Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-02-01 / 10. szám

Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld meg magad! • Milyen idő várható • Gyiimölcsészet-szőlészet • Méhészet • Szakkérdésekre válaszolunk • Gyümölcsé szét - szőlészet

Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már ? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld

Változások az elismert szőlőfajtákkal kapcsolatban

Több kérdés érkezett szerkesztőségünkbe az elismert szőlőfajtákat illetően. Ezekre a kérdésekre Vasas Ferenc karvai levelezőnk

válaszol, aki kimerítően foglalkozik a levelekben felmerülő kérdésekkel.

Mezőgazdasági termelésünket szakosítjuk, így a szőlőtermesztés terén is változások lesznek. Oj szőlészeti körzetek létesültek, az előzetes talajvizsgálatok alapján. Szlovákiában mintegy 570 községben termeszthető szőlő, s ezeket nyolc szőlőtermesztési körzetbe csoportosították:

Termelési körűét:

Szőlőterület

(ha):

1. Skalica—Malacky kör. 630

2. A Kiskárpátok körzete 3200

3. Hlohovec—Trnava kör. 1850

4. Nyitrai körzet 2750

5. Dunai körzet 1750

6. Kékkői körzet 1500

7. Kelet-szlovákiai körzet 1200

8. Tokaji körzet 424

Az 1961. évi statisztikai adatok szerint tehát Szlovákiában 13 304 hektár szőlőnk van. Az 1980-as évre a szőlőtermesztés 27 075 hektárra, vagyis a jelenleginek több mint a kétszeresére bővül. Tehát több mint 13 000 hektár új szőlő telepítésére, továbbá mintegy 5000 hektár kiöregedett vagy direkttermő szőlő likvidálására kerül sor.

Az egyes szőlészeti körzetek számára a megfelelő fajtákat az eddigi tapasztalatok figyelembevételével kell kijelölni. Az elismert szőlőfajták (povolené odrody) száma azonban hazánkban olyan nagy volt eddig, hogy ez egyáltalán nem felelt meg a szőlőfejlesztés követelményeinek. Az elmúlt év májusában összeült az Állami Fajtajóváhagyó Bizottság (Státna odrodová komisia) és az eddigi 38 elismert szőlőfajtából 13-at kiszelektált, újonnan egy fajtát sem ismertek el.

Az elismert szőlőfajták:

A. Fehér bort adó fajták:

1. Bouvier

2. Fehér burgundi (Burgundské biele)

3. Leányka (DievSie hrozno)

4. Ezerjó

5. Furmint

6. Hárslevelű (Lipovina)

7. Muskát Ottonel

8. Sárga muskotály (Muskát ált£)

9. Müller-Thurgau

10. Neuburgi (Neuburské)

11. Rajnai rizling (Rynsky rizling)

12. Olaszrizling (Vlassky rizling)

13. Szürkebarát (Rulandské)

14. Sauvignon

15. Zöldszilváni (Sylvánske zelené)

16. Piros tramini (Tramín cerveny)

17. Zöld veltlíni (Veltlínske cervené rané)

B. A vörös bort adó fajták:

1. Kékburgundi (Burgund, modré)

2. Kékfrankos (Frankovka)

3. Oportói (portugálske modré)

Ribiszke és köszméte bokrok tisztogatása

Az elsürűsödött bokrokból a letermett vesszőket eltávolítjuk. Ha az öreg farész alsó táján erős vessző nőtt (világoskérgű vessző), akkor azt már meghagyjuk és csak a felette levő öreg farészt távolítjuk el. Ilyen esetben tehát az öreg farészt ifjítjuk. A fiatal vesszőkből a gyengébbeket is eltávolítjuk és ezeket esetleg szaporításra felhasználjuk. Azok a bőventermő bokrok, amelyeken sok a fiatal vessző.

A málna metszése

A málnabokor letermett vesszőit, ha a termés után nem távolítottuk el, most feltétlenül a föld színén vágjuk le és égessük el. Az egyéves (élő) vesszők az idén teremnek majd. Ezeket megritkítjuk úgy, hogy egy tövön 6—8 vesszőnél több ne maradjon. • Mindig a gyengébb vesszőket szedjük le; a tövet kissé kibontjuk, és a vesszőt tőből levágjuk. A feleslegessé vált gyökérsarjakat tavasszal ültetésre felhasználhatjuk, a telepítésig elvermeljük. Az ültetésre szánt sarjakat

Borkezelés

4. Szentlőrinci (Svátovavrinecké)

C. Csemegeszőlő-fajták:

1. Fehér saszla (Chrupka biela)

2. Piros saszla (Chrupka cervená)

3. Jalabert saszla (Chrupka Jalabertová)

A kiszelektált fajták:

A. Fehér bort adó fajták:

1. Pozsonyi fehér (Bratislav. biele)

2. Mézes fehér (Medovec)

3. Semillon

4. Fehér szlamkamenka (Slamkamenka biela)

5. Piros szlamkamenka

6. Piros szilváni (Sylvánske Sérv.)

7. Piros veltlíni (középérésű)

8. Veltlíni pirosfehér (veltlínske cervenobiele)

B. Vörös bort adó fajták:

1. Kék kadarka

C. Csemegeszőlő fajták:

1. Csabagyöngye (Cabianska perla)

2. Kossuth Lajos

3. Szőlőskertek királynője (Madlenka králővská)

4. Malinger.

Az eredeti 38 fajta helyett tehát csak 25 maradt meg. Tudnunk kell azonban, hogy ez az elismerés nem jelent véglegeset a fenti bizottság munkájában. A nemesítők és a kísérleti munka, valamint a szőlőtermesztők észrevételei, tapasztalatai alapján további jó fajták kerülhetnek elismerésre, illetve a meg nem felelők kiselejtezésére.

Az új telepítések mindenesetre az elismert fajtákra épülnek.

e • •

FUNGICIDEK. Olyan vegyi anyagok, amelyek az élősködő gombák okozta betegségek leküzdésére alkalmasak. Az élősködő gombákra gyakorolt hatásuk abban nyilvánul meg, hogy megölik spórájukat, vagy megakadályozzák csírázásukat, vagy pedig elpusztítják a gombafonál-szövedéket (micéliumot). A legjobb eredményeket akkor érjük el, ha a funglcid szereket megelőző (preventív) védőszerként alkalmazzuk mind a növények ápolása, mind a vetőmag csávázása során. A gombaölő szereket réztartalmú, kéntartalmú, higanytartalmú és szerves hatóanyagú fungicidekre osztjuk.

INSZEKTICIDEK. Olyan vegyi anyagok, amelyeket kártékony rovarok, s egyéb apró kártékony állatok irtására használunk. Közéjük soroljuk az atkaölő (akaricid), valamint a fonálféreg-ölő (nematocid) szereket is. A rovarölő szereket — aszerint, milyen fejlődési fokon pusztítják a kártevőket — tojásölő (ovicid) és lárvaölő (larvicid) készítményekre osztjuk. Attól függően, hogyan hatolnak az inszekticidek a rovar testébe, megkülönböztetünk: 1. gyomorméreg hatású méregszereket (a mérgezés a rovar emésztőszervén keresztül történik), 2. kontakt hatású rovarölő szereket (a testfelületen át hatolnak a rovar testébe); 3. gáz alakban ható rovarölő szereket (a légcsöveken át hatolnak a rovar testébe); 4. szlsztemlkus (felszívódó) rovarölő szereket (a rovar egész rendszerébe felszívódnak).

HERBICIDEK. A gyomok irtására szolgáló vegyszerek. Lehetnek totális és válogató (szelektív) hatásúak. A totális gyomirtókat ott használjuk, ahol minden növényzetet ki akarunk Irtani, például az utakon, játszótereken, homokos területeken, stb. Ezek közé nálunk a Chlorotox és a Travex készítmények használatosak. Szelektív vegyszerekkel a termesztett növények állományában irtjuk a gyomokat. Ilyen gyomirtók a Plevex, az Alisán, s a hormonbázisú szelektív gyomirtószerek közül a Dikotex 10, a Dlkotex 30 és az Agrion.

RODENTICIDEK. A kártékony rágcsálók Irtására használt szerek. Többnyire heves mérgek, ezért óvatosan dolgozzunk velük.

BAKTERICIDEK. Baktériumölő szerek.

• • • •

Az új hibrid : radiofon

V. . ..V.TV.vi'Trl . .v

‘-V* »««»■••»■»■»^ ■ • ■ ■ ■■■

csak fagymentes időben szedjük. Ha a termővessző vége elvékonyodott, sérült vagy fagyott, visszavágjuk, Az előtörő új sarjhajtásokat, ha azok arasznyi hosszúak, már tavasszal elszedhetjük, így a tövet erősítjük.

Ha fogyasztásra valamelyik hordót megkezdünk, az rendszerint csak hosszabb idő múlva ürül ki. Az ilyen hordóban a bor „darabban“ áll és ebből sok hiba származik. A bor felülete levegővel érintkezik és borvirág képződés vagy ecetesedés indul meg. Hosszabb ideig darabban tartva a bornak „levegő Ize“ is lehet, sőt a bor ilyen esetben könnyen meg is törik. Ezeket elkerülhetjük, ha a bort nem hagyjuk darabban. Ha egy hordót megkezdünk, azt azonnal kisebb hordókba vagy demizsonokba fejtjük le és kb. egy heti szükségletet pedig palackokba fejtünk.

A hordókban levő bor megbetegedését gondos töltögetéssel megelőzhetjük. Száraz pincében, ahol az apadás nagyobb mértékű, hetenként, de legkésőbb kéthetenként kell a borokat feltölteni.

A híradástechnika annyira elkényeztet bennünket új ötleteinek sokaságával, hogy könnyen elfelejtjük: mégis csak a telefon a mi legjobb kapcsolatteremtő eszközünk, mindennapi életünk hűséges kísérője, bár néha bosszankodunk is miatta. Van azonban úgy, hogy ez a készséges, gyors közvetítő sem tud összekapcsolni bennünket azzal, akit keresünk: nincs otthon, nincs hivatalában az illető, utazik, csónakázik, vagy tán síel a hegyen. Sürgős a dolog, hogyan lehetne mégis beszélni vele?... E gyakori és mindig türelmetlen kérdés szülötte a híradástechnika legfrissebb újdonsága, a rádió és a telefon „keresztezése".

Leonid KUPRUJANOVICS moszkvai mérnök találmánya a radiofon. Remek kis masina: ez nem csönget hiába, ha a hívett szám gazdája éppen moziban ül vagy meccset néz, vagy bevásárlását intézi, mindig és mindenütt eléri őt, feltéve, hogy neki is van hasonló készüléke. Halk, zümmögő hang „csenget rá", erre kihúzza a tenyérnyi 10X8X3 centiméteres rádiofondoboz teleszkópantennáját, s beleszól a csöpp kagylóba: „Halló! Itt 22-55. Ki beszél?"

Ne tévedjünk, ez nem ugyanaz, mintha rádiókapcsolat létesülne két vagy több személy között. Kuprijanovics megoldásának lényege az, hogy egyesíti a már nagymúltú rádiótelefon és még nagyobb múltú telefon előnyeit, tehát a vezetéknélküli összeköttetés lehetőségeit azzal a feltétellel, hogy minden készülék saját hívószámmal rendelke-Ötletes egyengető-simító

A tavaszi munkák idején nagy szükség van talajelőkészítő gépekre, szerszámokra. Az itt ábrázolt egyengető-simító igen hasznos munkát tud végezni. Egyszerű kivitelű. Valószínű, hogy minden földművesszövetkezetben, gazdaságban akad rossz kocsi- vagy szekérkerékráf, s ezeket lánccal fogjuk öszsze. A húzója olyan mint a boronahúzóé. A két hátsó kerékráf takarja az elsők közötti hiányt. Az atkári „Oj Élet“ szövetkezetben nagyon bevált. Ha dombos helyen húzzák, akkor a ráf a dombot is lefaragja, magába gyűjti a földet, és ahol mélyedés van, ott elhagyja. így szép, egyenes és sima lesz a talaj. Különösen ott lehet jól alkalmazni, ahol a talaj hepehupás.

zik, s csakis akkor jelez, ha ezt a számot tárcsázta valaki. Ismeretes, hogy a közönséges rádiótelefonok kapcsolata másféle, ezek a készülékek rendszerint egyidejűleg több állomással teremtenek állandó öszszeköttetést. Nem lehet csak az egyik, vagy csak a másik készüléket egyszerűen felhívni. De lehet a rádiofonnal, s mi több, elvileg semmi akadálya nincs annak, hogy fel lehessen csengetni bármely szokványos telefon-előfizetőt is, vagy fordítva: bármely közönséges állomásról telefonálni lehet a rádiofontulajdonosnak, legyen bár „házon kívül", akárhol. Hanem azért valamilyen korlát mégis van: két kapcsolatot kereső rádiofon nem lehet egymástól 90 kilométernél nagyobb távolságra.

Egy-egy rádiofon műanyagdobozkájában két parányi — egy ultrarövidhullámú és egy rövidhullámú - adó-, valamint egy ugyancsak miniatűr vevőberendezés működik jelfogókkal, tranzistorokkal, nyomtatott áramkörrel, apró nikkel-kadmium akkumulátorokkal. Az UHR közeli, a rövidhullámú egység pedig távolabbi kapcsolatok létesítésére szolgál. Kis számtárcsa van a dobozok egyik oldalán a másik meg kristályhangszóró — ez voltaképp a „kagyló", a hallgató és a beszélő egyszermind. Ha a hívó másik rádiofon-tulajdonossal akar beszélni, közvetlenül feltárcsázhatja. De ha a keresett személynek csak telefonja van, a legközelebbi rádiótelefon-központot hívja fel, amely

Tudja-e, hogy...

... a madarak bizonyos színt kedvelnek? Egy amerikai ornitológus 98, különböző színűre festett műfészket helyezett el a fákon. A vörös és a zöld színűeket hamarosan elfoglalták a madarak, a fehér színűek mind üresen maradtak.

... több országban olyan papírt gyártanak, amelyen a kézzel vagy géppel írt szöveg 12, 24, 36 vagy 48 órára eltűnik? így aztán a legbizalmasabb ügyeket is papírra lehet vetni anélkül, hogy illetéktelenek elolvashatnák.

... Európa több városának utcáit tengervízzel locsolják. Londonban például már 1860 óta szokásos, mert a tengervíz nehezebben szárad és a szerves hulladékok rothadását is megakadályozza.

... létezik fehér krokodil? A berlini állatkertben él egy csaknem méter hosszúságú fehér krokodil.

... van fertőtlenített bankjegy ? Franciaországban a papírpénzt fertőtlenítő szerrel impregnálják, amely megöli a mikrobákat.

automatikusan továbbítja a hívást, illetve közvetíti a rádiofonos és telefon felek beszélgetését. Hasonlóképp a rádiótelefon-központot tárcsázza fel a telefonbérlő is, ha rádiószámmal keres kapcsolatot. Ilyen rádiótelefon közvetítők ugyan jelenleg még nincsenek, de minden további nélkül létrehozhatók, s bizonyosan épülnek is majd mindenütt, ahol nagyszámú rádiofon lesz használatban.

Nem vakmerő jóslat ez. Bízvást mondhatjuk, nagy jövő vár erre a kis zsebben elférő készülékre, melylyel telefonálhat az ember bárhonnan bárhová, s felhívható mindig, mindenütt anélkül, hogy a hívásra állandóan figyelni kellene. Nagy szerephez juthat például a mezőgazdaságban, a földeken dolgozó munkacsoportok és a központ közötti kapcsolat-tartásban, vagy külön dolgozó kutatócsoportok irányításában stb. A lehetőségek úgyszólván kimeríthetetlenek, főként ha megvalósul a szovjet feltaláló újabb terve: a még kisebb méretű, s még nagyobb - 200 kilométer — hatósugarú rádiofon. Ám nyitva van még egy kérdés: lehet-e majd

egyetlen frekvencián áthallásmentes rádiófelvételt biztosítani olyan helyen, például nagyvárosban, ahol — eltekintve a zavarforrások tömegétől — a rádiofonok százai és ezrei vannak, esetleg egyazon időben használatban,

(„Tyehnika malagyozsi“)

Védekezés

a hólyagférgesség ellen

Ne dobjuk a kutyának..,

Javában folynak a disznóvágások. Ilyenkor igen gyakran lehet találkozni olyan belsőrészekkel, főleg májakkal, amelyeknek felületén vagy belsejében, hol elszórtan egyegy, hol pedig összefüggően nagytömegű kisebb-nagyobb hólyagokat látni. Ezek a hólyagok a kutyák vékonybelében élősködő háromtagú galandféregnek a hólyagférgei. A yalandf öreggel fertőzött kutyák bélsarukkal ürítenek petéket és fertőzik meg elsősorban a sertések legelőjét, kifutóját, takarmányát. A petékkel fertőzött takarmány felvétele után a petékből kifejlődnek az olykor diónagyságú hólyagférgek.

Á házivágások során a tüdőben, gyakrabban a májban talált hólyagokat kivágják és legtöbbször odadobják a kutyának. Ilyenformán a kutyában kifejlődik a galandféreg és kezdődik a körfolyamat élőiről.

A mezőgazdasági üzemekben, szövetkezetekben a pásztorkutyák évente kétszeri, gyógyszerekkel történő féregtelenítésével a sertésállományt meg lehet védeni a fertőzéstől. A háztáji sertésállomány megvédésére nem kell mást tenni, mint a hólyagférges tüdőket, májakat elégetni, megsemmisíteni, de semmiesetre sem a kutyának adni. (Dr. R. I.)

# • )dZs$iQzs - )3zsdsoioiuntiQ • yimiupa UPI • fppßmu ßatu Pipuisj • uoqixai sin lőpsopzoÖQzayi • iuyui pou°!WH • nmlozslBl9a

C/í

ti

a

s*

09

0>

CD

Cí

Qv

£2

c*

N

O

<-■4

£

•

3!

Q

O

«-s

a

a*

3

Q*

*>5

N

Oí

8

§•'

Q»

£

<5*

H

??

o

3

0

co

3'

öl

n. 3

3

a

'S1

9

a.

•

5

ss

1

o. •

I

st

•■o