Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-01-25 / 8. szám

Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad márj • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld •K» <D N 69 '<D »■? cr •k> <D N 60 '<D 60 o :o s JK# S> u • A g 3 ►-o o N 60 a 1*»«. 'CJ <d k Aj <d eo '<D *0 V. 'CD Aj aí ö N co r "Kj <D N 6<0 'CD 'CD •K» CD N ec Ä 50 N eo «K> <D N CO 'O 05 0 5 .? s ü • >c •Ka q *sí w. 'S íC S c CD £V • | •e cI Os' e g O'. 5> 1 •e' 'C e 8 u • c o Jí fi QJ j*Í Aí S> 'ö «0 *§ N <3 05 »o N <D 5 Cv. 'ö s *0 a •K. *K> o N» o SE 3 O N 05 o 'ö CD k. A: CD 60 *0 K 'CD Aí Aj O co _ Gyümölcsfa ápolás KÉRDÉS: Szíveskedjenek választ adni arra, hogyan kell védekezni a pajzstetvek ellen és mi idézi elő a gyümölcsfák mézgásodását. VÁLASZ: A pajzstetvek ellen a téli időszakban végzett permete­zéssel védekezhetünk. Csupán a téli időszakban végzett permetezés ve­zet komoly eredményekhez. A nyá­ron alkalmazható szerek csak a fiatal, még paizson kívül élő lár­vákat irtják és legfeljebb csak a fehér paizs alatti lárvákat tudják még elérni. Minden olyan védeke­zőszer, amely a végleges paizsok alatt élő tetveket öli, a tenyészidő alatt a növényre is roppant káros hatással van, ezért ezeket csakis a téli nyugalmi időszak alatt lehet alkalmazni. A pajzstetvek elleni védekezés súlypontja ezért a téli munkála­tokra esik. A jól végrehajtott téli védekezés jelentékeny mértékben csökkeni a fertőzött fákon a paizs­­tetű állományt. A téli védekezés a szokásos ké­regkaparáson és fatisztogatáson túl permetezésből áll. Permetezni 2 °/o-os Nitrozán oldattal ajánlatos. A permetezést úgy kell végrehaj­tani, hogy először a korona legfel­sőbb részén kezdjük, azután foko­zatosan haladunk lefelé, miközben a fa minden részét lehetőség sze­rint jól megáztatjuk. Minél szele­sebb az idő, annál rosszabb a per­metezés eredménye annak ellenére, hogy ilyenkor nagyobb az anyag­fogyasztás. A paizstetvek elszaporodásának o • • nagyon kedvez a páratelt meleg környezet, tehát a túlságosan sűrű korona jő feltételeket nyújt a paizstetű fertőzés fokozására. Ezért különösen a paizstetves fákat sza­bályosan és gondosan alakítsuk, hogy minél több napfény jusson a korona legrejtettebb részeibe^ is. Különösen a nyári forró verőfény pusztít el nagyon sok fiatal lárvát, illetve befolyásolja hátrányosan az anyatetvek életét. Ami a mézgásodást illeti, ez a szilvafák és általában a csonthéjas gyümölcsfáink gyakori betegsége. Nem önálló betegség, hanem tünet, amely akkor keletkezik, amikor a fát gombakártevő támadta meg, vagy amikor telepítési helyén nem találja meg tenyészfeltételeit. A fa kéregrészei alól a fa bármely ré­szén sárgás-barnás és száraz idő­ben beszáradó, megkeményedő gyantaszerü anyag, mézga tör elő, amely azonban nem azonos a fe­­nyöfélék gyantájával, hanem gumi­szerű anyag. Az erős mézgafolyás rendkívül legyengítőleg hat a szil­vafára, és a többi csonthéjasokra. A mézga keletkezése a fa belsejé­ben még nem egészen tisztázott és igen bonyolult folyamat révén tör­ténik. Igen gyakran kísérő jelen­sége bizonyos