Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-08-12 / 65. szám

Otthonunk élő dísze a virág A VÁGOTT VIRÁG tartóssága sok tényezőtől függ. A faj, a fajta vagy akár a változat élettartama sem egy­forma. A virágok leszedésének ideje erő­sen befolyásolja tartósságukat. Soha­se vágjuk le a virágot tűző napsütés­ben, mert ilyenkor a levelek fokozott párolgása a virágtól is könnyen sok nedvességet von el, s ez természete­sen károsan befolyásolja tartósságát. A virágszedés legjobb ideje alkonyat, de még inkább a kora reggeli órák. Az éjszakai hűvösebb, párásabb leve­gőben a virágok vízzel teltek, üdéb­bek, szebbek és ilyen állapotban le­vágva, természetesen hosszabb ideig is élnok. A kora hajnali idő, a harmat felszáradása előtt, vagy az esős idő nem megfelelő, mert a virágszirmok közé lehúzódó nedvesség, a virágok rothadását, foltosodását okozza. IGEN FONTOS, hogy a levágott vi­rág a lehető leggyorsabban friss, hi­deg vízbe is kerüljön. Ha nem saját kertünkből való, mindig papírba cso­magolva vigyük haza. A papír télen a hideg, nyáron a meleg ellen védi a csokrot. Alkalmas erre a célra a vé­kony selyempapír is. A közbe zárt le­vegőréteg véd az időjárás viszontag­ságai ellen. Ha esetleg mégis fonnyadton kerül haza a virág, akkor új metszőlapot készítsünk, vagyis a szárat újból vág­juk át, és néhány órára az egész csokrot úgy helyezzük vízbe, hogy az egész szárat elfedje. A virágfejekre pedig borítsunk nedves papírt. így gyorsan felfrissül a csokor. Csak ez­után rendezzük el a vázában. A VIRÁG NYITÁSI ÁLLAPOTA is befolyásolja tartósságát. Egyeseket kifejlett bimbókkal vágunk le, mert vízbe téve, tovább fejlődnek, nyílnak, ilyen például a díszmák. Mások le­vágva nem fejlődnek tovább, s a bim­bóit nem nyílnak ki. Ezt mindannyian tapasztaltuk már az orgonánál. A gla­­diólust tanácsos az első egy-két virág kinyílása után leszedni. A virágfűzér többi virága már a vázában nyíljon ki, mert ha tövön hagyjuk az első vi­rágokat, sok esetben még a követke­zők kinyílása előtt megperzseli a nap. A fészkesvirágúak nehezen vagy egyál­talán nem nyílnak vázában, a szegfű­félék belső bimbói viszont folyama­tosan virágzanak. Minél nagyobb metszlapot készítünk, annál több vízhez jut a virág, nagyobb területen képes nedvességet felvenni, tehát tartósabb lesz. Ezért a ferde A háziállatok konyhasószükséglete A szarvasmarha napi konyhasó­szükséglete darabonként 20—40 gram. Lónak 8—15, juhnak 4—10, báránynak 2—5, borjúnak 5—15, sertésnek 4—8, malacnak 2—3 gramm só elegendő na­ponta. A konyhasószükségletet kifejezhet­jük a szárazanyag ezrelékében is. Szarvasmarha és juh takarmányozá­sakor a fogyasztott szárazanyag 2—4 ezrelékét, lovak, sertések esetében 1—2 ezreléket kell számítani. A fiatal és tejelő szervezetnek, valamint ká­liumban gazdag takarmányok fogyasz­tásakor a magasabb értékét, egyéb­ként az alacsonyabb értéket vegyük figyelembe. vágás, sőt a szárak néhány centiméte­res hosszanti bevágása nagyon elő­nyös. Különösen a rózsánál, nagyvi­rágú ciklámennél. Ez utóbbi 2—3 hé­tig frissen marad, ha szárát 4—5 cm hosszúságban bevágjuk. A vizet na­ponként cseréljük, a vázát és a