Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-08-23 / 68. szám
Ä gabona CCC-vei való kezelése Forradalmasítja-e az új vegyianyag a mezőgazdaságot? Néhány héttel ezelőtt érdekes hír érkezett Géniből, mely nagy figyelmet keltett az egész világon a mezőgazdasági szakemberek körében. Egy kutató-csoportnak bizonyos vegyi anyag segítségével sikerült egy érdekes újítást bevezetnie a növénytermesztésbe. A kísérletek tanúsították, hogy ennek az anyagnak a segítségével a növények még a szélsőségesen rossz körülményeket is nemcsak kiállják, hanem le is győzik. A hozam emelésének új, szinte forradalmi lehetőségei nyíltak meg ezzel az új módszerrel. Az osztrák „Volkstimme“ munkatársa az új felfedezéssel kapcsolatban felkereste dr. H. Mayr professzort, aki résztvett ennek a tanulmányi csoportnak a munkájában és megkérte öt, hogy nyilatkozzék az új termesztési eljárás lényegéről és előnyeiről. A professzor válaszát az alábbiakban kivonatosan közöljük. A nitrogéngyárakban már évek óta azon törik a fejüket, hogy miképpen lehetne a gabonatermesztésben a hozam felső határát elérni anélkül, hogy a gabona megdőlése bekövetkeznék. Tolbert amerikai kutató még 1939-ben egy cikket tett közzé a Chlorcholinchloridnak a növények növekedésére kifejtett hatásáról, amelyben leírta, hogy a növények CCC-vel történő kezelése következtében rövidebb szárat (szalmát) fejlesztenek, amely azonban erősebb és ellenállóképesebb. A CCC-vel Ausztriában is megkezdték a kísérleteket és elsősorban a búzánál alkalmazták. Néhány évi kutatómunka után ma ott tartunk, — jelentette ki Mayr professzor —, hogy elmondhatjuk, a CCC segítségével a megdőlést meg lehet akadályozni és ezzel a termést fokozni. A CCC hatására a szalma alsó része megvastagodott és így ellenállóbb lett az eső és a szél hatásával szemben, mint a CCC-vel nem kezelt gabona. A professzor rendelkezésére álló adatok szerint némely évben a megdőlés 50 %-kal csökkentette a búza hozamát, de még kedvező években is 10—20 °/ö-ot tett ki a megdőlés-okozta veszteség. Ez azonban csak egyik oldala az éremnek. A másik sem kisebb jelentőségű. Az osztrák mezőgazdaság képes az ország lakosságának teljes szükségletét biztosítani. Ennek ellenére mégis nehézségek merülnek fej a gabonaellátás terén, nemcsak a mennyiség, de a minőség szempontjából is. Ennek oka újból a megdőlés. Az utóbbi években ugyanis mindinkább meggyőződtek a műtrágyák használatának jelentőségéről, de a mennyiség emelése korlátokba ütközött. Nem lehet ugyanis tetszés szerinti mennyiségű nitrogént adni a földnek, mert bizonyos nagyságú adagolásnál a termés ugyan nagyobb, de nehezebb is lesz, és a gabona megdől. Ez nem is lenne probléma egy olyan búzafajtánál, amely túlzott műtrágyázás nélkül is a legnagyobb hozamot adja. De az Ausztriában használt búzafajtáknál még nem érték el a termőképesség határát és ezek nagyrészt még elbírják a nagyobb menynyiségű műtrágyát. Itt azonban újra bezárul a kör és megint előtérbe lép a CCC. A CCC adagolása ugyanis nemcsak a szalmát rövidíti meg, de lehetővé teszi a műtrágya adagjának emelését is. Kísérletek bizonyítják, hogy a CCC használatánál olyan bőven lehet műtrágyát adagolni, amilyen mennyiség a CCC nélkül a gabona megdőlését idézné elő. Felmerül azonban a kérdés: menynyibe kerül a CCC és kifizetődő-e a használata. Az eddigi kísérletek döntően bebizonyították, hogy kifizetődő. Az új vegyi anyagot a korai növeke-1 dés stádiumában használják, amikor, Budapest idei eseménye: a mezőgazdasági kiállítás Budapesten, a Mezőgazdasági Kiállítás területén a napokban sajtótájékoztatót tartott Keserű János, a földművelésügyi miniszter helyettese. Nagyszámú újságíró körében ismertette: milyen is lesz a 65. — a felszabadulás óta a tizedik — magyar mezőgazdasági kiállítás Lényegbevágó kérdés ez, hiszen bel- és külföldön egyaránt nagy érdeklődést tanúsítanak a kiállítás iránt. Aki a 33 hektáros területen most körültekint építkezést, útjavítást, parkosítást, szállítókocsikat, gépeket lát, s nem igen tudja elképzelni: milyen lesz ez a terület augusztus 28-án, a kiállítás megnyitásakor. A Kiállítási Iroda dolgozói azonban már tudják, hogy a mostani, minden eddigi kiállításnál szebb, tanulságosabb, gazdagabb lesz. Az egész kiállításra jellemző, hogy nem egyes állatok, növények bemutatóját szemlélheti majd a látogató, hanem a mezőgazdaság különböző ágazatainak egészét. A szántóföldi növénytermesztés bemutatóinál például láthatja a közönség egy sereg gazdaság 417 gyönyörű termésének mintáját, s egyúttal a talajtérképezés, a homok és szikjavítás, a kártevők elleni védekezés, az őszi és tavaszi telepítésű lucerna és a háromszakaszos takarmánytermesztés módszereivel is megismerkedhet. A kertészeti kiállítás lényegesen nagyobb lesz, mint a korábbiak: 4 pavilonban láthatják a vendégek a legszebb termékeket, azonkívül a termőkaros és a sövényrendszerű gyümölcstermesztéssel, valamint a kertészet gépeivel is megismerkedhetnek. A kertészeti kiállítás keretében háromféle házikerttípust: az üdülők, a városi lakóházak és a falusi házak körüli kertek mintáit találják. Az 1962. évi Mezőgazdasági Kiállításon 8 állattenyésztési technológiai berendezéssel ismerkedhettek meg a látogatók, az idein tizenkettővel. Találnak most a kiállítás területén — 42 borjúval — itatásos borjűnevelőt, 50 növendékmarhával — növendékistállót, vákuumberendezéssel ellátott, tehénistállót, 3000 literes tejházat, sertésfiaztatót és hizlaldát. A baromfitenyésztési kiállítás is lényegesen gazdagabb, komplexebb lesz a korábbinál. A tojásos keltetéstől a csibék szekszálásán keresztül egészen a tojóházig minden fázist egymással öszszefüggésben szemlélhetnek a látogatók. A csibenevelőben 3200 négyhetes Nick-Chick csirkét, az utónevelőben 3000 tizenöthetes állatot láthatnak. Megismerkedhetnek a nagyüzemi lűd- és tyúktartás tudnivalóival. Működés közben láthatják a 2400 férőhelyes mélyalmos és 4600 tojót befogadó,, angol importból származó ketreces tyúktartás berendezéseit. A szekszálást, a nemek szerinti elkülönítés módját, japán szakemberek mutatják be. Érdeklődésre tarthat számot a gépjavítás és karbantartási bemutató, a termelőszövetkezeteknek ajánlott gépjavító műhely, a mintairoda, a gépkönyvelö központ, a csomagolástechnológiai bemutató. A nemzetközi bemutató fő jellemzője, hogy a KGST országok közös pavilonban, illetve szabad téren, szakágazati csoportosításban mutatják be gépeiket, műszereiket és takarmányaikat, takarmányozási rendszereiket. 14 nyugati cég is résztvesz a kiállításon: sertés-, baromfi-tartási eszközeivel, borászati felszereléseivel, terményosztályozóival, csomagolóival. A kiállítás augusztus 28-tól szeptember 20-ig tart. Megnyitása előtt rendezik meg a IV. Budapesti borversenyt. A kiállítás idején nemzetközi könyv- és folyóirat, — valamint borcímke kiállítás lesz. Szeptember 14-e és 15-e között szakmai hetet rendeznek, előadásaikra a Földművelésügyi Minisztérium vezetői által tartott konzultációra 20—22 ezer szakembert hívnak meg. E napokban a kiállítást a nagyközönség csak délután 2 óra után tekintheti meg. A kiállítás idején tartják meg az európai ifjúsági lovasversenyt, a magyar lovas bajnokságokat, a nemzetközi borversenyt. Az idei kiállítás nemcsak tanulságosnak, hanem nagyon érdekesnek, szórakoztatónak is ígérkezik. A vendéglátóipar különösen készülődik az eseményre. A szabadtéri színpadon látványos előadások, a lovaspályán bemutatók, továbbá divatbemutatók, tárgysorsjátékok szórakoztatják a vendégeket. Látható lesz a kiállításon 500 kilón felüli hízott sertés, óriásharcsa és sok érdekesség. Mindenekelőtt a szocialista mezőgazdaság utóbbi kétéves fejlődésének eredményei figyelhetők meg művészi elrendezésben, kellemes környezetben, ahová sok tanulni és szórakozni vágyó vendéget várunk. Gonda Irén agrármérnök, (.Budapest) A szaktudás eredménye Amikor Kelemen Ferenc 10 évvel ezelőtt elhagyta áz iskola padjait, nagy lelkesedéssel érdeklődött a mezőgazdasági munkák iránt. Ezzel magyarázható, hogy az iskolából mindjárt a Dólai Állami Gazdaságba került. Itt legnagyobb érdeklődést a méhészet iránt tanúsított. Az állami gazdaság vezetősége ezt látva, egyéves gyakorlat után a tudnivágyó fiút kétéves méhészeti iskolába küldte Llptovsky Hrádokra. Visszatérte után Kelemen Ferenc átvette a méhészet vezetését, amelyről már mindenki lemondóan nyilatkozott. Az ifjú szakember erős akarattal, minden erejét latbavetve dolgozott. Munkája nemsokára nem várt eredményt hozott. Bátor, kezdeményező és a nehézségek elöl meg nem hátráló magatartása kivívta munkatársai elismerését, s most a gazdaság legjobb dolgozójának tartják. Hogy miért? A válasz: sikereiért . Mindezzel részletesebben is érdemes foglalkozni. Az elmúlt, évben például 154 %-ra teljesítette egészévi tervét, viszont ebben az évben a félévi tervet már 160 °/'o-ra, s bízik abban, hogy az év végi teljesítménye még ennél is jobb lesz. Az átteleltetési arány szintén a méhész jó munkáját dicséri. Az átteleltetés minden évben veszteségmentes. Az anyanevelés terén is számottevő sikereket ér el. A méhállomány 50 %-át minden évben új anyával látja el, ezenkívül más méhészek részére is nevel anyát. Kelemen Ferenc mun. kakedve szinte határtalan. Az idénymunka alatt rendszerint a növénytermesztő csoportnak is segít. Ugyanakkor a méhészetben is elvégzi teendőit, ami 110 méhcsalád mellett nem egyszerű feladat. Munkájának elismeréséül a közép-szlovákiai kerület „A kerület legjobb méhésze“ című diplomával jutalmazta, s a körzeti felügyelői tisztséggel bízták meg. Azóta a fiatal méhész sok méhészetet meglátogatott, előadásokat tartott és szaktanácsokkal szolgált az érdeklődőknek. Ajnácskői Molnár Gyula Mit kell tudnunk a kinológiáról A görög eredetű „kinológia“ szó a kutyaismeret és az ebtenyésztés tudományos elnevezése. Szűkebb értelemben a vadászkutyák tenyésztésének, keresztezésének és idomításának fogalmát értjük alatta. Eredetileg a Prágában székelő ebtenyésztő egyesület csak a cseh és a morva országrészekre terjesztette ki hatáskörét. Mielőtt Szlovákiában hasonló egyesület alakítására került volna sor, megvalósították Csehszlovákia területi átrendezését. Ezzel egyidejűleg megegyezés jött létre a Csehszlovák Vadászszövetség prágai központi bizottsága és a Bratislavában működő szlovákiai bizottság között s a két szervezet egyesült. Azóta tehát a prágai központ illetékes a köztársaság egész területe számára. Jóllehet Bratislavában is működnek egyes vadászkutyafajták tenyésztésére szolgáló egyesületek, 1961 óta egységes leszármazási törzskönyvezést vezettek be Prágában valamennyi tenyészkutya részére. A tenyésztők kötelesek a megfelelő ebtenyésztő egyesület tagjaivá válni. Tenyésztő fogalma alatt azt a nősténykutya-tulajdonost kell érteni, aki kutyakölykök nevelését űzi. A Csehszlovák Vadászszövetség tagjai nem tartoznak járulékot fizetni az ebtenyésztő egyesületnek és egyszerre több ilyen egyesületnek is tagjai lehetnek. Az ebtenyésztő egyesületek tevékenysége a vadászkutya-tenyésztés fellendítését ■ célozza Ennek érdekében mindenekelőtt alkalmas egyedeket válogatnak ki, amelyeket azután a legújabb örökléstani ismeretek felhasználásával párosítanak. Rendszeresen figyelemmel kísérik a tenyészeteket, időközönként elövezetik a tenyészállatokat, versenyeket és kiállításokat rendeznek. Idegen egyedek behozatalával vérfelfrissítésre törekednek, hogy megakadályozzák a kutyák elkorcsosodását és nem kívánatos tulajdonságaik öröklődését. Az ebtenyésztő egyesületek továbbá gondoskodnak a tagok kinológiai ismereteinek elmélyítéséről. Egyidejűleg űj kádereket képeznek a szakértők, döntöbírák és egyesületi funkcionáriusok utánpótlására. Az ebtenyésztő egyesületek a Csehszlovákiai Vadászok Szövetségének hozzájárulásával kerületi vagy körzeti fiókegyesületeket alakíthatnak, ahol feltételezhető azok életképessége és a kellő taglétszám. K. E. Valamikor kértek, most adnak A Spisská Stará Ves-i járásban a szokott takarmány mennyiségnek alig egyharmadát gyűjtik be idén földműveseink. Spisská Magúra határában a hosszan tartó aszály megtette a magáét. A podolineci erdőüzemhez tartozó Cerveny Klástor körzetében, ahol eddig minden évben állami alapból kapták a szénát a lovas fogatok fenntartására, most kötelezettséget vállaltak a dolgozók. A mostoha helyzetre való tekintettel elhatározták, hogy a növényápolási munkák keretében elegendő szénakészletet biztosítanak nemcsak saját állataik számára, hanem további 20—30 mázsát szállítanak egyéb üzemeknek. Vállalásukat ezekben a napokban teljesítették. Mária Nedorosáková haligovcei munkacsoportja, amely a szocialista munkabrigád címért versenyez, az utolsó szál szénát Is behordta a Magurán túli erdőkből. Ugyancsak 15 mázsa szálastakarmányt biztosították a vadállomány számára. Ján Kupcel erdökörzeti vezető, a lelkiismeretes gazda az idén fokozott figyelmet fordít a takarmány begyűjtésére. Arra törekszik, hogy egyes cserjék eltávolításával legalább kisebb erdei réteket tárjon fel. Ezeknek gondozásával, feljavító trágyázásával minden évben tekintélyes mennyiségű és kitűnő minőségű erdei szénát akar biztosítani. Kép és szöveg: F. Sivák A viaszmoly kártétele Vannak méhészetek, amelyekben rengeteg viasz megy veszendőbe a viaszmolyok pusztítása miatt. A molyok kártétele azonban más téren is mutatkozik. A fiasításban szintén komoly károkat okozhatnak. A moly hernyója a befiasított lépek közfalába fúródik és ott fejlődik. Valóságos alagutakat fúr a kétoldali fiasítás között. Eközben megsérti, hálójával beszövi a fejlődő bábokat. Ezek elpusztulnak vagy életképtelenné válnak. Az elpusztult bábokat a méhek nem födik be, hanem a viaszfödelet a bábot tartalmazó sejt fölött köröskörül felmagasítják. A nyílásokban az elpusztult bábok fehér, kékes, később