Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-02-01 / 10. szám

A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1964. február 1. Ära: 40 fillér XIV. évfolyam, 10. szám. A tervfeladatokról tárgyalt az SZNT A Szlovák Nemzeti Tanács XVII. ülésén Michal C h u d í k. a SZNT el­nöke beszámolt a Szlovák Nemzeti Tanács szerveinek az utóbbi időszakban végzett tevékenységéről, s munkájuk fő irányáról az 1964-es év első felé­ben. Az ülésen részt vett a kormány küldöttsége is élén J. Pillér minisz­terelnök-helyettessel, továbbá J. Burian mezőgazdasági miniszterrel. Jelen voltak ezenkívül még a kerületi és járási tervbizottságok elnökei is. Chudík elvtárs beszámolójában elemezte a múlt évi eredményeket és fogyatékosságokat, részletesen foglalkozott az ez évi tervfeladatokkal, így pl. a beruházási építkezéssel, a mezőgazdasági termelés fejlesztéseivel és a felvásárlás igényes feladataival. Hangsúlyozta a szervező és irányító­munka színvonalának emelését és annak fontosságát népgazdaságunk min­den ágazatában, majd a lakosság ellátásának kérdéseivel foglalkozott. A beszámolóval kapcsolatos vita során több felszólalás hangzott el az SZNT képviselői részéről. Többek között dr. Koloman Boía földművelés­­ügyi megbízott rámutatott a mezőgazdaságban található tartalékokra, me­lyek feltárása lehetővé teszi a tervfeladatok teljesítését mezőgazdasá­gunkban. A vitában felszólalt J. Pillér miniszterelnök-helyettes is. Az SZNT plénuma jóváhagyta az előterjesztett beszámolót, valamint az SZNT ez évi költségvetését és határozatot fogadott el Szlovákia népgazda­ságának fejlesztéséről. Á Szlovák Nemzeti Tanács határozata Az SZNT leg­utóbbi ülésén dr. Koloman Boda ta­nárt, az SZNT el­nökségi tagját ki­nevezte az SZNT mezőgazdasági megbízottjává és a mezőgazdasági bi­zottság elnökévé. A Szlovák Nemzeti Tanács 1964. ja­nuár 28-i és 29-i ülésén megtárgyalta az 1964. évi gazdaságfejlesztési fel­adatokat, valamint a szlovákiai szer­vek általi biztosításuk útjait és irá­nyait. Emellett azokból az intézkedé­sekből indult ki, amelyeket Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága januári ülésén hagyott jóvá és a kormánynak az állami tervvel kapcsolatos intézke­déseit vette alapul. Az utóbbi évek fejlődéséhez viszo­nyítva az 1964. évi terv feltételezi Szlovákiában a gazdaság fejlődési üte­mének gyorsulását és fokozott hozzá­járulását a népgazdaság fejlesztésé­hez. Szlovákiában az ipari termelés a múlt évhez viszonyítva 7,2 %-kal, a mezőgazdasági termelés 12,9 %-kal növekszik. Lényegesen több eszközt fordítunk a gazdaság fejlesztésére, a beruházások terjedelme 22 %-kal lesz nagyobb, mint 1963-ban volt. A munka társadalmi termelékeny­ségének fokozása érdekében a terv számos új, műszakilag igényesebb ter­mék és haladóbb technológia beveze­tésével számol. Intézkedések történ­nek a termelés összpontosítására, a nem gazdaságos és elavult üzemek fokozatos megszüntetésére, valamint a készletek jobb kihasználására is. Ezek a feladatok összességükben ki­fejezésre jutnak a források és a tar­talékok ésszerű kihasználására, a gaz­daság hatékony fejlesztésére és álta­lános eredményességének növelésére irányuló intézkedések következete­sebb megvalósítására irányuló törek­vésben. Ez megköveteli, hogy első­sorban azokat a feladatokat teljesít­sük, amelyek a célok elérése szem­pontjából döntő fontosságúak. A mezőgazdaságban a termelés nö­velésének fő tényezőjét a hektárho­zamok lényeges fokozása; a takar­mányérték szempontjából hatéko­nyabb növények termelése képezi. To­vábbi feladat: fordulatot érni el a te­hénállomány és a gazdasági állatok hasznosságának fejlesztésében. E cé­lok elérése megköveteli, hogy jobban kihasználjunk minden földet, a föld termőképességét, elsősorban idejében és egyeneltesen végzett trágyázással. Gondosan kell gazdálkodni a takar­mánnyal, s maradéktalanul fel kell használni főként a talajjavítási mun­kákra és silóberendezések építésére szánt eszközöket. A beruházási építkezésekben 1964- ben is a fő súlyt a döntő fontosságú építkezések befejezésére helyezzük. Alapvető feladat lesz az új termelő­helyek üzembe helyezési határidejé­nek betartása, és a termelés biztosí­tása ezeken a termelőhelyeken. Emel­lett a terv jelentős teret biztosít új építkezések számára is, amelyek elő­segítik a népgazdaság-fejlesztés gyen­gébb pontjainak leküzdését. E felada­tok teljesítése különös erőfeszítéseket követel az építkezési szervezetektől, főként a jobb munkaszervezés és ele­gendő számú dolgozó biztosítása te­kintetében, elsősorban a kelet-szlová­kiai kerületben folyó építkezéseken. A gazdaság valamennyi ágában fo­kozott súlyt kell helyezni a munka­erőkkel való gazdálkodásra és a mun­kaerők helyes elosztására. Ezzel kap­csolatban meg kell teremteni minden téren annak a feltételeit, hogy a nők teljes mértékben bekapcsolódjanak a munkafolyamatba, s ezáltal elegen­dő számú férfi munkaerőt nyerjünk a népgazdaság fontos ágaiba, különö­sen a szénbányákba, az építészetbe és a kohászatba. A tervfeladatok teljesí­tése érdekében gondoskodni kell az anyagi érdekeltség terén foganatosí­tott, intézkedések helyes érvényesíté­séről is, különösen az építészetben és a mezőgazdaságban, s ugyanakkor to­vább kell fejleszteni a dolgozók kez­deményezését s meg kell szilárdítani a munka- és a technológiai fegyelmet. A Szlovák Nemzeti Tanács vala­mennyi szervének fő feladata lesz, hogy következetesen megteremtse a terv folyamatos és hatékony megvaló­sításának előfeltételeit. A tervteljesí­tés fokozott hatékony biztosítása megkívánja a felülvizsgáló és ellen­őrző tevékenység megelőző jellegének elmélyítését, s a fokozott együttmű­ködést a minisztériumok, nemzeti bi­zottságok és vállalatok között. Ezek­nek a termelővállalatokkal közvetlen érintkezésben a helyszínen kell meg­­oldaniok a problémákat. Ezért a Szlovák Nemzeti Tanács szükségesnek tartja, hogy az SZNT bizottságainak és osztályainak tevé­kenységét elsősorban a következőkre irányítsa: A vállalatok aktív segítése a mű­szaki-gazdasági tervek és a műszaki­szervezési intézkedések kidolgozásá­nál és megvalósításánál. E segítség­nek főként az átvevői-szállítói kap­csolatok, valamint olyan problémák megoldására kell irányulnia, ahol még lehetőség nyílik a tartalékok jobb ki­használására. Elsősorban feltétlenül be kell tartani azt az elvet, hogy ne engedjék olyan termékek gyártását, amelyeknek értékesítése nincs bizto­sítva, valamint következetesen fel kell használni a készletek fizikai leltárá­nak eredményeit. Emellett arra kell törekedni, hogy közös erővel elérjék a feladatok progresszivitásának foko­zását, főként a minőségi mutatókban, s a kívánt választékban és kiváló mi­nőségben folyó termelés túlszárnya­lását. lehetőségeit, hogy a tervbe besorolják a Liptovská Mara-i vízerőművet. Ez­által hatékonyan gyarapodnának ener­gia- és vízforrásaink, biztosítanánk mezőgazdaságunk szükségleteit és célszerűen felhasználnánk szakosított építkezési termelőhelyeinket. Rendszeresen ellenőrizniök kell a feladatok teljesítését a nemzeti bi­zottságok gazdálkodásában úgy, hogy a legnagyobb mértékben biztosítsák a helyi és a társadalmi érdekek össz­hangját, s az egyes ágazatok fejlesz­tése országos koncepciójának elveit, helyesen konkretizálva ezeket az egyes kerületek feltételeire. Emellett gondosan törődniük kell a Szlovák Nemzeti Tanács múlt év végén a ter­mékek és a szolgáltatások megjaví­tására irányuló intézkedéseiről ho­zott határozatának teljesítésével. Ezzel kapcsolatban gondoskodni kell arról, hogy a gyakorlatban követke­zetesen megvalósuljon az állami terv­feladatoknak a Szlovák Nemzeti Ta­nács szervei által történő hatékonyabb biztosításának elvei, amelyeket a Szlo­vák Nemzeti Tanács elnöksége ez év januárjában hagyott jóvá. Ugyan­akkor szükséges, hogy szorosabbá váljék a nemzeti bizottságok és válla­latok közötti közvetlen kapcsolat. E feladatok teljesítésébe közvetle­nül be kell vonni az SZNT bizottsá­gainak tagjait és az SZNT képviselőit. Feladatuk az lesz, hogy választókörze­teikben síkraszálljanak a tervfelada­tok teljesítéséért, rugalmasan segítsék a fogyatékosságok kiküszöbölését és gondoskodjanak a dolgozók kezdemé­nyező javaslatainak felhasználásáról. A terv megvalósításával kapcsolatos problémák megoldását emellett egybe kell kapcsolni a Nemzetgyűlés, a Szlo­vák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok választásainak előkészíté­sével, valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója ünnepségei­nek előkészítésével. így elérik azt, hogy valamennyi dolgozó tevékenyen részt vesz az idei terv teljesítésében. A Szlovák Nemzeti Tanács határo­zatának további részében megállapítja az SZNT egyes bizottságainak konkrét feladatait az 1964. évi terv teljesíté­sének érdekében. Antonín Novotny elvtárs látogatása Észak-Morvaországban ANTONIN NOVOTNÍ elvtárs a CSKP KB első titkára, köztársa­ságunk elnöke a napokban látoga­tást tett az észak-morvaországi kerületben. OLDftICH VOLENIK, a CSKP osztravai kerületi bizottsága vezető titkára kíséretében meglá­togatta a frydek-místeki vaslemez­­hengerdét. Megtekintette az üze­met, amelyet az elmúlt években korszerűsítettek. Utána elbeszél­getett a kerület kohászati üzemei­nek képviselőivel és a legjobb dol­gozókkal. A beszélgetés folyamán a kohászati vállalatok igazgatói kötelezettségvállalásokat jelentet­tek be. Ezek szerint pl. a Trineci Vasmű dolgozói az első negyed­évben 500 tonnával több agglome­­rátot, 1600 tonna vasat, 2000 tonna acélt gyártanak terven felül és a selejtet 3,1 %-ra csökkentik. Novotny elvtárs hangsúlyozta a jó minőségű termékek fontossá­gát, hogy sikeresen kereskedhes­sünk és megálljuk helyünket a külföldi konkurrenciával szemben a világpiacon. Fel kell használni az anyagi érdekeltséget, jutalmaz­zuk a jólvégzett munkát, de a selejtért csökkentsük az anyagi díjazást. Elnökünk Frydek-Místekböl Ost­­ravába ment és ellátogatott a Zá­­rubek-bányába. Az ottani kultúr­­házban beszélgetést folytatott a körzet bányászainak és techniku­sainak képviselőivel, akik szintén felajánlásokat tettek a szénbányá­szati feladatok túlszárnyalására. Novotny elvtárs beszédében ele­mezte a CSKP KB januári plénu­mának egyes határozatait és kije­lentette, hogy az évet jobb felté­telekkel kezdjük meg ahhoz, hogy kialakítsuk népgazdaságunk hely­zetének a jövö években való to­vábbi javításához szükséges elő­feltételeket. ******** ******** *** **A^»-* »A »A*tHt*ilr*tHHr»*^Hr^»*» á****^******»***********» *«r»*A-» Továbbra is különös figyelmet kel! fordítani a beruházási eszközök gaz­daságos felhasználásának, s ezzel kap­csolatban meg kell vizsgálni annak m OSOB QSBB» ŰB3- *C35t> 53S9 8S& E33 CSü A Szabad Földműves heten­ként megjelenő 2. száma a jövőben nem vasárnap, ha­nem szombaton jelenik meg! Szerkesztőségünk, a nyom­dával és a Posta Hírlapszol­gálatával egyetértésben, meg­teremtette az előfeltételeket, hogy lapunk szombaton a dél­előtti órákban minden köz­ségbe megérkezzen. Lapunk előfizetői tehát a jövőben jogosan megkövetel­hetik, hogy a postai alkalma­zott a Szabad Földművest szombaton kézbesítse. Szerkesztőség A FELSŐTÜRl KULTÜRHÄZ lassan telt meg szövetkezeti tagokkal. A he­lyi iskola tanulói versekkel és humo­ros rigmusokkal köszöntötték a szö­­vetkezeteseket. A kiadós taps után felfrissülve hallgatták végig Ágoston Gézának, a szövetkezet elnökének beszámolóját. Örültek, hogy szövetkezetük végre előre lépett és a tervezett 1 858 000 korona helyett 1997 000 koronát vé­teleztek be. Jólesően vették tudomá­sul, hogy a 10 korona előleghez még 6 korona osztalék jut. Akik egész év­ben rendszeresen dolgoztak, szép összeget vághattak zsebre. Ágoston József és családja osztalékként 9840, Fába Viktorék 9670, Sucheti Jánosék 8912, Stefanek Ferencék 9999 koronát kaptak. NEM MONDHATJUK TEHÁT, hogy a felsőtüri szövetkezetben nincs ke­reseti lehetőség. A részletes beszá­moló megállapította, hogy