virá­gok szárát mossuk le, illetve öblítsük le. Ez fontos, ugyanis nagyon kelle­metlen a rothadó, bomlásnak induló növényi részek szaga és a bomló víz­ben hamar el is hervad a virág. A VlZCSERÉVEL EGYIDŐBEN a vá­gási felületeket frissítsük fel (tehát a szárak végéből vágjunk le egy da­rabkát), ez is elősegíti a virág tar­tósságát. A fölösleges lombot távolítsuk el. Elsősorban szedjük le a leveleket a vázába, kerülő szárrészekröl. Ezzel csökkentjük a rothadási felületet. A felső lomb nagy részét is szedjük le, természetesen csak olyan mértékben, hogy az ne menjen a csokor szépsé­gének rovására. Az orgona virágzó vesszőjéről például nyugodtan eltávo­líthatjuk a leveles hajtásokat. A csökkentett párolgási felület ke­vesebb vízveszteséggel jár, és a vi­rág tovább marad friss. A leszedett lombot tegyük a virág mellé a vázába és így üde marad, mert önállóan, köz­vetlenül veheti fel a vizet, a csokor pedig teljes és tartós lesz. A légáram­lás és erős fény fokozza a párolgást, ezért ne tartsuk a csokrokat sem napsütésben, sem pedig huzatban, ha azt akarjuk, hogy tartósak legyenek. A vízbe frisseségének megóvása vé­gett faszéndarabokat vagy faszénport szoktak tenni. A naponkénti vízcsere azonban többet ér. Konyhasót, cukrot is szoktak a vízbe tenni, a virágok így valóban tartósabbak. Ennek az a ma­gyarázata, hogy a növényekben a víz­nél sűrűbb, nagyobb fajsúlyú oldat van, ez kiegyenlítődésre törekszik. Ha viszont a víz a benne oldott anyagok­nál sűrűbb, akkor a növény nem adja le a saját nedvét. SOK NÖVÉNY RAGADÓS tejnedvet tartalmaz, levágásakor ez a nedv el­zárja a vágási felületet s akadályozza a vízfelvételt. Ilyenek a mák- és ku­­tyatejfélék, mint például a Mikulás­­virág. A lankadást megakadályozhat­juk, ha friss metszlapot készítünk, és a virágszárat teljes hosszában me­leg vízbe állítjuk. Ettől a tejnedv megalvad és nem tud kiszivárogni. Ezek után tegyük friss vízzel telt vá­zába. Virágjaink természetesen a leg­jobb kezelés esetén sem élnek örök­ké, hiszen a virág élőlény, és mint ilyen, elhal, elpusztul. Célunk, hogy frisseségüket a végsőkig fokozzuk és az elhalás minél később következzék be. (JSZ) Műszaki adatok: A kiszántó elhelyezése: Kezelése: Súlya: Munkasebesség: Munkamélység: Munkaszélessége: Kéntartalmú készítmények Az RS —09-es univerzális traktor fő­vázára szerelhető Hidraulika útján történik 220 kg a pótekékkel együtt 5 km/óránként Könnyű eke alkalmazásánál maximáli­san 150 mm, nehéz eke használatánál maximálisan 300 mm egy vagy négy sorig terjed.-hal-2. A Polybarit néven ismert ké­szítmény védőhatását a benne lévő báriumpoliszulfidok adják. Ugyan­úgy, mint a Sulkának, gomba atka és pajzstetveket ölő hatása van. A Polybarit sötét, piszkoszöld színű por formájában kerül forga­lomba. Záptojás szagú, vízben ol­dódik. Ha nincs tökéletesen lég­mentesítve, elszigetelve, a levegőn állva megköti annak nedvesség­tartalmát és vegyi bomlásnak in­dul. Felhasználási területei ugyan­azok, mint a Sulkáé. Gyümölcsé­­szetben az atkák, pajzstetvek elle­ni küzdelemben a vegetációs idő­szak alatt 1 %-osan, a nyugalmi időszakban közvetlen a rügyfaka­­dás előtt 3—5 %-osan használatos. A szőlészetben rügyfakadás előtt 3 %-osan, rügyfakadás után 1 %­­osan kerül felhasználásra. A zöld­ségfélék lisztharmatos megbetege­désével szemben 1 %-osan hasz­náljuk. Előnye a Sulkával szemben, hogy aránylag alacsony hőmérsékleten is teljes értékű biológiai hatása van. így főleg a virágzás előtti időszakban ajánlott a használata. A kívánt töménységű oldat elő­állítását nagy figyelemmel, gond­dal kell elvégezni. Az előállítandó oldat mennyiségétől függően a Po­lybarit adagot ugyanolyan meny­­nyiségű vízben oldjuk, tökéletesen összekeverjük, majd félóra hosszat nyugalomban hagyjuk. Azután tiszta vásznon átszűrjük és a szükséges mennyiségű vízbe önt­jük. Az így előállított oldatot magas vagy alacsony nyomású géppel ki­permetezhetjük. A permetezőgé­pet a használat után — a korrózió meggátlása végett — vízzel töké­letesen átöblítjük. A Polybarit az emberre és a me­legvérű állatokra ártalmas. Ezért szükséges az előírások betartása. A Polybarit 1 és 5 kg-os csoma­golásban kerül forgalomba. Száraz, jól szellőzött helyiségben három évig nem veszít biológiai értéké­ből. 3. A Sulikol ugyanazon betegsé­gekkel és kártevőkkel szemben használatos, mint a Sulka. Ható­anyaga igen finoman diszpergált tiszta kén vizes szuszpenziója. Pasztaszerü, könnyen folyó folya­dék formájában kerül forgalomba. Különböző tapadó anyagokat tar­talmaz. A gyümölcsészetben és szőlé­szetben 0,75 %-osan használatos. Magasabb hőmérséklet esetén a töménységet 0,5 %-ra csökkent­hetjük. A kalászhányás idején sikeresen használhatjuk a magra termesztett füvek szeptoriás megbetegedésével szemben. Egy ha területre 3 kg-ot adunk. (3 kg Sulikol + 300 liter víz.) A takácsatkákkal szembeni sike­res védekezés céljából legalább kétszer permetezünk, kétnapos időbeni különbséggel. A permetet úgy készítjük el, hogy a szükséges mennyiségű Sulkát kevés vízben oldjuk, majd ezt a tömény oldatot a kívánt koncentrációra hígítjuk. Gyakorlatilag az emberre és a melegvérű állatokra nem káros. A vele végzett munka alkalmával azonban az általános higiéniai elő­írásokat lehetőleg tartsuk be. 4. A Sulikol K védjegyű készít­ményre minden tekintetben ugyan­az vonatkozik, amit a Sulikolról mondottunk. A különbség csupán az, hogy a Sulikol K-nak jobb a kezdeti biológiai hatása. 5. A Sfinx síra poralakú gomba­­ölőszer. Főleg a zöldségtermesz­tésben és szőlészetben nyer alkal­mazást. Hatóanyaga 75 % elemi kén, a többi töltőanyag Finom, világos­­sárga por, vízben nem oldódik, gyúlékony. A zöldségfélék valamint a me­zőgazdasági kultúrák lisztharma­tos megbetegedésével szemben és olyan esetekben használatos, ami­kor valamilyen okból kifolyólag a permet formájában használatos. Sulkával és Sulikol K-val nem dol­gozhatunk, Hektáronként 40 kg-ot adagolunk belőle. Az emberre és a melegvérű ál­latra nem ártalmas. Hároméves jótállással kerül forgalomba. (SZK) Milyen távolságra repülnek a legyek? Amerikai kutatóintéze­tekben érdekes kísérlete­ket végeztek annak felde­rítésére, hogy milyen tá­volságra repülnek a le­gyek. A kísérletek során különböző színű festék­kel jelölték meg a legye­ket; sőt a rádióizotópos jelölési