Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-07-14 / 56. szám

■ Nem mondhatnánk, hogy „uborkaszezön“ van a nemzetközi politikai ■ életben. Az államférfiak, politikusok még egyelőre tárgyalásokat foly- 5 tatnak, kölcsönös látogatásokat tesznek, S á nemzetközi helyzet leg­■ időszerűbb kérdései Szerepelnek napirenden. Hruscsov: „Északon is meleg van“ Hrucsov elvtárs háromhetes skan­dináviai kőrútjának eredményeivel még mindig nagy terjedelemben fog­lalkozik a világsajtó. Ez részben abból is adódik, hogy az utazást megelőzően — mint mindig — most is akadtak vészmadarak, megjósolva a látogatás kudarcát, vagy legalábbis azt, hogy minden marad a régiben. Nos, ezek a vészmadarak ismét alaposan elszámí­tották magukat. Persze ezáltal a bárom meglátoga­tott skandináv állam — Dánia, Svéd­ország és Norvégia — nem lett szo­cialista ország, sőt még csak meg sem változtatta politikáját. De ezt nem is várta egyelőre senki. Hruscsov elvtárs kedden a moszkvai rádióban és televízióban számolt be skandináviai útjáról, amelyet igen hasznosnak nevezett. Elmondotta, hogy a látogatás fő célja a skandináv országok megismerése, az állami ér­fiaival folytatott kötetlen és őszinte eszmecsere, a gazdasági és kulturális kapcsolatok kiszélesítése volt. Egy­szóval: a békés egymás mellett élés politikájának erősítése. S ezt a célt el is érte a skandináviai békekörút, A szovjet kormányfő megelégedés­sel nyugtázta, hogy az említett orszá­gok népe őszintén óhajtja az államok közti békés együttműködést. A láto­gatás sikerét még az a tény is elő­mozdította, hogy a két fél nem azokat a kérdéseket helyezte előtérbe, ame­lyekben nézeteik eltérnek, hanem azo­kat, amelyekben teljes, vágj? legalábbis részleges egyetértés uralkodik. De ezenfelül a Dániából rendelt hű­­tőhaiók és mezőgazdasági cikkek, vagy a Svédországgal kötött hosszú­­lejáratú kereskedelmi egyezmény és a Norvégiával megindult vegyipari tár­gyalások nem csupán kölcsönös gaz­dasági hasznot hoznak az érdekelt országoknak, hanem politikai szem­pontból is jelentősek: szorosabbá tették a skandináv országok kapcso­latát a Szovjetunióval, kedvezőbbé varázsolták Észak atmoszféráját a tartós béke számára. Ezekben az or­szágokban is szinte érezni lehetett a békére vágyók millióinak meleg leheletét. Hruscsov elvtárs annak a meggyő­ződésének adott kifejezést, hogy a skandináv országok államférfiai és népei továbbra is a különböző társa­dalmi rendszerű államok közti barát­ság és együttműködés megteremté­sén fáradoznak, ami egyben komoly hozzájárulást jelent a világbékéért folytatott harchoz is. Üj fejezet az amerikai történelemben ? Világszerte nagy érdeklődéssel kí­sérik napjainkban az észak-amerikai eseményeket Mint ismeretes, az ame­rikai képviselöház múlt hét csütörtö­kén jóváhagyta a négerek egyenjogo­­sításáról szóló polgárjogi törvényt. Johnson elnök néhány órával később aláírásával szentesítette a törvényt. Az elnök felhívta az Egyesült Államok lakosságát, biztosítsa a törvény ma­radéktalan érvényesülését. Ideje már, hogy „elzárjuk a fajüldözés mérgének forrásait" mondotta Johnson elnök. Az új polgárjogi törvény előirányoz, za az évszázados faji megkülönbözte­tés eltörlését. Az éttermekben, szál­lodákban, szórakozóhelyeken tiltja a négerekkel szemben alkalmazott hát­rányos megkülönböztetést. Továbbá kimondja a faji korlátok ledöntését az iskolákban, sportpályákon, könyvtá­rakban és más nyilvános helyeken. Gondoskodik arról is, hogy a nége­reknek ugyanúgy megadják a szava­zati jogot, mint (a fehéreknek. Különböző hírforrásokból érkezeti jelentések' szerint az amerikai pol­gárjogi törvény gyakorlati megvaló­sítása. nehézségekbe ütközik. Különö­sen az USA déli államaiban fordul elő, hogy továbbra is olyan megkülönbözT tetősben részesítik a négereket, mint a törvény elfogadása előtt. A 37. független afrikai állam * Afrika ismét a nemzetközi érdek­lődés Rb'zpóhtjába került. A tavaszi kelet-afrikai katonai zendülések és a nyugat-afrikai volt francia gyarmato­kon lejátszódott puccskísérletek után Az új afrikai ál­lam fővárosában, Blantyre-ban egy új függetlenné vált ország, a Malawi­­állam Jekete-piros­­zöld zászlaját len­geti a szél.. Az ed­dig Nyasszaföldnek nevezett területen véget ért az ango­lok hosszú évtize­des gyarmati urdl­­ma. Malawi már a 37-ik afrikai állam, amley visszanyerte függetlenségét. Dr. Hastings Banda, fi­lozófus és orvos kitartó küzdelme népe szabadságáért végre győzelemmel. végződött. a „fekete kontinens" egy időre kiesett a világpolitika látóköréből. Most azon­ban ez a helyzet megváltozott. Egy­szerre világpolitikai szempontból is jelentős események játszódnak lé Afrikában. Vasárnap éjfél óta független a volt Nyasszaíöld is. Az új, sorrendben 57. független afrikai állam Malawi néven kezdi önálló életét, de továbbra is a Brit Nemzetközösség kötelékében ma­rad. A terület 73 év óta angol pro­tektorátus volt. Az országban, — amelyet „Afrika nyomornegyedének" neveztek — eddig jóformán semmi­féle iparág nem létezett. A megmű­velhető föld nagy részét az európai telepesek sajátították ki és birtokuk­ba vették az óriási kiterjedésű erdő­ségekét is. Az önkormányzat elnyerése után a Malawi Kongresszus Párt kormánya megtette az első lépéseket az ország gazdasági és kulturális fejlődésének előmozdítására. A függetlenség elnye­rése azonban még többet 'is jelent, mint a gyarmati fennhatóság meg­szűntetése. Az új független állam lé­tezése ugyanis megnehezíti azoknak a dél-rhpdézjai reakciós politikusok­nak törekvéseit, akik szorosabb szőr vétségre szeretnének lépni a fajüldöző Dél-Afrikai Köztársaság kormányával, és az afrikai portugál gyarmatokkal. A KGST állandó bizottságairól Együttműködés a tudományos és műszaki kutatásokban A korszerű műszaki és gazdasági tevékenységet mind'nagyobb mérték­ben a tudományos kutatások eredmé­nyei alapozzák meg. Szembetűnő ez az utóbbi évtizedekben létrejött olyan új iparágakban, mint például", a rádiód elektrónika vagy a műanyagipar. A tudományban és a technikában az utóbbi évtizedekben megindult és napjainkban gyorsuló forradalmi át­alakulás egyik jelentős vonása, hogy a tudományos kutatás szervezett és tervezett társadalmi tevékenységként alakul ki, fejlődik és mind szorosab­ban kapcsolódik az anyagi javak ter­melése ugyancsak változó, fejlődő kü­lönböző formáihoz. A tudományos ku­tatás és az ipari technológiai fejlődés kölcsönösen és mind nagyobb inten­zitással hat egymásra: A • tudomány mindinkább közvetlen termelőerővé válik. .... A tudomány és az ipar A tudomány befolyása aír ipari ter­melésre már a XIX. század közepén jelentkezett. Ez, a korábbi lassú mennyiségi növekedéssel szemben, az utóbbi két évtizedben olyan gyors üteművé vált? hogy;ina már a tudo­mányok és közöttük elsősorban a mű­szaki és természettudományok szere­pe az egész társadalmi-ghzdasági ha­ladás szempontjából minőségileg új