Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-08-26 / 69. szám

Az Antarktisz feltárt rejtélyei Nyolc évvel ezelőtt kezdődött meg a déli sarkvidék nagyarányú feltárása. A Szovjetunió és még 11 ország tu­dósainak százai, fáradságot nem kí­mélve, a zord éghajlat viszontagsá­gaival dacolva, nyolc éve tanulmá­nyozzák a „hatodik világrészt“. Vizs­gálódásaik nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szempontból is sok értékes eredményre vezettek. FÖLDRÉSZ-E AZ ANTARKTISZ? Bellinghausen és Lazarev óta fog­lalkoztatja a tudósokat a probléma: szárazföld-e az Antarktisz, vagy sem. Ma ez a kérdés véglegesen megol­dottnak tekinthető. A délsarki expe­díciók elkészítették a hatodik világ­rész partjainak térképét. A munkából a szovjet tudósoknak jutott az orosz­lánrész: a partvonal egyharmadának térképét ók készítették el. A 13,9 millió négyzetkilométeres délsarki földrész 50 %-kal nagyobb tusztrá­­liánál és 30%-kal Európánál. Az Antarktisz csaknem egész felü­letét vastag jég borítja. A Keleti- Antarktisz jégburka hatalmas kupo­lát képez, amelynek legmagasabb ré­sze 4000 méterre emelkedik a tenger­szint fölé. A Nyugat-Antarktisz szá­mos helyén a hegycsúcsok áttörik a jeget és kiemelik fejüket a jég fölé. A Sentinel-csúcs 5200 méter magas. A szovjet, amerikai és angol expe­díciók megállapították, hogy a jég­réteg legnagyobb vastagsága 4200 mé­ter. Sok helyen a jég sziklás alapja mélyebben fekszik a tenger szintjénél. A szovjet geológusok kimutatták, hogy az Antarktisz talpazata főleg gránitkövezetekből áll és vastagsága eléri a 30—40 kilométert. A többi földrész felépítése ugyancsak ehhez hasonló. A tudósok számításai szerint a jég formájában felhalmozott víz mennyi­sége a délsarki övezetben mintegy 30 millió köbkilométer. Ez azt jelenti, hogy a Föld összes édesvizének csak­­nek 80 %-a szilárd állapotban a dél­­sarki övezetben van felhalmozódva. ÉGHAJLATI FURCSASÁGOK Az Antarktisz tartja a hideg idő­járás világcsúcsát — 1960 augusztu­sában (vagyis a déli félteke telének közepén) a földrész belsejében fekvő „Vosztok“ szovjet kutatóállomáson mínusz 88,3 fokos hideget mértek. Az északi féltekén ilyen alacsony hőmér­séklet nem fordul élő. Az északi hi­degpóluson, Észak-Jakúciában mínusz 50 fok hideg a maximum. Még na­gyobb az eltérés nyáron. Jakuciában az északi hidegpóluson, nyáron plusz 30 fokra emelkedik a levegő hőmér­séklete. Az Antarktisz központi részén a „Vosztok“ állomáson a délsarki nyár hónapjaiban a legmagasabb hőmér­séklet ugyancsak megközelíti a 30 fo­kot — csakhogy fagypont alatt! Az Antarktisz hidege képtelenség­nek tűnik, ha meggondoljuk, hogy a nyár folyamán ez az övezet több su­gárzási energiát kap a Naptól, mint az Egyenlítő vidéke az egész óv tartama alatt. Ezt a tényt a szovjet meteoro­lógusok fedezték fel. Ezt bizonyítja egyébként az is, hogy az ember a déli sarkvidéken meglepően gyorsan le­barnul. A napsugarak viszont vissza­verődnek a jég és hótakarő vakítóan fehér felületéről és a sugárzásnak az a része — mintegy 10 % —, amelyet a hő- és jégréteg elnyel, csak nagyon kis mértékben