Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-01-29 / 9. szám
ieghonosil 8 kémia az allatienyesziesbei) í r «ÁRTALOM TAKARMÄNYOZÄS Cun derlík Vladimír mérnök: Mcghonosul a kémia az állattenyésztésben ..........................................17 Állattenyésztés Dr. Tóth Márton: Egy szovjet „broiler gyár“-ban .... 18 Jantner Armand mérnök: A vermelt korai burgonya vetőértékének megőrzése ... .19 Bér ni k Peter oki. közg.: Matematikai módszerek felhasználása a mezőgazdasági tervezésben és igazgatásban .............................. 20 A FEHÉRJE FORRÁSAI A gazdasági állatok magasabb hasznosságát ma már el sem tudjuk képzelni a magas tápértékü takarmánykeverékek használata nélkül, amelyeket különféle szintetikus és bioszintetikus készítményekkel gazdagítunk. A kemizáció elsősorban a fehérjehiány kiegyenlítését van hivatva szolgálni. A kérődzők fehérje szükségletének egy része egyszerű nitrogénes anyagokkal pótolható, melyek a gyomorban lévő mikroorganizmusok segítségével átváltoznak aminosavakká és bakteriális fehérjékké. A FEHÉRJE FORRÄSAI A fenti tapasztalatok alapján a Szovjetunióban évente 90.000, az USA-ban pedig 125 000 tonna hugyanyt (karbamidot) takarmányoznak fel, amely az összes nitrogénanyagok 20—30 boával gazdagítja a szarvasmarhák és a juhok takarmányadagját. Hugyanyban lévő nitrogént természetesen csak öt hónaposnál idősebb állatnak adhatunk, s hogy ez jobban felvehető legyen, olyan takarmányokkal kell adagolnunk, melyek sok cukrot tartalmaznak (melasz, zöld- és silókukorica, cukorrépa stb.). Hugyanyt nem szabad adnunk lovaknak, sertéseknek, stb., mert ezek együregű gyomorral rendelkeznek és nem kérődzenek. A fejőstehenek és üszők hosszantartó hugyanyos takarmányozása kell hogy kapcsolatban legyen ezen anyag termékenységére gyakorolt hatásának vizsgálatával. Olyan takarmányadagokban, amelyekben kevés a fehérje, de a keményítőérték és az ásványi anyagok megfelelnek a normának, a fehérjehiány ammóniákkal (az ammóniagáz vizes oldatával) anélkül pótolható, hogy ezzel az állat termelékenysége csökkenne. Emellett az ammöniákos takarmányok ízletesek, és nem okoznak emésztési z' varokat. Ammoniákot adagolhatunk cukorgyári szelethez, a szalmához és általában a szénhidrát tartalmú takarmányokhoz. Ezzel a nitrogénnel a takarmányadag emészt-, hető fehérjetartalmának 10-30 %-át pótolhatjuk. MIT MUTAT A GYAKORLAT? Az ammóniák hatásáról meggyőződtek a Nitrianská Streda-i szövetkezetesek. Harminc fiatal bikát három tizes csoportra osztottak. Az első csoportot, amelyben az állatok átlag 203 kg-ot nyomtak, ammoniákos silóval takarmány ózták, a második csoportot (196,5 átlagsúllyal) silótakarmánnyal és napi 30 — 30 gramm húggany hozzáadásával. A harmadik csoportot (206 kg átlagsúllyal) ellenőrző csoportnak állították be. Mindhárom csoportot naponta háromszor etették. Adagjuk 5 kg lucerna, 2 kg takarmány szalma, 10 kg siló- és 1 kg szemestakarmány volt. Augusztus 8-tól szeptember 5-ig az első csoportban 357 kgra, a másodikban 296 kg-ra, a harmadikban pedig 264 kg-ra növekedett az átlagsúly. Tehát a napi súlygyarapodás az első csoportban 1,23 kg, a másodikban 0,93 kg, a harmadikban pedig 0,95 kg volt. Összesen 7,25 kg ammoniákot használtak fel, melynek ára 1,30 korona volt kilogrammonként. A GALACID ELŐNYEI A eitaminos és antibiotikumos Galacid keveréket a borjúnevelésre használják. Ha tejhez adagoljuk, akkor a tej 4—6 órán át steril marad. A Galacid pótolja a vitaminveszteséget, melyet a tejből az egalizálásnál kivonunk és amelyet így megtakarítunk az emberi táplálkozás számára. 300 liter 3,6 % zsír tartalmú tej felhasználásával egy borjií nevelésére a tényleges költség 540 korona, viszont 300 liter 2 % zsírtartalmú tej felhasználása esetén ez a költség 375 korona, a felhasznált Galacid ára pedig kilogrammonként 14,30 korona. Száz nap alatt 2 kg Galacídot használunk fel, melynek ára 28,60 korona. A megtakarítás 136,40 korona. A galántai járás mezőgazdasági üzemei 1961 áprilisában kezdték adagolni az egalizált tejet Galaciddal. A borjúelhullás a felére csökkent, a súlygyarapodás pedig növekedett. A tösnyárasdi EFSZ borjai 1,10 kg napi súlygyarapodást értek el, a taksónyiak 0,87 kg-ot Ma már földműveseink meggyőződtek a Galacid előnyeiről és csak a nyugat-szlovákiai kerületben 73 000 borjút nevelnek ezzel a módszerrel. EMELKEDIK A SÚLYGYARAPODÁS - CSÖKKEN A TAKARMÁNYFOGYASZTÁS Sok kísérlet bizonyította, hogy kékgálic segítségével 10—30 %-kal emelhetjük a sertések súlygyarapodását és csökkenthetjük a takarmányfogyasztást. Az első kísérleteket 1962-ben végezték a komáromi járásban. Az ifjúságfalvi szövetkezetben 5 °/o-os kékgálic oldat adagolásával 950 sertésnél 10 dkg-mai nagyobb súlygyarapodást értek el, mint amennyit a gálicoldat nélkül takarmányozott ellenőrző csoportnál. Nemesócsán, ahol 500 sertésen alkalmazták, a különbség 9 dkg-ot tett ki. Egy sertés hizlalásához átlag 0,25 — 0,50 kg kékgálic szükséges. Ara 5—6 korona, tehát a költség sertésenként 2—3 korona. MIÉRT HASZNÁLJUK AZ AUEROVITOT? Az Aureovit 12—C—20 kilogrammonként 20 gramm klórtetracyklint (CTC) tartalmaz. A vitamin fokozza ennek az anyagnek a hatását, mely elnyomja néhány betegség csíráit. Az Aureovittal nagyon jó tapasztalatokat szereztek a senicai járás földművesei, akik 30 000 sertésnek, 50 000 tyúknak és 530 borjúnak adagolták. A smrdákyi EFSZ az Aureovit használata előtt a sertéseknél 35—45 dkg súlygyarapodást ért el. Az Aureovit használata következtében a gyarapodás 48—53 dkg-ra emelkedett. A borskéi, Plav. Podhrady-i és Borsky Jur-i EFSZ- ekben a súlygyarapodás elérte a 0,55 kg-ot. A termelési költségek 8,45 koronáról 7,72 koronára csökkentek. MI A STILBESTROL? Az Uhrinévesi Állattenyésztési Kutatóintézetben már harmadik éve kísérleteznek a Stilbestrol elnevezésű szintetikus anyaggal, különféle kombinációkban. Eddig 160 fiatal bikát hizlaltak fel 550 kg-os súlyra. A három csoport közül 100 nap alatt a legnagyobb súlynövekedést az első csoportban érték el, amelyben az állatok Stilbestrolt kaptak chlorid-hidroxizin kombinációval. A napi átlagos súlynövekedés darabonként 1,342 kg volt. A második csoportban, ahol a Stilbestrolt a bőr alá fecskendezték, 1,087 kg. a harmadik csoportban pedig, amelyben^az állatok a fenti anyagot nem kapták, csak 0,867 kg volt a súlynövekedés. A kél első csoport egyedei 11,8—12 % -kai (Folytatás • 18. oldalon.) A Ruzynéi Növénytermesztési Kutatóintézet kémiai osztályán polarográfiai műszerek segítségével többek között termény-, víz-, talaj-, trágya stb. analíziót végeznek a Nobel-díjas Heyrovsky professzor módszerével, —ksz-VIII. ÉVFOLYAM ® 5. SZÄM. 1964. január 29. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE
