Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-02-05 / 11. szám

Nagykapacitású libatömőgép A SZÖVOSZ (Szövetkezetek Országos Szövetsége) kezdemé­nyezésére dr. Bögre János, Katona Gábor és dr. Pacs István egyetemi adjuktusok (Agrártudományi Egyetem, Gödöllő) el­készítették az általuk már korábban konstruált és használatba vett villanymeghajtású tömőgép kézitömésre alkalmas válto­zatát is. A kézitömőgép elsősorban a háztáji lúd tartók, továbbá a Hbatömő szakcsoportok és kisebb állománnyal rendelkező szö­vetkezetek részére készült. Súlya kb. 7 kilogramm. Közepes gyakorlattal rendelkező dolgozó percenként egy libát meg­tömhet vele. A kézitömésre konstruált tömőgép működési elve azonos a villany meghajtású gépével, csupán annyiban tér el, hogy kézzel kell hajtani és nem saját állványra van szerelve. A tömőkészülék súlya mindössze 7 kg hanem asztalra kell rögzíteni, mint ahogy a húsdarálót szokás. A ludat ezen is egy sínen futó teknő alakú kocsira kell helyez­ni és rögzíteni. A takarmánytartály tetszés szerint növelhető. A tömöcsö és az abban elhelyezett spirál-szerkezet telje* mértékben rendelkezik az állat töméséhez szükséges biológiai követelményekkel. Túltömés, nyelőcsörepedés éppen ezért nem fordulhat elő. A takarmánytartály és a kocsi vaslemezből, a sín szögletvasból, a kerék pedig műanyagból készült. Előnyös a gép alkalmazása ott is, ahol ugyan nagymennyiségű lúdállomány vár tömésre, de egyelőre nincs villany és így a nagykapacitású villanyárammal működő gépet alkalmazni éppen ezért nem lehet. Reméljük, hogy a prototípust a szériagyártás követi majd és végérvényesen megoldódik a lúdtömés gépesítésének régen vajúdó problémája. Szikora András, a Baromfitenyésztés szerkesztője (Budapest) Az asztalra szerelt tömőkészülék (A szerző felvételei) Mezőgazdasági dolgozók és kertészeti szakemberek figyelmébe! Megjelent az első magyar Kertészeti Lexikon! Mezőgazdasági szakkörökben, kísérleti intézetekben, iskolákban, vala­mint az EFSZ-ek és állami gazdaságok állattenyésztési, növénytermesztési és közgazdasági szakemberei igaz örömmel fogadták 1958-ban a Budapesti Mező­­gazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vál­lalat által kiadott két kötetes, tartalmi­lag egyedülálló és gazdag Mezőgazdasági Lexikont. Ez a hatalmas mű, amely a gyakorlatban minden várakozást felül­múlt, arra késztette az élenjáró magyar mezőgazdasági szakembereket, hogy a mezőgazdaság főleg a kertészet, szőlé­szet, borászat, gyümölcs-, zöldség-, dísz­növénytermesztés, kertészeti technológia, faiskolai termesztés felvirágoztatása ér­dekében még jobban és behatóbban fog­lalkozzanak korunk egyik legnagyobb problémájával, a mezőgazdaság új ala­pokon való fellendítésével A Kertészeti Lexikon megjelenéséhez természetesen hozzájárult a dolgozók széles tömegeinek kérelme is. A lexikon most jelent meg a Mezőgazdasági Lexikon folytatásaként. A mű 25 000 címszót és az ezekhez tartozó ismereteket és magyarázatot öleli fel, 1200 oldalon, mintegy 2000 képpel és rajzzal, 64 művészi színes táblával. Akárcsak az előbbit, ezt a lexikont is tíz ismert magyar szakember, Muraközi {Tamás szerkesztette. A lexikon több mint 600 kiváló tudós, gyakorlati és elméleti ^szakember munkája. A már elmondotta­kon kívül ismerteti a kertészettel szoros kapcsolatban lévő tudományágakból a biológia, matematika, biometria, fizika, kémia, meteorológia, talajtan, műszaki ismeretek, növényvédelem és a méhészet köréből is a legszükségesebb anyagot. Az olvasó, a tanulni vágyó, vagy az ismere­teit elmélyíteni és tökéletesíteni akaró szakember megtalálja benne azt, amire éppen szüksége van, vagy ami őt e té­makörből érdekli. Könyvtárak, EFSZ-ek Gent vidékén, Belgiumban, régóta igen elterjedt földművelési üzemág a dísznö­vények, többek között egyes trópusi fajok termesztése. Az ehhez szükséges üveg­házak fűtését régebben meleg vízzel vé­gezték, ilyen módon azonban hideg téli időben, igén nehéz az állandó és egyen­letes hőmérséklet fenntartása. Ojabban mindinkább terjed az elektro­mos fűtőberendezések használata. A ré­gebbi fütökábeles módszer nem vált be. A kábelek ugyanis folyóméterenként 30 w energiát szállítanak, s így — tekintettel arra, hogy a tőzeg, istállótrágya, lomb stb. keverékéből álló üvegházi föld igen jó hőszigetelő — könnyen túlhevülés áll­hat elő. Ezenkívül a kábelek szigetelő anyagai is gyorsan tönkrementek a leg­több esetben. Űjabban dróthálókat alkalmaznak e cél­ra (olyan drótfonadékból, amilyen a ba­romfiudvarok elkerítésére használatos). Az elektromos áramot höszabályozóval és állami gazdaságok dolgozói számár* őszintén és bizalommal ajánlom. Nálunk a „Slovenská kniha" nemzed vállalat hozza forgalomba. Ára kötve 230 Kcs. DÓKA LÁSZLÓ mérnök, a SVPhL magyar szerkesztőségének vezetője kapcsolatos, egyfázisú transzformátorok szolgáltatják; a szekundérfeszült ség két voltos fokozatokban szabályozható 2—30 volt között. A trópusi növények hajtatá­sára használatos üvegházakban a galva­nizált dróthálók nem bizonyultak meg-. felelőknek, mert a bolygó áramok elekt­ronizálták a cinket. Jól beváltak a mit-: anyagbevonatos vasdrótból készült hálók. Az elektromos fűtés előnyösen helyet--, tesítheti a régebbi fűtési módokat. Fe­leslegessé teszi az istállótrágyát, ameny-í nyiben azt az erjedéskor fellépő höfejlő­­dés céljából használják. Lehetővé teszi a nem nagy hőigényű növények fejlődé­sének serkentését is, kismértékű melegí­téssel. Jacobs, A.: . Advances in Hortic. Science (kivonat) A talaj elektromos fűtése a növényházakban 1964. február 5.

Next

/
Thumbnails
Contents