Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-08-12 / 65. szám
A tarlóhere értékesítésének módjai A védőnövény lekerülése után a tarlóhere csakhamar megerősödik és kedvező időjárás esetén már az első év őszén egy-két kaszálást vagy legelőt szolgáltat. A tarlóhere megfelelő hasznosításával lényegesen hozzájárulhatunk állatállományunk takarmánnyal való jobb ellátásához, megkésett, hibás felhasználásuk azonban jelentékeny károkat okozhat. Vizsgáljuk meg ezért az egyes pillangós takarmánynövények értékesítésének legmegfelelőbb módját. A lucerna. A takarónövénnyel telepített lucerna a vetés évében egy, néha két kaszálást ad. A téli szálastakarmányszükséglet fedezésére a lucerna zöldtermését lehetőleg szárítással, vagy silózással tartósítsuk. Zölden etetve, különösen a buja, a fiatalon levágott, a harmatos és levágás után bemelegedett lucerna, puffaszt. A felfúvódás veszélye csökkenthető szalma, csalamádé stb. hozzákeverésével A lucerna utolsó kaszálását szeptember végén helyesebb végezni, úgyhogy 6—8 cm-es tarló maradjon. így a tél fagya kevesebb kárt tesz benne. Ha az utolsó kaszálással megkésnénk, akkor még magasabb tarlót hagyjunk. Vöröshore. A tarlóhere kaszálásával ne siessünk. Lehetőleg várjuk be a teljes virágzását, hogy a tövek jól megerősödjenek. Szénának rendszerint szeptember folyamán vághatjuk, de kedvező időjárás esetén szeptember végére magot is foghatunk a szúzheréről. A vörösherét elsősorban szénának használjuk. Zöldtakarmánynak már bimbózás kezdetén vághatjuk. Puffasztó hatású zöldtakarmány, a kérődzőkkel csak fonnyasztva etessük és utána néhány óra múltán itassunk. Az első évben ne legeltessük mert a legeltetés rontja tavaszi sarjadzását. K o r c s h e r e. Az árpa vagy zab tarlónövénnyel vetett korcshere egy tarlókaszálást ad. A védőnövény lekerülte után ne siessünk kaszálásával és ha lehet várjuk meg az általános virágzását. A zsenge korcshere nem bírja a legeltetést, ezért helyesebb szénának megszárítani, vagy zölden kaszálni. Zölden könynyen okoz felfúvódást, ezért tavaszi szalmák szecskájával keverten etessük. Fehérhere. Virágzás elején kaszáljuk vagy legeltetjük. Legeltetését szeptember második felében kezdhetjük meg, de október elejénél tovább ne legeltessük. A1 fehérhere legeltetése előtt ajánlatos etetni az állatokat, hogy a felfúvódást elkerüljük. Bíborhere. A bíborherét már bimbózásának elején kezdjük kaszálni és így folytatjuk, hogy javavirágzásig zölden feltakarmányozhassuk. Száraz szénáját szőrözöttsége miatt ugyanis az állatok nem szívesen eszik. Szénája legfeljebb csak lovakkal etethető. A zöld etetésből kimaradt bíborherét ezért célszerű magtermesztésre meghagyni vagy silózni. tása után az első évben egy kaszálást ad. Zölden bimbózás előtt vágjuk. Ilyenkor úgy táplál, mint a lucerna; ezután rohamosan fásodik, keseredik és inkább silózásra való; Szénát ritkán készítenek belőle, mert ilyenkor kórós és magas kumarin tartalma miatt az állatok nem szeretik. Szénának virágzás előtt vágjuk, amikor elég tömeget ad de szára még nem fásodott. Szénáját legcélszerűbb takarmányszalmával vagy réti sarjúszénával rétegezve kazalozni, miáltal ízletessége erősen javul. A somkóró legeltetése bizonyos elővigyázatot kíván. Csakis száraz időben szabad a somkőrót legeltetni, sohasem harmattal vagy eső után. Szarvaske rep. A vetés évében rendszerint virágzik is. Egy kaszálást és utána jó legelőt ad. Zöldtakarmánynak virágzás előtt kaszáljuk, mert virágzáskor keserű íze fokozódik. Zölden azonban ritkán kerül felhasználásra, ugyanis ilyenkor keserű az íze és székrekedést okoz. Az állatok nem szívesen eszik. Szénának teljes virágzásban kaszáljuk. Szénájának táplálőértéke a közepes minőségű vöröshere szénájához hasonló. A tarlóhere sikeres tartósítását, illetve felhasználását — szárítását, silózását vagy legeltetését — a következő szabályok figyelembe vételével végezzük. SZÉNAKÉSZlTÉS A herefélék legáltalánosabb tartósítási módja a szénakészítés (szárítás). A szárítás lényege az, hogy a nedvdús zöldtakarmányok víztartalmát 15—20 %-ra csökkentjük és ezzel azokat tartósítjuk. Nálunk több helyen még mindig renden szárítják a szénát, ami nagy tápanyagveszteséggel jár. Még kedvező időjárás esetén is a keményítőérték 40 százaléka, az emészthető fehérje 30 °/o-a megy veszendőbe. A renden szárított szénakészítés hátránya, hogy a herefélék levélzete gyorsan, a szár pedig lassan szárad, hosszabb ideig veszélyezteti az időjárás, sok a levélpergés. Csapadékosabb vidékeken és egyes herefélék — vöröshere, baltacím, szarvas, kerep stb. — levéipergésének megelőzése érdekében minél kevesebb bolygatással — lehetőleg nyárson vagy szárítőállványon — történjék a szénaszárítás. Á kaszált pillangós növényt ne rakjuk azonnal a nyársakra, mert könnyen megpenészedhet, hanem egy-két napig a renden hagyjuk fonnyadni. A takarmány kb. két hétig maradjon a szárítóállványokon, ezután behordjuk és tároljuk. A mesterséges szénaszárílás (hideg és meleg levegővel történő szárítás) a fentieknél — ma már számos mezőgazdasági üzemben alkalmazott — tökéletesebb eljárás. Ezzel a tápanyagveszteséget 5— 10 %-ra csökkenthetjük. Az így szárított, fiatalon vágott lucerna szénája megközelíti a korpa takarmányértékét. Baltacím. A vetés évében csak kedvező időben ad kaszálható termést. Zöldtakarmánynak is felhasználható, de általában szénát készítenek belőle. Szénának a javavirágzás kezdetén kaszáljuk. Az első évben ne legeltessük, mert a még gyenge tövek levágva a tél folyamán elpusztulnak. Somkóró. A védőnövény betakaríSILÖZÄS Ha a szénakészítés idején tartósan esős az időjárás, a széna megromlásának megelőzésére ajánlatos a silózás. A herefélék cukorban szegények, ezért azok közé cukorban gazdag takarmányokat — silókukorica, kukorica-csalamádé, leveles cukorrépafej — keverünk, vagy pedig az erjedés elősegítésére használunk. A melaszt 1:1 arányban tiszta vízzel hígítjuk s 100 kg silóanyagra 4—5 liter ilyen oldatot juttatunk. A silóanyag minden 20— 25 cm-es rétegét megöntözzük az oldattal. A herefélék silózására használhatunk még hangyasav-tartalmú Silosilt, melyet 1:20 arányban vízzel keverünk. Ebből az oldatból 100 kg silőanyagra 3—3,5 litert adagolunk. Az oldattal minden 20—30 cm-es silóréteget meglocsolunk. A szódapirokénszulfát porát tiszta vízben feloldjuk, mégpedig 10 liter vízhez 2 kg-ot adagolunk belőle. 100 kg silóra 3—3,5 liter oldatot számítunk. S ezzel az oldattal locsoljuk a hereféléket 10—20 cm-es rétegenként. Végül a sllózást végezhetjük kénsavnak és sósavnak az oldatával. 100 liter oldat állhat mintegy 86 liter vízből, 12 liter 34 %-os sósavból és 2 liter 96 %-os kénsavból. Az oldatot úgy készítjük, hogy a fahordóban a szükséges vízmennyiséghez 10—15 perces keverés közben óvatosan beleöntjük a kénsavat, majd a sósavat öntjük 20—25 % percig tartó keverés közben a hordóba. Ebből az oldatból 100 kg silóanyagra 6—7 litert adagolunk 15—20 cm-es rétegenként. Ezt a műveletet öntözőrózsás kannával vagy permetezőgéppel végezzük. A savtartalmú vegyszerek készítésénél az öntözéskor védőruhát (gumicsizma, gumikesztyű, gumikötény) és szemüveget használunk. LEGELTETÉS Megfelelő körülmények között a jószágot ősz felé a heréseken legeltethetjük; a bíborhere és somkóró megnőtt, de le nem kaszálható tarlóját is legeltetéssel értékesíthetjük. A herefélék legeltetésénél azonban nagyon ügyeljünk arra, hogy az állatok ne rágják le tövig a növényt. A szarvasmarhára különösen vigyázzunk, hogy egy-egy helyen az állatok ne sokáig álljanak, nehogy a hirtelen legelt tarlóhere felfúvódást okozzon. Ezért a pillangós legelőket óvatosan, harmat felszáradás után, gyors áthajtással, félig telegyomrú állatokkal és rövid ideig legeltessük. Ha az említett szárítási, silózási és legeltetési eljárásokat a gyakorlatban is jó eredménnyel alkalmazzuk, úgy az időjárástól függetlenül lehetővé válik a tarlóhere gyors és legkevesebb veszteséggel járó értékesítése. így a téli időszakra — a legeltetéstől eltekintve — kiegyenlített takarmánybázist biztosíthatunk állataink számára. B a r t h a Béla, okleveles gazda Bor-szerelvények Jugoszlávia az elmúlt évben 2,3 milliárd deviza dinár értékű bort szállított külföldre. Ezt a mennyiséget 100, egyenként 50 vagonból álló vonatszerelvény képes elszállítani. Jugoszlávia legnagyobb borvásárlói, Len. gyelország, a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia. Ikrek egy tojásból A Német Demokratikus Köztársaság Geisleden községének szövetkezetében két liba kelt egy tojásból. Mindkét liba él, normális fejlettségű, csak valamivel kisebb, mint társaik. Az ikres-tojás rendes nagyságú volt. 1964. augusztus 12.