gombabetegségek­nek, mint a moníliának és levél­­lyikasztó gombának. Máskor a ta­• • • o laj mészszegénysége, fagykárok, magas talajvíz, egyoldalú és bősé­ges, esetleg be nem érett istálló­­trágyázás okozhat mézgásodást. Az ember is mézgásodást okozhat az­által, hogy a fát túlzottan vagy szakszerűtlenül metszi, esetleg más módon megsebzi. A védekezés elsősorban gomba­betegségek elleni megelőzésből és peremtezésből áll, másodsorban (ha a talaj mészhiánya okozza: talaj erős ecettel vagy híg sósavval le­öntve nem pezseg), mészpor-ada­­golással gyógyítható: 5 dkg mész­­port négyzetölenként ősszel beás­va. Ha istállőtrágyázás nyomán keletkezett a mézgásodás, adjunk ősztől, az első szőlőkapálás idejéig terjedő időben bármikor, egyszer, négyzetölenként 40 %-os kálisó­ból 15 dkg-ot, vagy ha ezt fahamu­val akarjuk pótolni, 30 dkg faha­mut, 12 dkg szuperfoszfátot, ame­lyet beásunk, befogasolunk. Ha a koronából ágakat kell kivágnunk, akkor ne fűrészeljük le teljesen, hanem hagyjunk 20—25 cm-es csonkot, amelyet a nedvkeringés csökkenése idején, tehát augusz­tus végén távolítunk el teljesen. Fontos a mézgás sebek szakszerű kezelése. Éles késsel behasítjuk; köröskörül kimetsszük, ügyelve a sima sebszélekre. Az ilymódon ki­tisztított seb belsejének bekenése 1 %-os sóskasav oldattal vagy a kerti és lósóska leveleinek prés­nedvével állítólag igen gyors és szép gyógyulást eredményez. A fe­lületek megszikkadása után ezeket oltőviasszal fedjük, ha nagyobb terjedelmű a seb, fasebkátránnyal, vagy ami még célszerűbb, földfes­téket (okkerföld) tartalmazó sár­gás-barnás olajfestékkel, (-gir-) A csibe ivarénak megállapítása A naposcsibét két módszerrel le­het nem szerint kiválogatni: kézzel, készülék nélkül a kloakát kitárni, készülékkel, világító szondát he­lyezni a kloakába, amelynek segít­ségével a herék, vagy petefészek láthatóvá válik. Az első régi, Kínában használták, de feledésbe merült. A japánok a huszas években újra alkalmazták, tőlük tanulták el az európaiak. So­kan a szondázás ellen vannak, mert a belső szervek megsértésétől és betegségek átvitelétől tartanak. Ez indokolatlan, mindkét módszer jó. A készülékes eljárás lassúbb, evvel óránként 400 - 600, kézzel viszont 800-1000, néha 1300 csibe is válo­gatható. Ez a válogatást végző üze­mek számára nem közömbös, ezért az utóbbi módszer hódít tért. Megtanulásához némi ügyesség és sok kitartás kell, legalább hat havi Moldovában fokozzák a Amíg a Moldovai Szovjet Köztár­saság szántóföldjeinek csupán nyolc százalékán termesztettek eddig hü­velyeseket, a gyakorlat megköve­telte a magnak termesztett hüve­lyesek vetésterületének 10-12 Vo­kal történő kiterjesztését. További 7 — 8%-kai kell fokozni a vetésterü­letet. A takarmányozási célokra ter­mesztett hüvelyes gabonakeverékek gyakorlat, ennyi idő után 600 csibét válogathatunk óránként 95 % biz­tonsággal, két-három évi gyakorlat kell ahhoz, hogy 97-98 % pontos­sággal 800-1000 csibe kerüljön ki a kezünk alól. A „szekszelés" főleg Hollandiában, Belgiumban és Ang­liában terjedt el Európában. Hogyan csinálják? Balkézbe véve a naposcsibét, ki­nyomjuk a kloakából a bélsarat, egy sajátos fogással kitűrjük a kloaka alsó szélét. Kakasnál két kis pont látszik, tyúknál egy nagyon kis ki­emelkedés vagy semmi. Sok függ a pont alakjától, nagy­ságától, színétől. A legkisebb ujj­nyomás a képet megváltoztatja, könnyű a csibe nemét eltéveszteni. A gyakorlott válogatónál az egész három másodpercet vesz igénybe. (Gfl. hof.) hüvelyesek termesztését vetésterületét is 7 —8 %-kal növel­ték. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az ősziek, nevezetesen a búza, a hüvelyesek után vetve adják a leg­magasabb terméshozamot. Maguk a hüvelyesek pedig lényegesen ja­vítják a takarmánykeverék tápere­jét, mivel növelik annak fehérje­­tartalmát. Háztermés — amilyen még nem volt A tavalyi év hozama megelége­déssel töltötte el méhészeink java­részét. Sokan nemcsak a beterve­zett mézmennyiséget érték el, ha­nem magasan túlszárnyalták terv­feladatukat. Ez persze a felvásár­lási feladatok teljesítése során is megnyilvánult. Aki figyelemmel kí­sérte a helyzetet, már a nyári hó­napokban megállapíthatta, hogy az 1963-as év felülmúlt minden vára­kozást. Az első mézszállítmányok a komá­romi járásból már május végén ér­keztek meg. Azután sorjában szóhoz jutottak további déli járások, majd egymást követték a szállítmányok köztársaságunk valamennyi részé­ből. így a galántai „Vcela“ nevű vállalat dolgozói szeptember 10-én büszkén jelenthették, hogy a méz­felvásárlás tervét 113 százalékra teljesítették. Attól kezdve a telje­sítés százalékaránya szinte napon­ként emelkedett. Legderekasabban a nyugat-szlovákiai kerület méhé­szei álltak helyt, akik december 20-ig 167 százalékra vitték fel a tervtúlteljesítését. Száz százaléknál jóval magasabb végeztek a két má­sik szlovákiai kerület méhészei. Ta­valy összesen közel 2000 tonna mé­zet vásároltak fel Szlovákiában, ami 650 tonnával meghaladja a terve­zett mennyiséget. A bel- és kül­földi piac számára annyi mézet ad­tak el méhészeink, mint azelőtt soha. Ha már a külföldi piacot emleget­jük, tudatosítsuk azt is, hová szál­lítjuk a legtöbb mézet és milyen mennyiséget vittünk ki belőle kül­földre. Méztermelésünk legnagyobb átvevője Ausztria. Utána követke­zik a Német Szövetségi Köztársa­ság, a Német Demokratikus Köz­társaság, Belgium és mások. A fel­vásárolt mézmennyiségnek csaknem felét külföldre szállítottuk. Mit fűzhetünk még ezekhez az adatokhoz? Azt kívánjuk, hogy az 1964-es év termése ne maradjon a tavalyi mögött. Ez persze nagy mértékben attól függ, hogyan te­lelnek át méheink, hogyan készítjük őket elő az áttelelés utáni gyűjtésre ée hogyan használjuk ki nektár­forrásokat. Természetes, hogy a méztermelés során nemcsak a mennyiséget, ha-Itató melegítők Az ábra egyszerű, földbe süllyesztett téli víz­melegítő mécsest és bárhol felállítható melegítő petróleumlámpát szemléltet. Nemcsak a nyári nagy hőségtől kell itatónkat védeni árnyékolással, hanem télen a befagyástól is, és különösen attól, nehogy a túl hideg víz ivása meghűlést okozzon. A földbe süllyesztett melegítő fölött az itaéóedény alja és a föld pereme között kisebb légjáratokat hagyjunk, mert másképp a mécses levegöhiány miatt elalszik. Itatómelegítők * a) egyszerű földbesüllyesztett olajmécses melegítővel, b) petróleumégővel. Fémtárgyak tisztítása Az arany- és ezüsttárgyakat langyos víz­zel tisztíthatjuk, amelybe néhány csepp szalmiákszeszt adunk. Az ezüstnél megfelel a szódabikarbónát tartalmazó víz is. A meg­feketedett ezüstöt könnyűszerrel kitisztít­juk nedves ruhadarabbal, amelyre egy kevés cigarettahamut szórtunk. A vastárgyakról könnyűszerrel eltávolít­hatjuk a rozsdát, ha először petróleummal kenjük be, majd másnap konyhasóval ke­vert finom homokkal dörzsöljük őket. Aranygyűrűit tisztítására alkalmas a kö­vetkező oldat: 100 g klórmészt és 80 g kony­hasót 1 liter desztillált vízben feloldunk. A szennyezett aranytárgyakat ebbe az ol­datba merítjük s melegítjük. Az arany visszanyeri eredeti fényét. Szerelőállvány motorkerékpárhoz Az eddigi megoldások nem kielégítőek, a javító személy sok időt veszít azzal, hogy folyton kerül­geti a gépet, a szerelőpad nehéz és nagyméretű, ezenkívül a motorkerékpár olykor nehezen rög­zíthető biztonságosan. A. Kosík újítási javaslata kiküszöböli az emlí­tett nehézségeket. Szerelőállványa — lásd az ábrát — nem súlyos, nem nagy méretű és lehetővé teszi a hozzáférést a gép minden részéhez. A gép tet­szőleges magasságba emelhető és az állvány ten­gelye körül elforgatható. Az állvány előállításához közönséges hidraulikus emelőre és egyszerű tar­tószerkezetre van szükség. Hogyan járjunk el az adóbevallás benyújtásánál ? Lapunk egyik legutóbbi számá­ban figyelmeztettük méhészeinket, hogy február végéig a járási (kör­zeti vagy városi) nemzeti bizott­ság pénzügyi főosztályára adóval­lomást kell benyújtani a mezőgaz­dasági adó, tehát a méhészkedésből eredő bevételek utáni adó kivetése céljából is. Ezzel kapcsolatban egyik mé­hész-olvasónk kérdéssel fordult hozzánk, hogyan kell eljárni, ha több méhész esetében közösek a kiadási tételek és ha a méhészet állandó állomáshelye nem azonos a méhész lakhelyével? Válaszunk az első kérdésre: min­den kiadási okmányon valamennyi méhész-résztvevő nevét fel kell tüntetni. Minden méhésznek külön­­külön kell adóbevallást beterjesz­tenie, de az adókivetési jegyző­könyv felvétele alkalmával csak akkor érvényesítheti a közös kia­dásokra vonatkozó okiratot (nyug­tát), ha azon az ő neve is kifeje­zetien szerepel. Válaszunk a második kérdésre: azokat a költségeket, amelyek a méhész utazásával merülnek fel lakhelyén kívül eső méhészeti állo­máshelyének felkeresésére, a- nem­zeti bizottságok nem ismerhetik el kiadási tételként. Az útiköltsé­gek elismerése csupán vándormé­­hészkedés esetében jöhet számí­tásba. Ne feledkezzünk meg tehát ar­ról, hogy amennyiben elmulasztjuk az adóbevallás beadására kitűzött határidő betartását, a nemzeti bi­zottságnak jogában áll az adót sa­ját mérlegelése szerint kivetni és azonkívül még pönálét (kötbért) is előírni az adófizető terhére. iazseigzs-}azs9soigiunfio gpt uafiim • ipvßvtu ßdiu piguisj « uo^ixdi sijj ißgsvpzvßQzaw • n'Piu puuuuün 9 'iTifésopja^ozs nem a ráfordított költségek nagy­ságát is figyelemmel kell kísér­nünk. Igyekezetünknek oda kell hatnia, hogy a költségráfordítás a lehető legalacsonyabb legyen s hogy méhészeteink jövedelmezőbbé vál­janak, úgy mint a Sered' melletti vlckovcei EFSZ méhészete Ján Hil­­kovic vezetése mellett. Ján Hilkovic tavaly 65 méhcsalád hozamából 72 510 korona jövedelmet ért el, ami 1115 koronának felel meg csa­ládonként. Költségei emellett 13 540 koronát tettek ki, tiszta jövedelme tehát 58 970 koronát, vagyis 907 koronát ért el családonként. Köz­vetlen kiadásai 4,60 koronára rúg­tak minden kilogramm méz terme­lésénél. Mondja azután valaki, hogy a méhészkedés nem jövedelmező foglalkozás! Jövedelmező persze csak akkor, ha a méhtenyésztés szá. mára megteremtjük a legjobb fel­tételeket és megadjuk a méheknek mindazt, amit a természet rendje szerint megkövetelnek. « cm n a ?? $ 3*’ OH co 0> c* Qv 3“ CQ N o £ 3 atf a Sí o OK Q 3 * 85 0) N £7 §*’ Co öl CQ Ü? Sä" s* Ss* 0 3 • o: co 3" öl s 3 ct> «a 3 a s, §’ oj s ro 3 & 01 e a» ~c 3* a 3» • 33 a 35 o a O. 3 Ek-t "O FELTÖLTÖ TRÄGYÄZÄS. Elsősorban tőzegtalajokon al­kalmazzuk. így nevezik azt az eljárást, amikor a tő­zegre — vízrendezés után — művelésbe vételkor főleg káliumot (esetleg foszfort) adagolnak a nagymérvű K és P hiány pótlására. ALTALAJTRÄGYÄZÄS. A gyümölcsfák többéves fejlő­­désű gyökerei a talaj mélyebb rétegeit hálózzák át. A gyökerek legnagyobb része a felszín alatti 20—60 cm mélységben helyezkedik el. A gyökérkoronán levő felszívó gyökerek mindig ugyanazzal a talajjal érint­kezve, annak tápanyagait egyoldalúan zsarolják ki. Ezért szükséges és hasznos az altalaj trágyázás külö­nösen azokkal a műtrágyákkal, amelyeknek tápanyaga felszíni kiszórás esetén csak lassan szívódik le a gyö­kerekkel átszőtt talajréteghez, vagy pedig még azt megelőzően a talaj felső rétegében bekötődik és ■ gyökerek számára inaktívvá válik. Ilyenek a foszfor- és kálitartalmú műtrágyák (szuperfoszfát, 40 %-os kélisó). Az altalajtrágyázást öntözőszuronnyal végez­zük, injekciószerűen juttatva a talajba a műtrágya­oldatokat. Az altalajtrágyázás igen alkalmas eljárás mint egyedi trágyázás egyes gyümölcsfák termő­egyensúlyának helyreállítására. TRAGYAKIHORDÖ-BERENDEZÉS. A trágyának az istál­lóból való kihordására szolgál. Ilyenek: 1. az istállóba vezetett gazdasági vasút, 2. a függőpályás szállító­szerkezet, 3. a láncos továbbítószerkezet. A trágyát a szállítólánc az istállóállás teljes hosszában a jászol­lal ellentétes oldalon vezeti ki a szabadba elhelyezett aknába. TRÄGYAANYAGOK UTÖHATÄSA. A trágyafélék szárma­zásuk, összetételük, természetük szerint különböző idő alatt fejtik ki hatásukat. A műtrágyák zömének hatása általában az első év folyamán a legnagyobb, míg a következő években fokozatosan csekélyebb ha­tást mutat. Szervestrágyáknak és lassan vagy nehezen érvényesülő műtrágyaféléknek azonban több évig tartó utóhatásuk is van, sőt egyes trágyaanyagok esetleg csak a második vagy harmadik évben mutatnak ered­ményt.

Next

/
Thumbnails
Contents