Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-02-05 / 11. szám
Kísérletek kisgyümölcsű görögdinnye fajták termesztésével Hogyan gyógyítsuk a savanyú borokat? A savanyú bortól mindig idegenkedtek az emberek. Mivel napjainkban is akadnak „rabvallató, háromemberes“ savanyú borok, amelyek még a túl zsíros ételek után is nehezen csúsznak a torokba, időszerű foglalkozni a savanyú borok gyógyításával. A sok sav a jó bort is érdessé, kellemetlenné, élvezethetetlenné, vadsavanyává teszi. A bor savanyúságát több tényező befolyásolja. Hideg északi fekvés, rossz időjárás, késői és gyenge szőlőfajták túl korai szilretelése, a bor rossz kezelése, hűvös, csapadékos időjárás. A múlt évben épp az utóbbi miatt egyes vidékeken rohadt a szőlő és ezért korábban kellett szüretelni, alacsony volt a must cukortartalma, nem ment végbe tökéletesen a szabad savak bomlása, Így tehát az újborok nagy része túl sok savat, főleg almasavat tartalmaz. Tapasztalt szőlősgazdák tudják, hogy a savanyú boron sokat javíthatnak, hogyha az érettebb szőlőt külön szedik és a sok almasavas mustot csökkentik a több cukortartalmúval. A savtalanítás a második-harmadik fejtésnél indokolt, amikor már látjuk, hogy milyen a bor almasavtartalma. A szakemberek többsége a második vagy harmadik fejtés előtti savcsökkentést javasolja. Szerintük legjobb a must savtompítása. Állítják, hogy ha a mustból különös esetekben három promille savat elvonunk, ez elősegíti a biológiai savtompítást is, és nem hagy maga után semmi nyomot (a must kiforrja), ezzel szemben a kész borral végzett savtompítás, főleg, ha szakszerűtlenül végzik, az íz összharmóniájában zavart okozhat. A savcsökkentésre kedvezően hat az erjedés utáni pincehőm'érséklet emelése és a seprő felkavarása. Ezen módszert sikeresen gyümölcsöztetik hazánk legészakibb szőlőtermesztési üzemében, a Vefké 2arnoseky-i Szőlészeti Kutatóintézetben is. Meg kell azonban jegyezni, hogy az almasavcsökkentést az ide) boroknál ne erőltessük, hisz a szőlőtermés nagy része rothadó állapotban került feldolgozásra. Ezeket a borokat hamarosan fejtsük le, mert bőrbetegségre hajlamosak. Legjobb megoldás a mesterséges savcsökkentés végrehajtása; tiszta szénsavas mész CaC03 alkalmazásával a második-harmadik borfejtés előtt 4—5 héttel. A szénsavas mész (uhliéitan vápenat^) gyógyszertárakban és Gümőkór, tuberkulózis. — A gümőkór az ember és az állatok egyik legrégibb és legjelentősebb fertőző betegsége. A betegség lényege egyforma mind az állatoknál, mind az embereknél, jellegzetes tüneteit már időszámításunk előtt ezer évvel ismerték. Okozója a „Mycobaktérium tuberculosis“ nevű baktérium, melyet Koch Róbert fedezett fel 1882-ben. A baktériumfaj keretében több típust különböztethetünk meg. A Typus humánus az ember gümőkórjának fő okozója (de előidézheti a szarvasmarhák, kutyák, papagályok megbetegedését is), Typus bovinus a szarvasmarha gümőkórjának az okozója (előidézi az ember, a sertés, s a ló gümőkőros megbetegedését is). Typus gallinaceus pedig a tyúkfélék gümőkórjának okozója (előidézheti a sertés gümőkóros megbetegedését). A gümőkórbacillus a szabad természetben nem képes elszaporodni, ennek ellenére ellenállóképessége feltűnően nagy, s a külvilágban, kivált sötét helyen hetekig, sőt hónapokig tartja fertőzőképességét. Napsugarak hatására 38 óra alatt elpusztul. A bacilus életképességét nem befolyásolja a tej megsavanyodása, a sajtokban is életben marad, ha a tejet nem melegítették a megalvadás előtt legalább egy óra hosszáig 58 C°-ra. !gy pl. a félkemény sajtokban akár 300 napig is találhatunk fertőzőképes bacillusokat. Forralás közben azonban gyorsan elpusztulnak. A tuberkulózis 90 °/o-ban a tüdőt támadja meg, de előfordulhat a csontokban, bőrben, az ízületben, a méhben, a tejmirigyben is. A szarvasmarha-állomány 23 %-a s ebből a tehenek 25 %-a fertőzött. A gümőkór sokmilliós károkat okoz népgazdaságunknak. A fertőzött tehenek nagy része kiselejtezésre kerül, mielőtt elérné termelőképességének legfelső határát. 20 %-kal csökken a tej- és hústermelés, csökken az utódok tenyészértéke és végül, de nem utolsósorban a gümőkór könynyen terjed nemcsak az egészséges drogériákban kapható. A mész egyesül a borkősavval és a borkővel együtt borkősavmész képződik, ami a borban oldhatatlan vegyületet képez, ezért kiválik és leülepszik. A borban lévő szerves savak menynyiségét (borkősav, almasav, citromsav, tejsav, borostyánkősav, ecetsav) ezrelékben mérjük (promille: %0), amely általában a borban 4—12 %0 között mozog. Egy ezrelék sav tompításához hektoliterenként 66,6 gramm mész szükséges. Savdús borainkból általában 1—2, végső esetben 3 %0-nél több savat ne vonjunk kj, mert a mésztöbbletet a többi savak erősségi sorrendben alma, tej, borostyánkősav kötik le, amelyek azonban a borban oldhatók, nem válnak ki, az oldatban maradnak, ezért a bornak kellemetlen, bágyadt, lúgos üres ízt adnak. A lényeg tehát, hogy megfelelő mennyiségű szénsavas meszet alkalmazzunk. A kisebb termelők próba-savtompítással állapíthatják meg a savkötő mész mennyiségét. Használat előtt jó, ha a meszet tisztítás céljából egynéhány liter vízben feloldjuk, majd leöntjük róla a vizet. Ekkor 4 darab literes üveget megtöltünk a savtompításra szánt borból. Az első üvegbe 0,5 gramm, a második üvegbe egy gramm, a harmadik üvegbe 1% gramm és a negyedik üvegbe 2 gramm szénsavas meszét teszünk, jól összerázzuk, utána a pince hőmérsékletéhez hasonló meleg helyre tesszük. A mintát másnap alaposan összerázzuk és 2—3 nap múlva a letisztult bort kóstolással elbíráljuk, és a legjobban bevált minta alapján végezzük a nagybani savtompítást. Például, ha az 1 grammos minta a legjobb, akkor hektoliterenként 100 grammot, ha pedig a 2 grammos vált be a legjobban, akkor hektoliterenként 200 gramm szénsavas meszet adagolunk, amelyet megelőzően néhány liter borban alaposan elkeverünk. Közben a hordóból húzzunk ki több liter bort, nehogy a hirtelen keletkező szénsav pezsgése miatt a bor a hordóból „megszökjön". Utána a meszes oldatot állandó keverés mellett a hordóba öntjük, másnap újra felkeverjük, esetleg átfejtjük és egészen feltöltjük. A szénsavas mész teljes kicsapódása egynéhány hétig is eltarthat. A kivált borkősavas-mészről a bort lefejtjük. Ez a művelet a savanyú borokat is újra kellemessé, élvezhetővé varázsolja. Kása Mihály Á fogyasztók régebben általában a nagygyümölcsű görögdinnyét keresték, ezért az elmúlt évtizedekben a nálunk leggyakrabban termesztett fajták, mint a Hevesi, Marsowszky, Sándor Pál, de a legújabb fajták is, a Dunaj, a nagy (10—15 kg) vagy középnagy (7—8 kg) gyümölcsű fajták csoportjába sorolhatók. Az utóbbi években külföldön egyre inkább tért hódítanak a kisgyümölcsű fajták. Előnyük, hogy a fogyasztónak nem kell a dinnyét két, vagy esetleg több részre vágatni, mivel a 3 kg körüli dinnyét egy család könynyen elfogyasztja. Ugyancsak könynyen lehet tárolni hűtőszekrényben, ugyanakkor a nagygyümölcsű fajta nemigen fér be a hűtőszekrénybe, felvágva pedig könnyen romlik. De nem utolsó sorban közrejátszik a kisgyümölcsű dinnyék elterjedésénél a dinnye ára is, mivel például egy 15 kg-os görögdinnye nálunk 30 koronába kerül és ez már túl drága ahhoz, hogy gyakran lehessen venni. Ugyanakkor egy közepes jövedelemmel rendelkező család, akár minden nap is megengedheti magának, hogy egy 3—4 kg-os görögdinnyét vegyen, mivel ez csak napi 6—8 korona kiadást jelent. A fenti indokok miatt nálunk is — főleg a kereskedelem részéről — egyre többen sürgetik a kisgyümölcsű görögdinnyék termesztésének a bevezetését. Az elmúlt évben a nemesítő állomásunk feladatul kapta termesztési viszonyainak megfelelő új, korai, kisgyümölcsű görögdinnye fajta, vagy hibrid előállítását. Hogy a feladatot teljesíthessük — tekintettel arra, b) Az értékes tulajdonságokkal rendelkező fajtákat keresztezni egymás között és a hazai fajtáinkkal, új, kisgyümölcsű fajta előállftésa céljából, c) A megfelelő tulajdonságú kisgyümölcsű fajtáknak kipróbálni a kombinációs képességét hibrid fajta előállítása céljából. Tekintettel arra, hogy a kisgyümölcsű fajtákat csak az 1963-as év tavaszán sikerült beszereznünk, a múlt évben csak a fajták termesztési értékének a bírálata történt meg, valamint a szükséges keresztezéseket végeztük el. A keresztezések eredményeiről az elkövetkező évben tudunk beszámolni. Különös figyelmet fordítottunk a konaiságra, mivel a régi fajták ellen az a legfőbb kifogás, hogy késeiek. Magától értetődik, hogy a minőséget mind a legfontosabb nyezőt vettük tekintetbe. Az elmúlt évben a következő kis* és aprógyümölcsű fajtákat próbáltuk lel: Szovjet fajták: DinniJ liszt, Sztoksi és Szkoroszpelka. Amerikai fajták: Sugar Baby, New Hampshire Midget, Dew Green és Rhode Island Red. Természetesen egy év a fajták végleges értékeléséhez kevés, de azért a legfontosabb tulajdonságokat megfigyelve, lehet következtetni a fajták termesztési értékére viszonyaink között. Ezért az alábbi adatok is csak tájékoztató jellegűek. Némely fajtából csak 3—4 növény állt rendelkezésünkre, így a termőképességet is csak becslés alapján állapíthattuk meg. o, CC *o e 2 „ ü? 2 < o> A fajta neve J«5 % ä ■}» ISI I I . fi o K *; a S -aj t* > «5 <í CC v— H DInnlj liszt 118 4,5 U,— Jó jó közepes Sztoksz 115 4,— 11,— jó jó közepes Szkoroszpelka 118 5,8 10,— közepes közepes Sugar Baby 98 3,— 11,— jó közepes New Hamps. Midg. 103 1,— 10,— közepes gyenge Dow Green 115 4,— 10,— közepes jó közepes Rhode Isi. Red. 113 4,5 11,— jó jó közepes Dunaj 116 8,— 12,— kiváló jó Sugar Baby, Dunaj ▼ hogy hazai kisgyümölcsű kiindulási anyag nem áll rendelkezésünkre — külföldi kis-, és aprógyümölcsű fajtákat kellett beszereznünk. A fajták beszerzése után a következő feladatok előtt álltunk: a) Megállapítani a kisgyümölcsű fajták termesztési értékét (termelőképesség, minőség, betegséggel szembeni ellenállóképesség) viszonyaink között, Dunaj, Rhode Island Red. Betegségekkel szembeni ellenállóképességre nem volt megfigyelhető különbség az elmúlt évben a fajták között. Termőképességre — amint az várható is volt — a legbővebben termő fajta a hazai nemesítésü Dunaj volt. Minőségre ugyancsak biztosan vezetett a Dunaj. Kőstolási próbákon minden esetben a Dunajt értékelték a legjobbnak, nem történt egy esetben sem, hogy valaki is minőségre a Illatról emberre terjedő betegségek 1964. február 6. állatokra, de az ember egészségét is komolyan veszélyezteti. A gümőkórban szenvedő emberek 10 %-a szarvasmarhától fertőzött. (Typus bovinus). A gümőbacillusok a szervezetbe való megtelepedésük helyén gyulladást váltanak ki. A gyulladás eredménye a gümő (tuberkulum). A gümő mákszemnyi, esetleg kölesnagyságú képlet, amely úgy keletkezik, hogy a bacilusok körül — a szervezet védekező hatására — különböző sejtek sorakoznak. A sejtek közé savó hatol, amely megalvad. Később a vérerekbe szűkölködő gümőkben nekrózis (elhalás) következik be. így az elhalt sejtek a köztük levő jzzadmánnyal együtt sajtos anyaggá alakulnak át. Az elsajtosodott gümőkbe mészsók rakódhatnak le, kedvező esetben pedig a kötőszövet-képződés útján a gümő