melegíti fel a jégfelü­letet és a levegőt. Még egy meteorológiai furcsaság: a déli sarkvidéken felhalmozott mér­hetetlen mennyiségű víz (jég) elle­nére, az Antarktisz a földkerekség legszárazabb vidékei közé tartozik. A csapadék mennyisége kisebb, mint a többi öt földrész bármelyikén. Kü­lönösen száraz az Antarktisz központi része, ahol kevesebb a csapadék, s a levegő páratartalma is kisebb, mint a Szaharában. A Föld legszárazabb övezete éppen az, ahol a legnagyobb vízmennyiség halmozódott fel. Ez a furcsaság egyébként érthető: a nagy hidegben rendkívüli kevés nedvesség párolog el, s ennek következtében csekély a felhőképződés. Ami pedig a hatodik földrész jégburkát illeti, valószínűleg hosszú évmilliók során alakult ki. Az antarktiszi VOSZTOK állomás tudományos dolgozói — oroszok, ame­rikaiak, franciák, csehszlovákok — szemléletesen bizonyítják, hogy a nemzetközi együttműködés gyümöl­csöző. A természet kegyetlen játéka nem töri meg akaraterejüket, tanul­mányozó, kutató lelkesedésüket. Képünk A. Omelcsenkó szovjet (balról) és J. Jacobs amerikai tudo­mányos dolgozókat mutatja be labo­ratóriumi munka közepette. (Foto: ŐTK—TASZSZ) növény- és Állatvilág Jóllehet a délsarki földrész kötalpa­­zatát csaknem teljesen jég borítja, a közetek egyes helyeken a felszínre bukkannak és úgynevezett „oáziso­kat" képeznek. A kő jóval több nap­sugárzást nyel el, mint a jég, jobban felmelegszik és felmelegíti a fölötte levő levegőt is. Az oázisokon kevésbé zord az éghajlat, tavak terülnek el, patakok csörgedeznek, nyáron a hő­mérséklet plusz 10 fok fölé emelke­dik és télen sem esik mínusz 30 fok alá. A geológiai kutatások kimutatták: sokmillió évvel ezelőtt gazdag nö­vényvilág élt a déli sarkvidéken. De későbbi időkből is felfedeztek külön­böző fák maradványait, amelyek ha­sonlítottak a déli félteke most is élő fafajtáihoz. Embermagasságú pingvin­csontvázak is kerültek napvilágra, amelyek azt bizonyítják, hogy a dél­sarki övezet jellegzetes madarai egy­kor jóval nagyobbak voltak, mint ma. Az Antarktisz nagyobb állatfajai között van öt fókafaj, két pingvinfaj, és 10 repülő madárfaj. Az Antarktisz levegőjében baktériumokat fedeztek fel, a déli sarktól 360 kilométerre fekvő Nansen-hegy közelében pedig zuzmó­kat találtak. AZ ANTARKTISZ JÖVÖJE Vajon milyen fejlődési lehetősé­gekkel kecsegtet ez az oly távoli földrész, az örök jég és hó birodal­ma. Mindenekelőtt, ami az éghajlati viszonyokat illeti, meg kell állapíta­nunk, hogy azok semmivel sem ked­vezőtlenebbek a szovjet északi sarkvidéknél, vagy Grönland északi partvidékénél, ahol pedig jelentős em­beri települések vannak. Az Antark­tisz altalajában számos értékes ás­vány rejlik. Végül: az An­tarktisz eszményi repülőtér, amely­nek jég- és hó­síkságai kitűnő le­szállási helyet biz­tosítanak még a legnehezebb repü­lőgépek számára is. Ezt a lehetőséget kézzelfoghatóan bebizonyította a szovjet repülők légiűtja a Szovjet­unióból a déli sark­vidéki állomásig. Oj-Zéland kormá­nya is bejelentet­te, hogy légi jára­tokat létesít Oj-Zéland és McMurdo délsarki állomás között. Kétségtelen, hogy az Antarktisz fontos szerepet tölthet be a dél-amerikai országok — például Argentína, s az India, illetve Indonézia közötti légi összköttetés tekintetében. Szabad az út a békés együttműkö­dés felé! Csak élni kell a lehetősé­gekkel. Papp M. , Gom baölőszerek A szerves hatóanyagú gomba­ölőszerek közül a mi viszonyaink között gyakorlati jelentősége van a Zineb típusú készítményeknek, amelyek a Novozir N-50, Novozir- N popras, esetleg a Novozir N né­ven kerülnek forgalomba. Legelterjedtebben használatos a Novozir N-50 Nagyon finom, szemcsenagysá­gú, könnyű fajsúlyú, bamássárgá­­tói a barnáig terjedő színárnya­latú p&r. Vízben oldva szuszpen­ziót képez. Ilyen állapotban hasz­nálatos permetezésre. Ugyanazon esetekben használ­juk, mint a réz-tartalmú készít­ményeket és részben a kéntartal­mú gombaölöszereket is helyette­sítjük vele. Egyrészt nemzetgazdasági szem­pontból, másrészt hatásánál fogva előnyben részesítjük a réztartal­mú készítményekkel szemben. Egyetlen esetben sem okoz per­zseléseket a növény levelén, és nincs növekedést csökkentő hatá­sa. A gyakorlatban használatos rovarölőszerekkel (a különböző DDT, HCH és foszfor-tartalmú ve­­gyületekkel) a kén és a készen kapható réztartalmú készítmények­kel, valamint a szerves fungici­­dekkel minden arányban kever­hető. Az emberre, állatokra és a me­llekre nem ártalmas és aránylag rövid a rávonatkozó karantén idő­szak is. A szeles és esős időt kivéve minden esetben, még erős nap­sütésben is permetezhetünk vele. A Novozir N —50-et 0,4 —0,6 szá­zalékos töménységben használjuk, azaz 400—600 grammot oldunk mintegy 100 liter vízben. A lemért mennyiségű Novozir N —50-et ugyanolyan mennyiségű vízben kásaszerű keverékké ala­kítjuk, majd a kívánt koncentrá­cióra hígítjuk. Rovarölőszerekkel kombinálva a rovarölőszerek oldó­szere gyanánt a Novozir N —50 szuspenzióját használhatjuk, míg gombaölőszerekkel kombinálva ké­szítjük el a permeteket a kon­centrációnak megfelelően és azo­kat keverjük, öntjük össze. Rasla 22. 8. Földm. A Novozir N —50 oldatával meg­előző védekezést folytathatunk, vagy a betegség megjelenésekor permetezünk vele. Nagyon széleskörű a Novozir N—50 felhasználása a gyümölcsé­­szetben. A alma varasodásával szemben 0,6 százalékosan perme­tezünk közvetlen a rügyfakadás után (amikor a rügyek egérfül nagyságúak), majd ezt kővetően 8 nappal. A harmadik permetezést közvetlen a virágzás előtt végez­zük el ugyanilyen töménységű permettel. A virágzás után 0,5 százalékos oldattal permetezünk és a permetezést a szükség sze­rint megismételjük egymásutáni sorrendben 8—10 naponként úgy, hogy augusztus közepéig körülbe­lül hatszor permetezzünk. A késői varasodással szemben még ezután is permetezhetünk 0,5 százalékos oldattal, A körte varasodásával szemben a virágzás előtt. Szintén 0,6 szá­zalékos oldattal végezzük el a per­metezést. Elössör rügyfakadáskor, másodszor közvetlen virágzás előtt permetezzünk. A további permetezést virágzás után 0,5 szá­zalékosan praktizáljuk a szükség­nek megfelelően, illetve 2—3 he­tes időközökben. A meggy levéllikasztó betegsé­gét úgy szüntethetjük meg, hogy közvetlen a virágzás előtt 0,5 szá­zalékos Novozir N —50 oldatával és amikor kezd pirosodni a meggy 0,6 százalékos oldatával permete­zünk. A virágzás ideje alatt pe­dig ajánlatos a monília ellen 0,6 százalékos töménységű permettel védekezniük. A szilva rozsdásodásával szem­ben bevált a 0,6 százalékos tö­ménységű permetezés június első felében elvégezve. Az őszibarackon igen gyakori levéllikasztó betegség ellen úgy védekezünk, hogy közvetlen a rügyfakadás előtt 2 százalékos bordóilével, a virágzás után pe­dig, amikor a betegség első jelei­vel találkozunk, 0,5 százalékos Novozir N —50-nel permetezünk. A kajszibarack levéllikasztó be­tegsége ellen a virágzást megelő­zően és a virágzás után a szük­ségnek megfelelően 0,6 százalékos töménységű oldattal permetezünk, míg a moníliával szemben a virág­zás előtti permetezésen kívül aján­latos a virágzás ideje alatt ugyan­ilyen töménységben elvégezni az említett műveletet. SZK Miniatűr betongyártó üzem A szovjet ipar SZ—632 típusú vontatható, kismé­retű betonkeverő egységével egy óra alatt öt köbméter betont lehet elő­állítani. A beton­keverő egység bár­hová könnyen el­vontatható. A téglarakodás gépesítése A préselt téglák leszedése a prés­gépről és továbbítása igen nehéz fizi­kai munka. A Szovjetunióban, a lju­­bereeí szilikáttéglagyárban olyan au­tomatát szerkesztettek, amely elvégzi a téglarakodást. Üj típusú folyami teherhajó A Komáromi Steiner Gábor Hajó­gyárban új típusú. 2000 tonna vízki­­szorítású folyami fehérhajókat gyár­tanak. A Duhán közlekedő automati­zált hajóknak mindössze 12 főnyi ke­zelőszemélyzetük lesz. Az első ilyen hajót az év véaén boesátiák vízre. Automatizált siló Egy svájci cég teljesen automati­zált silót szerkesztett. Igen jó telje­sítményű gépi berendezése révén a £iló gazdaságossága nagyfokú: keze­léséhez mindössze 1—2 ember szük­séges. Kapacitása 3000 tonna; további cellablokkok hozzáépítésével ez 12 000 tonnára emelhető; felvevőképessége óránként 60 tonna. Milyen munkát *»■ végezzünk el fejés előtt? A tehénistállót tekintsük higiénikus termelőhelynek. A rendnek, tisztaság­nak szenteljünk nagy figyelmet, kü­lönösen a fejés előtt. Mindenekelőtt az éjszaka folyamán keletkezett bűzt friss levegővel cse­réljük fel. Eltávolítjuk az ürüléket, takarmányhulladékot, felseperjük a folyosókat. Nagy kihágást követünk el a tejtermelés higiéniájával szemben, ha a fejest a takarmányhulladékok eltakarítása nélkül kezdjük meg. Ha bekapcsoljuk a fejőgépeket, s csak azután távolltjuk el a trágyát, Ugyan­csak helytelenül cselekszünk. Ezáltal meghosszabbodik a fejési idő, s a tej átveszi a trágya, vagy takarmány­szagot. Hasonlóképp a fejés előtti almozás sem ajánlatos, mert a felvert por beszennyezi a tejet. Fejés előtt lan­gyos vízzel mossuk le a tehenek vég­tagjain, lágyékán levő bélsárt, s egyéb szennyezettséget. A fejés alatt csend uralkodjék, a teheneket semmi ne zavarja. Akadá­lyozzuk meg ilyenkor .dcgen szemé­lyek belépését, gyerekek szaladgálá­sát, kiabálását., gátoljunk meg min­dennemű zajt Mikor és hogyan »tisztogassuk a teheneket? A tehenek nagyon piszkos testré­szeit szalmacsutakkal letöröljük, majd langyos vízzel lemossuk. Nagyobb JÓ Miként szervezzük meg •“®»az istállók rendszeres tisztogatását? A szokásos napi rendtartáson kívül szükséges havonta egyszer az istállók alapos kitisztítása, fertőtlenítése, leg­inkább akkor, amikor a tehenek a le­gelőn vagy kifutóban vannak. A jászlak, s az istálló kitakarítása után az önitatók tisztogatása, majd az etetötér, fekvőhely, s a trágyalé- 1 csatorna leöblögetése következik. A lemosás után a fekvőhelyeket és ta­­: karmányfolyosókat chloramin, vagy | kreolin fertőtlenítő oldattal öblítjük le. A havi fertőtlenítés az istállót mentesíti a betegségokozó csiráktól, amelyek nagyobb tömegben a nemi szervek megbetegedését .okozhatják, esetleg tőgygyulladást idézhetnek elő. Természetesen, a havi • tisztogatás nemcsak az istállóra vonatkozik. Az ajtók, ablakok lemosása után a fejők a tejházat, takarmánykonyhát, rak­tár-helyiséget is rendbeteszik. Ezzel egyidőben rendet teremtenek az is­tállók környékén is. Jó megoldás, ha az istálló környékét felosztjuk bizo­nyos szakaszokra, s az istállókban dolgozók gondjaira bízzuk az állandó felügyeletet. Alkalmazható-e '»az istállóban is a hatnapos munkahét? A fejők naponta ismétlődő munkája megerőltető, vasár- és ünnepnap sem képez kivételt. Lényeges könnyítést jelenthet az úgynevezett felváltó fe­jők beiktatása. Hat állandó fejőre egy helyettesítő esik, aki naponta más­más fejőt vált fel. Az ilyen váltás mellett a fejő minden hetedik napja szabad. A felváltó fejők száma az istállók nagysága és személyzete szerint iga­zodik, eszerint némely istállóban mifw den hatodik, másutt minden nyolca­dik nap szabad. A helyettesítő legyen mindig a legtapasztaltabb fejő. A fel­váltó fejőt ajánlatos anyagi előnyben részesíteni, ami annyit jelent, hogy a helyettesítő fizetése legyen 5 Szá­zalékkal nagyobb, mint a többi fejőé. Hasonló váltás bevezetése szüksé­ges a takarmányozóknál is, hogy 7—10 naponként szabadjuk legyen. méretű lemosást, • különösen gumi­csőből engedett hideg vízzel, teljesen feleslegesnek tartjuk, mert a bőrt jelentősen lehűti, a tehén egészségére ártalmas. Ezenfelül az istállóban tű! sok párát idéz elő. A hideg vízzel történő tehénmosás kedvezőtlenül hat a gondozókra is, akik idő múltával reumatikus fájdalmakat észlelnek. Legfőbb súlyt a rendszeres lekefé­­lésre helyezzük. Legjobb a reggeli fejés után ezt a műveletet elvégezni. A tehén farkát hetente legalább két­szer mossuk le meleg vízzel. De célszerűbb a tehenek szennye­ződését elegendő almozással meg­előzni. Az egyes istállókban beveze­tett napos-szolgálat (ezt éjszaka az éjjeliőr végzi) ugyancsak előnyős. A bélsár rendszeres összegyűjtésével elkerülhető, hogy az állat belefeküd­jön. Jó szolgálatot tesz a kézi, vagy villanyerővel működő fedett szenny­­vízlevezető csatorna is. Ez a csatorna az etetés ideje alatt lezárul. Ügyesen oldották meg saját erejükből a fedett szennyvízlevezető csatorna építését a rychnovi járás slatinai szövetkezeté­ben. 1964. augusztus 26.

Next

/
Thumbnails
Contents