Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-01-29 / 9. szám
1 Az egyik asztalnál erős gépkopogás, • másiknál élénk vitázás. a harmadiknál halom papír közötti keresgélés — lázas igyekezet tölti be az egész irodát. Nem csoda, hiszen fontos, nagyjelentőségű munkát végeznek — terveznek. A gazdasági év eredményei, a tagok jövedelme függ most az ő munkájuktól. Ezért olyan nagy az igyekezet, a szorgalom. Azt akarják, hogy a tervek' reálisak, megvalósíthatók legyenek. Mert csak így lehet a várt eredményeket elérni. Mindenki a maga szakaszán forgatja, mérlegeli a számokat. Holicska János könyvelő a raktárkészletet mutatja ki számokban. Orbán Ferenc agronómus a növénytermesztéssel bajlódik. Jalkóci János, zootechnikus a tehenek pároztatását próbálja helyesen betervezni. Józan Ferenc elnök, a mindenes, ő ott segít, ahol éppen szükség van rá. Reggeltől estig dolgoznak, sőt néha az éjszakába belenyúlik a munkájuk. Sietnek, mert a tervet január 28-án a járáson kell jóváhagyatni. S a befejezéstől még elég messze vannak. A leltározás időben elkészült. A leltározó bizottság élén az ellenőrző bizottság elnöke állt, s szigorúan leltárba vettek mindent. A gépeket, eszközöket sorszámok szerint ellenőrizték. Az állatállományt a tehenekkel együtt pontosan lemérték. Három nap alatt végeztek a leltározással. Az összesített értéknél kitűnt, hogy a 377 hektár összterülettel rendelkező békéi szövetkezetnek 826,000 korona értékű gépe van, 51 000 koronát, tesz ki az aprófölszerelés, az épületek ér-1 téke 2 662 000 korona és 1 032 000 koronát ér az állatállományuk. Mindez, ilyen kis szövetkezetnél szép eredmény. A növénytermesztési terv nagyobb része már elkészült. Az előző évihez viszonyítva nem sokat változott'. Eddig még minden évben emelték a hektárhozamok tervét, s ezt sikerült is teljesíteniük. A múlt évben azonban „eltervezték", mert egyes növényeknél jóval a tervezett hektárhozamok alatt maradtak, ami részben azt bizonyítja, hogy a terv nem volt reális. Idén erre már jobban ügyelnek. Ügy határoztak, hogy az egyes növényeknél meghagyják a múlt évi tervet, sőt a szemeskukoricát 35 mázsáról 33 mázsára csökkentik. Mert fölösleges magas számokat tervezni, ha mát előre látható, hogy a teljesítéséből semmi' sem lesz. Nem akarnak a vajóságtól elszakadni. Nagy gondot, fejtörést okoz a műtrágya helyes elosztása. A műtrágyafélékből, főleg káliumból nem kapják meg a szükséges mennyiséget. Ha a növények szükségletéből indulnak ki, akkor a káliumtartalmú trágyából csak a felét tudják biztosítani. így a tervezett hektárhozamhoz a növények nem kapják meg a szükséges tápanyagot, Például árpából 26 q/ha-t terveznek. A föld összetétele, minősége megkövetelné a 2,5 mázsa/ha kálisót, de nem tudnak csak 1 mázsát adagolni hektáronként. Ez aztán majd visszatükröződik a hektárhozamokban is, amit ilyen körülmények között ne-Küzdelmes esztendő mérlege héz elérni. A járási elosztó figyelembe vehetné a szövetkezet szükségletét, mert csak közös erővel oldható meg a felmerülő hiányosság. Az istállótrágya-ellátásból elég rosszul állnak. Csak minden 5—6 évben jut trágya ugyanarra a földre. Ennek egyik oka, hogy az 5 ha kertészet nagyon sok trágyát emészt fel. A kertészetben fölhasznált trágyamennyiséggel évenként legalább harminc hektárt trágyázhatnának. Ilyen trágyahiány mellett nagyobb gondoskodást érdemelne a trágyatelep, amit a szövetkezet eléggé elhanyagol. Idén a gépek vásárlására 119 850 koronát irányoztak elő. A szövetkezetnek nem sok gépre van szüksége, hiszen a járásban a gépellátás terén a harmadik helyen állnak. Viszont nagy szükségük lenne egy gabona’végzik majd a gabona aratását. Kapnak-e kombájnsegítséget, vagy meg kell elégedniök a kévekötözőgéppel, legrosszabb esetben a kézi aratással. És ez különbség. Ha nem vásárolhatnak gabonakombájnt, akkor a meglévő összeget a vetőgép, trágyaszőró, kukoricafosztó vásárlásával nem merítik ki teljes mértékben. Az idei tervezés újdonsága, hogy az újfajta normázás szerint átdolgozzák a normákat. Az eddig meglévő normák általábavéve szilárdak, így nagyobb változtatásra, szűkítésre nincs szükség. A növénytermesztésben csupán a herefélék szállításánál van változás, ahol eddig 80 mázsát kellett egy traktorosnak elszállítani 1,75 munkaegységért, most ugyanennyiért 60 mázsát szállít majd. Tehát nem szűkíteni, hanem lazítani kellett a normát. Mindez azt bizonyltja, hogy az eddigiek általában reálisak voltak. Csak Ilyen szilárd normák mellett lehet a tervezett munkaegység értékét elérni, s azt teljes értékben még év közben kifizetni. Békén az elmúlt évben 18 koronát és 1,5 kg terményt terveztek egy munkaegységre. Ezt év közben rendszeresen kifizették. A tagok átlagkeresete egy hónapban meghaladta az 1000 koronát. És az év végén 30 000 koronát kapnak majd prémium címén. Mindezt hogyan érték el? Elég ha annyit megemlítek, hogy egy hektár tervezett bevételét — 5090 koronát — túlteljesítették 6000 Szorosabb együttműködést Idén a felsőlánci szövetkezetben takarmányhiány mutatkozik. A raktári készlet alapján alig felét fedezték a szükségletnek. A sertéseknél és a baromfiaknál még tűrhető az állapot, mert akad egy kevés szemeskukorica. Annál nyomasztóbb a helyzet a szarvasmarháknál, ahol csak az alapadagot kapják meg az állatok. Még szalmából sem jut elegendő. A silókukoricát meghagyták szemre, s így a silőgödörbe kevés jutott. Ezzel alaposan megpecsételődött a szarvasmarhatenyésztés fejlődése. Az állatok hasznossága napról napra csökken. A tagság háztáji teheneinek sem tudnak adni elegendő mennyiséget. A tagok követelik a magukét, de miből, ha a szövetkezetben nem termett, honnan adjanak. Az igaz, hogy a tavalyi szárazság nagy kárt okozott a szövetkezetnek. Az évelő takarmány javarésze tönkrement. Ezelőtt nem volt baj a takarmánynyal — beszélik az emberek — termett bőven. Csupán a múlt év volt olyan mostoha. Azonban lett volna más kiút is, viszont a felsőlánciaknak most jut eszükbe, hogyan és mit kellett volna cselekedniük annak idején. Ha töviről hegyire elemezzük azokat a tényezőket, melyek közre játszanak a termelésnél, nem könyvelhetik sikertelenségüket csupán az időjárás rovására. A felsőlánci szövetkezethez hasonló feltételekkel számos EFSZ rendelkezik. A közmondás azt tartja: „Eső után késő a köpenyeg.“ Későn ébredtek a tudatára annak, hogy az állattenyésztésből ered a jövedelem nagyobbik fele, s éppen ezzel összhangba kellett volna hozni a növénytermesztést, kiadósabb, tápanyagokban bővelkedő takarmánynövényeket termeszteni, ami biztosítaná az állatok bőséges ellátását. Meg aztán az sem válik a termelés javára, ha háttérbe szorítják a haladó munkamódszereket. Az ellenőrző bizottság elnöke, aki az állattenyésztésben dolgozik, megjegyezte: — Mi az aratást kévekötőgéppel akartuk végezni, de aztán mégis csak a kombájnnal pocsékolták el a termést. Az a drága jó árpaszalma kint rothadt a mezőn, mert nem volt, aki összeszedje. Megjegyezzük: az ellenőrző