Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-02-08 / 12. szám

A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1964. február 8. Ära: 40 fillér XIV. évfolyam, 12. szám Színvonalasabb mezőgazdasági termelést A tasovicei (Dél-Mor­­vaország, Znojmo vidé­ke ) szövetkezetben az első 25 000 fej saláta és csaknem 15 000 köteg csemegehagyma begyűj­tése után újra élénk munka folyik az új üvegházakban. A zöld­ségtermelő csoport A. Kalmus mérnök vezeté­se alatt a 12 ha-nyi területen kiültetendő zöldségfélék (karfiol, saláta, kel stb.) palán­táit készítik elő. Újabb tejprémium KIK TARTHATNAK IGÉNYT PRÉMIUMOKRA? Minden EFSZ .akkora tejmennyiség után tarthat igényt prémiumokra, amennyivel többet szállít a folyó év egy-egy hónapjában a tavalyi hóna­pok tejeladásához viszonyítva. Az olyan szövetkezetnél, amely tavaly túlteljesítette a tejeladás tervét, a tavalyi tejeladás tervezett mennyisé­ge szolgál alapul a prémiumok kiszá­mításánál, nem pedig a tényleges túl­teljesítés. Erre az intézkedésre azért volt szükség, hogy most ne károsod­janak azok az EFSZ-ek, amelyek tavaly példásan teljesítették köteles­ségüket. Megjegyezzük még, hogy ki­számításánál az EFSZ és a háztáji tej­termelés, illetve eladás összességét veszik alapul. MENNYIT TESZNEK KI A PRÉMIUMOK? Nem minden szövetkezetnek jár egy és ugyanazon prémium. Az I. cso­portba tartozó üzemek, amelyek min­den hektár mezőgazdasági földterület után 700 literen felüli tejmennyiséget adnak el, 1 koronát kapnak minden literért, amely meghaladja a tavaly tényleg eladott (vagy tervezett) mennyiséget. A hektáronként 500-tól 699 literig terjedő, második csoport szövetkezetei 1,20 koronára tarthat­nak igényt, a harmadik csoportba tar­tozó EFSZ-ek pedig, amelyek 300 és 499 liter közötti mennyiséget kötele­sek eladni, 1,40 koronát kapnak min­den terven felüli liter tejért. Legma­gasabb a prémium a negyedik cso­portbeli szövetkezeteknél, amelyek 300 literig terjedő tejmennyiséget kö­telesek eladni hektáronként. Ezek 1,60 koronára tarthatnak igényt minden liter tejtöbblet után. TEJPRÉMIUM-ALAP LÉTESÜL valamennyi EFSZ-ben. A' prémiumok kifizetéséhez szükséges összegeket a termelési igazgatóságok küldik meg a szövetkezeteknek. A prémiumokat nem teszik be a rendes szövetkezeti alapokba, nem is adóztatják meg őket és közvetlenül az EFSZ azon dolgozói között kerülnek elosztásra, akik érde­meket szereznek a termelés, illetve a tejeladás mennyiségének fokozása körül. A háztáji tejeladásért a pré­miumoknak azon a színvonalon kell Két kongresszus között Szövetkezeteink hamarosan kézhez kapják a VI. szövetkezeti kongresszus anyagát, hogy áttanulmányozása után arról vitatkozzanak és javaslatokat tegyenek kiegészítéséhez. Tagadhatatlan, egy-egy kongresszus mérföldkövet jelent szövetkezeteink életében. A kongresszus anyagá­ban lefektetett irányelvek útmutatóul szolgálnak az eredményesebb gazdálkodáshoz. Ezt bizonyítja szövetkeze­teink egész sora, amelyek az 1961. évi kongresszus óta sokat fejlődtek, izmosodtak. Emelkedett a termelés, s vele a tagok jövedelme is. Szövetkezeteink az V. kongresszus irányelveinek megfelelően egyre jobban meg­közelítik az ipar színvonalát mind a termelésben, mind a tagok jutalmazásában. Ez utóbbihoz nagyban hoz­zájárul a szilárd bérezés bevezetése, meghonosítása. Hogy ez mennyire segíti a szövetkezet fejlődését, erre többek közt jó példaként említhetjük a hölvényi szövetkezetét. A felezer hektáros szövetkezet, fő­leg amíg nem érvényesült a szilárd bérezés, sok