tartalmat nyert. A világ kevés országa képes a tu­domány valamennyi, területén egyide­jűleg olyan szellemi és anyagi erőket összpontosítani, hogy abból a szük­séges időben iparilag Is hasznosítható eredmények jöjjenek létre. Pedig az időnek elsőrendű szerepe ,van a bé­kés gazdasági versenyben. Minél job­ban sikerül a kutatás céljaira rendel­kezésre állő kapacitásokat összponto­lf*64. július 11. sitani, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az adott területeken a világ élevonalába kerülünk. A legfontosabb problémák kiválasztása Ez a felismerés vezette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát, amikor 1962-ben létrehozta a Tudományos és Műszaki Kutatásokat Koordináló Ál­landó Bizottságot. A bizottság alap­vető feladata, hogy a tagállamok ter­melőerői gyors ütemű, tervszerű, ará­nyos fejlődésének biztosítására, a KGST ágazati állandó bizottságainak kereteiben végzett kutatás-koordiná­láson túl a tudomány és technika ki­emelt problémái megoldásában mind az alap-, mind az alkalmazott kuta­tások területén segítse és szervezze a nemzetközi munkamegosztást, a tudo­mányos-műszaki ismeretek széleskö­rű elterjesztése és alkalmazása érde­kében pedig az országok közötti in­formációcserét. A megoldandó, kiemelésre javasolt komplex problémákra vonatkozóan a részvevő országok szerveitől, más állandó KGST bizottságoktól száznál több javaslat érkezett. Közismert, hogy világszerte problematikus a ku­tatási területek kiválasztása, illetve fontossági sorrendjük megállapítása. Ez a nehézség, természetesen e mun­kában is jelentkezett és a vélemé­nyek kicserélése után a bizottság — első megközelítésben — 12 komplex problémát vet fel az 1964—1965. évi összesített koordinációs tervbe. Koordinált tervek Közös érdekek fűződnek ahhoz, hogy a kiválasztott problémákkal kap­csolatos munkák gyakorlati megva­lósítása minél előbb elkezdődjék. En­nek biztosítására több száz, az or­szágok által delegált tudós szakértő bevonásával elkészítették a kiválasz­tott fontosabb tudományos és műszaki kutatások koordinálására vonatkozó tervezetet. Ebben, az országokban végzett eddigi kutatási tevékenység figyelembevételével, meghatározták az egyes problémákhoz tartozó tudo­mányos témákat, feladatokat, megje­lölték a közösen végzendő témákban résztvevő országok egyes kutató­intézeteit, előirányozták a témák megoldási határidőit ■ és megjelölték, hogy melyik ország melyik intézete végzi a szükséges koordinációs tevé­kenységet. Az eddig elkészített ter­vek még nem mindenben tekinthetők konkrét kutatási programoknak, ha­nem több esetben csak az adott kér­désre vonatkozó előzetes elképzelés­nek, amelyeket a szakértőknek tovább kell pontosítaniuk. A tervben összesen 83 téma műve­lését irányozták elő. A problémák olyan jellegűek, hogy a távlati terv távolabbi időszakára is iránymutatóak. Konkrét kutatási prog­ramot az 1964—1965-ös időszakra ké­szített a bizottság azzal az elhatáro­zással, hogy a távlati tervkoncepciók alapján a következő 1965—1970. évi időszakra majd a későbbi Időben ké­szülnek el a konkrét tervek. Az eddig elkészült tervek annak ellenére, hogy még nem tökéletesen megalkotott tu­dományos koordinációs elvek alapján készültek, máris rámutattak bizonyos mértékben párhuzamosan végzett fe­lesleges munkákra. Továbbá feltár­ták, hogy e témák teljes értékű ku­tatásához szükséges egyes feladatok­kal a tudományos kutatási tevékeny­ség összehangolása előtti