Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-08-26 / 69. szám
Az Antarktisz feltárt rejtélyei Nyolc évvel ezelőtt kezdődött meg a déli sarkvidék nagyarányú feltárása. A Szovjetunió és még 11 ország tudósainak százai, fáradságot nem kímélve, a zord éghajlat viszontagságaival dacolva, nyolc éve tanulmányozzák a „hatodik világrészt“. Vizsgálódásaik nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szempontból is sok értékes eredményre vezettek. FÖLDRÉSZ-E AZ ANTARKTISZ? Bellinghausen és Lazarev óta foglalkoztatja a tudósokat a probléma: szárazföld-e az Antarktisz, vagy sem. Ma ez a kérdés véglegesen megoldottnak tekinthető. A délsarki expedíciók elkészítették a hatodik világrész partjainak térképét. A munkából a szovjet tudósoknak jutott az oroszlánrész: a partvonal egyharmadának térképét ók készítették el. A 13,9 millió négyzetkilométeres délsarki földrész 50 %-kal nagyobb tusztráliánál és 30%-kal Európánál. Az Antarktisz csaknem egész felületét vastag jég borítja. A Keleti- Antarktisz jégburka hatalmas kupolát képez, amelynek legmagasabb része 4000 méterre emelkedik a tengerszint fölé. A Nyugat-Antarktisz számos helyén a hegycsúcsok áttörik a jeget és kiemelik fejüket a jég fölé. A Sentinel-csúcs 5200 méter magas. A szovjet, amerikai és angol expedíciók megállapították, hogy a jégréteg legnagyobb vastagsága 4200 méter. Sok helyen a jég sziklás alapja mélyebben fekszik a tenger szintjénél. A szovjet geológusok kimutatták, hogy az Antarktisz talpazata főleg gránitkövezetekből áll és vastagsága eléri a 30—40 kilométert. A többi földrész felépítése ugyancsak ehhez hasonló. A tudósok számításai szerint a jég formájában felhalmozott víz mennyisége a délsarki övezetben mintegy 30 millió köbkilométer. Ez azt jelenti, hogy a Föld összes édesvizének csaknek 80 %-a szilárd állapotban a délsarki övezetben van felhalmozódva. ÉGHAJLATI FURCSASÁGOK Az Antarktisz tartja a hideg időjárás világcsúcsát — 1960 augusztusában (vagyis a déli félteke telének közepén) a földrész belsejében fekvő „Vosztok“ szovjet kutatóállomáson mínusz 88,3 fokos hideget mértek. Az északi féltekén ilyen alacsony hőmérséklet nem fordul élő. Az északi hidegpóluson, Észak-Jakúciában mínusz 50 fok hideg a maximum. Még nagyobb az eltérés nyáron. Jakuciában az északi hidegpóluson, nyáron plusz 30 fokra emelkedik a levegő hőmérséklete. Az Antarktisz központi részén a „Vosztok“ állomáson a délsarki nyár hónapjaiban a legmagasabb hőmérséklet ugyancsak megközelíti a 30 fokot — csakhogy fagypont alatt! Az Antarktisz hidege képtelenségnek tűnik, ha meggondoljuk, hogy a nyár folyamán ez az övezet több sugárzási energiát kap a Naptól, mint az Egyenlítő vidéke az egész óv tartama alatt. Ezt a tényt a szovjet meteorológusok fedezték fel. Ezt bizonyítja egyébként az is, hogy az ember a déli sarkvidéken meglepően gyorsan lebarnul. A napsugarak viszont visszaverődnek a jég és hótakarő vakítóan fehér felületéről és a sugárzásnak az a része — mintegy 10 % —, amelyet a hő- és jégréteg elnyel, csak nagyon kis mértékben melegíti fel a jégfelületet és a levegőt. Még egy meteorológiai furcsaság: a déli sarkvidéken felhalmozott mérhetetlen mennyiségű víz (jég) ellenére, az Antarktisz a földkerekség legszárazabb vidékei közé tartozik. A csapadék mennyisége kisebb, mint a többi öt földrész bármelyikén. Különösen száraz az Antarktisz központi része, ahol kevesebb a csapadék, s a levegő páratartalma is kisebb, mint a Szaharában. A Föld legszárazabb övezete éppen az, ahol a legnagyobb vízmennyiség halmozódott fel. Ez a furcsaság egyébként érthető: a nagy hidegben rendkívüli kevés nedvesség párolog el, s ennek következtében csekély a felhőképződés. Ami pedig a hatodik földrész jégburkát illeti, valószínűleg hosszú évmilliók során alakult ki. Az antarktiszi VOSZTOK