Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-08-26 / 69. szám

Milyen takarmányozási módszerrel fokozhatjuk a hússertések súlygyarapodását

jt A sertések húsra hizlalása során megkülönböztetünk sonkasüldő-hizlalást és ,< baconsüldő-hizlalást. Ezzel szemben jelenleg zsírra hizlalásnak tekintjük a bizo,* nyos okból túlnőtt, egy év körüli sertések és a tenyészetből kiselejtezett, öreg i* sertések hizlalását. Húsra hizlalás esetén a sertés hústermelő képességét hasznősítjük, főként húsállományát igyekszünk növelni. Érre a hússertés fajták fiatál, növekedésben lévő egyedei a legalkalmasabbak.

A sertés a hús termeléséhez fehérjét igényel, ezért az ilyen hízókat hústermelő képességük mértékének megfelelő fehérjét tartalmazó takarmányozásban kell részesítenünk A sertés korának, illetőleg fejlődésének különböző szakaszaiban erőteljesebben növeli húsállományát, így ennek megfelelően módosul takarmány- és fehérjeigénye is. A nagyobb súlyrahizlalás esetén ez fokozatosan a zsírra hizlalásba megy át. A fajtától, illetőleg a típustól függetlenül is az idősebb sertések alkalmasabbak zsírtermelésre, mivel ezek hústermelésüket már befejezték. Ilyenek például a tenyésztésből kiselejtezett anyakocák. A 20—40 kg-os süldők intenzíven fejlődnek, a súlyszaporulat csaknem mind húsgyarapodás. A napi súlyszaporulat aztán emelkedik, de a hús és a zsír aránya már fokozatosan módosul. A legmagasabb abszolút napi súlygyarapodást a 70—90 kg-os súlycsoportba sorolt sertések esetében lehet elérni.

Mivel a fogyasztóközönség Jelenleg a kevésbé zsíros, illetőleg kimondottan sovány sertést Igényeli, a sertéshústermelést is ehhez kell idomítani. Ezért a hízósertéseket már csak kivételesen hizlaljuk 110—120 kg-osnál nagyobb súlyúra, mert ilyen súlyhatár biztosítja a kívánatos sovány, de ízletes, nagyobb zsírrétegtől tnentes sertéshúst. Ez a súlyhatár termelési szempontból és takarmányszükséglet tekintetében is a legelőnyösebb a mezőgazdasági üzemek számára.

A jelenlegi helyzetben legcélszerűbb húsrahizlalás a gyorshizlalás. Ez abban áll, hogy a sertéseket a választástól a levágásig intenzíven etetjük. A gyorshizlalás célja, 6—7 hónap alatt 90—110 kg súlyú vágósertést előállítani. Hogy ezt elérjük, a napi takarmányadagban biztosítani kell a szükséges mennyiségű emészthető fehérjét, keményítőegységet, minerális anyagot, és vitaminokat az alábbi táblázat szerint:

Élősúly Száraz- Em. fehér- Keményítő Mész Foszfor Só Karotin kg anyag kg je g érték kg g g g mg

15—35 1,0—1,3 160—200 0,8—1,3 6—8 4—6 5—6 5—10

35—55 1,5—2,0 225—260 1,4—1,8 8—12 6—10 6—8 5—10

55—75 2,0—2,2 260—275 1,8—2,1 12—16 10—12 6—8 10—15

75—100 2,3—2,9 275—290 2,2—2,4 17—20 13—15 10 10—15

100—110 3,2—3,5 295—300 2,5—2,8 20—22 16 10 15—20

A gyakorlatban többször előfordul, hogy egyes EFSZ-ekben és állami gazdaságokban elegendő a gumós takarmány, másutt viszont kevesebb, sőt helyenként előfordul, hogy a nyári hónapokban egyáltalán nincs. Hogy a gyorshizlalás minden körülmények között lehetséges legyen, szükséges az adott lehetőségek keretén belül a takarmányozás technikáját módosítani. Amennyiben a mezőgazdasági üzemekben lehetőség nyílik burgonyát és takarmányrépát, illetőleg cukorrépát termelni, ajánlatos a takarmányozásban kombinált módszert alkalmazni, mert az a legcélszerűbb. Kombinálni kell a kapás-gumós takarmányt az abraktakarmánnyal. A legtöbb mezőgazdasági üzemben ez a lehetőség fennáll Takarmánykeverő üzemeink nagy segítséget jelentenek a takarmányozás megkönnyítésében, mert azok a sertések részére fehérjét tartalmazó abrakkeveréket készítenek. A takarmánykeverékek különböző sertés súlycsoportok részére

készülnek, azok követelményei szerint.

Ezen takarmánykeverékek az egész országban érvényes recept szerint készülnek. Ennek ellenére aránylag gyakran előfordult a múltban, hogy takarmánymérgezés keletkezett a sertések soraiban. Ez abból kifolyólag történt, hogy a mezőgazdasági üzemek nem azzal a sertés súlycsoporttal etették a takarmányt, amely részére a keverék készült, vagy pedig a sót az üzemben egyenlőtlenül keverték el a takarmányban ami sómérgezést idézett elő, egyes esetekben pedig a takarmánykeverék elöregedése (expirált) idézte elő. Nem szabad a kész takarmánykeveréket sokáig raktározni, és nem szabad olyan helyen tárolni, ahol nagy a nedvesség, rossz a tető, mert a megázott keverék hamar megpenészedik és a sertések emésztési zavarokat, esetleg mérgezést kapnak ami a napi súlyhozam lényeges csökkenését vonja maga után.

BIOSTIMULÄTOROK

A takarmányozáson kívül további lehetőségek nyílnak a hízósertések súlygyarapodásának emelésében a biologizáció terén. Szükséges megemlíteni az általában leggyakrabban használt antibiotikum keveréket, az Auerovit C—20 elnevezésű preparátumot, amelyet a Bolerázi Keményítőgyár rendelésre szállít szükséges mennyiségben. A legcélszerűbb ha a szövetkezetek a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat járási üzemei (PNZP) közreműködésével szerzik be a preparátumot. A fent említett antibiotikumot az abraktakarmányba keverten több mint egy éve használjuk szövetkezeteinkben igen jó eredménnyel. Mindenekelőtt nagy mértékben csökkenti a választás utáni sertések elhullását. Biztosítja a betegségre hajlamos növendéksüldők ellenállóképességét és csökkenti a sertések emésztőcsatornájában levő, nem kívánatos baktériumok szaporodását. Az antibiotikumok hatása nem állandó. Hatásosabbak a fiatal súlykategóriájú sertések ellátásakor, mint az idősebbek esetén. A kevésbé tiszta és öreg ólakban, valamint a beteges állományban jobb és szembetűnőbb a hatása, mint az új, egészséges sertésólakban levő állatok esetében. Az Auerovit C—20 alkalmazásakor a napi súlygyarapodás általában 5%-kai javul, a keményítő fogyasztás a takarmányban pedig 3,5 %-kal csökken. Mindezekből nyilvánvaló, hogy az antibiotikumoknak mélyrehatóbb a hatásuk a szervezet biokemizmusában, nem mint biostimulátoroknak, sem mint katalizátoroknak, de mint fontos specifikus anyagoknak a sertések kedvező anyagcseréjének elősegítésében. A fenti preparátum alkalmazását különösen prevenciós intézkedés gyanánt ajánljuk minden olyan állományban, ahol gyakran ismétlődik a sertések paratífusz, fertőző nátha és szalmonellózis megbetegedésére, amely kórok egyes állományokban lényegesen csökkentik a sertéshús termelést.

A biostimulátorok közül ez évben lehetőség nyílt a Filex nevezetű készítmény alkalmazására, miközben a hízósertések napi súlygyarapodása fokozódik. Hátránya, hogy csak injekció formájában alkalmazható az állatorvosi szolgálat dolgozóinak javaslatára. Ezek kétszeri beoltással végzik az adagolást. Tapasztalataink szerint nem minden esetben mutathatók ki egyöntetű, jő eredmények. A további megfigyeléseket és a kiértékelést szükséges hosszabb használat után ismét elemezni.

KÉKGÁLIC

Takarmányozási példa a gyorshizlalásra

Élősúly Párolt krumpli Fehérjés abrak- Lucernaliszt Szeparált tej kg kg keverék kg kg liter

15—35 1,0—1,-6 0,85—1,2 0,50—0,1 1,0 —1,5

35—50 1,6—2,5 1,2 —1,5 0,1 —0,2 1,5 —0,75

50—70 2,5—3,2 1,5 —1,8 0,2 —0,3 0,75—0,50

70—110 3.2—5,0 1,8 —2,1 0,3 —0,4 —

A gumós-kapás termények teljes jóllakásig a következő összetételben etethetők:

■ 1. a főzött, párolt, esetleg silózott krumplit egymagában, illetőleg összezúzott vagy szeletelt cukorrépával 2:1

1964. augusztus 26.

arányban, takarmányrépával 2:1, 1:1

arányban, esetleg takarmánysárgarépával 2:1 arányban keverten etetjük.

jH 2. A főtt, párolt vagy silózott krumplit zöld lucernával, esetleg herével 4:1 arányban keverjük és úgy ta'karmányozzuk.

51 3. A főtt, párolt vagy silózott krumplit szeletelt répafejjel 2:1 arányban keverjük etetésre.

A hízósertések súlygyarapodását emeli a kékgálic vagyis a rézszulfát (Cu—SO/,) oldatának a takarmányba történő keverése. Külföldön már régebben széles körben használatos, nálunk nagyobb mértékben körülbelül három éve alkalmazzuk. A kékgálic 5 %-os oldata rendszeresen a takarmányba keverten serkentőleg hat a súlygyarapodásra. A kékgálic súlygyarapító hatása azáltal jön létre, hogy némileg baktériumölő, bizonyos mértékben pedig építőanyagul szolgál a vörös vérsejtek szaporodásában, továbbá bebizonyosodott aránylag jó féregüző tulajdonsága is. Ilyen hatástulajdonsága folytán a kékgálic kedvezően hat a hízósertések egészségének védelmében, miáltal emelkedik a súlygyarapodás. Járásunkban a kékgálic oldat adagolását évente kb. 30—40 ezer sertés