megfeketedett feje látható. A bábok veszítenek térfogatukból, ezért a lép forgatásakor ide-oda mozognak a sejtben. A méhészek zöme nem is tudja, hogy a fiasítás ilyen természetű pusztulását a viaszmoly okozza, ezért tanácstalanul állnak e jelenség láttán. Mi okozza a viaszmoly nagymérvű pusztítását? Leginkább az öreg lépeknek és a tisztaság hiányának a következménye. Ebből önként adódik a védekezés módja is: a leggondosabban ügyeljünk a tisztaságra méhészetünkben. Minden családnak csak annyi lépet adjunk, amennyit rendesen tud gondozni. A tartaléklépeket tavasztól őszig kéthetenként kénezzük. Népes családokat kell tartani és a kaptárból a szemetet, hulladékot szükség szerint kitakarítani. Erre felső kijárós kaptárban is rendszerint évente csak egyszer, tavasszal van szükség. Később az egészséges, népes családok maguk is gondoskodnak lakásuk kellő tisztántartásáról. Legfeljebb a kaptár egyik-másik sarkából kell vizsgálatkor az összegyűlt szemetet (por, viaszpikkelyek, virágpor) kitakarítani. A fészek tisztántartását azonban nagyon megnehezíti az, ha az alsó keretlécek és a fenék között 10 mmnél nagyobb a hézag. Igen fontos az öreg molytanyául szolgáló lépek minél előbbi kiselejtezése. A megtámadott lépekből a hernyókat időnkénti kopogtatással Űzzük ki és pusztítsuk el. Az öreg lépeket helyezzük a fészek szélére és a fiasítás kikelése után selejtezzük ki. Az öreg sejtek selejtezésének üteme azonban csak akkor lehet kielégítő, ha elegendő új lépet építettünk. így kapcsolódik egybe az építtetés, és a viaszmoly elleni küzdelem. 1964. augusztus 23. a növény csak 15 cm magas és hektáronként 4 kg-ot kevernek a'műtrágyába. Az osztrák vegyipar már a közeljövőben, a következő években, biztosítani tudja a szükséges mennyiséget. Meg kell jegyezni azonban, hogy az említett eredményeket mindeddig csak a búzánál sikerült elérni. A többi gabona és növényfajtákkal végzett kísérletek még nem hoztak pozitív eredményt. Az újságíró végül megkérdezte a professzort, hogy vajon a CCC nem visz-e az emberi szervezetre ártalmas anyagot a gabonába A vizsgálatok azt bizonyítják, — jelentette ki Mayr professzor, — bogy a CCC-t nem lehet kimutatni sem a gabonaszemben, sem pedig a kenyérben. Az anyag toxikus hatása megfelel a többi használt vegyszerek hatásának. A talaj gyorsan felveszi és néhány hónap múlva már a nyomát sem lehet kimutatni. Érdekes azonban, hogy a szakemberek ezt a módszert magtermesztésnél nem javasolják. Dr. Mayr beszélt a fenntartásokról is, amit egyes növénybiológusok felvetettek. Ezek a szakemberek azon az állásponton vannak, hogy a természet háztartásának rendjét nem szabad megzavarni és minden mesterséges anyag adagolása rövidebb vagy hoszszabb idő után káros lehet az emberi szervezetre. Mindenki tudja, hogy a mosatlan gyümölcsnek, mely permetezés útján vegyi anyagokkal jutott érintkezésbe, ártalmas hatása lehet, ha közben azt le nem mosta az eső. Ez azonban a CCC esetében nem jöhet szóba, mivel a búzaszem nem kerül közvetlenül érintkezésbe a CCC-vel. Ezek a szakemberek azonban azt is állítják, hogy nem tudható az, hogy a CCC milyen anyagokat semmisíthet meg a termésben, amelyeknek hiánya szintén káros lehet az emberi szervezetre. Ezek minden esetre komoly kérdések és éppen ezért további kísérleteket folytatnak abban az irányban, hogy a CCC ilyen hatását is kikutassák. Egy azonban bizonyos; az eddigi dsérletek a CCC használata mellett szólnak. p. E.