nehézséggel küzdött. Ke­vés volt a fiatal munkaerő. De amióta a tagok a ledolgozott munkanormák után havonta rendesen kapják jutal­mukat, a szövetkezetből nem kíván­koznak el, sőt ellenkezőleg, még azok is visszajönnek, akik azelőtt más munkahelyre mentek dolgozni. Tor­rn a Lajos, szövetkezeti elnök szerint a múlt évben 9 fiatal jött a szövetke­zetbe. Megtalálják számításukat, mert naponta 50—60 koronát is keresnek. Ez a fizetés már vetélkedik az ipar­ban dolgozók keresetével. A szövetkezetek V. kongresszusa óta a termelés gépesítése és az új technológia bevezetése révén lénye­gesen emelkedett a tagok díjazására fordított összeg. 1961-ben a munka­egység értéke 22 korona volt, idén a 22 koronán kívül minden munkaegy­ségre 4 korona prémiumot kapnak a tagok. Az V. kongresszus évében munkaegységekre összesen 1120 332 koronát fizettek ki, 1963-ban pedig 1206 081 koronát; ezenkívül 209 695 korona prémiumot. A tagok elégedet­tek a kereset emelkedésével, de ez még nem a végső szó. Sok a tartalék, a szövetkezet bevé­telét még lényegesen lehet emelni. A szilárd bérezést tovább fejlesztik, idén már 24 koronát terveznek .-egy munkanormára, és 4 korona prémiu­mot. De a hosszabblejáratú tervek még többet mutatnak. 1965-ben egy munkanormára 30 koronát adnak, az év végi prémiumon kívül. A munka­díjazásra szánt összeg természetesen még növekedhet. Ha elemezzük az 1961-es, 1963-as év piaci termelését, és beletekintünk az 1964-es tervbe, látjuk a szövetke­zet fejlődését. 1961-ben 93 000 tojást, 135 00Ó liter tejet, 495 mázsa sertés­húst és 240 mázsa marhahúst adtak el. 1963-ban 133 000 tojást, 153 000 liter tejet, 520 mázsa sertéshúst és 270 mázsa marhahúst juttattak a piacra. Az idén 140 000 db tojást, 170 000 liter tejet, 600 mázsa sertés­húst és 350 mázsa marhahúst szállí­tanak a közellátásnak. A számadatokból látszik, hogy amíg a hústermelés elég magas szinten mozog, a tejtermelés néni kielégítő. Tizennyolc millió koronával gazdagabbak A lévai járásban szép eredményekkel zárták a szövetkezetek a múlt évet. Jókedvűek a ter­melési igazgatóság öko­­nómusai is. Rosik Juraj, Gábris Viliam és Szekeres László épp a munkaegy­ségekre kifizetett ösz­­szeget számítgatják. A múlt évi pénzügyi mérlegekkel kapcsolatban néhány kérdést intézünk hozzájuk. — Elégedettek a múlt év eredményeivel? — Nincs ráfizetéses szövetkezetünk. A leg­gyengébbek is 10 koroná­nál többet adtak munka­egységenként. — Melyik szövetkeze­tekben a legmagasabb az osztalék? — A kissárói szövetke­zet a 16 korona előleghez 12 koronát, a medveckei 15-höz 10 koronát, a nagyölvedi 12-höz 10 ko­rona osztalékot fizet még. — Hány szövetkezetbe vezették be a szilárd dí­jazást? — Eddig 19 szövetke­zet jutalmazza tagjait a szilárd bérezés elvei sze­rint. Hronské Kosíhyn 25 koronát, Ipolyságon 25 koronát, Kissallón 30 ko­ronát, Ipolyvisken 33 ko­ronát fizettek egy mun­kanormára. Ehhez még 4—5 korona prémiumot fizetnek munkanormán­ként a legtöbb szilárd bérezésű szövetkezetben. — Az új gazdasági év­ben hány szövetkezet tér át a szilárd bérezésre? — Mivel szövetkeze­teink gazdaságilag egyre inkább erősödnek, újabb hat szövetkezetben díjaz­zák majd a szilárd bére­zés elvei szerint a tago­kat. — Járási méretben mennyivel fizetnek ki a tagok díjazására többet az 1962-es évvel szem­ben? — Magunk sem hittük, hogy ilyen eredményt ér­nek el szövetkezeteink. Az összesítés alapján örömmel mondhatjuk, hogy szövetkezeteink az 1963-as évben 18 millió koronával fizettek többet a tagok díjazására az előző évinél. —b— lenniük, ahogyan azokat a szövetke­zeti fejő kapja. AZ ELOSZTÁS A szövetkezeti dolgozóknak járó prémiumok elosztásánál abból az elv­ből kell kiindulni, hogy (a háztáji tejeladásért fizetendő prémumok le­számítása után) 90 százalékot a te­hén-, borjú- és üszőgondozók kapnak, ennek pedig 50 százaléka közvetlenül a fejőket illeti. A maradékot az EFSZ vezetősége a többi felelős dolgozó között osztja el. A tejprémiumokat csupán az a megszorítás korlátozza, hogy a tejeladás mennyiségét nem szabad a borjak rovására növelni. A termelési igazgatóságok ezért majd ellenőrzik, vajon a borjak napi súly­­gyarapodása az első 6 hónap alatt eléri-e a napi 50 dekagramm átlagot. Ha ez az átlag alacsonyabb lenne, a termelési igazgatóságoknak jogukban áll a prémiumokat csökkenteni. Ugyanez vonatkozik a tej esetleges hígításának’esetére. Ahol a tej vize­zésének nyomára bukkannak, leszál­lítják a prémiumokat, ismétlődő ese­tekben pedig beszüntetik a prémium­fizetést. MI A TOVÁBBI ELJÁRÁS Az említett prémiumok bevezetésé­vel egyidejűleg véget ér az a verseny, amelyet a minisztérium a szocialista szektor valamennyi üzeme számára hirdetett december és január havára és amely szerint 60 korona jutalmat fizettek minden terven felüli 100 li­ternyi tejeladásért. Ezzel széniben továbbra is érvényben marad a min­den 100 liter utáni 8 kg abraktakar­mány eladásáról és a minden 100 liter tej utáni 50 kg takarmányról szóló intézkedés a pótszerzödés értelmében. (RN) A vetőmag-ellátás problémái Karel M e s t e k elvtárs, a Központi Felvásárlási Igazgatóság elnöke ja­nuár 5-én tájékoztatta a sajtó kép­viselőit a vetőmag-ellátásról. Ez idén mindenekelőtt burgonyából rendelke­zünk elegendő mennyiségű ültető­anyaggal. Hiány mutatkozik ezzel szemben zöldségmagokban, hüvelye­sekben és kenderben. A műtrágya­­ellátás az első félévben nem mutat­kozik kielégítőnek, de felhasználunk minden lehetőséget, hogy a hiányt behozatallal pótoljuk. A továbbiakban Mestek elvtárs ki­emelte a tojásfelvásárlás sikereit, s ezt elsősorban az űn. tojásgyáraknak köszönhetjük, mivel ezekben az üze­mekben a lelkiismeretes gondozás és takarmányozás folytán az átlagosnál sokkal nagyobb a tojáshozam. Az újságírók kérdéseire válaszolva megemlítette még Mestek elvtárs, hogy a takarmányozás megjavítása érdekében 1970-ig 170 takarmányelő­készítő üzem létesül. A szocialista mezőgazdaságéi Ez rányomja a bélyegét a bevételre is. Az 1964. évi terv szerint a szövet­kezet növénytermesztésből 2 065 000 korona bevételt irányoz elő, az állat­­tenyésztésből pedig csak 1590 000 ko­ronát. Az arány tehát fordított. Általában azok a szövetkezetek gazdálkodnak eredményesebben, ahol az állattenyésztésből ered a bevétel nagyobbik része. Tudják ezt a hölvé­nyi szövetkezetesek is. Évzáró gyűlé­sükön is erről a problémáról vitat­koztak. Többen bírálták a vezetőséget, hogy nem elég rugalmasan végzik a tehénállomány felfrissítését. Tamás András szerint az állo­mány között nagyon sok a 18—20 éves tehén. Ilyen tehenektől nem várhat­nak szép borjúkat és bő tejhozamot. Részben az elöregedett tehénállomány az oka, hogy a múlt évben tehenen­ként csak 1224 liter tejet fejtek. Kovács Pál, a szövetkezet fiatal zootechnikusa egyetértett a felszóla­lással és bejelentette, hogy az állo­mányt máris cserélik fiatal üszőkkel, de a múlt hibáit, amikor is a szövet­kezet vezetősége öreg teheneket vá­sárolt, nem tudják máról holnapra kiküszöbölni. Viszont a tejtermelés emelkedő irányzatot