Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-01-25 / 8. szám
Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad márj • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld •K» <D N 69 '<D »■? cr •k> <D N 60 '<D 60 o :o s JK# S> u • A g 3 ►-o o N 60 a 1*»«. 'CJ <d k Aj <d eo '<D *0 V. 'CD Aj aí ö N co r "Kj <D N 6<0 'CD 'CD •K» CD N ec Ä 50 N eo «K> <D N CO 'O 05 0 5 .? s ü • >c •Ka q *sí w. 'S íC S c CD £V • | •e cI Os' e g O'. 5> 1 •e' 'C e 8 u • c o Jí fi QJ j*Í Aí S> 'ö «0 *§ N <3 05 »o N <D 5 Cv. 'ö s *0 a •K. *K> o N» o SE 3 O N 05 o 'ö CD k. A: CD 60 *0 K 'CD Aí Aj O co _ Gyümölcsfa ápolás KÉRDÉS: Szíveskedjenek választ adni arra, hogyan kell védekezni a pajzstetvek ellen és mi idézi elő a gyümölcsfák mézgásodását. VÁLASZ: A pajzstetvek ellen a téli időszakban végzett permetezéssel védekezhetünk. Csupán a téli időszakban végzett permetezés vezet komoly eredményekhez. A nyáron alkalmazható szerek csak a fiatal, még paizson kívül élő lárvákat irtják és legfeljebb csak a fehér paizs alatti lárvákat tudják még elérni. Minden olyan védekezőszer, amely a végleges paizsok alatt élő tetveket öli, a tenyészidő alatt a növényre is roppant káros hatással van, ezért ezeket csakis a téli nyugalmi időszak alatt lehet alkalmazni. A pajzstetvek elleni védekezés súlypontja ezért a téli munkálatokra esik. A jól végrehajtott téli védekezés jelentékeny mértékben csökkeni a fertőzött fákon a paizstetű állományt. A téli védekezés a szokásos kéregkaparáson és fatisztogatáson túl permetezésből áll. Permetezni 2 °/o-os Nitrozán oldattal ajánlatos. A permetezést úgy kell végrehajtani, hogy először a korona legfelsőbb részén kezdjük, azután fokozatosan haladunk lefelé, miközben a fa minden részét lehetőség szerint jól megáztatjuk. Minél szelesebb az idő, annál rosszabb a permetezés eredménye annak ellenére, hogy ilyenkor nagyobb az anyagfogyasztás. A paizstetvek elszaporodásának o • • nagyon kedvez a páratelt meleg környezet, tehát a túlságosan sűrű korona jő feltételeket nyújt a paizstetű fertőzés fokozására. Ezért különösen a paizstetves fákat szabályosan és gondosan alakítsuk, hogy minél több napfény jusson a korona legrejtettebb részeibe^ is. Különösen a nyári forró verőfény pusztít el nagyon sok fiatal lárvát, illetve befolyásolja hátrányosan az anyatetvek életét. Ami a mézgásodást illeti, ez a szilvafák és általában a csonthéjas gyümölcsfáink gyakori betegsége. Nem önálló betegség, hanem tünet, amely akkor keletkezik, amikor a fát gombakártevő támadta meg, vagy amikor telepítési helyén nem találja meg tenyészfeltételeit. A fa kéregrészei alól a fa bármely részén sárgás-barnás és száraz időben beszáradó, megkeményedő gyantaszerü anyag, mézga tör elő, amely azonban nem azonos a fenyöfélék gyantájával, hanem gumiszerű anyag. Az erős mézgafolyás rendkívül legyengítőleg hat a szilvafára, és a többi csonthéjasokra. A mézga keletkezése a fa belsejében még nem egészen tisztázott és igen bonyolult folyamat révén történik. Igen gyakran kísérő jelensége bizonyos gombabetegségeknek, mint a moníliának és levéllyikasztó gombának. Máskor a ta• • • o laj mészszegénysége, fagykárok, magas talajvíz, egyoldalú és bőséges, esetleg be nem érett istállótrágyázás okozhat mézgásodást. Az ember is mézgásodást okozhat azáltal, hogy a fát túlzottan vagy szakszerűtlenül metszi, esetleg más módon megsebzi. A védekezés elsősorban gombabetegségek elleni megelőzésből és peremtezésből áll, másodsorban (ha a talaj mészhiánya okozza: talaj erős ecettel vagy híg sósavval leöntve nem pezseg), mészpor-adagolással gyógyítható: 5 dkg mészport négyzetölenként ősszel beásva. Ha istállőtrágyázás nyomán keletkezett a mézgásodás, adjunk ősztől, az első szőlőkapálás idejéig terjedő időben bármikor, egyszer, négyzetölenként 40 %-os kálisóból 15 dkg-ot, vagy ha ezt fahamuval akarjuk pótolni, 30 dkg fahamut, 12 dkg szuperfoszfátot, amelyet beásunk, befogasolunk. Ha a koronából ágakat kell kivágnunk, akkor ne fűrészeljük le teljesen, hanem hagyjunk 20—25 cm-es csonkot, amelyet a nedvkeringés csökkenése idején, tehát augusztus végén távolítunk el teljesen. Fontos a mézgás sebek szakszerű kezelése. Éles késsel behasítjuk; köröskörül kimetsszük, ügyelve a sima sebszélekre. Az ilymódon kitisztított seb belsejének bekenése 1 %-os sóskasav oldattal vagy a kerti és lósóska leveleinek présnedvével állítólag igen gyors és szép gyógyulást eredményez. A felületek megszikkadása után ezeket oltőviasszal fedjük, ha nagyobb terjedelmű a seb, fasebkátránnyal, vagy ami még célszerűbb, földfestéket (okkerföld) tartalmazó sárgás-barnás olajfestékkel, (-gir-) A csibe ivarénak megállapítása A naposcsibét két módszerrel lehet nem szerint kiválogatni: kézzel, készülék nélkül a kloakát kitárni, készülékkel, világító szondát helyezni a kloakába, amelynek segítségével a herék, vagy petefészek láthatóvá válik. Az első régi, Kínában használták, de feledésbe merült. A japánok a huszas években újra alkalmazták, tőlük tanulták el az európaiak. Sokan a szondázás ellen vannak, mert a belső szervek megsértésétől és betegségek átvitelétől tartanak. Ez indokolatlan, mindkét módszer jó. A készülékes eljárás lassúbb, evvel óránként 400 - 600, kézzel viszont 800-1000, néha 1300 csibe is válogatható. Ez a válogatást végző üzemek számára nem közömbös, ezért az utóbbi módszer hódít tért. Megtanulásához némi ügyesség és sok kitartás kell, legalább hat havi Moldovában fokozzák a Amíg a Moldovai Szovjet Köztársaság szántóföldjeinek csupán nyolc százalékán termesztettek eddig hüvelyeseket, a gyakorlat megkövetelte a magnak termesztett hüvelyesek vetésterületének 10-12 Vokal történő kiterjesztését. További 7 — 8%-kai kell fokozni a vetésterületet. A takarmányozási célokra termesztett hüvelyes gabonakeverékek gyakorlat, ennyi idő után 600 csibét válogathatunk óránként 95 % biztonsággal, két-három évi gyakorlat kell ahhoz, hogy 97-98 % pontossággal 800-1000 csibe kerüljön ki a kezünk alól. A „szekszelés" főleg Hollandiában, Belgiumban és Angliában terjedt el Európában. Hogyan csinálják? Balkézbe véve a naposcsibét, kinyomjuk a kloakából a bélsarat, egy sajátos fogással kitűrjük a kloaka alsó szélét. Kakasnál két kis pont látszik, tyúknál egy nagyon kis kiemelkedés vagy semmi. Sok függ a pont alakjától, nagyságától, színétől. A legkisebb ujjnyomás a képet megváltoztatja, könnyű a csibe nemét eltéveszteni. A gyakorlott válogatónál az egész három másodpercet vesz igénybe. (Gfl. hof.) hüvelyesek termesztését vetésterületét is 7 —8 %-kal növelték. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az ősziek, nevezetesen a búza, a hüvelyesek után vetve adják a legmagasabb terméshozamot. Maguk a hüvelyesek pedig lényegesen javítják a takarmánykeverék táperejét, mivel növelik annak fehérjetartalmát. Háztermés — amilyen még nem volt A tavalyi év hozama megelégedéssel töltötte el méhészeink javarészét. Sokan nemcsak a betervezett mézmennyiséget érték el, hanem magasan túlszárnyalták tervfeladatukat. Ez persze a felvásárlási feladatok teljesítése során is megnyilvánult. Aki figyelemmel kísérte a helyzetet, már a nyári hónapokban megállapíthatta, hogy az 1963-as év felülmúlt minden várakozást. Az első mézszállítmányok a komáromi járásból már május végén érkeztek meg. Azután sorjában szóhoz jutottak további déli járások, majd egymást követték a szállítmányok köztársaságunk valamennyi részéből. így a galántai „Vcela“ nevű vállalat dolgozói szeptember 10-én büszkén jelenthették, hogy a mézfelvásárlás tervét 113 százalékra teljesítették. Attól kezdve a teljesítés százalékaránya szinte naponként emelkedett. Legderekasabban a nyugat-szlovákiai kerület méhészei álltak helyt, akik december 20-ig 167 százalékra vitték fel a tervtúlteljesítését. Száz százaléknál jóval magasabb végeztek a két másik szlovákiai kerület méhészei. Tavaly összesen közel 2000 tonna mézet vásároltak fel Szlovákiában, ami 650 tonnával meghaladja a tervezett mennyiséget. A bel- és külföldi piac számára annyi mézet adtak el méhészeink, mint azelőtt soha. Ha már a külföldi piacot emlegetjük, tudatosítsuk azt is, hová szállítjuk a legtöbb mézet és milyen mennyiséget vittünk ki belőle külföldre. Méztermelésünk legnagyobb átvevője Ausztria. Utána következik a Német Szövetségi Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, Belgium és mások. A felvásárolt mézmennyiségnek csaknem felét külföldre szállítottuk. Mit fűzhetünk még ezekhez az adatokhoz? Azt kívánjuk, hogy az 1964-es év termése ne maradjon a tavalyi mögött. Ez persze nagy mértékben attól függ, hogyan telelnek át méheink, hogyan készítjük őket elő az áttelelés utáni gyűjtésre ée hogyan használjuk ki nektárforrásokat. Természetes, hogy a méztermelés során nemcsak a mennyiséget, ha-Itató melegítők Az ábra egyszerű, földbe süllyesztett téli vízmelegítő mécsest és bárhol felállítható melegítő petróleumlámpát szemléltet. Nemcsak a nyári nagy hőségtől kell itatónkat védeni árnyékolással, hanem télen a befagyástól is, és különösen attól, nehogy a túl hideg víz ivása meghűlést okozzon. A földbe süllyesztett melegítő fölött az itaéóedény alja és a föld pereme között kisebb légjáratokat hagyjunk, mert másképp a mécses levegöhiány miatt elalszik. Itatómelegítők * a) egyszerű földbesüllyesztett olajmécses melegítővel, b) petróleumégővel. Fémtárgyak tisztítása Az arany- és ezüsttárgyakat langyos vízzel tisztíthatjuk, amelybe néhány csepp szalmiákszeszt adunk. Az ezüstnél megfelel a szódabikarbónát tartalmazó víz is. A megfeketedett ezüstöt könnyűszerrel kitisztítjuk nedves ruhadarabbal, amelyre egy kevés cigarettahamut szórtunk. A vastárgyakról könnyűszerrel eltávolíthatjuk a rozsdát, ha először petróleummal kenjük be, majd másnap konyhasóval kevert finom homokkal dörzsöljük őket. Aranygyűrűit tisztítására alkalmas a következő oldat: 100 g klórmészt és 80 g konyhasót 1 liter desztillált vízben feloldunk. A szennyezett aranytárgyakat ebbe az oldatba merítjük s melegítjük. Az arany visszanyeri eredeti fényét. Szerelőállvány motorkerékpárhoz Az eddigi megoldások nem kielégítőek, a javító személy sok időt veszít azzal, hogy folyton kerülgeti a gépet, a szerelőpad nehéz és nagyméretű, ezenkívül a motorkerékpár olykor nehezen rögzíthető biztonságosan. A. Kosík újítási javaslata kiküszöböli az említett nehézségeket. Szerelőállványa — lásd az ábrát — nem súlyos, nem nagy méretű és lehetővé teszi a hozzáférést a gép minden részéhez. A gép tetszőleges magasságba emelhető és az állvány tengelye körül elforgatható. Az állvány előállításához közönséges hidraulikus emelőre és egyszerű tartószerkezetre van szükség. Hogyan járjunk el az adóbevallás benyújtásánál ? Lapunk egyik legutóbbi számában figyelmeztettük méhészeinket, hogy február végéig a járási (körzeti vagy városi) nemzeti bizottság pénzügyi főosztályára adóvallomást kell benyújtani a mezőgazdasági adó, tehát a méhészkedésből eredő bevételek utáni adó kivetése céljából is. Ezzel kapcsolatban egyik méhész-olvasónk kérdéssel fordult hozzánk, hogyan kell eljárni, ha több méhész esetében közösek a kiadási tételek és ha a méhészet állandó állomáshelye nem azonos a méhész lakhelyével? Válaszunk az első kérdésre: minden kiadási okmányon valamennyi méhész-résztvevő nevét fel kell tüntetni. Minden méhésznek különkülön kell adóbevallást beterjesztenie, de az adókivetési jegyzőkönyv felvétele alkalmával csak akkor érvényesítheti a közös kiadásokra vonatkozó okiratot (nyugtát), ha azon az ő neve is kifejezetien szerepel. Válaszunk a második kérdésre: azokat a költségeket, amelyek a méhész utazásával merülnek fel lakhelyén kívül eső méhészeti állomáshelyének felkeresésére, a- nemzeti bizottságok nem ismerhetik el kiadási tételként. Az útiköltségek elismerése csupán vándorméhészkedés esetében jöhet számításba. Ne feledkezzünk meg tehát arról, hogy amennyiben elmulasztjuk az adóbevallás beadására kitűzött határidő betartását, a nemzeti bizottságnak jogában áll az adót saját mérlegelése szerint kivetni és azonkívül még pönálét (kötbért) is előírni az adófizető terhére. iazseigzs-}azs9soigiunfio gpt uafiim • ipvßvtu ßdiu piguisj « uo^ixdi sijj ißgsvpzvßQzaw • n'Piu puuuuün 9 'iTifésopja^ozs nem a ráfordított költségek nagyságát is figyelemmel kell kísérnünk. Igyekezetünknek oda kell hatnia, hogy a költségráfordítás a lehető legalacsonyabb legyen s hogy méhészeteink jövedelmezőbbé váljanak, úgy mint a Sered' melletti vlckovcei EFSZ méhészete Ján Hilkovic vezetése mellett. Ján Hilkovic tavaly 65 méhcsalád hozamából 72 510 korona jövedelmet ért el, ami 1115 koronának felel meg családonként. Költségei emellett 13 540 koronát tettek ki, tiszta jövedelme tehát 58 970 koronát, vagyis 907 koronát ért el családonként. Közvetlen kiadásai 4,60 koronára rúgtak minden kilogramm méz termelésénél. Mondja azután valaki, hogy a méhészkedés nem jövedelmező foglalkozás! Jövedelmező persze csak akkor, ha a méhtenyésztés szá. mára megteremtjük a legjobb feltételeket és megadjuk a méheknek mindazt, amit a természet rendje szerint megkövetelnek. « cm n a ?? $ 3*’ OH co 0> c* Qv 3“ CQ N o £ 3 atf a Sí o OK Q 3 * 85 0) N £7 §*’ Co öl CQ Ü? Sä" s* Ss* 0 3 • o: co 3" öl s 3 ct> «a 3 a s, §’ oj s ro 3 & 01 e a» ~c 3* a 3» • 33 a 35 o a O. 3 Ek-t "O FELTÖLTÖ TRÄGYÄZÄS. Elsősorban tőzegtalajokon alkalmazzuk. így nevezik azt az eljárást, amikor a tőzegre — vízrendezés után — művelésbe vételkor főleg káliumot (esetleg foszfort) adagolnak a nagymérvű K és P hiány pótlására. ALTALAJTRÄGYÄZÄS. A gyümölcsfák többéves fejlődésű gyökerei a talaj mélyebb rétegeit hálózzák át. A gyökerek legnagyobb része a felszín alatti 20—60 cm mélységben helyezkedik el. A gyökérkoronán levő felszívó gyökerek mindig ugyanazzal a talajjal érintkezve, annak tápanyagait egyoldalúan zsarolják ki. Ezért szükséges és hasznos az altalaj trágyázás különösen azokkal a műtrágyákkal, amelyeknek tápanyaga felszíni kiszórás esetén csak lassan szívódik le a gyökerekkel átszőtt talajréteghez, vagy pedig még azt megelőzően a talaj felső rétegében bekötődik és ■ gyökerek számára inaktívvá válik. Ilyenek a foszfor- és kálitartalmú műtrágyák (szuperfoszfát, 40 %-os kélisó). Az altalajtrágyázást öntözőszuronnyal végezzük, injekciószerűen juttatva a talajba a műtrágyaoldatokat. Az altalajtrágyázás igen alkalmas eljárás mint egyedi trágyázás egyes gyümölcsfák termőegyensúlyának helyreállítására. TRAGYAKIHORDÖ-BERENDEZÉS. A trágyának az istállóból való kihordására szolgál. Ilyenek: 1. az istállóba vezetett gazdasági vasút, 2. a függőpályás szállítószerkezet, 3. a láncos továbbítószerkezet. A trágyát a szállítólánc az istállóállás teljes hosszában a jászollal ellentétes oldalon vezeti ki a szabadba elhelyezett aknába. TRÄGYAANYAGOK UTÖHATÄSA. A trágyafélék származásuk, összetételük, természetük szerint különböző idő alatt fejtik ki hatásukat. A műtrágyák zömének hatása általában az első év folyamán a legnagyobb, míg a következő években fokozatosan csekélyebb hatást mutat. Szervestrágyáknak és lassan vagy nehezen érvényesülő műtrágyaféléknek azonban több évig tartó utóhatásuk is van, sőt egyes trágyaanyagok esetleg csak a második vagy harmadik évben mutatnak eredményt.
