Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-08-26 / 69. szám
VIII. ÉVFOLYAM • 54. SZÁM. 1964. augusztus 26. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE 5Jf őszi árpa- és rozsfajtát vessünk Az idő rövidsége miatt már nem gondolkodhatunk sokat afelől, hogy az őszi Árpa és esetleg őszi rozs milyen fajtáit vessük, s termesszük-e egyáltalán ezeket a terményeket. A takarmányszemesek és kenyérgabona biztosítása szempontjából egyértelműen ahhoz a nézethez kell hajolnunk, hogy igenis, megfelelő mértékben termesszük az őszi árpát, s az őszi rozs számára jó talaj- és éghajlati viszonyokat válasszunk. Elsősorban nézzük csak meg, milyenek az előnyei és hátrányai az őszi árpa termesztésének. Ez a termény, amelyet sok esetben lebecsülünk, nem érdemli meg ezt a bánásmódunkat. Hiszen ez a jellegzetesen száraz vidékek terménye nagyon jól kihasználja a téli nedvességet, ezért főleg Dél-Szlovákia viszonyai közt több figyelmet érdemel. Mélyebben gyökerezik, s ezért kiválóan felfogja a téli nedvességet. Termesztésének sikere a jó átteleléstöl függ, amire viszont a vetés ideje és a megfelelő fajta alkalmazása van döntő hatással. A nálunk engedélyezett fajták közül a jó áttelelés szempontjából megfelelőbbek a többsoros őszi árpák, ezért Dél- Szlovákia vidékein a Stupicei hatsoros árpát termeszthetjük sikerrel. Szára aránylag magas és vastag, ezért nem dől meg oly könnyen, s a nitrogénnel túltrágyázott talajokat is jól bírja. Előveteménye burgonya, őszi repce vagy hereféle lehet. Túl korai vetés és kedvező tenyészfeltételek esetén ősszel nagyon elhatalmasodik, s ellenállóképessége a lisztharmattal, hópenésszel és fagyokkal szemben jelentősen csökken, ami a növényállomány nagymértékű károsodását vonhatja maga után. Legjobb, ha az őszi árpát szeptember első felében vetjük. Ügyeljünk arra, hogy helyes vetőmag mennyiséget alkalmazzunk. Amennyiben augusztusban vetnénk. hektáronként 140—150 kg-nál több vetőmagot ne használjunk. Szeptemberben a vetőmagmennyiséget 170 kg-ra növelhetjük, de — feltéve, hogy a vetőmag jó minőségű és csírázóképességű — ennél több vetőmagot ne alkalmazzunk. Vetés előtt a vetőmagot határozottan csáváznunk kell Agronallal, (100 kg vetőmagra 300 g csávázószer}. Ami a trágyázást illeti, az őszi árpa még ősszel foszfort és káliumot kíván, ezért foszfor- és kálitartalmú trágyákkal trágyázunk. Ebben az időben nagyon óvatosaknak kell lennünk a nitrogéntrágyázásra, s amennyiben ilyen trágyaszert alkalmaznánk, V3 részét ősszel, s a fennmaradó részt tavasszal adjuk, de csakis a mélyebb talajokba Az őszi árpa termesztésének nagy előnye, hogy már június második felében jó szemestakarmányt és takarmányszalmát nyújt; tehát abban az időben, amikor. a mezőgazdasági üzemeknek már nincs abraktakarmányuk, s így nagyon jó segítségül szolgál ebben az átmeneti időszakban. Őszi árpát ajánlatos termeszteni, de nem túlságosan nagy területeken, mert kifagyása kockázatossá teszi a termesztést. Vetésére kisebb táblákat választunk, így kedvezőtlen esztendő esetén a mezőgazdasági üzem nem érzi annyira a veszteséget. A kenyérgabonákból búzán kívül Dél- Szlovákia némely vidékein őszi rozsot is termesztünk. A rozsnak inkább a könnyű, homokos vályogtalajok teletnek meg. ElőveteményéS! a herefélék és a füveshere keverékek felelnek meg. Jobb talajokon a rozsot árpa vagy búza után is vethetjük. A rozs alá rendszerint műtrágyákkal, mégpedig főleg foszfor- és kálilartal. ÁRTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Minárik Emil- Milyen őszi árpa- és rozsfajtát vessünk ... 133 TAKARMÁNYOZÁS Dr. Michalovics Miklós; Milyen takarmányozási módszerrel fokozhatjuk a hússertések súlygyarapodását.........................134 gépesítés Hyzík Jaroslav mérnök: Készüljünk fel a cukorrépa betakarítása nagyüzemi technológiájának fokozottabb bevezetésére ..............................................135 NÖVÉNYVÉDELEM P o 1 a k o v i ő Frantiáek mérnök: Drótférgek az ősziekben . . 135 TALAJMÜVELÉS Dr. Frideczky Ákos mérnök; Agrotechnikai problémák és megoldások . 136 V., ___________J múakkal trágyázunk, a nitrogénes trágyákat csak kisebb adagolásban alkalmazzuk tavasszal, fejtrágyaként. A rozsot elvből ülepedett talajba vetjük, körülbelül szeptember közepén. A talajt tehát augusztus folyamán keli előkészítenünk a vetésre. Ha idejében vetünk, hektáronként 160 kg jó minőségű és csírázóképességü vetőmagot használunk. De ha a vetésre csak szeptember végén vagy októberben kerülhet sor, 10—15 %-kal, vagyis 180 kg-ra növeljük a vetési mennyiséget. Könnyű és száraz talajokon 5 cm mélyen vetünk. Nagyobb vetési mélység esetén a rozs kevésbé bokrosodna. A betegségek közül leggyakoribb a hópenész, A terméshozam nemcsak a jó átteleléstöl, hanem a növények megporzásától is függ Ezért a rozsot virágzáskor mesterségesen porozzuk be, ami aránylag egyszerű és alacsony költségekkel járó munka. Elég, ha például két dolgozó egy kb. 15—20 m hosszú spárgát végighúz a növényzeten, a kalászok magasságában, így a kiszabadult virágporszemek gazdagabban termékenyítik meg a kalászokat. Nálunk leginkább a Cseh rozsfajtát vetjük, amely legalkalmasabb a viszonyaink számára. A hópenésszel és a kifagyással szemben eléggé ellenálló. Roszszabb áttelelés után gyorsan regenerálódik. A rozs termesztésével kapcsolatban az őszi bükköny (szöszös- és pannónbükköny) vetőmagtermesztését is meg kell említenem, amelyet szokásosan a rozsra felülvetjük Alkalmazhatjuk például az ún. „kutisszás vetést" is, amely abból áll, hogy először az őszi bükkönyt vetjük el, és kb. 10—14' nap múlva juttatjuk a talajba a támasztónövényt (búza, rozs). A támasztónövényt a szöszös- vagy pannónbükköny soraira merőlegesen kell elvetnünk, úgy, hogy a bükköny sorai kelet-nyugat, a támasztónövényé északdél irányba fussanak. Ez a vetési mód előnyösebb, mert a bükköny növényzete több fényhez jut. A bükkönyt 30—35, a támasztónövényt 40—45 cm széles sorokba vetjük. Minárik Emil, a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat dolgozója (Bratislava) VETŐGÉP GUMIKERÉKKEL Az N DK-ban Saxonia-Berburt A591 jelzéssel gyártott vetögépeket a VEB gumikerékkel készíti. A gép munkaszélessége 5,44 m, haladósebessége munka közben pedig 20 km. — ksz —
