben, az utóbbi két évtizedben olyan gyors üteművé vált? hogy;ina már a tudományok és közöttük elsősorban a műszaki és természettudományok szerepe az egész társadalmi-ghzdasági haladás szempontjából minőségileg új tartalmat nyert. A világ kevés országa képes a tudomány valamennyi, területén egyidejűleg olyan szellemi és anyagi erőket összpontosítani, hogy abból a szükséges időben iparilag Is hasznosítható eredmények jöjjenek létre. Pedig az időnek elsőrendű szerepe ,van a békés gazdasági versenyben. Minél jobban sikerül a kutatás céljaira rendelkezésre állő kapacitásokat összpontolf*64. július 11. sitani, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az adott területeken a világ élevonalába kerülünk. A legfontosabb problémák kiválasztása Ez a felismerés vezette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát, amikor 1962-ben létrehozta a Tudományos és Műszaki Kutatásokat Koordináló Állandó Bizottságot. A bizottság alapvető feladata, hogy a tagállamok termelőerői gyors ütemű, tervszerű, arányos fejlődésének biztosítására, a KGST ágazati állandó bizottságainak kereteiben végzett kutatás-koordináláson túl a tudomány és technika kiemelt problémái megoldásában mind az alap-, mind az alkalmazott kutatások területén segítse és szervezze a nemzetközi munkamegosztást, a tudományos-műszaki ismeretek széleskörű elterjesztése és alkalmazása érdekében pedig az országok közötti információcserét. A megoldandó, kiemelésre javasolt komplex problémákra vonatkozóan a részvevő országok szerveitől, más állandó KGST bizottságoktól száznál több javaslat érkezett. Közismert, hogy világszerte problematikus a kutatási területek kiválasztása, illetve fontossági sorrendjük megállapítása. Ez a nehézség, természetesen e munkában is jelentkezett és a vélemények kicserélése után a bizottság — első megközelítésben — 12 komplex problémát vet fel az 1964—1965. évi összesített koordinációs tervbe. Koordinált tervek Közös érdekek fűződnek ahhoz, hogy a kiválasztott problémákkal kapcsolatos munkák gyakorlati megvalósítása minél előbb elkezdődjék. Ennek biztosítására több száz, az országok által delegált tudós szakértő bevonásával elkészítették a kiválasztott fontosabb tudományos és műszaki kutatások koordinálására vonatkozó tervezetet. Ebben, az országokban végzett eddigi kutatási tevékenység figyelembevételével, meghatározták az egyes problémákhoz tartozó tudományos témákat, feladatokat, megjelölték a közösen végzendő témákban résztvevő országok egyes kutatóintézeteit, előirányozták a témák megoldási határidőit ■ és megjelölték, hogy melyik ország melyik intézete végzi a szükséges koordinációs tevékenységet. Az eddig elkészített tervek még nem mindenben tekinthetők konkrét kutatási programoknak, hanem több esetben csak az adott kérdésre vonatkozó előzetes elképzelésnek, amelyeket a szakértőknek tovább kell pontosítaniuk. A tervben összesen 83 téma művelését irányozták elő. A problémák olyan jellegűek, hogy a távlati terv távolabbi időszakára is iránymutatóak. Konkrét kutatási programot az 1964—1965-ös időszakra készített a bizottság azzal az elhatározással, hogy a távlati tervkoncepciók alapján a következő 1965—1970. évi időszakra majd a későbbi Időben készülnek el a konkrét tervek. Az eddig elkészült tervek annak ellenére, hogy még nem tökéletesen megalkotott tudományos koordinációs elvek alapján készültek, máris rámutattak bizonyos mértékben párhuzamosan végzett felesleges munkákra. Továbbá feltárták, hogy e témák teljes értékű kutatásához szükséges egyes feladatokkal a tudományos kutatási tevékenység összehangolása előtti időszakban nem foglalkoztak kielégítő módon. Azért, hogy a kutatás nemzetközi koordinálása mind nagyobb mértékben tudományos módszerekkel történhessék, a bizottság megfelelő tudományos szervek létrehozásával, a tagállamok tudományos kutatási tevékenységének koordinálási elveivel a munka formálnak és módszereinek megjavításéval kapcsolatos kérdésekkel is foglalkozik. Ennek során elsődleges feladat a koordinálás előtti állapot feltárása az egyes országokban, és az adott tématerületen eddig vég-Viharfelhők a Commonwealth fölött Míg az új afrikai állam fővárosában tűzijáték és népimulatság kíséretében vonták be a brit zászlót, jelezve a gyarmaturalom széthullásának egy újabb állomását, Londonban lázas előkészületek folytak a Brit Nemzetközösség (Commonwealth) miniszteri értekezletének előkészítésére. Utoljára 1962-ben tárgyaltak ilyen magas szinten a Brit Nemzetközösség képviselői, s azóta bizony nagyon komoly megrázkódtatások érték az egész szervezetet. Angliát például nem vették be a Közös Piacba, s így a várható gazdasági fellendülés helyett inkább pangás állt be. Közben Nagy-Britannia a Malaysia Államszövetség megalakításával ázsiai pozícióit akarta megszilárdítani, de ez a neokolonialista törekvése magában a Nemzetközösségben is nézeteltéréseket váltott ki. A londoni tárgyalásokra alaposan rányomja bélyegét a ciprusi válság is, amellyel a NATO-hatalmak közt fennálló ellentétek újabb fejezete íródik. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy az India és Pakisztán közt fennálló kasmír! kérdésben is lassan történik előrehaladás, aligha számíthatunk arra, hogy a londoni értekezlet eredménynyel zárulna. (tg) zett tevékenység értékelése. A helyzetelemzés alapján szükséges az egyes területeken a tudományos célok, a kutatási feladatok meghatározása egyrészt a koordinálás előtti időszakban a kialakult átfedések és párhuzamosságok megszüntetése, más. részt — és ez a fontosabb — a téma teljes értékű és jó hatékonyságú kutatási tevékenység folyamatos összehangolásának biztosítása. Ezen célok meghatározása után olyan intézkedési tervek kidolgozása lehetséges, amelyek biztosítják az egyes területen szükséges tudományos kapacitások létrehozását, másrészt lehetővé teszik a meglevő kapacitások összehangoltabb felhasználását. A bizottság javaslatokat dolgoz ki a nemzetközi együttműködési formákra, nemzetközi kutató, fejlesztő intézetek létrehozására, ezeknek közös működtetésére, finanszírozására is. Káderképzés, információcsere A kutatási célok eredményes megvalósításának előfeltétele a megfelelő színvonalú és létszámú kutatőkáderek biztosítása. Éppen ezért foglalkozik a bizottság a kutatás végzésére alkalmas szakemberek legmagasabb tudományos színvo.nalon történő kiképzésének kérdésével Is, és a tudományos káderképzés fejlesztésére vonatkozó erőfeszítések egyesítésével. Fontos feladata a bizottságnak az is, hogy a létrehozott tudományos eredményeknek a tagországokban történő széleskörű, gyors bevezetésének biztosítása végett segítse a tudományos és műszaki információs tevékenységet, s ezzel a KGST-országok közötti gazdasági kiegyenlítődést. A békés gazdasági versenyben — megfelelő időhatárok között — a tudományos és műszaki eredmények létrehozása mindinkább döntő fontosságúvá vált. A bizottság tevékenysége ennek megfelelően arra irányul, hogy a KGST-országok szellemi kapacitásait a legfontosabb tématerületeken koncentrálja, és az egyes témák és problémák megfelelő időben történő megoldásával a kutatások eredményeinek gyakorlati megvalósításával a versenyben a szocialista tábor országainak sikerét megalapozza. K. Ä. 9 Békekonferencia Algírban. Ä Földközi-tenger atommentesítéséről tárgyaló algíri értekezlet elnöke, Muhammad Jazid beszédében hangsúlyozta, hogy a konferencián a legkülönbözőbb világnézetű küldöttek vesznek részt, akik azonban megegyeznek abban, hogy a Földközi tenger térségében ki kell küszöbölni az atomháború veszélyét. A konferenciának VI. Pál pápa is üzenetet küldött és támogatásáról biztosította az értekezlet célkitűzéseit. • Befejeződött a firenzei kerekasztal-konferencia. Ezen a tárgyaláson Kelet és Nyugat képviselői határozottan követelik, hogy az eddigi, a nukleáris fegyverek befagyasztására és az idegen csapatok kivonására vonatkozó javaslatokat nemzetközi tárgyalásokon v-itassák meg. Javasolják továbbá, hogy a NATO és a varsói szerződés tagállamait elválasztó vonalon két demilitarizált övezetet létesítsenek. 0 Francia kormányküldöttség Svédországban. Pompidou francia miniszterelnök Couve de Murville külügyminiszterrel Stockholmban T. Erlander svéd miniszterelnökkel tárgyalt: • Indonézia külügyminisztere a Szovjetunióban. Subandrio indonéziai külügyminiszter egy kormányküldöttség élén Moszkvába érkezett, ahol folytatja Sukarno elnöknek Mikojan helyettes szovjet miniszterelnökkel megkezdett gazdasági tárgyalásait. 9 Nehezen oldódik meg az olasz kormányválság. Aldo More kijelölt miniszterelnök újabb tárgyalásoákat folytat a szocialista, a szociáldemokrata és köztársasági pártok képviselőivel. Mint ismeretes, a dezignélt miniszterelnök pártja, a kereszténydemokraták, feltételeket szabnak a koalíció felújításához. A kereszténydemokraták igyekezete a baloldali pártok és különösen a szocialistakommunista együttműködés gyengítését illetve annak megbontosát célozza. 9 Csőmbe az új kongói kormány elnöke. Moise Csőmbe egykori katangai diktátor, aki nemrégiben Kaszavubú elnök kívánságára Madridból visszatért Kongóba, bejelentette, hogy összeállította az új kongói kormányt, amelyben maga veszi át a miniszterelnöki, külügyi, tájékoztatásügyi és gazdasági tárcát. • Fogadás a Balti-tenger hete alkalmából. Walter Ulbricht és az NDK kormánya a „Balti-tenger hete" alkalmából megtartott fogadáson eszmecserét folytatott az észak-európai vendégekkel. A fogadáson L. Bolz külügyminiszter kiemelte Walter Ulbricht szovjetunióbeli és Hruscsov skandináviai látogatásának jelentőségét az európai béke és a nemzetek közti jő kapcsolatok érdekében. • Az USA nem törekszik jó kapcsolatokra Kubával. R. Phillips, az USA külügyminisztériumi sajtófőnöke szerint az Egyesült Alamok egyáltalában nem hajlandók tárgyalni a szocialista Kubával. Fidél Castro ugyanis javaslatot tett a két állam kapcsolatainak rendezésére. Phillips újra azt az álláspontot képviselte, hogy a kubai kormányt Moszkvából irányítják és Castroék „bujtogató elemeket" támogatnak az amerikai kontinens országaiban. • Maxwell Taylor, az USA egykori vezérkari főnöke, akit Johnson elnök a visszavonult Cabot-Lodge nagykövet utódjául nevezett ki, megérkezett állomáshelyére, Saigonba. Az új nagykövet még mielőtt megbízó levelét átadta volna, tárgyalásokat folytatott Khán tábornokkal.
