Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-08-26 / 69. szám
A gondos munkaszervezés azembereken múlik Demes István, a szirénfalvi szövetkezet’ elnöke nemrég került ki a mezőgazdasági műszaki középiskolából. Távűton végezte tanulmányait. Idősebb osztálytársai néha irigykedve figyelték képességét, ő azonban szerényen viselkedett és másoknak mindig készségesen segédkezett. Tanulmányainak befejezése után a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságra került, ahol a körzeti zootechnikusi teendőkkel bízták meg. Példás munkájáért többször dicséretet kapott feletteseitől. ■Kis idő múltán arra kérték fel őt, hogy fogadja el a szirénfalvi szövetkezet elnöki funkcióját. így lett az említett szövetkezet elnöke. Ugyanis ez _az EFSZ- az utóbbi időben az elégtelen munkaszervezés folytán erősen lemaradt.- Csökkent a munkalendület, s. ennek következtében visszaesett a termelés. A fennálló hibák kiküszöbölésére és a termelés megjavítására kellett vállalkoznia. Demes elvtárs egy pillanatig sem tétovázott, hanem elfogadta a megbízatást, így idén már ő irányítja a szövetkezetét. Eleinte egyesek furcsán fogadták őt, de ez nem szegte kedvét. Emberszeretetével, valamint megfontolt intézkedéseivel egyre több szövetkezeti dolgozót nyert meg, akikre bátran támaszkodhatott. A járási pártinstruktorral, Kukolik elvtárssal és a helyi pártszervezet tagjaival szoros együttműködésben kedvező légkört teremtettek az EFSZ-ben. A közelmúltban, amikor meghallottam, hogy ez a szövetkezet aratta le elsőnek a gabonát a kaposi körzetben, ellátogattam hozzájuk, hegy munkasikerük titkát kifürkésszem. Az elnökkel nem találkozhattam, mert éppen úton volt, a szövetkezet ügyeit intézte. Azonban így is eleget megtudtam a szövetkezet dolgozóitól. Örömmel vettem tudomásul, hogy munkasikerük legfontosabb tényezője az, hogy jó, megfontolt a munkaszervezés és betartják a szövetkezeti demokráciát. Az elnök kezdeményezésére Szirénfalván egyre több zöldséget termelnek öntözéses területen. Azt hiszem, nem túlzók, ha azt állítom, hogy Kistárkány után náluk terem a legszebb nyári és téli káposzta, de nem meg-Káposztas zűrét Szirénfalván vetendök ám a 10—15 kilós dinnyepéldányok sem. Mindezekből az a tanulság, hogy a szövetkezet sikereinek titka a jó munkaszervezés, a szövetkezeti demokrácia betartása, a dolgozókkal való elvtársi viszony, és még valami, mégpedig az, hogy a szövetkezeti vezetők bővítsék szakmai képességeiket. Kertész Pál (Nagykapos) Ha van szorgalom és hozzáértés... Néhány évvel ezelőtt a tőrincsi szövetkezetesek automatizált sertéshizlaldát létesítettek. Nagy reményeket fűztek hozzá, de az állomány degenerálódása miatt ezek csak részben váltak valóra. Tavaly azonban az állomány felfrissítésére 19 anyasertést vásároltak. Ezekkel az idén már A lévai járás töhöli EFSZ-ében Csenger Károlyné és Szusztor Mihályné csaknem 1800 kacsát gondoznak. Az elhullás csak 3 */4. Jó munkájukkal nagyban hozzájárulnak a szövetkezet jövedelmének emeléséhez. Stiglinc Lajos (Bese) Sertésgondozók A hetényi szövetkezet gazdasági udvara csendes. A sertésistálló .környéke kihaltnak látszik, csupán a kifutókban elnyúlt állatok békés szuszogása hallatszik. Lépteim zajára fel-felröffennek az alvó állatok. Az állatok nyugtalanságára előkerül Szuh András sertésgondozó, aki a napos szolgálatát látja el. Az egyik istálló végén a gondozók részére fenntartott helyiségbe térünk be. Érkezésünkre a legyek ezrei emelkednek a levegőbe. Nem valami, ideális hely lehet a pihenésre. A megzavart légyraj visszatelepszik a falakra és az asztalra, mi pedig a munkára tereljük a beszélgetést. — Ezerkilencszázötvenkettő óta dolgozom a szövetkezetben — kezdi Szuh elvtárs. — Először a növénytermesztésben dolgoztam, majd traktoros voltam. Még ez év februárjában is azt a munkakört töltöttem be. A nagy hidegben állandóan kinzott a reuma, ugyanis a traktoromon nem volt vezetőfülke. Ekkor szóltam a zootechnikusnak, hogy szívesebben dolgoznék a sertéstenyésztésben. S másnap reggel már az új munkabeosztásban dolgoztam. — Nem bánta meg, hogy elcserélte a traktort ? — Nincs okom panaszra. Sertésállományom ÖÖO—370 között mozog. A növ'endékájlatokat gondozom, s ha elérik a 25 kg-os súlyt, átmennek a hizlaldába. Tehát, amikor a súlygyarapodás a leggyorsabb ütemű lenne, akkor kell tőlük megválni. De azért így is elérek havi 65—70 munkaegységet. — Milyen a sertések takarmányozása és elhelyezése? — A takarmányozás kielégítő. Naponta darabonként 80 dkg keveréket, 100 liter fölözött tejet és zöldlucernát kapnak. Ami az istállózást illeti, nem dicsekedhetek. Öreg istállók és nem mindegyik rekesznek van kifutója. így a sertések nagy része nem mehet a szabad levegőre. Én ugyan kértem, hogy csináljanak suberokat, de az építőbrigád tagjai nem érnek rá. Rövidesen azonban erre is sor kerül. * A nagyhizlalda is csendes. De az ajtónyílésra egyik-másik sertés felhorkan. Érzi, hogy idegen közeledik. Ez az 61 Gál Gyuláé. Több mint 500 darab sertést gondoz egyedül. Ellentétben az elöhizlaldával ahol a munkát kézzel végzi Szuh elvtárs, ez az istálló már gépesített. önetető berendezéssel eteti a sertéseket. A szövetkezet vezetősége elégedett munkájával. Már több éve dolgozik jelenlegi beosztásban. De szükség is van jó munkájára, mert a szövetkezet sertéshús eladása 12,5 vagon, és egy vagon a terven felüli szerződéses eladás. Az első félév tervéből az 557 mázsából 23 mázsával elmaradtak, de remélik hogy az év végéig sikerül az előirt tervfeladatokat maradéktalanu teljesíteni. A szövetkezet vezetékében történt változások jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy * sertéstenyésztés terén is fetlendü lés észlelhető. Csupán arra ke! még törekedniük a szövetkeze’ vezetőinek, hagy a sertésgondozót panaszait ne csak meghallgassák hanem orvosolják is. Ezzel még nagyobb munkakedvre serkentik őket, aminek aztán az egész közösség hasznát látja. Andriskin József jóval szebb eredményt érnek el, s előreláthatólag sikerül 13 malacot elválasztaniuk anyánként. Megemlítjük, hogy tavaly csak 8 malacot választottak el átlagosan. A szövetkezet sertéshúseladási terve 800 mázsa, a 60 anyakocától azonban nehéz lesz biztosítani megfelelő mennyiségű hízónak-valót. Ezért 154 malacot vásároltak, de még így is csak 700 mázsa hús kitermelésére van kilátás. A nehézségek ellenére a félévi tervet mégis teljesítették, s Bednár János zootechnikus bizakodással tekint a második félév elé is. Bízik a lelkiismeretes sertésgondozókban, a Ponyicky házaspár és Sajban Zsuzsa szorgalmában, hozzáértő munkájában. A három ember már hat éve sertésgondozó és eddig még soha nem okoztak csalódást. Kertész Imre (Losonc) # A nagycsalomijai szövetkezet az idén egy hónappal előbb végezte el az aratást, mint tavaly. A takarmányt is kellő időben betakarították. A tagság megértését és szorgalmát bizonyítja az is, hogy amikor Tandel László, a szövetkezet elnöke hangszórón keresztül megadta a napi munkabeosztást, 42 férfi indult, hogy kézi kaszával levágja a szarvaskerepet. Ebben az igen fontos és sürgős munkába az elnök, agronómus, csoportvezető, raktáros, pénztáros, könyvelő, traktorosok, kocsisok és gyalogmunkások is bekapcsolódtak. • Nagypakal EFSZ baromfitenyésztése több éven át gyenge színvonalú volt, az állatok hullottak. Az idén gondosabb ápolással elérték, hogy az évi tojáseladási tervet, 9 millió 360 ezer darabot, több mint 10 000-rel túllépték. Év végéig még 100 ezret szeretnének eladni. (Kárász Zoltán) 0 A bényi szövetkezet dohánycsoportjának tagjai szép összeggel gyarapítják a szövetkezet pénztárát. Az I. osztályú dohány kilogrammjáért 30 koronát kaptak, ami azt jelenti, hogy az első törésből több mint fél százezer korona lett a bevétel. A dohánycsoport tagjai: Vöröss Ilona, Csonka Apollónia, Vincze Erzsébet, Brunár Zsuzsa, Lehotkai Mária és a többiek, megérdemlik a dicséretet. (Száraz M.) Szeszgyárban készült pálinka: igen, kisüstön főtt: nem. Azok a gyümölcstermesztők, akik a számukra meghatározott vagy szerződésileg kikötött eladás; kötelezettségüknek eleget tettek, minden naptári évben gyümölcspálinkát készíttethetnek