Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-09-09 / 73. szám

A fejlődés közös céljaink ________helyességét igazolja (Befejezés az 1. oldalról.) Szem elótt kell tartani, hogy az im­perialista államok legreakciósabb kö­rei fokozni akarják a nemzetközi fe­szültséget, s az általános és teljes leszerelés problémájának megoldásá­ban akadályozzák a reális egyezmé­nyek elérését, folytatják a fegyverke­zési versenyt, el akarják fojtani a munkásosztály forradalmi mozgalmát, valamint az elnyomott nemzetek fel­szabadító harcát. A két tárgyaló fél kicserélte nézetét az európai helyzetről. Ezzel kapcsolat­ban megállapították, hogy a nyugat-Ünnepeltek A Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság a szocialista munkaversenyek értékelése során a Párkányi Állam' Gazdaságot első helyezettnek nyilvánította. Augusz­tus végén a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 20. évfordulója alkalmából az állami gazdaság átvette a kerületi nemzeti bizottság és a kerületi szakszervezet vörös zászlaját. Ugyanakkor a kismuzslai részleg dohánytermeló-csoportja Koller Ferenc vezetésével és a Rosival Mihály vezette peresi részlegen dolgozó baromfigondozók négytagú csoportja a Szocialista Munkabri­gád megtisztelő elmet nyerte el. Az ünnepélyes aktuson a párkányi művelődési otthonban az állami gazdaság mintegy 200 legjobb dol­gozója volt jelen. Ez alkalommal 102 dolgozót pénzjutalomban ré­szesítettek, mégpedig az állatte­nyésztésből 47-et, növénytermesz­tésből 25-öt, a központi műhelyből 15-öt és gépesített brigádból 15 dolgozót; további 65 személy, főleg nő, ajándéktárgyakat kapott, 14-en pedig elismerő oklevelet vettek át. A megjutalmazott dolgozók a III. negyedév végéig 690 000 Kés érté­kű újabb kötelezettségvállalást tet­tek (200 000 liter tejre, 8000 kg húsra, 150 000 db tojásra és terven felül 700 malac elválasztására). Az elért szép eredmények a he­lyes munkaszervezés mellett főként a dolgozók becsületes és odaadó munkájának köszönhetőek. N. J. német milltarizmus egyre nagyobb veszélyt jelent a békére. A nyugat­német militaristák nyílt revansista követeléseikkel elsősorban az európai biztonságot veszélyeztetik. A nyugati hatalmakra nagy felelősség hárul azért, mert segítséget nyújtanak a nyugat-német militarizmusnak és re­­vansizmusnak. A két tárgyaló fél tá­mogatja az NDK kormányának a né­met kérdés megoldási módjára és a két német állam közti kapcsolatok rendezésére a békés együttélés elve alapján tett javaslatait. A jelenlegi nemzetközi helyzetet értékelve a csehszlovák és szovjet küldöttség felhívja a figyelmet arra, hogy a világ különböző részein a nem­zetközi feszültség veszélyes gócpont­jai léteznek, amelyek az imperialista erők agresszív akciói következtében keletkeztek. A marxizmus-leninizmus árulóit az élet cáfolja meg Mindkét fél egyként leszögezte, hogy mind a világ fejlődésében, mind pedig a nemzetközi kommunista moz­galom közös harcának kérdéseit idő­ről időre közösen meg kell vizsgálni, s ugyanakkor össze kell egyeztetni a testvérpártok álláspontját. Ezért mindkét kommunista párt égetően fontosnak tartja a közeljövőben új tanácskozásra hívni a kommunista- és munkáspártokat. E tanácskozás elő­készítése céljából a CSKP és az SZKP szervező bizottság összehívását tartja szükségesnek, amely annak a 26 kom­munista pártnak képviselőiből állna, amelyek eredményesen készítették elő annak idején az 1960 évi tanácskozást. Mindkét fél megelégedéssel állapítja meg, hogy ezzel az állásponttal a test­vérpártok többsége is egyetért. A CSKP és az SZKP továbbra is következetesen harcol mind a balolda­li, mind a jobboldali opportunizmus megnyilvánulásai ellen Az a vélemé­nyük, hogy jelenleg a nemzetközi kommunista