a szerző­déses eladás tervének teljesítése te­rén sincs hiba; túlteljesítették a tej, tojás, sertéshús, szarvasmarha és gyapjúeladás tervét. A növényter­mesztés szakaszán jól sikerült a do­hány, korai burgonya és a kertészet, mert az előirányzott összegnél jóval többet vettek be a terményekért. Ez­zel szemben a zab, kukorica és búza hektárhozama nem érte el a kívánt szintet. A beszámoló számadatokkal ele­mezte az egyes termelési szakaszok eredményeit és rámutatott néhány hiányosságra is. Megállapította, hogy a pénzügyi terv túlteljesítése nincs arányban a kiadások növekedésével, sokkal több munkaegységet fogyasz­tottak a tervezettnél. Nem működött az ellenőrző bizottság sem. A vitába néhány vezetőségi tag és funkcionárius kapcsolódott bele. Igye­keztek feltárni a hiányosságok okait. Szabó József mechanizátor dicsérte Stefanek József és Baksa Ferenc kombájnost, akik a lejtős dűlőkön is 95 hektárt arattak. Ugyanakkor bí­rálta a traktorosokat amiatt, hogy traktoraikkal járnak haza ebédelni. Nézete szerint sokkal jobb lenne, ha a traktorosok egy traktorral pótko­csin járnának haza, így az üzemanyag nem pocsékolódna el. Mert ezen a téren van mit behozni, hisz az üzem­anyag-fogyasztás tervét jóval túllép­ték. Matók János zootechnikus, az állat­­tenyésztés fejlődésével foglalkozott. A múlt évben fertőzés miatt 17 bo'rjú pusztult el, de a jövőben sem tudják a borjakat megfelelő istállóba he­lyezni, mert a járás nem adott enge­délyt építkezésre. A szövetkezet el­nöke szerint amiatt, hogy nincs meg­felelő istálló típus jóváhagyva. Egy évzáró gyűlés tapasztalatai Miért hallgatott a tagság? Mintái István agronómus is a hibák elevenére tapintott. Bírálta a tagokat, hogy a cséplést naponta későn kezd­ték és korán abbahagyták, így elég sok gabonát már csírázott állapotban csépeltek. Stec István HNB titkár és Matya­­sovszky elvtárs járási instruktor fel­szólalásával fejeződött be a vita. A funkcionáriusok igyekeztek elég alaposan elemezni a szövetkezet gaz­dálkodásában előforduló hiányosságo­kat, ezzel szemben a tagság némán hallgatott. A helyzet úgy festett, mintha a szövetkezet továbbfejlődé­séért, tevékenységéért csupán a funk­cionáriusok felelnének. A vezetők kö­zül többen bátorították a tagságot, azokról, akik a termelési eredménye­ket létrehozták, és nem bírálta a hiá­nyosságok okozóit. így tehát nem is lehetett vita. Az ellenőrző bizottság nem dolgo­zott egész évben, ennek bizonyára komoly oka van. Valószínű, hogy a szövetkezeti demokrácia nem érvé­nyesül eléggé. Bizonyíték: ez a fon­tos szerv nem teljesítette hivatását. Lényegében a vezetőség hibája, ha a tagság nem beszél. Azt jelenti, hogy az egyes termelési problémákban nem kérik ki eléggé véleményüket és a termelési tervek készítésénél sem használják ki a tagság tapasztalatait. A felsőtúri szövetkezeteseknek is meg kell érteni, hogy a szövetkezet az Pavlanda Pált (balról) a szövetkezet legjobb traktorosát és Ágoston Gézát, a szövetkezet elnökét az évzáró taggyűlés a járási szövetkezeti konferenciára küldi. ÍBalla József felvételed szóljanak hozzá a problémákhoz, ne üljenek tétlenül, de a válasz néma csend volt. Vajon miért történt ez így ? Amint mondottuk a beszámoló elég részletes volt. Néhány szövetkezetes munkáját is értékelte, de nem ele­mezte elég mélyen, ki, hogyan dol­gozott; miért nem működött az el­lenőrző bizottság? A termelési ered­ményeket főleg csak számokban mu­tatták ki. A beszámoló nem beszélt övék. A vezetőséget megbízták a gaz­daság irányításával. De ez nem jelenti azt, hogy a tagoknak mostmár nem kell törődni a problémákkal. Az év­záró gyűlésen segíteni akaró, jó mun­kára serkentő vitát vártunk. Ehelyett a teremben néma csönd honolt JOGGAL KÉRDEZHETJÜK. Felsőtú­­ron hol volt a tagság? Hisz egy kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy az évzáró taggyűlés inkább vezetőségi gyűléshez hasonlított. B a 11 a A szociolisto mezógozdosági

Next

/
Thumbnails
Contents