maguknak saját termésükhöl a gyümölcsszeszfőzdékben. Az EFSZ-ek legfeljebb 15 liter töményszesznek megfelelő pálinkamennyiséget készíttethetnek minden egyes szövetkezetes háztartása számára, amennyiben a feldolgozáshoz szükséges gyümölcs vagy gyümölcshulladék a szövetkezet saját terméséből ered. Vagy: ugyanolyan mennyiségre tarthatnak igényt családonként a gyümölcstermesztésben nem tevékenykedő EFSZ-tagok, A telkek áj nyilvántartásáról Április elseje óta új törvény szabályozza az ingatlanok nyilvántartását. Ez a törvény mindenekelőtt arra szolgál, hogy az ingatlanokra vonatkozó adatok elsősorban a mezőgazdasági tervezés és irányítás követelményeinek feleljenek meg és megóvja a mezőgazdasági földalapot. Az új nyilvántartás továbbá lehetővé teszi társadalmi és személyi tulajdon jobb védelmét, eltekintve attól, hogy az eddigi telekkönyvi ingatlan-nyilvántartás több esetben nem felelt meg a tényleges állapotnak. Ez év április elsejétől kezdve tehát az ingatlanok nyilvántartását a tényekkel összhangban a Központi Geodéziai és Kartográfiai Hivatal járási szervei fektetik fel és vezetik. Bejegyzik a tulajdonjogi változásokat, az újonnan keletkezett tulajdonjogokat, a telkeknek nemzeti vagyonkéhti és személyi vagyonkén ti használati jogát. Az ingatlanokkal kapcsolatos jogviszonyokat a bíróságok, nemzeti bizottságok, állami jegyzőségek, vagy más hatósági szervek jogerős döntése alapján iktatják be. Ha tehát például a HNB egy telket valakinek családi ház, garázs, vagy kert céljaira utal ki, e tényállást a geodézia dolgozója a döntés alapján veszi nyilvántartásba. Ebből is láthatjuk, hogy a jövőben a nemzeti bizottságok kötelesek együttműködni a geodézia szerveivel, azonkívül pedig a parcellák összeírásának másolatait is vezetni kell a nyilvántartási lapok- és térképek teljes anyagával együtt. Az év folyamán előforduló valamennyi változás bejegyzendő a változások jegyzékébe, amelyet minden községben vezetni kell. A geodéziai szervek öt évenként ellenőrizni kötelesek az ingóságok nyilvántartásának egyezését a község területén mutatkozó tényleges helyzettel. A tulajdonosok, nemzeti vagyont kezelő szervezetek és az ingatlanok más használói ennek érdekében kötelesek a HNB-nek 15 napon belül bejelenteni a telek használata módjának és határainak minden változtatását. Kötelesek azonkívül bemutatni a geodéziai szervek felhívására a bejegyzés elvégzéséhez szükséges bizonylatokat és saját költségükre kijelöltetni a telkek határait. A bejelentett változások, helyszíni kivizsgálások, esetleg mérések alapján biztosítják a geodéziai szervek az érdekelt szervezetek és polgárok együttműködésével a nyilvántartás és a tényleges helyzet egyezését. A jogviszonyok bejegyzését okiratok vagy azok hitelesített másolatai alapján végzik el. Ha például személyi tulajdonról van szó, ilyen okiratként szolgálhat jegyzőileg iktatott szerződés, hagyatéki eljárásról szóló határozat, az ingatlan eladását igazoló jegyzői okmány stb. Amennyiben a bejegyzéshez földmérési tervek is szükségesek, a polgárok azokat saját költségükön kötelesek beszerezni. Azoknak a polgároknak a elmére pedig, akik abban a hiedelemben élnek, hogy telekkönyvi bejegyzés nélkül ingatlant, amelyre öröklés vagy adásvételi szerződés alapján támasztanak igényt nem vehetnek birtokukba, hangsúlyozni kívánjuk, hogy a tulajdon birtokbavételét nem a telekkönyvi bejegyzés képezi, har»-* a polgár a tulajdont az állami .'»«bőségnek az öröklésről szóló hatar-jo’a által vagy az állami jegyzőségen beiktatott szerződés, esetleg bírósági vagy más hatósági végzés alapján veheti birtokába. Az új törvény életbe lépése folytán megszűnnek a telekkönyvi és vasúti telekkönyvi bejegyzések . Szövetkezeteseink téli foglalkoztatottsága A Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium 13/1964 Zb. számú hirdetményével feljogosította az EFSZ-eket, hogy úgynevezett mellék- és társüzemi termelést folytassanak termelőeszközeik gazdaságosabb kihasználása és tagjaik teljes foglalkoztatottsága érdekében. A feljogosítás elsősorban a hegyi