Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-08-26 / 69. szám
Készüljünk fel a cukorrépa betakarítása nagyüzemi technológiájának fokozottabb bevezetésére A takarmányalap idei állapota megköveteli, hogy a cukorrépa, melynek betakarítását Szlovákia területén már szeptember 15-én megkezdik, valóban a legkisebb veszteségekkel kerüljön a szántóföldekről a mezőgazdasági üzembe. Ezért időben és igen gondosan készítsünk elő minden gépi eszközt és szállítóeszközt, amely a cukorrépa nagyüzemi betakarításához szükséges. Szlovákia területén idén körülbelül 13 000 hektárról takarítjuk be ezzel a módszerrel a cukorrépát. Itt nem csupán a cukorrépa osztott betakarításához szükséges gépek, mint például a répafejelők és répakiszántók gyors megjavításáról van szó, amelyekből több mint 500 darab áll majd rendelkezésünkre, hanem az E—710 jelzésű német gyártmányú háromsoros répabetakarító kombájnokról is, amelyekből a Nyugat-Szlovákiai kerületben hozzávetőleg 100 darab van, és az NfiCN—120 jelzésű függesztett rakodókról, amelyeket a cukorrépa hagyományos módú betakarításakor alkalmazunk. Idén Szlovákia mezőgazdasági üzemei több mint 300 ilyen rakodót kapnak. Hasonlóképpen szükségesnek mutatkozik a VRN—3 jelzésű háromsoros traktorvontatású répakiszántók rendbehozása is-, hiszen a cukorrépa túlnyomó részét ezzel a géppel szántjuk ki. Azoknak a hiányosságoknak a kiküszöbölése végett, amelyekkel már az elmúlt évben is találkoztunk, igen szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemek saját érdekükben is a GTÁ-ok által rendezett szaktanfolyamokra küldjék gépesítőiket és kombájnvezetőiket. Ezeket a tanfolyamokat a gép- és traktorállomások minden répatermesztő körzetben megszervezik, s részt vesznek rajtuk azok az élenjáró kombájnvezetők, akik az utóbbi években a legjobb eredményeket érték el a cukorrépa megosztott betakarításában. Ilyképpen a gépek kiszolgálása, karbantartása s valamennyi munka megszervezése terén nyert tapasztalataikat — amelyekre a cukorrépa megosztott betakarítása nagyon igényes — a résztvevőknek továbbadhatják. A cukorrépa megosztott betakarításakor alkalmazott gépcsoportok gazdaságos kihasználását nagymértékben elősegíti a betakarítási tervek kidolgozása. Ezek kidolgozásakor a répatermesztő körzetekben a gép- és traktorállomások szakdolgozói nyújtanak segítséget. A cukorrépa betakarításának és elszállításának tervében gondolni kell elsősorban a saját gépesítési eszközök kihasználására, továbbá az esetleges kisegítésre is mind gépekben, mind brigádosokkal, hogy így a szükséges segítséget idejében lehessen megtárgyalni a védnöki üzemmel. Nagy gondot kell fordítani különösen a leveles répafej veszteség nélküli betakarítására, amelynek nagy a takarmányértéke, s amely, különösen idén, alapvetően növelheti takarmányalapunkat. Ezért az utolsó darabig munkába kell állítani a répafejelőket, hiszen ezek tisztán, épen és gyakorlatilag veszteség nélkül takarítják be a répafejet. A cukorrépa több mint egyötödét még hagyományos módszerrel takarítjuk be, ám ennek során is minden lehetőséget fel kell használnunk a veszteségek korlátozására. Célszerű lenne, ha valamennyi mezőgazdasági üzemben külön csapatot alakítanának a leveles répafej elszállítására és silózására, rögtön a betakarítás kezdetétől. Anyagi érdekeltségük növelése céljából idejében tudomásul kellene adni a dolgozóknak, hogy a jó minőségben elvégzett munkáért, vagyis a veszteségek csökkentéséért prémiumot kapnak. Szlovákia mezőgazdasági üzemeiben az eddiginél sokkal nagyobb mértékben ki kellene használni a gépesített rakodást. A cseh országrészekben például már el sem tudják képzelni a cukorrépa elszállítását rakodók nélkül. A répatermesztő körzetekben a cukorrépának több mint 70 %-át gépesített rakodók továbbítják a szállítóeszközökre (kolíni, olomouci stb. járások). Nagy teljesítmények érhetők el például az NftCN—120 jelzésű elől függesztett rakodókkal, amelyekkel a tavalyi idény alatt egy rakodó 20 000 q cukorrrépát rakott fel a szállítóeszközre. Idén már adaptőrrel kapják a mezőgazdasági üzemek. A cukorrépa megosztott betakarításának sikeres lefolyását elősegíti az is, ha megfelelően kiválasztott, vagyis jól egyelt és gyomtalanított növényállományokban használjuk a répafejelőket és répakiszántókat. A gépcsoportok alkalmazásában tehát csakis jó előkészület esetén érjük el a várt eredményt, vagyis csökkentjük a kézi munka szükségletét 60 %-ra és a betakarítás költségeit 40 százalékra. Hyzík Jaroslav mérnök, a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium dolgozója Drótférgek az ősziekben A drótférgek elleni vegyi növényvédelem, tekintettel az új rovarölő szerek felfedezésére, az utóbbi években nagyon időszerűvé vált. A drótférgek ellen valóban nehéz a küzdelem, mert nagy szaporodó képességgel, hosszú fejlődési ciklussal és a talajban lefolyó rejtett életmódjukkal tűnnek ki. A küzdelmet elletjük még az is nehezíti, hogy a tenyészidő alatt az éghajlati viszonyok hatására vándorolnak a talajban. A drótférgek és egyéb talajlakó kártevők ellen a vetőmag cfávázásával védekezünk, mégpedig rovarölő, illetőleg rovarölő és gombaölő szerekkel, valamint a talaj fertőtlenítésével. Ám a vetőmag csávázása még nem oldja meg teljes mértékben a talajlakó kártevők pusztítását. Ezzel a módszerrel a drótférgekkel vagy egyéb talajlakó kártevőkkel ellepett területeken csak 50 %-os védelmet biztosítunk. Tehát ott, esetében alkalmazzuk, ami egyedenként átlag körülbelül 5 dkg napi súlytöbblet elérését teszi lehetővé. Különösen jő hatású abban az esetben, ha bélférgekkel fertőzött sertések esetén alkalmazzuk, mert az gyorsan kiűzi a parazita bélférgeket a sertés emésztőcsatornájából, s ezáltal a legtöbb esetben megjavul a sertések étvágya, jobban kihasználják az adott takarmányt. így az adagolás kezdeti két hónapjában a kontroll sertésekkel szemben napi 15—25 dkg-os súlytöbblet is elérhető. Az előírt kékgálic oldat töménységét az utasítás szerint be kell tartani, mert az esetleges túlzott koncentráció nem használ, hanem mérgezést idézhet elő. Gyakorlati szempontból legegyszerűbb kiszámítási mód az alábbi utasítás szerint könnyed figyelemmel hajtható végre: 5 %-os kékgálic oldatot kapunk, ha 10 liter vízbe xk kg gálicot oldunk fel. Sertések súlycsoportja hg 30 (15—45) 60 (45—75) 90 (75—105) Az oldat mennyisége naponként és darabonként cm3-ben 20 40 60 Az oldatot néhány napra előre is elkészíthetjük, de ne tároljuk vashordóban, sem pléhvedrekben, hanem fahordóban, vagy üveg edényben. Szocialista nagyüzemi gazdaságainkban a sertéshizlalás elengedhetetlen tartozéka kell, hogy legyen az új technológia, vagyis a biologizáció és a kemizáció aí-Naponta 100 sertésre jutó oldat literben 2 (1-3) 4 (3-5) 6 (5-7) kalmazása. Ezek szakszerű szervezése és összhangba hozása kisebb abraktakarmány fogyasztással, nagyobb súlygyarapodást biztosít. Dr. Michalovics Miklós, a Komáromi Járási Állategészségügyi Központ vezetője ahol ezek a kártevők nagy számban és rendszeresen előfordulnak, a talajt is fertőtlenítenünk kell. A drótférgek kártételét az őszieken rendszerint csak akkor vesszük észre, amikor a növényállomány már annyira károsodott, hogy be kell szántanunk. Ezt az ősziek 1962-es állapota is bizonyítja, amikor csak a bratislavai kerületben az állami gazdaságoknak és EFSZ-eknek 2991 ha őszi búzát, 839 ha őszi rozsot, 2097 ha őszi árpát, 767 ha keveréket, 353 ha repcét és 17 065 ha többéves takarmánynövényt kellett beszántaniuk. Emellett a kisebb károsodásokat, amikor a növényállomány csak megritkult és nagyobbrészt befejezte fejlődését, rendszerint csak úgy feltételeztük, de nem értékeltük ki. A gyakorlatban egyáltalán nem alkalmazzuk az őszieknek szánt vetésterület talajának kivizsgálását. A végzett kísérletek szerint nem mutatkozott elégségesnek tavasszal a kikelt növényzet kezelése Gamaciddal (hatóanyaga a Lindán), Supergammal és Gamanallal (hatóanyaguk a HCH), külföldön pedig azAldrin és Heptak 1 ó r alkalmazása. A növényvédelmet már az ősziek elvetése előtt meg kell kezdenünk, mégpedig olyképpen, hogy talajelőkészítéskor és trágyázáskor megfelelő rovarirtó szert is a talajba juttatunk. Teljesen hatástalannak bizonyult például a Gamacid hektáronkénti 200 kg-os adagolása a talaj felszínére a drótférgekkel erősen károsított áttelelt ősziekben. Ha beszántottuk, 60 %-os védelmet biztosítottunk. Az eddigi tapasztalatok szerint tehát amennyiben megállapítjuk, hogy a táblát a drótférgek vagy egyéb talajlakó kártevők erősen ellepték, a talajelőkészítéssel egyidejűleg hektáronként 200 kg Gamacidot dolgozzunk a talajba. Polakovié Frantisek mérnök, a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet dolgozója, Bratislava