elhatárolódik a környezetétől, s ezzel a gümős folyamat megszűnik. A betegség tünetei a szarvasmarháknál. — A gümőkór tünetei igen változatosak. Közös vonásai a lappangási idő hosszúsága és a hőmérséklet viselkedése. Rendesen hetek, sőt hónapok telnek el, amíg a fertőzés eredményeképpen, tünetekben megnyilvánuló, megbetegedés fejlődik ki. Száraz, erőteljes köhögés figyelhető meg, mely később tompává és nedvessé válik. A lélegzés nehezedik. A beteg állatok leromlanak, tejtermelésük csökken. A tőgy gümőkórja esetén az egyik, vagy mindkét hátulső tőgynegyed szövetében daganatszerű képleteket tapinthatunk ki. Később a megfogyatkozott tej savószerűvé, majd sárgás-zöldes színűvé válik és fehéres sárga cafatokat tartalmaz. Megkülönböztethetünk ún. zárt gümőkórt, amelynél a gümőkóros gócok és a külvilág között nincsen összeköttetés, és nyílt gümőkórt, amikor a gümőköros gócok és a külvilág között csatornaszerű összeköttetés van, s ennélfogva tartalmuk állandóan vagy időnként a külvilágba ürül ki. A betegség tünetei az embernél. — A betegség igen alattomos formában és komolyabb tünetek nélkül fejlődik ki. A beteg. legtöbbször nem is sejti baját és csak a röntgen átvilágításakor szerez tudomást betegségéről. Étvágytalanság, súlyveszteség figyelhető meg. A beteget fárasztják a mindennapi teendők, amit azelőtt könynyedén és észrevétlenül végzett. Roszszul alszik, reggelenként izzadtan és fáradtan ébred. A bőr színtelen, időnként hőemelkedés (főleg este), erőltetett köhögés, lélegzési zavarok, légszomj léphet fel. Fájdalmat érez a beteg a mellcsont tájékán, a lapocka alatt és a vállbán, de sok esetben nem érez fájdalmat és nem is akarja elismerni a gyógyítás szükségességét. A beteg „átka“ az, hogy kezdetben betegsége veszélyességét túlbecsülik és nagyítják, majd később — ha a beteg jobban érzi magát — lebecsülik. A betegség terjedése. — A gümőkór nem öröklődő betegség. Amennyiben tehát gümőkóros elváltozást újszülöttekben megállapítunk, itt méhen belüli fertőződésről van szó, mégpedig a méhgümőkőrban szenvedő egyedektől. A betegség átvihető állatról állatra, állatról emberre, emberről emberre és emberről állatra is. A fertőzés leggyakrabban a fertőzőanyag belehelése vagy a fertőzött takarmány (élelmiszer) és ivóvíz elfogyasztása révén történik. A beteg állatok és emberek köhögés közben bacilustartalmú parányi váladékcsöppecskéket löknek ki magukból, úgyhogy valóságos fertőző ködöt létesítenek maguk körül. Ezek a váladékcsöppecskék (különösen zárt helyiségekben) órákig lebeghetnek a levegőben és az egészséges állatoknak vagy embereknek hosszú időn keresztül alkalmuk van a fertőző anyagot belehelni. A tej a tejmirigy gümőkórja esetén mindig tartalmaz gümőbacilusokat, így egyetlen tőgygümőkóros állat teje egész tehenészetek, sőt tejgyüjtőtelepek össztejét fertőzheti. Figyelemre méltó. .és egyúttal fájó az a tény, hogy a gümőkórban szenvedő gyermekek nagy része szarvasmarhától fertőződik. Főleg azért, mert a gyermekek fő tápláléka a tej, amely tartalmazhat gümőbacilusokat, másrészt azért, mert a fiatal fejlődő szervezet ellenállóképessége — a bacilusok támadásával szemben — jóval gyöngébb, mint a felnőtteké. A betegség megelőzése. A szarvasmarha gümőkórjának felszámolása a gümőkór elleni harc szerves és elválaszthatatlan része. Ami az állatok gümőkórját illeti, ott az ún. „tuberkulin-próbával“ keresik ki a beteg állatokat és ezeket elkülönítik. Az olyan egyedeket, amelyeknél nyílt tuberkulózist állapítanak meg, a tenyészetből kiselejtezik. Az egészségvédelem érdekében ajánlatos, hogy a lakosság tejellátása a tejüzemeken keresztül történjen, mert ott — tekintet nélkül, hogy a tej egészséges vagy fertőzött