és hegyalji körzetekben, valamint a határvidéken fekvő szövetkezetekre vonatkozik, amennyiben nem hátráltatja az EFSZ mezőgazdasági tevékenységét, A termelési mellékágazatok, nem függnek össze szorosan a tulajdonképpeni mezőgazdasági termelés lényegével. Ilyenek többek között: a) faközelítés, fa és fakéreg elfuvarozása az erdőből, segédkezés facsemeték ültetésénél és egyéb erdőgazdasági munkálatoknál: b) homok, kavics, közét, mészkő, agyag jövesztése, illetve fejtése és feldolgozása, sás, fűz- és nyirfavessző begyűjtése vagy megmunkálása: c) mindenekelőtt a helyi forrásokból származó szalmából, háncsból, vesszőből, szőrzetből, sortéból vagy egyéb nyersanyagból alkotható tárgyak készítése, mezőgazdasági szerszámok, hordozható favályúk, lószerszámok és alkatrészek elkészítése, élő virágok termesztése és virágkoszorúk kötése: d) épületek karbantartása és segédkezés más szövetkezetek, állami gazdaságok vagy szocialista szervezetek építkezésénél; e) építőanyagok készítése munkabér ellenében szocialista szervezetek beruházási építkezései számára: f) segédmunkák végzése cukorgyárakban, szeszfőzdékben, keményitő- és konzervgyárakban, meliorációs, föld- és árkászmunkák 'vízvezetékcsövek és kábelek fektetésére; g) saját szállítóeszközzel végzett szolgáltatások egyéb szocialista szervezetek és a lakosság számára; ha a szükséges gyümdlcsmennyiség sajá termésükből származik, vagy azt a szövetkezettől kapták természetbeni járandóság címén. Egyéb gyümölcstermesztők 10 liter töményszesznek megfelelő pálinkát készíttethetnek maguknak háztartásonként, ha a szükséges gyümölcs ugyancsak saját termésükből származik Gyümölcspálinka készítéséhez vagy saját készítésű cefrét vagy kellő mennyiségű gyümölcsöt kell beszolgáltatni a szeszgyárnak Az átvételnél a szeszgyár jegyzéket tartozik kifüggeszteni, melyik gyümölcsből milyen mennyiséget kell beszolgáltatni egy liter töményszesznek megfelelő pálinka készítéséhez. A gyümölcserjesztésre feljogosító engedélyt a helyi nemzeti bizottság h) végül mindazok az itt fel nem sorolt munkák és szolgáltatások szocialista szervezetek javára, amelyekhez a járási nemzeti bizottság hozzájárulását adja népgazdasági és célszerűségi okokból. A mellék- és társüzemi termelés engedélyezését az illetékes JNB-n kell kérelmeznie a szövetkezetnek. Az engedély megadását a JNB a rendeletben meghatározott feltételekhez kötheti, sőt felettes hatóságának jóváhagyásától teheti függővé. A mellék- és társüzemi termelés egész tartama alatt a JNB-nek jogában áll az EFSZ tevékenységét ellenőrizni. Tilos persze ezt a tevékenységet álcázott magánvállalkozás céljaira felhasználni. Minden JNB szorosan együttműködik az illetékes mezőgazdasági termelési igazgatósággal. Az utóbbi „indítványa“ nélkül a JNB akkor sem adhatja meg az engedélyt, ha a szövetkezet az összes kikötéseket és feltételeket teljesítette Mellék- és társüzemi tevékenységet a szövetkezet csak saját községében vagy járásában fejthet ki. Más járásban ezt a tevékenységet csupán a kerületi nemzeti bizottság hozzájárulásával folytathatja. Munkaviszonyban álló alkalmazottat csak akkor szerződtethet a szövetkezet, ha a) ezt a mezőgazdasági termelési igazgatóság indítványozza, b) a JNB megadja hozzájárulását, c) ha szakember (kovács, bognár, tűzmester stb.) szerződtetése elkerülhetetlen a társüzemi tevékenység kifejtéséhez és d) ha a szövetkezeti tagok között nem akad ilyen szakember. Egyéb alkalmazottat mint szakembert csakis kivételes esetekben szerződtethetnek a hegyi és hegyalji körzetekben. valamint a határvidéken fekvő EFSZ-ek. K. E. állítja ki a kérvényezőknek. Ha a HNB engedélyt adott ki gyümölcspálinka készítéséhez egy egész EFSZ számára csatolja az engedélyhez azoknak a tagoknak névjegyzékét, akiknek háztartása ebben részesedik. Egy Ilyen szövetkezeti tag persze nem érvényesítheti igényét mégegyszer más alapon, sem más szeszgyárban A HNR engedélyét legkésőbo november 15- g kell a szeszgyárnak benyújtani. A szeszfőzdében készült gyümölcspálinkát tilos forgalomba hozni K E. 1964 augusztus 26.