időszakban nem foglalkoztak kielégítő módon. Azért, hogy a kutatás nemzetközi koordinálása mind nagyobb mérték­ben tudományos módszerekkel tör­ténhessék, a bizottság megfelelő tu­dományos szervek létrehozásával, a tagállamok tudományos kutatási tevé­kenységének koordinálási elveivel a munka formálnak és módszereinek megjavításéval kapcsolatos kérdések­kel is foglalkozik. Ennek során elsőd­leges feladat a koordinálás előtti ál­lapot feltárása az egyes országokban, és az adott tématerületen eddig vég-Viharfelhők a Commonwealth fölött Míg az új afrikai állam fővárosában tűzijáték és népimulatság kíséretében vonták be a brit zászlót, jelezve a gyarmaturalom széthullásának egy újabb állomását, Londonban lázas elő­készületek folytak a Brit Nemzetkö­zösség (Commonwealth) miniszteri értekezletének előkészítésére. Utoljára 1962-ben tárgyaltak ilyen magas szinten a Brit Nemzetközösség képviselői, s azóta bizony nagyon komoly megrázkódtatások érték az egész szervezetet. Angliát például nem vették be a Közös Piacba, s így a várható gazdasági fellendülés he­lyett inkább pangás állt be. Közben Nagy-Britannia a Malaysia Államszö­vetség megalakításával ázsiai pozí­cióit akarta megszilárdítani, de ez a neokolonialista törekvése magában a Nemzetközösségben is nézeteltérése­ket váltott ki. A londoni tárgyalásokra alaposan rányomja bélyegét a ciprusi válság is, amellyel a NATO-hatalmak közt fenn­álló ellentétek újabb fejezete íródik. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy az India és Pakisztán közt fennálló kas­mír! kérdésben is lassan történik elő­rehaladás, aligha számíthatunk arra, hogy a londoni értekezlet eredmény­nyel zárulna. (tg) zett tevékenység értékelése. A hely­zetelemzés alapján szükséges az egyes területeken a tudományos cé­lok, a kutatási feladatok meghatáro­zása egyrészt a koordinálás előtti időszakban a kialakult átfedések és párhuzamosságok megszüntetése, más. részt — és ez a fontosabb — a téma teljes értékű és jó hatékonyságú ku­tatási tevékenység folyamatos össze­hangolásának biztosítása. Ezen célok meghatározása után olyan intézkedési tervek kidolgozása lehetséges, ame­lyek biztosítják az egyes területen szükséges tudományos kapacitások létrehozását, másrészt lehetővé teszik a meglevő kapacitások összehangol­tabb felhasználását. A bizottság ja­vaslatokat dolgoz ki a nemzetközi együttműködési formákra, nemzetközi kutató, fejlesztő intézetek létrehozá­sára, ezeknek közös működtetésére, finanszírozására is. Káderképzés, információcsere A kutatási célok eredményes meg­valósításának előfeltétele a megfelelő színvonalú és létszámú kutatőkáderek biztosítása. Éppen ezért foglalkozik a bizottság a kutatás végzésére al­kalmas szakemberek legmagasabb tu­dományos színvo.nalon történő kikép­zésének kérdésével Is, és a tudomá­nyos káderképzés fejlesztésére vonat­kozó erőfeszítések egyesítésével. Fontos feladata a bizottságnak az is, hogy a létrehozott tudományos eredményeknek a tagországokban történő széleskörű, gyors bevezeté­sének biztosítása végett segítse a tu­dományos és műszaki információs tevékenységet, s ezzel a KGST-orszá­­gok közötti gazdasági kiegyenlítődést. A békés gazdasági versenyben — megfelelő időhatárok között — a tu­dományos és műszaki eredmények létrehozása mindinkább döntő fontos­ságúvá vált. A bizottság tevékenysége ennek megfelelően arra irányul, hogy a KGST-országok szellemi kapacitá­sait a legfontosabb