Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-01-29 / 9. szám
A nevelőben 4 db elektromos nyomóventillátor is található. Egymástól szabályos távolságra, a mennyezetbe vannak beépítve. A falak mentén még 2 nyomóventillátor van, melyek kalorifer működésével vannak kapcsolatban. Ez utóbbi teszi lehetővé, hogy az állatok télen előmelegített friss levegőhöz, nyáron lehűtötthöz jussanak. Alomként napraforgómag-héjat alkalmaznak. Minden egyes csoport meghizlalása után teljes alomcserét és fertőtlenítést végeznek. Egy szovjet „broiler gyár“-ban A Szovjetunióban a baromfitenyésztés hatalmas mértékben fejlődött az elmúlt évek alatt. Célul tűzték ki, hogy a nagyvárosok és az ipari központok közelében 60 — 70 specializált, broiler csirkét és pulykát előállító baromfi-gyárat létesítenek. Ez év nyarán alkalmam volt a szovjet nagyüzemi baromfitenyésztést tanulmányozni. Több gazdaságot meglátogattam, így a Szimferopo! környéki állami gazdaságot is. Ennek főképpen broiler (pecsenye) csirke előállító üzemével kívánok a cikk keretében foglalkozni. Az ukrán baromfitenyésztési kutatóintézet kísérleti gazdaságában ez évtől üzemel a broiler gyár. Itt a broiler előállítás egész menete megtalálható: a törzsállomány, a keltetőüzem, a csibenevelő, a feldolgozó, a melléktermékek hasznosításának üzeme, a takarmánykeverő, a tárolóhelyiség és a gépház. A csibenevelő helyiség 20 ezer naposcsibe befogadóképességű, amelyet az üzemelés kezdetén hosszában dróthálóval választottak el. Jelenleg ezt az elválasztást megszüntették. Az istálló szélessége 22, hossza 72 m. A tető legmamasabb pontja 3,4 m, falnál 2,4 m. Az alom behordása, a trágya kiszállítása az épület homlokzati részén levő kapun történik, s 20 ezer db állatot egy kezelő gondoz. Ezen épületeket teljes berendezéssel Amerikában vásárolták. A nevelőkbe a gondozókon kívül más személynek belépni tilos. Az állatok és a nevelő berendezésének megtekintése az előtérben elhelyezett ablakokon keresztül lehetséges. A nevelőbe kerülő csirkéket nem rekesztik, nem választják külön, 10 napos korig a műanya közvetlen közelében tartózkodnak. A műanyát körülbelül 20 cm magas papírból, vagy más könnyű anyagból készített keritővel látják el. A nevelőben 20 db elektromos fűtésű műanyát helyeznek el egy-egy vonalban 10-10 et, s minden müanya alá 50 csibét juttatnak. A műanya magassága szabályozható, úgyszintén hőmérséklete is. Ezen utóbbit membrán korong segítségével oldják meg (A műanyába beépített hőmérő van, s így közvetlenül leolvasható a hőmérséklet). 5 A takarmány 2 g, o megnevezése " Qa C U C 05 cd in O »cd C TÍ4 > _________________________________________^T1 kukorica 27 29 búza 30 29 árpa 8 6 borsó 7 7 halliszt 8 4 húsliszt 7 5 napraforgó-pogácsa 7 8 hidrolizált élesztő 5 5 csukamájolaj 0,5 0,5 só 0,5 0,5 Összesen: 100% 100% A keverélt takarmány tápanyag-tartalma: emészthető tápanyagok %-ban 67,26 67,3 nyersrost %-ban 3,6 4,4 nyers fehérje %-ban 20,1 19,5 Aminósavak keveréktakarmány %-ra vonatkoztatva: lizin 1,1 0,9 methionin 0,36 0,36 cisztin 0,26 0,25 tritofán 0,2 0,2 A takarmányozás teljesen gépesített s a következőképpen oldják meg: A takarmányt az épületen kívül körülbelül 5 tonna befogadóképességű fémből készült tartályban tárolják. Innen a keveréktakarmány csiga segítségével az istállóban elhelyezett bunkerba ömlik, majd a „Jamasway“-féle etetövályúba kerül. Működési elve a következő: az alsó vályúsor, amely egyből szabott, s az épület hosszában helyezkedik el, előre-hátra való mozgással jön működésbe. A mozgás sebessége előre és hátra való mozgásnál más, aminek következtében a takarmány a vályúban egyenletesen egyirányban mozog, mégpedig 3—3,5 m percenkénti sebességgel. Az etetöszalag be- és kikapcsolása meghatározott program szerint történik, s hogy a csibék ne üljenek a vályúra és ne szórják ki a takarmányt, tetővel látják el. Az etetővályú, valamint a feléje boruló takarmány kiszórását akadályozó fémetető bármilyen magasságra állítható, a csibe korától és az alom vastagságától függően. A takarmányszalagoknak száraz takarmánnyal való egyszeri feltöltése másfél órát vesz igénybe. A takarmányszalag összehúzása 300 m. A benne levő takarmánynak nedvessége nem szabad hogy 18 %-nál magasabb legyen. Ha a takarmány nedvességtartalma túl nagy, akkor csomók keletkeznek, ami a takarmány kiszórását elősegíti. A kísérleti gazdaság baromfitelepe még nem rendelkezik megfelelő hybrid alapanyaggal, így broiler csirkék előállításához Sussex-Hampshire keresztezett állatok utódjait használja fel, meglehetősen jó eredménnyel. Az év első felében felnevelt közel 80 ezer db csirke átlag élősúlya 11 és fél hetes korban 1,4 kg-ot tett ki, 1 kg súlygyarapodáshoz 3 — 3,2 kg-os takarmányfelhasználással. Itt 1964- ben 3 millió broiler-csirkét állítottak elő. Dr. Tóth Márton Takarmányozó automata Az itatást két hetes korig — míg a csirkék közvetlenül a műanya alatt tartózkodnak — kúpos önitatóból látják el, idősebb korban úszószeleppel ellátott túlfolyós önitatóból. A csibék száraz takarmányt kapnak, amely 45 napos korig 22 százalék, majd a felnevelés végéig 20 százalék nyers fehérjét tartalmaznak. A takarmánykeverék összetételét az 1. sz. táblázat szemlélteti. A Mannesmann A. G. düsseldorfi cég olyan takarmányozó automatagéprendszert hozott forgalomba, amelyet komplett takarmánypaddal, szállítócsigával, s Harvestone típusú takarmánytartájlyal (405 ms befogadóképességű, forgómarós alsó kivitelezésű) láttak el. Az egész takarmányozási művelet a pléhtelős istállóban egyetlen gombnyomásra indul meg. —ks — jobban használták ki a fehérjéket és 10,2—16 %-kal jobban a keményítőértéket. Még több más vegyi anyaggal folynak a kísérletek, melyekkel a kutatók súlygyarapodás növelését és az állattenyésztés gazdaságosabbá tételét akarják elősegíteni (proteolitikus enzimekkel, a borjútenyésztésben lizin és methienin aminósavakkal a növendékbika nevelésében stb.). Cunderlík Vladimír mérnök, a Közgazdasági Főiskola, (Bratislava), dolgozója »1 KJ 50 • ■ÍINŐ © " « co n 5 1964. január 26. 18