módszert is al­kalmazták: kis mennyi­ségű rádióaktív izotópot tartalmazó tejet itattak meg velük. A kísérlet szerint a házi legyek ál­talában 1,5—3 kilométer távolságra hagyták el szabadonbocsátásuk pont­ját,- a megtett legnagyobb távolság 30 km volt. Egyes légyfajták 42 km-re is elrepültek sza­­badonboesátásuk helyé­től. A kísérletek tanulsága: a legyek pusztítására elegendő, ha a városok körül 1—2 kilométeres övezetben rovarirtószere­ket szórnak ki. Érzékeny tűzjelző készülék Amerikában egy eredeti tűzjelző készüléket szerkesztettek. A készülék sokkal érzékenyebb a füstre, mint a melegre. Ez a tulajdonsága teszi al­kalmassá arra, hogy jelezze, ha vala­hol tűz üt ki, még a lángok meg­jelenése előtt. A szerkezet lényegé­ben egyszerű: egy dobozban vékony urániumréteggel bevont lemezt he­lyeznek el. Abban a pillanatban, mi­helyt a legcsekélyebb mennyiségű füst hatol be a dobozba a lap és a doboz fala közötti gáz ionizálódik és műkö­désbe hozza a vészjelző készüléket. Ebből az elvből kiindulva Lengyel­­országban a bydgoszczi Telfa-művek szakemberei tűzjelző készüléket szer­kesztettek gyúlékony anyagot szállító hajókra. A készülék egy füstjelző elektronikus detektorból és egy szén­dioxiddal töltött edényből áll. Ezt a parancsnoki hídon vagy a kikötő diszpécserszolgálatánál helyezik el és összekötik minden olyan hellyel, ahol tűzveszély foroghat fenn. Mihelyt a készülék tüzet jelez, önműködően megszólaltatja a vészkürtöt és be­kapcsolja az oltőkészüléket, amelyet ugyancsak automatikusan a lángok fölé irányít. Szintétikus giberellin Mazano Matszui professzor, a tokiói egyetem tanára bejelentette, hogy sikerült mesterséges giberellint elő­állítania. Mint ismeretes, ezt az anya­got a növények növekedésének ser­kentésére használják a mezőgazdaság­ban. A III. nemzetközi terményvegyé­szeti szimpozion keretében Kiotóban, Matszui professzor ismertette a C gi­berellin gyártási módszereit. Üj gabonaőrlő szerkezet A Magyar Népköztársaság szabadal­mi hivatalában újtípusú gabonaőrlő berendezést mutattak be, amelynek működési elve lényegesen különbözik a szokásos hengermalmokétól. A gép forgórésze a szemek súlyánál 750- szer nagyobb erővel a készülék falá­hoz csapja a szemeket. A nagyerejű ütés következtében a gabonaszemek finom porrá mállnak szét. Az új szer­kezetnek számos előnye van a hen­germalomhoz képest. Gyártása sokkal kevesebb anyagot igényel, kezelése egyszerűbb. A liszt finomsága a for­gási sebesség megváltoztatásával könnyen szabályozható. A gyártott liszt könnyen szitálható. Hogyan osztható fel ■ a munka előnyösen az istálóban? Legalább 50 tehenet befogadó istál­lóban a munka legkedvezőbben a dol­gozók két csoportja között osztható fel. Az első fő csoportot a fejőnők képezik, akik főleg fejőssel foglalkoz­nak; lehetőleg mentesek más, külö­nösen az ún. piszkos munkától. A fejőnők munkaprogramjába tar­tozik a fejősen kívül, a tehenek tisz­togatása, almozás és az abraktakar­mány elosztása, a tehenek tejterme­lése szerint. Miért éppen a fejőnő ossza szét tehenei között az abrak­­takarmányt? Főleg azért, mert leg­jobban megfigyelheti, miként reagál egy-egy tehén a felemelt takarmány­adagra. A fejőnők munkájához tartozik to­vábbá ; a tej gondozása a tejesedé­nyekben és a tejház rendbentartása. Ezzel a munkával két fejőnő is meg­bízható, akiket heti vagy havi időkö­zökben másik kettő válthat fel. Azok­ban a tehénistállókban, ahol fejő­­automatákat alkalmaznak előnyösebb, ha kezelésével, tisztogatásával és kar­bantartásával egy illetve két fejőnőt bíznak meg, akik a többiekhez mérten kevesebb tehenet fejnek. A tehénistálló dolgozóinak második csoportjába a takarmányozók tartoz­nak. Kötelességük a terimés takarmá­nyok előkészítése és széthordása a te­heneknek. az automatikus trágyaki­­szállító-berendezés karbantartása, a trágyadomb rendbentartása, és a he­lyi viszonyok szerint a takarmány­hulladék eltávolítása is. Mindkét csoport munkája kölcsönö­sen összhangba hozható. Különösen fontos, hogy a trágyát fejős előtt ta­karítsák el az istállóból. Ezért szük­séges, hogy a fejőnők segédkezzenek a takarmányhulladék eltakarításánál; ez szervezésileg könnyen megoldható, nem is megerőltető munka, különösen azokban az istállókban, amelyekbe automatikus trágyakiszállltó berende­zést szereltek be. Szükséges, hogy minden istállóban valakit megbízzanak a borjazás körüli munka vezetésével. Ajánlatos, hogy ezt mindig gyakorlott, képzett férfi végezze. Kidolgozták-e az istálló ■ munkarend jét ? A fejőstehenek gondozásánál a he­lyesen megszervezett munka, az elég­séges és teljesértékű táplálkozás mel­lett mindjárt a második helyen álló tényező, amely a tejhozamot döntően befolyásolja. A napi munkarendet a mezőgazda­­sági üzem zootechnikusának vala­mennyi dolgozóval történt megállapo­dás után kellene összeállítania, majd ennek szövegét feltűnő helyen (pél­dául a tejházban) ki kellene függesz­teni. A munkarendben meg kell szab­ni az állatgondozók kötelességét és pontosan meg kell határozni a mun­kamenetek időbeni sorrendjét. A napi munkarend minden tehén­istállóban, az állatok számától, hasz­nosságuk mértékétől függően más és más; attól is függ, hogy az istálló milyen távol esik a falutól, milyen a munka belső megszervezése és más helyi feltételek hatása. Fontos azon­ban, hogy a munka megszervezésénél három alapelvet vegyenek figyelembe. • leggazdaságosabban használják ki a tehenek termelési képessé­geit és nyerjenek minél több tejet a mezőgazdasági üzemek­ben termelt takarmányból; ® magas munkatermelékenységet érjenek el; # könnyítsék meg a tehéngondo­zók munkáját. A napi munkarend betartása az is­tálló dolgozóinak becsületbeli ügye és fontos, hogy ezt az egész mezőgaz­dasági üzem támogassa. 21 22 Uj munkaeszköz az RS-09-es traktorra Az NDK-ban gyártott RS—09-es traktorok sokoldalú kihasználása nagy ökonómiai előnnyel jár mezőgazdasági üzemeinkben. A legutóbb újabb fontos munkaeszközt gyártottak német barátaink (B—180), amelyet a fa­csemeték kiszántásánál eredményesen alkalmaznak, mind a gyümölcsfák, mind pedig az erdei facsemeték kitermelésénél. Könnyebb talajon négy, nehéz talajon pedig egy sor facsemete kiszán­tására használják, Kezelését a traktoros végzi a hidraulikus berendezéssel. 1964. augusztus 12.

Next

/
Thumbnails
Contents