állomás tudományos dolgozói — oroszok, amerikaiak, franciák, csehszlovákok — szemléletesen bizonyítják, hogy a nemzetközi együttműködés gyümölcsöző. A természet kegyetlen játéka nem töri meg akaraterejüket, tanulmányozó, kutató lelkesedésüket. Képünk A. Omelcsenkó szovjet (balról) és J. Jacobs amerikai tudományos dolgozókat mutatja be laboratóriumi munka közepette. (Foto: ŐTK—TASZSZ) növény- és Állatvilág Jóllehet a délsarki földrész kötalpazatát csaknem teljesen jég borítja, a közetek egyes helyeken a felszínre bukkannak és úgynevezett „oázisokat" képeznek. A kő jóval több napsugárzást nyel el, mint a jég, jobban felmelegszik és felmelegíti a fölötte levő levegőt is. Az oázisokon kevésbé zord az éghajlat, tavak terülnek el, patakok csörgedeznek, nyáron a hőmérséklet plusz 10 fok fölé emelkedik és télen sem esik mínusz 30 fok alá. A geológiai kutatások kimutatták: sokmillió évvel ezelőtt gazdag növényvilág élt a déli sarkvidéken. De későbbi időkből is felfedeztek különböző fák maradványait, amelyek hasonlítottak a déli félteke most is élő fafajtáihoz. Embermagasságú pingvincsontvázak is kerültek napvilágra, amelyek azt bizonyítják, hogy a délsarki övezet jellegzetes madarai egykor jóval nagyobbak voltak, mint ma. Az Antarktisz nagyobb állatfajai között van öt fókafaj, két pingvinfaj, és 10 repülő madárfaj. Az Antarktisz levegőjében baktériumokat fedeztek fel, a déli sarktól 360 kilométerre fekvő Nansen-hegy közelében pedig zuzmókat találtak. AZ ANTARKTISZ JÖVÖJE Vajon milyen fejlődési lehetőségekkel kecsegtet ez az oly távoli földrész, az örök jég és hó birodalma. Mindenekelőtt, ami az éghajlati viszonyokat illeti, meg kell állapítanunk, hogy azok semmivel sem kedvezőtlenebbek a szovjet északi sarkvidéknél, vagy Grönland északi partvidékénél, ahol pedig jelentős emberi települések vannak. Az Antarktisz altalajában számos értékes ásvány rejlik. Végül: az Antarktisz eszményi repülőtér, amelynek jég- és hósíkságai kitűnő leszállási helyet biztosítanak még a legnehezebb repülőgépek számára is. Ezt a lehetőséget kézzelfoghatóan bebizonyította a szovjet repülők légiűtja a Szovjetunióból a déli sarkvidéki állomásig. Oj-Zéland kormánya is bejelentette, hogy légi járatokat létesít Oj-Zéland és McMurdo délsarki állomás között. Kétségtelen, hogy az Antarktisz fontos szerepet tölthet be a dél-amerikai országok — például Argentína, s az India, illetve Indonézia közötti légi összköttetés tekintetében. Szabad az út a békés együttműködés felé! Csak élni kell a lehetőségekkel. Papp M. , Gom baölőszerek A szerves hatóanyagú gombaölőszerek közül a mi viszonyaink között gyakorlati jelentősége van a Zineb típusú készítményeknek, amelyek a Novozir N-50, Novozir- N popras, esetleg a Novozir N néven kerülnek forgalomba. Legelterjedtebben használatos a Novozir N-50 Nagyon finom, szemcsenagyságú, könnyű fajsúlyú, bamássárgátói a barnáig terjedő színárnyalatú p&r. Vízben oldva szuszpenziót képez. Ilyen állapotban használatos permetezésre. Ugyanazon esetekben használjuk, mint a réz-tartalmú készítményeket és részben a kéntartalmú gombaölöszereket is helyettesítjük vele. Egyrészt nemzetgazdasági szempontból, másrészt hatásánál fogva előnyben részesítjük a réztartalmú készítményekkel szemben. Egyetlen esetben sem okoz perzseléseket a növény levelén, és nincs növekedést csökkentő hatása. A gyakorlatban használatos rovarölőszerekkel (a különböző DDT, HCH és foszfor-tartalmú vegyületekkel) a kén és a készen kapható réztartalmú készítményekkel, valamint a szerves fungicidekkel minden arányban keverhető. Az emberre, állatokra és a mellekre nem ártalmas és aránylag rövid a rávonatkozó karantén időszak is. A szeles és esős időt kivéve minden esetben, még erős napsütésben is permetezhetünk vele. A Novozir N —50-et 0,4 —0,6 százalékos töménységben használjuk, azaz 400—600 grammot oldunk mintegy 100 liter vízben. A lemért mennyiségű Novozir N —50-et ugyanolyan mennyiségű vízben kásaszerű keverékké alakítjuk, majd a kívánt koncentrációra hígítjuk. Rovarölőszerekkel kombinálva a rovarölőszerek oldószere gyanánt a Novozir N —50 szuspenzióját használhatjuk, míg gombaölőszerekkel kombinálva készítjük el a permeteket a koncentrációnak megfelelően és azokat keverjük, öntjük össze. Rasla 22. 