bizottság elnökének nem volt igaza. Ebben az esetben nem is lehet. Miért? Mindenki tudja Felsőláncon, hogy kevés a munkaerő. Világos, hogy a kévekötőgéppel való aratás és a cséplés sokkal több munkaerőt vesz igénybe, mint a kétmenetes gabonabetakarítás. Kellemesebben érezték volna magukat a szövetkezetesek, ha kévében együtt rohadt volna a szem a szalmával, mint ahogy a szalma esetében történt? így a mag veszteségmentesen került raktárba. Nem abban kell keresni a hibát, hogy a kombájnos betakarítás nem bevált módszer, mint ahogy ezt egynéhány maradi nézetű ember vallja, hanem miképpen teremthetik meg a 350 szarvasmarha, a 417 sertés és a többi állat részére a bőséges takarmányellátást. Ezt kell, hogy Felsőláncon is minden szövetkezeti dolgozó elsőrendű kötelességének tartsa. Csak közösen tudják megoldani mindazokat a feladatokat, amelyek döntő fordulatot hoznak a termelésben. Jablonci Lajos Vidám, diákok között Holicska János a leltárt „tisztázza" Amerikai gépesítés Angol hírforrás szerint az Egyesült Államokban egy mezőgazdasági dolgozóra magasabb értékű gépi beruházás jut, mint az ipari gépberuházásból egy ipari munkásra. Ennek következtében a mezőgazdasági munka termelékenysége is igen magas szintet ér el, emellett a gazdasági válságok határát súroló termény- és termékfölöslegek keletkeznek. A birtokviszonyok ugyanis már évtizedek óla a nagyüzemek irányába tolódnak, ahol a gépek gazdaságos használatának előfeltételei adottak. Ny ugat-Európában viszont a kisparaszti gazdálkodáshoz való ragaszkodás miatt - bár aránylag magasszintü a gépesítettség — nem tudják kihasználni a gépeket. (Agric. Mach. Journal, London) Kombájnra, mert a meglévőt idén kiselejtezték. De a járás engedélye mindeddig késik. Igaz, szó van arról, hogy a szövetkezetét rövid időn belül az állami gazdasághoz csatolják — de ez még nem lehet indok arra, hogy a szövetkezet ne vásárolhasson gabonakombájnt, ha erre megvan a pénze. Mert automatikusan ez is á.tmenne a szövetkezet vagyonával együtt az állami gazdaság tulajdonába. Most nagy gondot okoz az aratási munkák tervezése, mert ilyen viszonyok között nem tudják, tulajdonképpen mivel Sokhelyütt előszeretettel hivatkoznak a szárazságra, ezzel szeretnék magyarázni a sikertelenséget. Ameddig lehet erre hivatkozni, ám legyen, de nem mindig és nem mindenütt a szárazság a sikertelenség fő okozója. A kismennyiségű szervesanyaggal ellátott talaj kevésbé ellenálló a szárazsággal szemben, mint az istállótrágyával bőségesen ellátott terület, s ugyanez a helyzet a kifagyásokkal is. A közelmúltban a makranci szövetkezet agronómusa elmondta, hogy földterületüknek csupán 11 százalékát istállótrágyázzák. Bizony, ilyen tápanyagellátás mellett még rendes években sem várhatunk jó termést. Tavaly például gabonafélékből az előirányzott 23 mázsás hektárhozammal szemben csupán 14,2 mázsát értek el. A járásnak a következőket jelentették: A kis hozamok oka a kifagyás és a szárazság volt. Egy szó sem esik a jelentésben az elégtelen tápanyagellátásról. Jóllehet a fagy és a szárazság jelentős károkat okozott, de az is bizonyos, hogy az állatállománytervet sem tartják be. koronára. Az idei tervben csökkentik a kiadásokat és a tervezett bevételt felemelik 5400 koronára. így a munkaegység értéke 20 korona lesz, amit teljes értékben év közben szeretnének kifizetni. A szövetkezet gazdálkodásának színvonala szépen ível fölfelé. A békéi szövetkezet vezetősége most azon dolgozik, hogy az idei termés, az egész gazdálkodás, a legjobb eredményeket hozza. Terveznek, hogy ezzel alapot teremtsenek az egész évi munkákhoz. Zsebik Sarolta A Felsőszemerédi Mezőgazdasági Szaktanintézetből, 14 éves fennállása óta többszáz fiatal szerzett alapfokú szakképesítést. A régi grófi kastélyban — melyet gyönyörű park vesz körül — tanulnak a jövő mezőgazdászai. Ilyenkor télen a tanulószobában bújják a könyveket. Az iskolának 70 tanulója van, s ebből 19 másodéves. Sinkovics Dániel és Svoreii József az állami gazdaság és az EFSZ istállóiban, Hugyec tanító elvtárs pedig a horváti gépjavító műhelyben vezeti a tanulók gyakorlatát. Az elméleti és gyakorlati tudás elsajátítása mellett jut elég idő szórakozásra is. A 19 másodéves diák gépjavítómechanizátor szakot tanul. Valamenynyien értenek a traktorvezetéshez és javításhoz is. Az iskola sikeres elvégzése után azokba a szövetkezetekbe és állami gazdaságokba kerülnek majd vissza, amelyek tanulni küldték őket. Tavaly az első év befejeztével a legjobb 30 tanuló mezőgazdasági kö-Vesszőparipa a szárazság, avagy az igazság kerestetik Ez aztán nem trágyatelep A több mint 1600 hektáros EFSZ-nek csupán 556 szarvasmarhája van, melyből 199 a tehén. Ez 100 hektáronként 34,7 db szarvasmarhát és ebből 7,3 tehenet tesz ki. Múlt évi tervükben 100 szarvasmarha vásárlása szerepel és a valóság az, hogy csupán 15 darabot szereztek be az állomány feltöltésére. Ez nagyban hozzájárult a jelenlegi áldatlan állapothoz. Sertésállományuk 740 darabbal kevesebb. A hiányos trágyázás oka az is, hogy hanyagul, szakszerűtlenül bánnak az istállótrágyával. A függővasút mentén széjjelszórják. így a tápanyagok javarésze, főleg a nitrogén kárbavész. A sertésállománnyal kapcsolatban további megjegyzés: gyönge az anyakocák minősége. Nagyrészt ez az oka annak, hogy az első félévi malacszaporulat tervét csak 20 %-ra teljesítették, ami a fentebb említett hiányosságokat is magával hozta. Lehet, hogy az apaállat is hibás ebben, de vajon ki a felelős azért, hogy rossz kant tartottak? Valljuk be őszintén azt is, hogy az anyasertéseket nem részesítették szakszerű gondozásban, holott a sertésállományt külön zootechnikusra bízták. Ám az illető igen keveset tartózkodik a szövetkezetben, ugyanis ő a nemzeti bizottság elnöke és egy idő óta a titkárt is helyettesíti. Nem lehetett volna ezt másképp megoldani? Ezek az okai, hogy a növénytermesztés pénzügyi tervét több mint 500 000, az állattenyésztését pedig több mint 300 000 korona hiánnyal teljesítették. AZ IGAZSÁG KERESTETIK A szövetkezet vezetősége a harmadik negyedévi értékelésben a járásnak a következőket jelentette: Szövetkezetünkben a három negyedévben kilenc taggyűlésnek kellett volna lennie, de csak ötöt tartottunk meg, mivel a tagság nagy része a gyűléseket nem látogatja, nem mutat érdeklődést a szövetkezeti problémák iránt. A tagságnak egy másik csoportja csak saját ügyeinek elintézése érdekében jár gyűlésekre. Közvetlenül a szövetkezettel kapcsolatos ügyek iránt csupán a tagság kb. 30 százaléka érdeklődik. A jelentés is megmutatja, hogy a 174 tagból átlagban csak 55 jelent meg egy-egy gyűlésen. Ha már így történt, hogyan hoztak érvényes határozatokat? Most pedig lássuk, mit mondanak az EFSZ-ben megőrzött jegyzőkönyvek? Nem tudom, hogy a hiányos nyilvántartás-e az oka, ugyanis azok azt mutatják, hogy decemberig csupán 3 taggyűlést tartottak, mégpedig februárban az 1962-es évzárót, ahol 175-en jelentek meg, és egyet áprilisban, a másikat pedig szeptemberben. Ezeken a gyűléseken átlagban 44-en vettek részt. így újra azt kell mondanunk, hogy a két utóbbi gyűlés az alapszabályok értelmében határozatképtelen volt. De melyik a tulajdonképpeni valóság? A járásra beküldött jelentés, vagy a jegyzőkönyvben foglaltak ? Lássuk csak, mit mond a taggyűlésekkel kapcsolatban az alapszabályzat 27. cikkelyének harmadik bekezdése: A taggyűlést a szövetkezet elnöke hívja össze a szükségletnek megfelelően, de legalább egyszer havonta. A taggyűlés csak a szövetkezeti tagok legkevesebb fele létszámának jelenlétében hozhat érvényes határozatot, viszont azok csak akkor érvényesek, ha a taggyűlésen jelenlevő tagoknak több mint fele elfogadja. A gyűlések száma a vezetőség jelentése és a jegyzőkönyvek alapján is kevés volt. Más kérdés, ki hogyan viszonyul a dolgokhoz. A milyenek az emberek, olyanokkal kell dolgoznunk. így van ez mindezépiskolába és állategészségügyi iskolába ment. Ez az oka annak, hogy az idén csak 19 a másodéves hallgató. Jelenleg továbbtanulásra az első év befejeztével 20 tanuló jelentkezik. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a felsőszemerédi szakintézetből jő szakemberek kerülnek ki, akik mind a termelésben, mind a középiskolában megállják helyüket. Az iskola igazgatósága még sincs megelégedve az eddigi munkával. Állandóan kutatja, miért nem jelentkeznek többen az iskolába. Valahol rontják lelkes igyekezetüket. Szerintük elsősorban a szülőkben kell keresni a hibát, mert sokszor ők nem engedik gyermekeiket mezőgazdasági iskolába. Pedig mindenki tudhatná, milyen sokoldalú támogatást ad államunk a fiatalok, szakképzett emberekké válására. Szakintézeteink várják, hívják a gyermekeket, hogy megismertessék velük a mezőgazdasági termelés titkait. Belányi János (Nyitra) nütt. Fő követelmény: türelmesen kell velük bánni. A gyűléseknek mindig meggyőzőknek, tömegpolitikai jellegűeknek kell lenniük. A vezetőknek mindenkor alaposan felkészülten kell a jelenlevők elé lépniük. Nem a tagság-: ban, hanem rendszerint a gyűlések alacsony színvonalában kell a hibát keresnünk. A tagok rendszerint nem kedvelik az olyan összejöveteleket, gyűléseket, amelyek keveset, vagy egyáltalán semmit nem nyújtanak; Több makranci ember szájából hallottam : — Ha itt vajaki kinyilvánítja véleményét, hátránya származik belőle. Ej, ej, bizony nagy hiba, ha ez így igaz. Az emberek általában csak olyan gyűlések iránt tanúsítanak érdeklődést, ahol minden tekintetben kinyilváníthatják véleményüket. Feszegethetnek úgynevezett kényes kérdéseket is, amelyekért nem torkolják le őket. Az emberek szeretik az igazságot, hát nyíltan, emberségesen kell velük beszélni, mert csak az ő segítségükkel lehet leküzdeni az előforduló nehézségeket és megvalósítani egy átgondoltabb, eredményesebb termelési irányvonalat. De viszont kell, hogy a jövőben a makranci szövetkezetesek több érdeklődést tanúsítsanak a gyűlések iránt, hiszen az alapszabályzat idevágó része, órájuk is éppúgy vonatkozik, mint a vezetőkre. Az alapszabályzat tizedik cikkelye második bekezdésének' d) pontja erre vonatkozólag ezeket mondja: A szövetkezeti tag alapvető kötelessége, hogy tevékenyen résztvesz a taggyűlések, bizottságok, értekezletek és egyéb tárgyalások tanácskozásain ... Ez a tagság számára törvény, hiszen a jogok együtt járnak a kötelességekkel. Akik tehát távolmaradnak a taggyűlésekről, akarva, akaratlan fékezik a szövetkezet fejlődését. Hoksza István 1964. január 29. 3