mutat, mert amíg 1963. januárjában 10 791 liter tejet adtak el, idén 13 500 litert. A sertéstenyésztésben nincs fenn­akadás: mert anyakocánként 14 ma­lacot választottak el. A hölvényi szövetkezet fejlődésének még egy bíztató jelenségét láttuk a? évzáró gyűlés alkalmával. A tagol igen élesen bírálták a fogyatékossá­gokat és bőven kijutott belőle a ve­zetőségnek is. A szövetkezeti demokrácia elvei < múlt évben bizony nem érvényesültek nem működött az ellenőrző bizottsác és a vezetőség sem kérte ki mindéi esetben a tagok véleményét. Most a vitából is kitűnt, hogy a ta­gok magukénak érzik a szövetkezete és részt akarnak venni a termelés problémák megvitatásában. Ha a VI. szövetkezeti kongresszus vitaanyagának tárgyalásakor is ilyer előrelátóan, meggondoltan beszélne] majd a termelési problémákról, az ú, gazdasági évet még sikeresebben fe­jezhetik be. A szövetkezet most ölyai alapokkal indul, hogy szinte ugrás­szerűen fejlődhet. Megvannak a ter­melés eszközei, a pénzügyi alapja s nem lesz munkaerőhiány. A múlt évben hektáronként 50 má­zsa szemeskukoricát termeltek, amiér elismerő pklevelet is kaptak. Remél hető, hogy az állattenyésztés terén i: hasonló eredményekkel dicsekedhet nek a VI. kongresszus évében. Bállá Józse Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága legutóbbi határozatában kihangsúlyozta, hogy támogatni kell a tejtermelés növelé­sét. J. Burian mérnök, mezőgazdasági miniszter és J. Trávnicek, az élelmi­­szeripari miniszter helyettese arról tájékoztatták az újságírókat, hogy erre vonatkozó rendelet már f. é. február 1-én életbe lépett. (CTK) — A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elhatározta, hogy az EFSZ-ek VI. országos kong­resszusát 1964. április 23. és 26. kö­zölt hívja össze Prágába. A kongresszus értékelni fogja a szövetkezeti mezőgazdasági termelés fejlesztésében elért eredményeket, megtárgyalja a további feladatokat és a hatékony gazdasági-politikai szerve­ző intézkedéseket a CSKP XII. kong­resszusának határozataiból adódó fel­adatok biztosítására. A kongresszus előtti időszakban a szövetkezeti tagok és a mezőgazda­­sági dolgozók körében nyilvános vi­tára bocsátják a „Mezőgazdasági ter­melés és az EFSZ-ek belső ökonómiá­jának fejlesztése" kongresszusi vita­anyagot. Már a vita folyamán arra kell töre­kedni, hogy hatékony műszaki-szer­vezési intézkedéseket javasoljanak és fokozatosan a helyi feltételek szerint valóra váltsanak, hogy az intézkedé­sek eredménye mielőbb megnyilvánul­jon. A kongresszus továbbá megtárgyalja az EFSZ-ek minta-alapszabályzatának kiegészítésére és változtatására irá­nyuló javaslatot. A kormány elvárja, hogy az EFSZ- ek VI. országos kongresszusa előkészí­tésének időszakában valamennyi szö­­vetkezetes és mezőgazdasági dolgozó a többi dolgozó hatékony segítségével rendkívüli erőfeszítést és kezdemé­nyezést tanúsít a mezőgazdasági ter­melés lényeges fellendítése érdeké­ben. Arra kell törekedniük, hogy biz­tosítsák az 1964-re tervezett feladatok maradéktalan teljesítését, s megte­remtsék a feltételeket a fő feladat teljesítéséhez — a mezőgazdaságnak 1970-ig az ipar színvonalára való eme­léséhez. Az állami gazdaságok és az EFSZ-ek a mezőgazdasági terület mintegy 90 százalékán, a szántóföldnek több mint 92 százalékán gazdálkodnak, úgyhogy a nagyüzemi termelési technikát és technológiát a szocialista viszonyok­ban teljes mértékben felhasználhat­ják. Az EFSZ-ek VI. kongresszusa: 1964. április 25—26

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents