Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-02-01 / 10. szám

Zárszámadások hajnalán • Bakán a bevétel 63 százaléka az állattenyésztésből ered« így van ez rendjén. Minden egy helyen. Csak a kerítés hiányzik még és a bakai szövetkezet farmján por­tás köszönti az érkezőt, távozót. A falu közepén lévő szövetkezet székházénak hámlik a vakolata. A régi major maradványa az ütött ko­pott épület. Benn barátságos meleg simogatja az érkezőt. Az asztalok kö­rül elmélyült emberek hajlonganak. Az elkövetkező év gazdálkodását ve­tik papírra, készítik a szövetkezet iránytűjét, a tervet. — Az elnökkel szeretnék ... — Azzal aligha beszél most — vág közbe az egyikük. — A mérlegbeszá­molót vitték jóváhagyatni a járásra. — Hm ... hm ... — Attól függ mi érdekli. Ha az állattenyésztés, akkor rendelkezésére állok — mutatkozott be Rácz Ferenc zootechnikus. — Milyen eredménnyel zárult az •lmúlt év? — Nem panaszkodhatunk. Az állat­­tenyésztés terén mind a termelési, mind az eladási tervet teljesítettük. — Miből érték el a legjobb ered­ményt? — A húsfélék eladási tervét min­denben 100 százalékon felül teljesí­tettük. De talán a tejeladással lehe­tünk a legelégedettebbek. Amíg a múltban sok nehézségünk volt a tejtermeléssel, most közel 80 000 literrel adtunk el terven felül. A tojáseladásban volt némi lemara­dás. De ezért a szépséghibáért a fe­lelősség inkább a felvásárlókat ter­heli. Mivel a dunaszerdahelyi járás teljesítette a tavalyi felvásárlási ter­vét, biztosítani akarták az első ja­nuári dekádot, tőlünk is elfelejtették elvinni a hiányzó 10 000 tojást. — A bevétel hány százaléka ered az állattenyésztésből? Egy gyors osztási művelet. — Közel hatvanhárom ... — A tervezett munkaegységet túl­lépték? — Ki sem merítettük. — Gazdálkodtak már ilyen sikere­sen az állattenyésztésben? — Eddig még soha. — A tejtermelésben minek kö­szönhető az elért eredmény? — Erre nem lehet olyan egysze­rűen választ adni. Elsősorban is jobb volt a takarmányalapunk, mint az elő­ző években. De ez még nem minden, ha nem fordítunk nagy gondot a ta­karmány összeállítására és ízesíté­sére. Ezenkívül sokat jelent a na­ponkénti 15 liter meleg moslék, amelybe két kilogram darált lóhere is kerül. Természetesen sok múlik az állatgondozókon és az állandó ellen­­őrzésesn. Nemcsak én, de az elnök is szeret ott lenni az etetésnél. Az anya­gi érdekeltség sem mellékes. Az évi 1900 liter terven felül kifejt tejért 15 százalék prémiumot fizetünk. Van olyan állatgondozónk is, aki több mint 4000 literrel teljesítette túl a tervet. — Idősek dolgoznak az állattenyész­tésben? — Nem mondhatnám, inkább közép­korúak. Ami örvendetes, vannak olyanok is, akik 8—10 éve állandóan ott dolgozna^. így aztán jól ismerik a gondozásukra bízott tizenhat tehén mindegyikét. Németh László, aki eb­ben az évben a járástól is kapott prémiumot, kilenc éve. Kovács és Zsemle László is közelannyit dolgoz­tak le, mint etetők. Az ő eredmé­nyeik a legjobbak, de a többiek se nagyon maradoznak le mögöttük. — Kézzel fejnek? — Már a negyedik éve géppel. Körséta a farmon A kilencszázhuszonhat hektáros gazdaságnak több mint tíz hektárt tesz ki a beépített farmja. Az iroda közelében a gépjavítókkal találkozunk először. Barta Rudolf szerint, aki nemrégiben vette át a gépesített bri­gád vezetését, jól halad a „beteg“ gépek orvoslása. A fogasolók, símí­­tők, hengerek, műtrágyavetők meg­javítva várják a tavaszt. A vetőgépe­ken alig akad már tennivaló. Ha ilyen ütemben folyik a munka, február vé­gére mindennel rendben lesznek. Ami örvendetes, alkatrészük is van ele­gendő. Csak a gumihiány okoz nap­­ról-napra komolyabb gondot. A borjú „bölcsődében“ példás rend fogad. A néhánynaposak, hetesek, gondtalanul bámulnak. A nagyobbak a finom lucernát szálazgatják. A ki­csik hat liter tejet isznak naponta. A nagyokat „megcsalják“, mert azok­nak már három liter egalizált tej is kerül a cumliva! ellátott itatóedény­be. Száz kilós súlyban választják el az utánpótlást. Nagy gondot fordíta­nak a borjú és a növendék állatok nevelésre, mert a tehénállományuk­nak több mint a fele tbc-s. Az istállók nem a legkorszerűbbek. A moslékkeverőjük is házigyártmá­nyú. Egy kivénült gőzgép-kazánnal melegítik a moslékot. Tehénállományuk nagyon kevert fajta. Máskülönben eléggé gömböly­­dedek, jól tápláltak. Az előkészítő helyiségekben finom silóval dolgoz­nak a takarmány-előkészítők. A 260 vagon silónak a fele még megvan, tehát ezen a télen nem igen lesz ta­karmánygondjuk. A fák között húzódik meg a tyúk­farm. Semmi különöset, újat nem lát­tunk. Kihalt minden. A csípős hideg elől az ólakba bújnak össze a tyúkok. A zootechnikus a gondozók közül Hölgye Istvánná és Krastyenits Hona szorgalmát dicséri. A sertések birodalmában találni a legtöbb kifogásolni valót. A sertés­istállókban nagyon hideg van. A né­hány napos malacok dideregve bújnak össze és sok köhécsel közülük. A ba­kai vezetők tudják, hogy ez így nincs rendben. Az elválasztott malacokat — nagyon helyesen — áthelyezték a nádfedeles sertésistállóba. De mit sem ér ez, ha az elválasztásig a jég­hideg istállóban átfáznak. Haladék­talanul meg kellene oldani a fűtést. Az istálló közötti hatalmas tölgyfa­rakások igazolják, hogy fűtőanyag van bőven. E hiányosságok ellenére is pél­dául Orbán József aki tíz éve dolgo­zik a sertéstenyésztésben, és jelenleg 34 anyadisznót kezel, 14 malacot vá­lasztott el tavaly anyánként. Amire a bakaiak büszkék, az az ezres sertéshizlalda. Csa.k hát azt is eltervezték egy kicsit. Kevés az alap esése, s így tócsákban áll a szenny­víz. A sínpárt is süllyeszteni kéne, mert az szintén felfogja a szenny­vizet. Hogy ne feküdjenek a hízók a hideg pocsolyában, a ketrecek egy részét ledeszkázták. Ebben az istál­lóban a takarmánykeverő korszerű. Az etetést síneken futó tartállyal oldják meg, amely a híg takarmányt a két oldalán elhelyezett vályúba fröcsköli. A hatszáz darab sertést egy etető a fia segítségével gondozza. A súlygyarapodás az utóbbi időben 42 dkg körül mozog. A gazdasági udvaron összetalálkoz­tunk Tóth bátyánkkal. Hosszú évek óta agronómus és egyidőben a gép­park irányítója is volt. Büszkén mu­togatja, hogy a hosszú sorokban el­húzódó kukoricaszárítók jó része még színültig telt. Mintha ezzel azt akarná igazolni, hogy jó partnere a zootech­nikus kollegájának. Az irodában szá­mokkal is igyekszik ezt alátámaszta­ni. Az 1964-es évben a szántóterület 35 százalékán termelnek majd takar­mányféléket. A kertészetben már tavaszodik Hirtelenjében szakadt Kulacs Ilo­nára a kertészet gondja. Eddig a vá­ratlanul elhúnyt kertész mellett se­gédkezett. Most még a terveken A bakaiak büszke­sége, az ezres ser­tésistálló dolgozik, de már megkezdték a me­legágyak készítését is. A „szoknyá­sokból" álló csoport szeretne hasonló eredményeket elérni, mint a múlt évben, amikor a tizenkét hektárról mintegy százezer koronával lépte túl az előirányzott tervet. — Nem kevés a kertészetük? — Egyelőre nem — válaszolt az agronómus. — De minden bizonnyal bővítenünk kell majd. A közeljövő­ben ugyanis megindul a vízierőmű építése, s akkor helyben is sok zöld­séget eladhatunk. — Jelent valamit a bősi erőmű fel­építése a^bakai szövetkezetnek? — Felmérhetetlenül sokat. Szerin­tem az éghajlatot is megváltoztatja, de főleg az öntözési lehetőség nő meg. Ezenkívül néhány évre megoldó­dik a tagok egész évi alkalmaztatása. Már most is biztosított az építkezés fuvarlehetőséget. A téli rendszeres munkalehetőség bizonyára hazacsal majd néhány fiatalt a szövetkezetbe. Valóságos Kánaán lesz itt néhány év múlva. — Szakemberekkel hogyan állnak? — Nem dicsekedhetünk, de borúlá­tásra sincs okunk. A zootechnikusunk a múlt évben érettségizett. Egy má­sik öreg diákunk is befejezte a tanul­mányait. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán szintén tanul diákunk. Ügy látom, nyugodtan deresedhetünk, les* utánpótlás. Néhány nap múlva ünnepélyes zár­számadásra jön össze a szövetkezet tagsága. Amellett, hogy megvitatják a gazdálkodást, a munkaegységen­kénti előleg mellé öt korona oszta­lékot is fizetnek.. Csak azért nem érték el a tervezett tizennyolc koro­nát, mert tejpénzként több mint 70 000 koronát fizettek ki. Nem valami országra szóló ered­mény, amit a bakaiak elértek, de aki ismerte a szövetkezetét az elmúlt években, az csak elismerően szólhat a vezetésről, a közös szorgos dolgo­zóiról. Tóth Dezső A higiénia se legyen mostohagyerek Az istállóban a fejés befejezéséhez közeledik. A fejők a tejeskannákat a tejgyűjtő helyiségbe hordják, ahol Gasparik Erzsébet veszi át. Szorgalmas, dolgos asszony, öt éve kezeli már a tejet és bizony sok a jó és rossz tapasztalata. Pontosan jegyzi, hogy mennyi tejet fejnek. Nagy Arpádné például 44 litert hozott 15 tehéntől. Most nem magas a tejhozam, de Kovács Lajos és felesége 15 tehéntől 100 litert is fejt a nyáron. A tejhozam a ta­karmányozás szerint változik. Most is elég fehér a szá­lastakarmány a vályúkban, nem is kívánhatnak tőle sok tejet. Naponta 180 tehéntől 1061 litert fejnek. De volt már 1531 liter is. Ez volt a legmagasabb. Gasparik Erzsé­bet kissé ideges. Valami nem egyezik. Eltérés mutatkozik a gulyások által vezetett tejmennyiség és a valóság kö­zött. A tejtároló edényből mintegy 15 liter hiányzik, pe­dig a lakat elég erős a tejgyűjtő ajtaján, de ki tudja merre lopakodott be a tejkedvelő. Majd kiderül... Autóberregés hallatszik, Sipos István és Csárdás Antal érkeznek a tejcsarnok autójával. Egyik kint marad az autónál, a másik bent „legyeskedik“ a tejgyűjtőasszony körül. — Nehogy azt higyje, Erzsi néni miatt van bent Pityu. Mindig így csináljuk — világosít föl Csárdás Antal. — Vigyázni kell, hogy minden edényből vegyünk tejmintát, mert különben nem tudnánk meg, melyik szövetkezet vizezi a tejet. — Előfordul ilyesmi is? — Azelőtt gyakrabban előfordult; mostanában nem találkoztunk ilyen esettel, mert a fejőgulyásokat tejzsír szerint fizetik a legtöbb szövetkezetben, s nem érdekük a vizezés. Megtelnek a mintaüvegek és a tejcsarnok dolgozói máris útrakelnek. Gasparik Erzsébet még néhány szót szól munkájáról. Nagy felelősséggel jár ez a munka. Vigyázni kell a tej minőségére is, hogy a közellátás jó terméket kapjon és arra is ügyelni kell, hogy a fejőgulyások meg ne hara­gudjanak rá. De a kötelesség — kötelesség. Meglepetésszerűen, min­den héten más-más napon fokolja az egyes fejők által kifejt tejet. Nagyobb „vizezési akció“ két évvel ezelőtt fordult elő. Azóta nincs baj. A tej átlagos zsírtartalma 3,9—4,1 fok körül mozog. Ez mindent megmond. Munká­ját jókedvvel végzi, de a tejgyűjtö helyiség lehetne kor­szerűbb is. Az edényekre nincs fedő, így a por s miegy­más belehullhat a tejbe. Ideje volna már a helyiséget kimeszelni. És kaphatna már Gasparik Erzsébet is egy szép fehér kötényt a többi fejővel együtt. Bernáth Má­tyás állatorvos sem elégedett a higiéniával. Az ilyen fejlett szövetkezet, mint az ipolyszakállasi a szociális alapból könnyűszerrel vásárolhatna a fejők részére fehér köpenyeket. De a fejők is hibásak. A trágyázó-járdán az állatorvos szerint is többhónapos trágyaréteg képződött. Ez sem hat kedvezően a higiéniára. Fejés után nem ár­tana a trágyázójárdát ügyesen megtisztítani és lemeszez­­ni, mint ahogy azt a legtöbb élenjáró szövetkezetben teszik. A tehenészetnek nagy a jövője ebben a szövetkezet­ben, hisz az elkövetkező években már csak tenyészálla­tokat akarnak nevelni. A takarmányozáshoz képest elég szépek a tejtermelési eredmények, de emellett ne feled­kezzenek meg a higiéniáról sem. -b-Reálisabb teljesítmény normák -Eshet, dermeszthet a hideg, a takarmányelőkészítőket semmi nem akadályozhatja Annak ellenére, hogy a bátorkeszi szövetkezet nem teljesített 100 °/o-ra az elmúlt évi feladatokat, meg kell állapítani, hogy az 1962-es évhez vi­szonyítva jelentős eredményeket ér­tek el. Lázas ütemben folyik az el­múlt év gazdasági eredményeinek értékelése, de már most megállapít­ható, hogy a szövetkezet tagsága jó munkát végzett. Voltak ugyan hibák és hiányosságok, de ezeknek eltávo­lítása lehetővé teszi, hogy az 1964-es év tervfeladatait hiány nélkül telje­sítsék. A növénytermesztés szakaszán há­rom munkacsoport dolgozik. Minden egyes csoport konkrét feladatokkal volt megbízva a gazdasági év folya­mán. Az értékelés alapján a Bartony­­csoport termelési tervét 84 %-ra, pénzügyi tervét pedig 118 °/o-ra tel­jesítette. A Szegi-csoport termelési tervét 82 %-ra, pénzügyi tervét 104,7 %-ra, a Kubovics-csoport termelési tervét 87,5 %-ra, pénzügyi tervét pe­dig 127 %-ra teljesítette. Itt szüksé­ges megemlíteni, hogy az aratási munkálatok alkalmával ez az utóbbi csoport ért el leggyöngébb eredmé­nyeket, de a heremag és a baltacim­­mag jó betakarítása az első helyré emelte őket. Mindjárt az első pillanatban szem­beötlő, hogy a termelési tervét egyet­len egy csoport sem teljesítette. Ez abból adódik, hogy a szövetkezet ve­zetősége az évi tervek kidolgozásakor — hogy biztosítsa a munkaegységek előirányzott értékét — 600 ezer ko­eredményes gazdálkodás rónával magasabb feladatokat irány­zott elő, annak ellenére, hogy tudta annak nem reális voltát. Az állattenyésztés szakaszán is vol­tak bizonyos hiányosságok, amelyek aztán kihatottak a teljesítésre. Pél­dául három és fél vagon sertéshússal maradtak adósak. Tejből 236 000 liter terheli számlájukat. Ezzel szemben három és fél vagon marhahússal ad­tak el többet, a birkahús eladási ter­vét 144,8 %-ra teljesítették, tojásból pedig 122 000 darabbal adtak többet a dolgozók asztalára. Az előírt tervfeladatok ily módon való teljesítése következtében a nö­vénytermesztés szakaszán a termelési tervüket 85,2 %-ra teljesítették, míg a pénzügyi tervük 99,5 %-os ered­ményt mutat. Az állattenyésztés sza­kaszán termelési tervüket 70 %-ra, pénzügyi tervüket pedig 90,6 %-ra teljesítették. Szükséges megemlíteni, hogy az állatállomány értéke az év végén 500 000 koronával magasabb az 1962-es év ugyanezen időszakával szemben. Jelenleg 3400 sertésük van, ami biztosítja az 1964-es tervfelada­taink hiánytalan teljesítését. Jelentős javulás állott be a szarvasmarhaállo­mány terén is, ami kedvezően befo­lyásolja a tehénállomány feltöltését fiatal üszőkkel. Ez viszont a tejter­melésre döntő hatással lesz. A bátorkeszi szövetkezet vezetősé­ge, már most, zárszámadás előtt több olyan intézkedést tett, amelyek nagy mértékben érdekeltté teszik a dolgo­zókat az 1964. évi tervfeladatok ma­radéktalan teljesítésében. Többek között normakiigazításokat eszközöl­tek az egyes munkaszakaszokon, hogy ezáltal megszüntessék azokat a lénye­ges különbségeket, amelyek eddig sok vitára adtak okot. A növényter­mesztés szakaszán 13 munkafolya­matnál szilárdították, hét munkafo­lyamatnál pedig lazították az eddigi normákat. Ugyancsak öt munkafolya­matnál szilárdították az eddigi nor­mákat az állattenyésztés szakaszán is. Bizonyára serkentőleg hat majd az az intézkedés is, amelyet a kukorica és a cukorrépa termesztése terén vezettek be. Itt a parcellák minősége szerint elért hektárhozamok után kapják a prémiumot. A fenti eredmények és intézkedé­sek azt bizonyítják, hogy a bátorkeszi szövetkezet vezetőségének határozott intézkedései azt a ’ célt szolgálják, hogy a szövetkezet gazdálkodását helyes irányba tereljék. Andriskin József (Komárom) 1964. február 1. 3

Next

/
Thumbnails
Contents