tématerületeken koncentrálja, és az egyes témák és problémák megfelelő időben történő megoldásával a kutatások eredmé­nyeinek gyakorlati megvalósításával a versenyben a szocialista tábor or­szágainak sikerét megalapozza. K. Ä. 9 Békekonferencia Algírban. Ä Földközi-tenger atommentesítéséről tárgyaló algíri értekezlet elnöke, Mu­hammad Jazid beszédében hangsú­lyozta, hogy a konferencián a legkü­lönbözőbb világnézetű küldöttek vesz­nek részt, akik azonban megegyeznek abban, hogy a Földközi tenger térsé­gében ki kell küszöbölni az atomhá­ború veszélyét. A konferenciának VI. Pál pápa is üzenetet küldött és támo­gatásáról biztosította az értekezlet célkitűzéseit. • Befejeződött a firenzei kerek­­asztal-konferencia. Ezen a tárgyalá­son Kelet és Nyugat képviselői hatá­rozottan követelik, hogy az eddigi, a nukleáris fegyverek befagyasztására és az idegen csapatok kivonására vo­natkozó javaslatokat nemzetközi tár­gyalásokon v-itassák meg. Javasolják továbbá, hogy a NATO és a varsói szerződés tagállamait elválasztó vo­nalon két demilitarizált övezetet léte­­sítsenek. 0 Francia kormányküldöttség Svéd­országban. Pompidou francia minisz­terelnök Couve de Murville külügy­miniszterrel Stockholmban T. Erlan­­der svéd miniszterelnökkel tárgyalt: • Indonézia külügyminisztere a Szovjetunióban. Subandrio indonéziai külügyminiszter egy kormányküldött­ség élén Moszkvába érkezett, ahol folytatja Sukarno elnöknek Mikojan helyettes szovjet miniszterelnökkel megkezdett gazdasági tárgyalásait. 9 Nehezen oldódik meg az olasz kormányválság. Aldo More kijelölt miniszterelnök újabb tárgyalásoákat folytat a szocialista, a szociáldemok­rata és köztársasági pártok képvise­lőivel. Mint ismeretes, a dezignélt miniszterelnök pártja, a keresztény­­demokraták, feltételeket szabnak a koalíció felújításához. A keresztény­­demokraták igyekezete a baloldali pártok és különösen a szocialista­kommunista együttműködés gyengíté­sét illetve annak megbontosát célozza. 9 Csőmbe az új kongói kormány elnöke. Moise Csőmbe egykori katan­­gai diktátor, aki nemrégiben Kasza­­vubú elnök kívánságára Madridból visszatért Kongóba, bejelentette, hogy összeállította az új kongói kormányt, amelyben maga veszi át a miniszter­­elnöki, külügyi, tájékoztatásügyi és gazdasági tárcát. • Fogadás a Balti-tenger hete alkalmából. Walter Ulbricht és az NDK kormánya a „Balti-tenger hete" alkalmából megtartott fogadáson esz­mecserét folytatott az észak-európai vendégekkel. A fogadáson L. Bolz külügyminiszter kiemelte Walter Ul­bricht szovjetunióbeli és Hruscsov skandináviai látogatásának jelentősé­gét az európai béke és a nemzetek közti jő kapcsolatok érdekében. • Az USA nem törekszik jó kap­csolatokra Kubával. R. Phillips, az USA külügyminisztériumi sajtófőnöke szerint az Egyesült Alamok egyáltalá­ban nem hajlandók tárgyalni a szo­cialista Kubával. Fidél Castro ugyanis javaslatot tett a két állam kapcsola­tainak rendezésére. Phillips újra azt az álláspontot képviselte, hogy a ku­bai kormányt Moszkvából irányítják és Castroék „bujtogató elemeket" tá­mogatnak az amerikai kontinens or­szágaiban. • Maxwell Taylor, az USA egykori vezérkari főnöke, akit Johnson elnök a visszavonult Cabot-Lodge nagykö­vet utódjául nevezett ki, megérkezett állomáshelyére, Saigonba. Az új nagy­követ még mielőtt megbízó levelét átadta volna, tárgyalásokat folytatott Khán tábornokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents