Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-02-05 / 11. szám

A cukorrépatermesztés problémái

Általában megállapíthatjuk, ahol a cukorrépatermesztés hagyományokkal bír, elég magasak a hektánhozamok és nem okoz különösebb gondot a növényápolás sem. Viszont egyes vidékeken, ahol mint új növény mutatkozik be, nem bírnak megbarátkozni vele és csak azért termelik, mert a járási irányszámok előírják. A cukorrépa hektárhozama országos méretben nagyon ingadozó, és vidékenként eltérő. Ennek oka egyrészt a talajösszetétel, talajerőfokozás és talajelőkészítés különbözössége, másrészt a jó vagy rossz minőségű növényápolás. A Losonci Járás Mezőgazdasági Termelési Igazgatóságának értékelése szerint a cukorrépát még a legtöbb szövetkezet mostohagyerekként kezeli. Ez meglátszik a hektárhozamokon. Kőkeszin 154, a Leszenyei Állami Gazdaságban 143, a nagycsalomijai szövetkezetben 151 mázsás hektárhozamot értek csak el. Ezzel szemben Bussán 265, Jelsőcön 293, Középpalojtán pedig 547 mázsás hektárhozammal büszkélkedhetnek.

Érdekes, hogy az Ipoly mentén a losonci járás déli részén érték el a legalacsonyabb hektárhozamokat, az északibb részen viszont jobb eredménnyel dicsekedhetnek. A középpalojtai szövetkezet közvetlenül a hegyek lábánál húzódik meg és igen kevés a sík területe.

Puskajler, Jánosík és Ócskái agronómusokkal megvitattuk a cukorrépatermesztés problémáit és ők is arra a megállapításra jutottak, hogy az eltérő hektárhozamok a talajmunka és a növényápolás elvégzésének minőségében keresendők. Hogy az érvelés alaposabb legyen, meglátogattuk a középpalojtai szövetkezetét. Simko Jozef agronómus részletesen ismertette, mily módon érték el az eredményeket.

A cukorrépát háztáji parcellák után vetették. Ősszel nem adtak istállótrágyát a földbe, mert az előző év száraz volt és a növények nem szívták ki eléggé a föld táperejét. Az őszi mélyszántást októberben elvégezték és minden hektárra 3 mázsa műtrágyát dolgoztak be. Ezt még megtoldottak hektáronként 48 mázsa cukorgyári mésziszappal. A téli időszakban minden hektárra 15 000 liter

trágyalevet öntöztek. Tavasszal újra 4 mázsa műtrágyát dolgoztak a földbe. A pirkadó talajt tavasszal, amikor még nem omlottak szét a hantok, azonnal simítózták. A földet háromszor kultivátorozták 22 cm mélyem Tehát a gyom nagy részét még vetés előtt elpusztították és így az egyelésen kívül mindössze csak kétszer saraboltak. A jó erőben lévő földet a száraz időszakban kétszer alaposan megöntözték. A vetést a kívánalmaknak és a helyi viszonyoknak megfelelően április 17—18-án végezték el.

Az agronómus meglepően szép hektárhozamról számolt be. Elmondja, hogy a burgonya hármas alkörzetóbe tartozó földön lényegében 610 mázsás hektárhozamot értek el. A járási kimutatás azért beszél csak 547 mázsáról, mert a különbözetet meghagyták takarmányozási célokra. Nagyon elégedett a cukorrépa hektárhozamával. Nézete szerint hektáronként 9800 korona tiszta haszonhoz jutottak s még nagy mennyiségű takarmányt kaptak vissza a cukorgyártól. Idén a cukorrépa vetésterületét csaknem megkétszerezik.

Kissé más a helyzet a szomszédos alsópalojtai szövetkezetben. A hektárhozam közepes, 280 mázsa cukorrépát takarítotak be hektáronként. Ősszel megadták a 300 mázsa istállótrágyát, május elsején kiegyelték és még kétszer kapáltak. Viszont idén már nem számíthatnak, Jucha Stefan,- szövetkezeti elnök szerint, jő hektárhozamra, mert a cukorrépa alá majd csak tavasszal szántanak. Tehát máris megszegték a cukorrépatermesztés egyik alapvető agrotechnikai követelményét, mert nem végezték el az őszi mélyszántást. A tavaszi istállótrágyázás főleg, ha a trágya nem elég érett, és száraz időjárás következik, nem lesz jó hatással a növényekre.