8. Földm. A Novozir N —50 oldatával megelőző védekezést folytathatunk, vagy a betegség megjelenésekor permetezünk vele. Nagyon széleskörű a Novozir N—50 felhasználása a gyümölcsészetben. A alma varasodásával szemben 0,6 százalékosan permetezünk közvetlen a rügyfakadás után (amikor a rügyek egérfül nagyságúak), majd ezt kővetően 8 nappal. A harmadik permetezést közvetlen a virágzás előtt végezzük el ugyanilyen töménységű permettel. A virágzás után 0,5 százalékos oldattal permetezünk és a permetezést a szükség szerint megismételjük egymásutáni sorrendben 8—10 naponként úgy, hogy augusztus közepéig körülbelül hatszor permetezzünk. A késői varasodással szemben még ezután is permetezhetünk 0,5 százalékos oldattal, A körte varasodásával szemben a virágzás előtt. Szintén 0,6 százalékos oldattal végezzük el a permetezést. Elössör rügyfakadáskor, másodszor közvetlen virágzás előtt permetezzünk. A további permetezést virágzás után 0,5 százalékosan praktizáljuk a szükségnek megfelelően, illetve 2—3 hetes időközökben. A meggy levéllikasztó betegségét úgy szüntethetjük meg, hogy közvetlen a virágzás előtt 0,5 százalékos Novozir N —50 oldatával és amikor kezd pirosodni a meggy 0,6 százalékos oldatával permetezünk. A virágzás ideje alatt pedig ajánlatos a monília ellen 0,6 százalékos töménységű permettel védekezniük. A szilva rozsdásodásával szemben bevált a 0,6 százalékos töménységű permetezés június első felében elvégezve. Az őszibarackon igen gyakori levéllikasztó betegség ellen úgy védekezünk, hogy közvetlen a rügyfakadás előtt 2 százalékos bordóilével, a virágzás után pedig, amikor a betegség első jeleivel találkozunk, 0,5 százalékos Novozir N —50-nel permetezünk. A kajszibarack levéllikasztó betegsége ellen a virágzást megelőzően és a virágzás után a szükségnek megfelelően 0,6 százalékos töménységű oldattal permetezünk, míg a moníliával szemben a virágzás előtti permetezésen kívül ajánlatos a virágzás ideje alatt ugyanilyen töménységben elvégezni az említett műveletet. SZK Miniatűr betongyártó üzem A szovjet ipar SZ—632 típusú vontatható, kisméretű betonkeverő egységével egy óra alatt öt köbméter betont lehet előállítani. A betonkeverő egység bárhová könnyen elvontatható. A téglarakodás gépesítése A préselt téglák leszedése a présgépről és továbbítása igen nehéz fizikai munka. A Szovjetunióban, a ljubereeí szilikáttéglagyárban olyan automatát szerkesztettek, amely elvégzi a téglarakodást. Üj típusú folyami teherhajó A Komáromi Steiner Gábor Hajógyárban új típusú. 2000 tonna vízkiszorítású folyami fehérhajókat gyártanak. A Duhán közlekedő automatizált hajóknak mindössze 12 főnyi kezelőszemélyzetük lesz. Az első ilyen hajót az év véaén boesátiák vízre. Automatizált siló Egy svájci cég teljesen automatizált silót szerkesztett. Igen jó teljesítményű gépi berendezése révén a £iló gazdaságossága nagyfokú: kezeléséhez mindössze 1—2 ember szükséges. Kapacitása 3000 tonna; további cellablokkok hozzáépítésével ez 12 000 tonnára emelhető; felvevőképessége óránként 60 tonna. Milyen munkát *»■ végezzünk el fejés előtt? A tehénistállót tekintsük higiénikus termelőhelynek. A rendnek, tisztaságnak szenteljünk nagy figyelmet, különösen a fejés előtt. Mindenekelőtt az éjszaka folyamán keletkezett bűzt friss levegővel cseréljük fel. Eltávolítjuk az ürüléket, takarmányhulladékot, felseperjük a folyosókat. Nagy kihágást követünk el a tejtermelés higiéniájával szemben, ha a fejest a takarmányhulladékok eltakarítása nélkül kezdjük meg. Ha bekapcsoljuk a fejőgépeket, s csak azután távolltjuk el a trágyát, Ugyancsak helytelenül cselekszünk. Ezáltal meghosszabbodik a fejési idő, s a tej átveszi a trágya, vagy takarmányszagot. Hasonlóképp a fejés előtti almozás sem ajánlatos, mert a felvert por beszennyezi a tejet. Fejés előtt langyos vízzel mossuk le a tehenek végtagjain, lágyékán levő bélsárt, s egyéb szennyezettséget. A fejés alatt csend uralkodjék, a teheneket semmi ne zavarja. Akadályozzuk meg ilyenkor .dcgen személyek belépését, gyerekek szaladgálását, kiabálását., gátoljunk meg mindennemű zajt Mikor és hogyan »tisztogassuk a teheneket? A tehenek nagyon piszkos testrészeit szalmacsutakkal letöröljük, majd langyos vízzel lemossuk. Nagyobb JÓ Miként szervezzük meg •“®»az istállók rendszeres tisztogatását? A szokásos napi rendtartáson kívül szükséges havonta egyszer az istállók alapos kitisztítása, fertőtlenítése, leginkább akkor, amikor a tehenek a legelőn vagy kifutóban vannak. A jászlak, s az istálló kitakarítása után az önitatók tisztogatása, majd az etetötér, fekvőhely, s a trágyalé- 1 csatorna leöblögetése következik. A lemosás után a fekvőhelyeket és ta: karmányfolyosókat chloramin, vagy | kreolin fertőtlenítő oldattal öblítjük le. A havi fertőtlenítés az istállót mentesíti a betegségokozó csiráktól, amelyek nagyobb tömegben a nemi szervek megbetegedését .okozhatják, esetleg tőgygyulladást idézhetnek elő. Természetesen, a havi • tisztogatás nemcsak az istállóra vonatkozik. Az ajtók, ablakok lemosása után a fejők a tejházat, takarmánykonyhát, raktár-helyiséget is rendbeteszik. Ezzel egyidőben rendet teremtenek az istállók környékén is. Jó megoldás, ha az istálló környékét felosztjuk bizonyos szakaszokra, s az istállókban dolgozók gondjaira bízzuk az állandó felügyeletet. Alkalmazható-e '»az istállóban is a hatnapos munkahét? A fejők naponta ismétlődő munkája megerőltető, vasár- és ünnepnap sem képez kivételt. Lényeges könnyítést jelenthet az úgynevezett felváltó fejők beiktatása. Hat állandó fejőre egy helyettesítő esik, aki naponta másmás fejőt vált fel. Az ilyen váltás mellett a fejő minden hetedik napja szabad. A felváltó fejők száma az istállók nagysága és személyzete szerint igazodik, eszerint némely istállóban mifw den hatodik, másutt minden nyolcadik nap szabad. A helyettesítő legyen mindig a legtapasztaltabb fejő. A felváltó fejőt ajánlatos anyagi előnyben részesíteni, ami annyit jelent, hogy a helyettesítő fizetése legyen 5 Százalékkal nagyobb, mint a többi fejőé. Hasonló váltás bevezetése szükséges a takarmányozóknál is, hogy 7—10 naponként szabadjuk legyen. méretű lemosást, • különösen gumicsőből engedett hideg vízzel, teljesen feleslegesnek tartjuk, mert a bőrt jelentősen lehűti, a tehén egészségére ártalmas. Ezenfelül az istállóban tű! sok párát idéz elő. A hideg vízzel történő tehénmosás kedvezőtlenül hat a gondozókra is, akik idő múltával reumatikus fájdalmakat észlelnek. Legfőbb súlyt a rendszeres lekefélésre helyezzük. Legjobb a reggeli fejés után ezt a műveletet elvégezni. A tehén farkát hetente legalább kétszer mossuk le meleg vízzel. De célszerűbb a tehenek szennyeződését elegendő almozással megelőzni. Az egyes istállókban bevezetett napos-szolgálat (ezt éjszaka az éjjeliőr végzi) ugyancsak előnyős. A bélsár rendszeres összegyűjtésével elkerülhető, hogy az állat belefeküdjön. Jó szolgálatot tesz a kézi, vagy villanyerővel működő fedett szennyvízlevezető csatorna is. Ez a csatorna az etetés ideje alatt lezárul. Ügyesen oldották meg saját erejükből a fedett szennyvízlevezető csatorna építését a rychnovi járás slatinai szövetkezetében. 1964. augusztus 26.