mozgalom sorainak tömö­rülését és akcióegységét a legnagyobb veszély a Kínai Kommunista Párt fel­forgató tevékenységet folytató veze­tőségének részéről fenyegeti, amely a kommunista mozgalom közös fő irányvonalát támadja és arra törek­szik, hogy rákényszerítse saját nacio­nalista és új-trocklsta platformját. Mindkét párt határozottan elítéli a Kínai Kommunista Párt vezetőségé­nek a kommunista világmozgalom egy­ségét aláásó, megengedhetetlen reak­ciós tevékenységét. A CSKP és az SZKP küldöttsége megállapította, hogy napjainkban, amikor a szocializmus erői rohamosan erősödnek, s egyre fokozottabban befolyásolják a társa­dalmi fejlődést, az imperializmus és a reakció táborában egyre jobban re­ménykednek abban, hogy a kommunis­ták soraiban és az imperialista-ellenes arcvonal erői között ellentétek merül­nek fel. Az SZKP és a CSKP ■ testvérpár­tokkal együtt a legnagyobb fokú tü­relmet tanúsítva nemegyszer figyel­meztette'a kínai vezetőket magatartá­suk veszélyes voltára, s az egység ér­dekében gyakorlati intézkedéseket ja­vasolt a nehézségek áthidalására. A kínai vezetők azonban félvállról vették ezeket a javaslatokat, s inkább a durva támadások és felforgató akciók útját választották a testvérpártok ellen, amelyek következetesen valósítják meg és védelmezik a lenini irányvona­lat. A Szovjetunió Kommunista Pártja és Csehszlovákia Kommunista Pártja továbbra is szívósan harcol a szocia­lista országok összeforrásáért a nem­zetközi kommunista mozgalomban, a súlyos nehézségek áthidalásáért, ame­lyeket a kínai vezetők antileninista bomlasztó tevékenysége hívott életre, valamint az egységes vezetés érvénye­sítéséért a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom valamennyi sejt­jében a marxizmus-leninizmus, a pro­letár nemzetköziség alapján. ‘ A felszabadulás előtti Bulgária az elmaradott,. ala­csony szintű mező­­gazdaság országa volt. 1939-ban az országban összesen 1100 000 egyéni gazdálkodó dolgo­zott — nagyon ne­héz körülmények között. A termőföld 12 milliónál is több apró gazdaságra forgácsolódott., A kis gazdaságok átlagterülete csu­pán 3,5 dekar volt (1 dekar = 10 ár). A szocializmus 20 éve alatt a bolgár mezőgazdaság ar­culata alapjaiban megváltozott. Ma az országban majd­nem 1000 mezőgaz­dasági termelőszö­vetkezet és 85 álla­mi birtok van, amelyek átlagos területe 40 ezer dekár. A felszabadulás előtt a bolgár mezőgazdaságban csupán 1771 főiskolai képzettséggel rendelkező szakember dolgozott (csak két területen; az állat­orvosi ésagronómusi pályán). A népi hatalom éveiben ez a szám 14 ezerre emelkedett. Ezek a szakemberek ma a gabonatermelés, szőlészet, növény­­védelem állattenyésztés gépesítés stb. területén dolgoznak. ❖ A bolgár mezőgazdaság a múltban alig ismerte a műtrágyát. 1939-ben 1 dekár termőföldre átlagosan 50 gramm műtrágya jutott. Az idén — 1964- ben — a bolgár mezőgazdaság majdnem egymillió kg műtrágyát kap, ami azt jelenti, hogy egy dekárra átlagban 20 kg műtrágya jut A bolgár vegy­ipar 1963-ban több mint 700 ezer tonna műtrágyát gyártott. ☆ A szocialista nagyüzemi termelés Bulgáriában is emelte a terméshoza­mot. Az 1958—1963-as évek átlagos dekárhozama az 1934-es évvel szem­ben 42,5 kjj-mal növekedett; a kukoricatermelésé 94,9, a cukorrépaterme­lésé 344,9, a napraforgótermelésé 45 kg-mal növekedett. (sm) Brnoban 36 ország állít ki Szombaton délelőtt ünnepélyes keretek kö­zött nyitották meg a VI. brnói nemzetközi vásárt. A megnyitón csehszlo­vák kormányküldöttség is részt vett, amelyet Jozef Lenárt miniszter­­elnök vezetett. Az idei brnói vásáron 36 ország­ból több mint 600 kiállí­tó van jelen, 43-mal több mint tavaly. A leg­nagyobb kiállító a Szov­jetunió, amely 4500 m2- en mutatja be gyártmá­nyait. A második helyen az NDK, a harmadik he­lyen pedig a Lengyel Népköztársaság áll. A szocialista országom kon kívül az amerikai, angol, japán, osztrák, francia, olasz és más nyugati országok kiállí­tói is jelen vannak. A brnói nemzetközi vásár iránt világszerte nagy érdeklődés nyilvá­nul meg. Ezt bizonyítja a sok külföldi szak- és üzletember, valamint a sok sajtótudósító jelen­léte is. A Turista az idén is számos társasutazást rendez a brnói vásárra, amelyeknek résztvevői vasúti kedvezményben részesülnek. • Tapasztalatcsere. Augusztus kö­zepén a magyarországi Kocsola község szövetkezetének ötven tagja érkezett a marcellházi EFSZ-be. A baráti láto­gatás célja a két szövetkezet tagjai közt megállapodott tapasztalatcsere volt. A látogatás viszonzására augusz­tus 28-án került sor. (Kovács J., Pat) 0 Megérte a fáradságot. A besel lakosok nagyon szeretik a virágot. Bi­zonyítékul szolgál erre az is, hogy az olomouci virágkiállításra 38 besel polgár utazott fel, akik az ott látot­takkal nagyon elégedettek voltak. Visszatértük óta szebbnél szebb virá­gokkal és díszfákkal ékesítették köz­ségüket. (Stiglinc Lajos, HNB elnök, Bese) a 0 Értékes kötelezettségvállalások. A rimaszombati járás mezőgazdasági dolgozói is lelkesedéssel kapcsolódtak be a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. év­fordulója alkalmából indított munka­felajánlási mozgalomba. Vállalásaik teljes értéke 2 869 000 korona. A nagy évforduló tiszteletére 70 663 kg húst, 920 000 liter tejet és 22 000 tojást ad­tak terven felül a közellátásnak. 0 Az ozsgyáni szövetkezetesek ez év végéig vállalták 100 000 kg hús és 70 000 tojás beadását. A szövetkezet állatgondozói ezt a vállalásukat is túl akarják szárnyalni, amit az első fél­évben elért eredményeik is bizonyíta­nak. Tojáseladási tervüket 218.7 %-ra teljesítették és tejből a terven felül már 20 732 litert adtak el. Lelkiisme­retes munkájukért az állattenyésztési csoportot a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának díszoklevelével tüntették ki. (Kovács Zoltán. Rimaszombat) Az idő vasfoga kikezdte a közszolgáltatást Tévedés ne essék, Érsekújvárott nem a szolgáltatások minőségét kezdte ki az idő vasfoga. E téren nem lehet pa­nasz a kommunális üzemekre, hiszen csak az év első felében majdnem 2,5 millió koronáért vette igénybe a la­kosság a szolgáltatásokat, 5 °/o-kal többet a tervben előirányzott összeg­nél. Tehát minőségi tekintetben csak eredményes munkáról szólhatunk. Az utóbbi évek során azonban a 37 különböző üzemből ma már csak kettő felel meg úgy-ahogy a munkabizton­sági és higiéniai előírásoknak. A többi­ről minden kertelés nélkül megállapít­hatjuk, hogy katasztrofális állapotban vannak. Vegyük például a mosodát, amely a volt ecetgyárban kapott helyet. A megrendelők, akik szép tisztán kapják Innen vissza a fehérneműt, talán nem is tudják, milyen erőfeszítések árán dolgoznak ott az alkalmazottak. Hát még a vegytisztítóban, és a ruhafestő­műhelyben! A régi épület a szó leg­szorosabb értelmében roskadozik. Be­lül néhány gerendával támasztották alá, de a tetőn a cserepek szerte­táncoltak, a csatornákat szétmarta a rozsda, a már számtalanszor javított vakolat újra meg újra lehull a falról, amelyek téglái között az utcára tör magának utat a pára... És ezen a „munkahelyen" az emberek kénytele­nek úgy dolgozni, hogy ne adjanak okot reklamációkra Gályarabok részé­re is nehéz foglalkozás lenne. De folytassuk csak! Az idegen, aki meg akarja tekinteni Érsekújvárt, itt hiába keres szállót. Tehát tovább uta­zik. Előzőleg azonban érdeklődni sze­retne a csatlakozások iránt. S bár az utazási iroda a fő téren van, nagyon nehezen találja azt meg. A sarkon álló dűledező épületben bukkan rá. Sötét, barátságtalan helyiségben, rothadt Nem ártana egy kis tatarozás a forgalmi iroda épületének sem... padlón lépdelve kerül turistánk egy kedves, előzékeny elvtársnőhöz, aki mosolyogva adja meg a kért felvilá­gosítást. De bármennyire is kedves, mégsem sikerül eloszlatnia a helyiség keltette rossz benyomást. A vonat indulásáig elmehetnék a borbélyhoz megnyiratkozni, — gondolja az utazó. Az asszony is rendbe szedethetné a haját. Különös benyomást gyakorol azonban rájuk a borbélyüzem, amely egy magánlakás egyik szobájában nyert elhelyezést. Hat évvel ezelőtt Ojvárott még há­rom fényképész-műterem volt üzem­ben. Ebből kettő a házak lebontásának lett áldozata, s így csak egy maradt üzemképes. Hasonló a helyzet a virág­üzlettel is, ahol a vevők szinte a szűk bejárati lépcsőn kénytelenek átvenni a virágokat, mert nincs hová belép­niük. Női fodrászműhely néggyel van kevesebb, mint 1950-ben. A különböző üzemek egész sora működik, holott még a minimális munkabiztonsági és higiéniai követelmények sincsenek számukra biztosítva. — Hogyan dolgozhatunk ilyen kö­rülmények között? Ezzel a kérdéssel magunk is gyakran foglalkozunk — mondja elkeseredett hangon Jozef Jendrusák igazgató. — Pedig milyen összegeket öltünk már a javításokba! És hiába. Mégis beomlik, szakad és rothad minden. Hiszen a háború óta az egyetlen, ideiglenesen csak két évre épített épületen kívül amelyet ma még mindig használunk, a közszolgál­tatások részére náiunk semmi sem épük. Ráfizetünk még arra is. ha sa­ját érdekünkben takarékoskodni sze­retnénk. Nem hiszi? Hát figyeljen, kérem! Még 1961-ben hozzá akartunk fogni üvegházak építéséhez 1 200 000 korona értékben. Minden elő volt készítve, de ugyanakkor eszünkbe jutott, hogy mi­után tisztítóüzemünk építését csak későbbre terveztük, addig is szép összegeket takaríthatnánk meg népgaz­daságunknak, ha a jelenlegi üzem fö­lösleges páráját használnánk fel az üvegházak fűtésére, s ezáltal nem kel­lene kazánházat építeni, Ám úgy látszik, mégsem kalkulál­tunk helyesen, mert mindmáig nem kaptuk meg sem az üvegházakat, sem a tisztítóüzemet — fejezte be lemon­dó kézlegyintéssel az igazgató. Kis idő múlva felállt és egy irat­csomót tett az asztalra. Egy tervraj­zot vett ki belőle. — Ez itt ír lenne fájó sebeinkre! A közszolgáltatások háza. Kijelölték már a helyét Is. A Békevédők utcájá­ban a drogéria helyén állna, amelyet a városi tanács egyik napról a másikra volt kénytelen megszüntetni, össze­­dűlés veszélye miatt. Bár az a provi­zórium 1948-ban csak két évre ké­szült, még ma is üzemben van benne egy üvegcsiszoló — és egy képrámázó műhely belülről alátámasztott falak­kal. A tervbe vett szép épületben kapna helyet a tisztításra szánt ruhaneműek átvétele és azok kiadása, iparcikkek kölcsönzője, lakodalmi kellékek köl­csönzője, virágüzlet, gyermekfodrá­szat, fényképészeti műterem, női fod­rászüzem és kozmetika, szabásminta­bolt stb. — összesen 145 alkalmazot­tal. Bár e terv megvalósulása által a helyzet ebben a 22 000 lakosú város­ban lényegesen nem javulna, megol­dást nyerne azonban a munkakörnye­zet problémája, fokozódna a munka­termelékenység és megjavulna a ve­vőkkel való kapcsolat. Terveink lennének tehát, — csak pénz nints. A Nyugatszlovákiai Kerü­leti Nemzeti Bizottságtól függ csak, hogy kellő mérlegelés után elismeri-e Érsekújvárott a közszolgáltatások háza felépítésének fontosságát és azt a jövő évi tervbe felveszi-e. ☆ Végeredményben dicséretesnek tart­juk az érsekűjvári kommunális szol­gáltatások alkalmazottainak munka­igyekezetét. akik a mostoha munka­­feltételek ellenére olyan munkatelje­sítményt nyújtanak, amely ellen alig emelhető kifogás. Á. Csipková Képek e bolgár mezőgazdaságból 1964. szeptember 9.

Next

/
Thumbnails
Contents