Amint a felhozott példából is látjuk, a cukorrépatermesztés elsőrendű feltétele a kellő mennyiségű istálló- és műtrágya és a jó talajművelés. Nagyon hasznos a trágyalé is. A szakemberek szerint egy mázsa istállótrágya és 60 liter trágyalé egy mázsa cukorrépát biztosít, de még ezt ki kell egészíteni 22 kg foszfortartalmú műtrágyával.

A cukorrépa hektárhozama nagyban

függ a gyors keléstől. Ennek pedig előfeltétele a kellő nedvesség és a kívánt hőfok. Ha a cukorrépatermesztésre szánt dűlőt csak akkor simltózzuk, amikor a hantok fele már szétesett, nagy az elpárolgás, s annyi vizet veszítünk, amennyit egy 8—19 mm-es esővel nyernénk. A talajelőkészítés után legkésőbb hat órán belül vessük el a cukorrépát lehetőleg hat fokos meleg földbe. A jól tömített talajból ilyen talajelőkészités után gyorsan kel a cukorrépa.

A hektárhozamra azt mondhatnánk legjobban kihat a cukorrépa egyelése. Nagyon igényes munka, sok munkaerőt kíván. Az egyelést a lehető leggyorsabban kell elvégezni, mert az első levélpár megjelenése után a növénynek majdnem 40-szer nagyobb felületre van szüksége a gyökér kialakításához. Ha ilyenkor a cukorrépa sűrű, nem kapja meg a kívánt teret, szervezete a legnagyobb fejlődési időszakban kimerül és annyira elsatnyulhat, hogy a hektárhozam felére is lecsökken. Ennek tanúi lehettünk múlt évben a losonci járásban is. Egyes szövetkezetek megkésve egyelték a kisárgult cukorrépát. Ezzel szemben a rárósrr.ulyadi szövetkezetesek, — amíg szomszédaik egyeltek — már kapáltak. Gyönyörű, haragoszöld cukorrépájuk hirdette, hogy a növény a gyors és jő minőségű növényápolást többszörösen meghálálja. Nem véletlen a középpalojtai szövetkezet kiváló hektárhozama sem. Amint már említettük, tavasszal többször kultivátoroztak és közvetlen a vetés előtt is kiváló talajmunkát végeztek. Mivel a földet lényegesen gyomtalanították, niár nem kellett csak kétszer sarabolni. A cukorrépa egyelésére a szövetkezet vezetőinek már előre kellene gondolniuk. A rárósmulyadiak az egyelési idényben brigádosokat is segítségül hívtak. Ilymódon oldhatná meg más szövetkezet is ennek az igényes munkának elvégzését.

Most a múlt évi termelési és pénzügyi tervek jóváhagyása után a legtöbb szövetkezetben már a napokban elkészül az idei termelési terv. Néhányan — főleg azokban a szövetkezetekben, ahol alacsony volt a cukorrépa hektárhozama — szívják a fogukat. hogy a cukorrépa vetésterületét bővíteni kell. De a tervkészítéskor nem nézhetünk csak a szűk, egyéni érdekekre. Sabolcík elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, amikor Szlovákia népgazdaságfejlesztési tervéről beszélt, ismertette, hogy a cukorrépa vetésterületét közel 4000 hektárral kell növelni. Természetesen a népgazdaság célkitűzéseit szükségletét figyelembe kell venni szövetkezeteinknek is. Nem indulhatunk ki abból, hogy egyes szövetkezetekben alacsony a cukorrépa hektárhozama. Az élenjárók példájára teremtsük meg minden szövetkezetben a cukorrépatermesztés és a magas hektárhozamok feltételeit. Bállá József

Kilenc hónap után...

A nagypakal szövetkezet szarvasmarhatenyésztésében egy évvel ezelőtt nehéz állapot uralkodott. Szűkös takarmányalapjuk ugyanis jócskán megfogyatkozott és február végén alig tudtak mit adni az állatoknak. Ennélfogva teheneik kondíciója leromlott, s tejtermelésük csökkent. A fejési átlag május elején alig haladta meg a két litert. Nehéz volt a helyzet — a gondozók közt általános elégedetlenkedés terjedt el. A szövetkezet sok adóssága miatt, nem tudott takarmányt vásárolni, sőt a tehéngondozók — az alacsony tejhozam következtében amúgy is alacsony — fizetését sem tudta rendszeresen előteremteni.

Az elmondottak már csak rossz emlékként élnek a nagypakai emberekben, mivel azóta gyökeres javulás állott be a közös, gazdálkodásban.

— Hiányosságok most is előfordulnak, de ezek már egészen más természetűek, mint a tavalyiak voltak — mondotta Tomovics elvtárs, a három falut magába ölelő közös gazdaság elnöke.

A változás körülbelül kilenc hónappal ezelőtt kezdődött. A volt elnök halála után Németh Sándor, körzeti zootechnikus irányítása mellett megkezdték a gazdaság; udvar és az istállók alapos tisztogatását. Brigádosok segítségével naponta 14 traktor hordta a felgyülemlett trágyát a határba, összesen 120 hektárt terítettek be vele, s minden hektárra 650 mázsa jutott.

Tavaly nyáron továbbá — okulva az elmúlt tél hibáiból — nagyobb gondot fordítottak a takarmánytermesztésre, illetve a hiányzó mennyiség beszerzésére is. A tehenek a nyári jó takarmányozás és legeltetés mellett hamarosan visszaszerezték kondíciójukat, és augusztusban fejési átlaguk elérte a 6,8 litert. A múlt évvel kapcsolatban el kell még mondani, hogy terven felül 8000 liter tejjel többet adott el a szövetkezet.

Nemcsak az állatenyésztésben, hanem a termelés más ágaiban is nagyméretű javulást ért el az EFSZ. Ennek köszönheti, hogy az év végére, bár osztalékra nem futotta, minden adósságot kiegyenlített és tiszta számlával léphetett az új évbe.

Tehénállományuk, melynek létszáma a TBC-s állatok selejtezése által megcsappant, jelenleg 240 egyedből áll. A tehenészetet illetően a szövetkezet 1964-ben két fő célkitűzést akar megvalósítani: az egyik, minőségileg növelni az állomány értékét, a másik 300-ra emelni ‘ számukat. E két cél valóra váltásának feltételeit megteremtették.

Az idén takarmányozási gondjaik

sem lesznek, készletük május 10-ig kitart. Etetési technikájukon is módosítottak, javítottak, s a teheneket tejelékenységük szerint csoportosították. Ennek megfelelően határozták meg abrakadagjukat is: az 5 literen alul adók 70 dkg-ot, az 5 literen felül adók pedig 1 kg-ot kapnak. A terimés nedvdús takarmányadagot 7 literes fejési átlagra és 600 kg élősúlyra állapították meg. Egyedenként naponta 2 kg lucerna, 5 kg takarmányrépa, 8 kg kukoricakóró, 10 kg répaszelet és 0,8 dkg takarmánykeverék jut. Mindez vegyítve, 2—3 napos, füllesztés, pácolás után kerül az állatok elé. Istállóik önitatósak, s a vízellátást központi telep biztosítja.

— Ilyen takarmányoz-ás mellett .— vélekednek a gondozók — ha nem is emelkedik a tejhozam, de csökkenni nem fog.

Hogy még változatosabban, s fzletesebben etethessenek, tervbevették egy élesztősítő üzem építését, melynek az elmúlt év novemberében kellett volna elkészülnie. De mivél nem tudtak minden szükséges berendezési tárgyat megszerezni, így az épületnek csak a következő télen vehetik hasznát. A „késés“ azonban a tejtermelés színvonalára nem hatott lényegesen, hisz a tehenek januári fejési átlaga — annak ellenére, hogy a 240 darabból 51 szárazra van állítva — 5,8 liter, s a januári eladási tervet eddig több mint 10 000 literrel teljesítették túl. A tehenészek ennek folytán abban bíznak, hogy a 336 000 literes évi tejeladási tervüket 50 000 literrel túlszárnyalhatják.

A takarmányozás mellett azonban a tiszta és egészséges környezet megteremtése is fontos követelmény. Hangódi Pál és Lipták Mihály akik az előhasi üszőket gondozzák, lehetőségeikhez mérten, erre a legnagyobb gondot fordítják, s e téren a járás iegjobbjai közé számítanak. Ugyanazon takarmányadag mellett jóval szebb eredményeket érnek el, mint a szövetkezet többi állatgondozói. Ez nem csoda, hisz egész nyáron át, bár nekik is éppúgy kiosztották a kapálnivalót, mint a növénytermesztésben dolgozóknak, november elejéig nap mint nap legeltették a vemhes állatokat. S most, a tél folyamán annak ellenére, hogy kevés az alomszalma, állataik mégis mindig tiszták. Ezek után joggal mondhatjuk, hogy a szövetkezet gyengébb eredményeket elérő tehéngondozóinak tapasztalatszerzés végett nem kellene messzire eljárni. No, de ez tőlük függ.

Kezes Éva

A békéi szövetkezetesek kihasználva a szép téli időt, a gazdasági udvaron morzsolják a kukoricát. Képünkön Árva István, Nagy Péter és Marsai Imre munka közben. — zs —

Amíg nem késő

A halálos kimenetelű balesetek száma mezőgazdaságunkban az elmúlt évben ijesztően megnövekedett. A nyugat-szlovákiai kerületnek például volt egy „fekete hete“, amikor tíz halálos áldozatot jelentettek. Megdöbbentő tények ezek, s mögöttük leggyakrabban a figyelmetlenség, a szakképzettség hiánya és főként a munkabiztonsági előírások megsértése rejtőzködik.

Gibala Márton starnai lakos (rimaszombati járás) esetében mind a három eset fennáll. Az ő haláláért felelősség terheli a rimaszombati gépállomásnak azt a dolgozóját is, aki az áldozatnak a Zetor 25 K traktort kölcsön adta, hiszen ismernie kellett az említett traktorra vonatkozó munkabiztonsági előírásokat Ugyanis a Zetor 25 K traktort közúti szállításra csakis az alábbi feltételek betartása esetén szabad használni:

1. A traktor hátsó kerekeinek nyomtávolságát 1460 mm-re kel! beállítani.

2. A traktort és a pótkocsit jól működő légfékkel kell ellátni.

3. A traktor után csak egy pótkocsit szabad kapcsolni. A pótkocsi és a rakomány összsúlya nem haladhatja meg a 4000 kg-ot. Az út 5 %-nál nagyobb lejtése esetén a megengedett legnagyobb megterhelés nem haladhatja meg a 3000 kg-ot.

Gibala Márton esetében a munkabiztonsági előírások egyetlen pontját sem tartották be. A magáncélokra kikölcsönzött traktor hátsó kerekeit nem állították be a biztonságos, előírásos nyomtávolságra. A traktorral fát szállítottak az erdőből, s mivel minél jobban ki akarták használni, túlságosan megterhelték. Nem csoda, ha a kanyarban felborult és a vezetőt is maga alá temette.

Felmerül a kérdés, vajon szövetkezeteink és gépállomásaink dolgozói ismerik-e a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium 1959 december 7-én kelt 230-as rendeletét? Sajnos, a balesetek száma azt bizonyítja, hogy a legtöbb esetben elmulasztották áttanulmányozni. Pedig ez a rendelet felsorolja minden egyes mezőgazdasági gép biztonságos működésének feltételeit és milyen esetben válik veszélyessé a vele végzett munka.

Szövetkezeteink és gépállomásaink vezetősége jól tenné, ha ezt a rendeletet kikeresné az íróasztal fiókjának mélyéből és most, a téli időszakban, amikor hosszúak az esték és aránylag kevés a munka, a tagokkal együtt áttanulmányozná. Mert a saját érdekükben — jobb későn, mint soha. -gir-Elég az ígéretekből

s Nem forog a ...

AMIKOR 1959-BEN a mezőgazdasági termelést és felvásárlást érintő elvekben lényeges változások történtek, nyilván az a gondolat vezette az irányító szerveket, hogy a szövetkezetek körülbelül tízéves fennállásuk után az eddiginél jobban igyekeznek a maguk erejéből helytállni a takarmányokkal való önellátást illetően. Persze, az átmeneti bajok idején nem maradhat el teljesen az állami alapokból való kisegítés és az egyes szövetkezetek különleges termelési feladataihoz a takarmányok kiutalása. S ha már segítünk, azt olyan formában tegyük, ami megfelel az új technológia alkalmazási elvének és a takarmányérték jobb kihasználásának. Elérkeztünk tehát a takarmánykeverőkből nyert ipari erőtakarmányokhoz, amelyeknek

előállításához sok régi malmot és egyéb üzemet alakítottak át. De nemegy szövetkezetben vetődött már fel az a gondolat, mi volna, ha maguk is állítanának elő a belterjes gazdálkodáshoz olyannyira szükséges takarmánykeveréket ?

AZ 1962-ES ÉV ELEJÉN a besenyői szövetkezet is fontolóra vette ezt a kérdést. Még az évi beruházások tervébe, — éppúgy mint a járási szervek, — belefoglalták egy új takarmánykeverő építését. Az épület már el is készült a megfelelő gépi berendezéssel együtt. S most néhány adattal szeretnénk alátámasztani az építkezés indokoltságát:

A szövetkezet más EFSZ-ekkel együtt Mártyáról kapja a takarmánykeveréket, általában 60—80 %-át a

Korai naposcsibe ■

nagyobb jövedelem

Az érsekújvári szövetkezet keltetőjének terve 135 000 csirke, melynek jelentős részét nagyüzemeknek adják el, de nem feledkeznek meg a háztáji gazdaságokról sem. A tervezett menynyiségből a szövetkezet saját állománya bővítésére 13 000 darabot hagy meg s ebből alapos bírálat után 1050 kakast és 4500 tyúkot választanak ki továbbtenyésztésre. A kakasokból 1000 darabot más szövetkezetnek és állami gazdaságoknak adnak el.

Barák László zootechnikus elmondta, hogy az első keltetést tavaly november 19-én kezdték meg, s a kikelt 14 977 csirkével az előírt tervet jóval túlteljesítették. A keltető lelkiismeretes gondozói Horváth Júlia és Balogh Júlia odaadó munkával 80 %-on felüli kelést értek el.

A januári hónap terve 14 950 darab. Keltethetnének többet is, de a szövetkezetek a nagy hidegre hivatkozva halogatják a csibevásárlást. Pedig számolhatnának azzal, hogy így saját baromfitenyészetüket károsítják meg.

Hofer Lajos, Érsekújvár

Hirdessen a Szabad Földművesben!

Elfogadunk és közlünk: adás-vétellel, cserével, munkaerő- és álláskereséssel kapcsolatos hirdetéseket!

Hirdetési illeték: Apró hirdetés Hirdetését küldje az alábbi címre: soronként 3,50 Kcs. Terjedel- R'edakcia, Szabad Földműves, mesebb önálló hirdetés 1 cm2 Bratislava, Suvorovova 16.

3,50 Kcs.

bejelentett szükségletnek. Hogy a keverőbői takarmányt kaphasson a szövetkezet, ezt megelőzőleg évente körülbelül 80 vagon szemestakarmányt kell 20 km távolságra szállítania. Ha viszont az antibiotikumokat és ásványi sókat a saját keverőjükhöz megkapnák, csupán 10 vagon anyagot kellene egy irányban mozgatniuk. A szövetkezetnek még az az előnye is lenne, hogy nemcsak a szabványos kukoricát és árpát adná a keverékhez alapanyagnak, hanem egyéb szemestakarmányokat is felhasználhatna.

Az építkezés tervezésekor a kerületi szervek írásban ígérték, hogy a szükséges ásványi sókat stb. kellő mennyiségben a szövetkezeti keverő rendelkezésére bocsátják. Az ígéret azonban csak ígéret maradt, s az egészből a szövetkezet húzza a rövidebbet, mert a befejezett épület értéke után évente fizeti a törlesztési részletet, de a jövedelemnek, haszonnak eddig se híre, se hamva.

ADAMI ISTVÁN, SZÖVETKEZETI ELNÖK már arra is tett ajánlatot, hogy a keverőt hajlandó a felvásárló üzem utasítása szerint dolgoztatni és a terméket szétosztani, de ez sem hatotta meg az illetékes szerveket, akik az induláskor nem furakodtak ígéreteikkel. Most, azt hajtogatják, hogy a kiskapacitású keverőket úgyis megszüntetik. Talán az üzemeltetési költségektől, tartanak? De hiszen ez ebben az esetben a szövetkezetét terhelné, s amint számításaikból látjuk, ez nekik nagyonis megérné. Hacsak egy pillantást vetünk a szövetkezet tyúkfarmjára, ahol a vitaminhiányban szenvedő állatoknál dühöng a kannibalizmus — miközben a 136 000 koronás költséggel épült modern keverő meg nem értés miatt nem működhet —, azonnal látjuk, hogy az illetékesek intézkedése meggondolatlan.

Gábris József (Érsekújvár)

1964. február 5.

3