állományból származik-e — pasztörizálják, s ezzel elpusztítják az összes gümőbacilusokat. Biztonság kedvéért azonban főleg a gyermekeknek szánt tejet mindig felforraljuk! A forralás gyors és rövid ideig tartó legyen, mert a hosszantartó forraláskor a vitaminok nagy része elpusztul. Szükséges a gyakori szellőztetés, mert ezzel a zárt helyiségek fertőzött levegőjét eltávolítjuk. A betegség emberről emberre v.alő terjedésében a személyi higiénia betartása elengedhetetlen követelmény. A beteg ember egyetlen köpetében több mint egymillió gümöbacilus található. Az így szabadba került bacilusok kiszáradnak, miközben apró porszemecskékre tapadnak, Aztán már elég egy kisebb szél, hogy a porszemecskék a levegőbe kerüljenek, ahonnan már könnyen eljutnak a fogékony ember tüdejébe. Az állatoknál fel lehet és fel is fogjuk számolni a gümőkórt, de az embereket nem lehet egy életre elkülöníteni, sem a társadalomból kizárni. Csakis az öntudatos és fegyelmezett életmód, a személyi higiénia és az összes rendszabályok szigorú betartása lehet a betegség elleni harc fő eszköze. Fóti János Dunaj elé helyezett volna más fajtát. Tehát a kisgyümölcsű görögdinnye fajták sem termőképességre, sem minőségre nem érik el a hazai nemesi* tésű Dunajt. Ugyanakkor valamennyi fajta ki* sebb gyümölcsű a Dunaj fajtánál* A Sugar Baby pedig jóval rövidebb tenyészidejű, ami termesztési viszonyaink között nagyon fontos tulajdonság. Ennek a fajtának a minősége is megfelelő, gyümölcsnagysága ideális, ezért az általunk kipróbált kisgyümölcsű fajták közül ez látszik a legalkalmasabbnak a termesztésre a viszonyaink között. Ügy tudjuk, a kisgyümölcsű fajták közül Magyarországon is ezt a fajtát vezették be nagyobb mértékben a termesztésbe. Igaz, termelőképessége gyengébb a régi, nagygyümölcsű fajtáknál, ezt azonban ellensúlyozni lehet sűrűbb ültetéssel, mivel a Sugar Baby rövidebb Indákat fejleszt, gyérebb levélzettel. Majd sötétbarna, közepes nagyságú, abszolút súlya 45 g körül, a gyümölcs héja sötétzöld, afakja gömbölyű, húsa piros (világosabb, mint a Dunajé), nem rostos, édes, jellegzetes aromával. Egyenletesen érik. A Sztoksz és Dow Green már későbbiek, túlságos buja levélzetet fejlesztenek és az érés is egyenletesebb náluk, mint az előbbi fajtáknál. A régi fajtáinkkal szemben csak az az előnyük, hogy kisebb a gyümölcsük. A szükséges keresztezéseket az elmúlt, 1963-as évben elvégeztük és már ebben az évben ki is próbáljuk az egyes fajták kombinációs képességét. Addig, amíg nem lesz új, korai, minden igényeket kielégítő kisgyümölcsű hazai hibrid vagy fajta, azokban az üzemekben, ahol kisgyümölcsű fajtát akarnak termeszteni, a Sugar Baby fajtát ajánljuk termesztésre. Ez idő szerint a dinnyetermesztés hazánkban meglehetősen alacsony színvonalon mozog, amit elsősorban a fogyasztók éreznek meg, egészségügyi szempontból is. Ahhoz, hogy a dinnyetermesztés színvonala emelkedjék, még sok a tennivalónk. A görögdinnye termesztésének legnagyobb akadálya a termesztők érdektelensége, aminek az alacsony ár az oka. A termesztő 60 fillért kap a görögdinnye kilójáért, tekintet nélkül az eladás időpontjára. Ezért az árért nem igen lehet a dinnyét jövedelmezően termeszteni, így nem csodálkozhatunk, hogy nem szívesen termesztik. Ha megfelelőek lennének a görögdinnye-árak — főleg a korai dinynyét kellene jobban megfizetni —, akkor a termesztők is komolyabban foglalkoznának a dinnye termesztésével, igyekeznének a fogyasztók igényét kielégíteni és nem lennének csaknem teljesen ráutalva a bizonytalan mennyiségű és minőségű külföldi dinnyére, amikor hazai termesztéssel is tudnánk a szükségletet fedezni. Rákóczi Lajos, a Sósszigeti Növénynemesítő Állomás dolgozója
