Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-08-26 / 69. szám

Milyen takarmányozási módszerrel fokozhatjuk a hússertések súlygyarapodását jt A sertések húsra hizlalása során megkülönböztetünk sonkasüldő-hizlalást és ,< baconsüldő-hizlalást. Ezzel szemben jelenleg zsírra hizlalásnak tekintjük a bizo­­,* nyos okból túlnőtt, egy év körüli sertések és a tenyészetből kiselejtezett, öreg i* sertések hizlalását. Húsra hizlalás esetén a sertés hústermelő képességét hasz­­nősítjük, főként húsállományát igyekszünk növelni. Érre a hússertés fajták fia­­tál, növekedésben lévő egyedei a legalkalmasabbak. A sertés a hús termeléséhez fehérjét igényel, ezért az ilyen hízókat hústermelő képességük mértékének megfelelő fehér­jét tartalmazó takarmányozásban kell részesítenünk A sertés korának, illető­leg fejlődésének különböző szakaszaiban erőteljesebben növeli húsállományát, így ennek megfelelően módosul takarmány- és fehérjeigénye is. A nagyobb súlyra­­hizlalás esetén ez fokozatosan a zsírra hizlalásba megy át. A fajtától, illetőleg a típustól függetlenül is az idősebb ser­tések alkalmasabbak zsírtermelésre, mi­vel ezek hústermelésüket már befejez­ték. Ilyenek például a tenyésztésből ki­selejtezett anyakocák. A 20—40 kg-os süldők intenzíven fejlődnek, a súlyszapo­rulat csaknem mind húsgyarapodás. A napi súlyszaporulat aztán emelkedik, de a hús és a zsír aránya már fokozatosan módosul. A legmagasabb abszolút napi súlygyarapodást a 70—90 kg-os súlycso­portba sorolt sertések esetében lehet elérni. Mivel a fogyasztóközönség Jelenleg a kevésbé zsíros, illetőleg kimondottan sovány sertést Igényeli, a sertéshús­­termelést is ehhez kell idomítani. Ezért a hízósertéseket már csak kivételesen hizlaljuk 110—120 kg-osnál nagyobb sú­lyúra, mert ilyen súlyhatár biztosítja a kívánatos sovány, de ízletes, nagyobb zsírrétegtől tnentes sertéshúst. Ez a súlyhatár termelési szempontból és ta­karmányszükséglet tekintetében is a leg­előnyösebb a mezőgazdasági üzemek számára. A jelenlegi helyzetben legcélszerűbb húsrahizlalás a gyorshizlalás. Ez abban áll, hogy a sertéseket a választástól a levágásig intenzíven etetjük. A gyorshiz­lalás célja, 6—7 hónap alatt 90—110 kg súlyú vágósertést előállítani. Hogy ezt elérjük, a napi takarmányadagban bizto­sítani kell a szükséges mennyiségű emészthető fehérjét, keményítőegységet, minerális anyagot, és vitaminokat az alábbi táblázat szerint: Élősúly Száraz- Em. fehér- Keményítő Mész Foszfor Só Karotin kg anyag kg je g érték kg g g g mg 15—35 1,0—1,3 160—200 0,8—1,3 6—8 4—6 5—6 5—10 35—55 1,5—2,0 225—260 1,4—1,8 8—12 6—10 6—8 5—10 55—75 2,0—2,2 260—275 1,8—2,1 12—16 10—12 6—8 10—15 75—100 2,3—2,9 275—290 2,2—2,4 17—20 13—15 10 10—15 100—110 3,2—3,5 295—300 2,5—2,8 20—22 16 10 15—20 A gyakorlatban többször előfordul, hogy egyes EFSZ-ekben és állami gazda­ságokban elegendő a gumós takarmány, másutt viszont kevesebb, sőt helyenként előfordul, hogy a nyári hónapokban egy­általán nincs. Hogy a gyorshizlalás min­den körülmények között lehetséges le­gyen, szükséges az adott lehetőségek keretén belül a takarmányozás techniká­ját módosítani. Amennyiben a mezőgaz­dasági üzemekben lehetőség nyílik bur­gonyát és takarmányrépát, illetőleg cu­korrépát termelni, ajánlatos a takarmá­nyozásban kombinált módszert alkalmaz­ni, mert az a legcélszerűbb. Kombinálni kell a kapás-gumós takarmányt az ab­raktakarmánnyal. A legtöbb mezőgazda­­sági üzemben ez a lehetőség fennáll Takarmánykeverő üzemeink nagy segít­séget jelentenek a takarmányozás meg­könnyítésében, mert azok a sertések részére fehérjét tartalmazó abrakkeve­réket készítenek. A takarmánykeverékek különböző sertés súlycsoportok részére készülnek, azok követelményei szerint. Ezen takarmánykeverékek az egész or­szágban érvényes recept szerint készül­nek. Ennek ellenére aránylag gyakran előfordult a múltban, hogy takarmány­mérgezés keletkezett a sertések soraiban. Ez abból kifolyólag történt, hogy a me­zőgazdasági üzemek nem azzal a sertés súlycsoporttal etették a takarmányt, amely részére a keverék készült, vagy pedig a sót az üzemben egyenlőtlenül ke­verték el a takarmányban ami sómérge­zést idézett elő, egyes esetekben pedig a takarmánykeverék elöregedése (expi­­rált) idézte elő. Nem szabad a kész ta­karmánykeveréket sokáig raktározni, és nem szabad olyan helyen tárolni, ahol nagy a nedvesség, rossz a tető, mert a megázott keverék hamar megpenészedik és a sertések emésztési zavarokat, eset­leg mérgezést kapnak ami a napi súly­hozam lényeges csökkenését vonja maga után. BIOSTIMULÄTOROK A takarmányozáson kívül további lehe­tőségek nyílnak a hízósertések súlygya­rapodásának emelésében a biologizáció terén. Szükséges megemlíteni az általá­ban leggyakrabban használt antibiotikum keveréket, az Auerovit C—20 elnevezésű preparátumot, amelyet a Bolerázi Kemé­nyítőgyár rendelésre szállít szükséges mennyiségben. A legcélszerűbb ha a szö­vetkezetek a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat járási üzemei (PNZP) közreműködésével szerzik be a prepará­tumot. A fent említett antibiotikumot az abraktakarmányba keverten több mint egy éve használjuk szövetkezeteinkben igen jó eredménnyel. Mindenekelőtt nagy mértékben csökkenti a választás utáni sertések elhullását. Biztosítja a beteg­ségre hajlamos növendéksüldők ellen­állóképességét és csökkenti a sertések emésztőcsatornájában levő, nem kívánatos baktériumok szaporodását. Az antibioti­kumok hatása nem állandó. Hatásosabbak a fiatal súlykategóriájú sertések ellátá­sakor, mint az idősebbek esetén. A ke­vésbé tiszta és öreg ólakban, valamint a beteges állományban jobb és szembe­tűnőbb a hatása, mint az új, egészséges sertésólakban levő állatok esetében. Az Auerovit C—20 alkalmazásakor a napi súlygyarapodás általában 5%-kai javul, a keményítő fogyasztás a takarmányban pedig 3,5 %-kal csökken. Mindezekből nyilvánvaló, hogy az antibiotikumoknak mélyrehatóbb a hatásuk a szervezet bio­­kemizmusában, nem mint biostimuláto­­roknak, sem mint katalizátoroknak, de mint fontos specifikus anyagoknak a ser­tések kedvező anyagcseréjének elősegí­tésében. A fenti preparátum alkalmazá­sát különösen prevenciós intézkedés gyanánt ajánljuk minden olyan állomány­ban, ahol gyakran ismétlődik a sertések paratífusz, fertőző nátha és szalmonelló­­zis megbetegedésére, amely kórok egyes állományokban lényegesen csökkentik a sertéshús termelést. A biostimulátorok közül ez évben lehe­tőség nyílt a Filex nevezetű készítmény alkalmazására, miközben a hízósertések napi súlygyarapodása fokozódik. Hátrá­nya, hogy csak injekció formájában al­kalmazható az állatorvosi szolgálat dol­gozóinak javaslatára. Ezek kétszeri be­oltással végzik az adagolást. Tapasztala­taink szerint nem minden esetben mu­tathatók ki egyöntetű, jő eredmények. A további megfigyeléseket és a kiérté­kelést szükséges hosszabb használat után ismét elemezni. KÉKGÁLIC Takarmányozási példa a gyorshizlalásra Élősúly Párolt krumpli Fehérjés abrak- Lucernaliszt Szeparált tej kg kg keverék kg kg liter 15—35 1,0—1,-6 0,85—1,2 0,50—0,1 1,0 —1,5 35—50 1,6—2,5 1,2 —1,5 0,1 —0,2 1,5 —0,75 50—70 2,5—3,2 1,5 —1,8 0,2 —0,3 0,75—0,50 70—110 3.2—5,0 1,8 —2,1 0,3 —0,4 — A gumós-kapás termények teljes jól­­lakásig a következő összetételben etet­­hetők: ■ 1. a főzött, párolt, esetleg silózott krumplit egymagában, illetőleg össze­zúzott vagy szeletelt cukorrépával 2:1 1964. augusztus 26. arányban, takarmányrépával 2:1, 1:1 arányban, esetleg takarmánysárgarépával 2:1 arányban keverten etetjük. jH 2. A főtt, párolt vagy silózott krumplit zöld lucernával, esetleg herével 4:1 arányban keverjük és úgy ta'karmá­­nyozzuk. 51 3. A főtt, párolt vagy silózott krumplit szeletelt répafejjel 2:1 arányban keverjük etetésre. A hízósertések súlygyarapodását emeli a kékgálic vagyis a rézszulfát (Cu—SO/,) oldatának a takarmányba történő ke­verése. Külföldön már régebben széles körben használatos, nálunk nagyobb mértékben körülbelül három éve alkal­mazzuk. A kékgálic 5 %-os oldata rend­szeresen a takarmányba keverten ser­kentőleg hat a súlygyarapodásra. A kék­gálic súlygyarapító hatása azáltal jön létre, hogy némileg baktériumölő, bizo­nyos mértékben pedig építőanyagul szol­gál a vörös vérsejtek szaporodásában, továbbá bebizonyosodott aránylag jó fé­­regüző tulajdonsága is. Ilyen hatástulaj­donsága folytán a kékgálic kedvezően hat a hízósertések egészségének védel­mében, miáltal emelkedik a súlygyara­podás. Járásunkban a kékgálic oldat ada­golását évente kb. 30—40 ezer sertés

Next

/
Thumbnails
Contents