Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-01-22 / 7. szám

Jobban becsüljük meg

a társadalom „ingyenmunkásait“

fUVELEKBŐl

/unsiscLWs

•4- A muzslai szövetkezet legjobb fejőnői Mészáros Anna, Kovács Mária és Flekácsné elérték a napi 7 literes fejési átlagot. Ennél azonban jóval szebb eredményeket is mutathatnának, ha valamilyen formában versenyt indítanának egymás vagy pedig az egyes csoportok között.

(Száraz Mária, Kőhídgyarmat)

4- A Párkányi Állami Gazdaság ebed! részlegén 70 szarvasmarha jut 100 hektárra. Bár az állomány nem egészséges, az elmúlt évben 110 000 literrel több tejet adtak el a tervezettnél. Ez köszönhető Menyhárt Vilmosnak. aki 8,01 liter. Hűvös Vilmosnak, aki 7,85 liter és Sunyi Jánosnak, aki 7,6 liter tejet fejt átlagosan egy tehéntől. (N. J.)-4- Az érsekújvári Konzerv- és Szeszgyárban Morvái Magda nyolctagú kollektívája a járásban elsőként érdemelte ki a szocialista munkabrigád címet. Később megnyerték a XII. pártkongresszus brigádja címet. De meg is érdemlik, múlt évi feladataikat 122 százalékra teljesítették.

(Tóth János, Érsekújvár)-4- A Kecerovské Kostol'any-i EFSZ védnökségi üzeme a Stavomontáze. Dolgozói sokat segítettek a szövetkezetnek az idénymunkákban. Ezen kívül traktorosokat is adtak a szövetkezetnek és a 270 méter hosszúságban a járási építővállalat által beszerelt és megrepedt üvegcsöveket kiásták s az összehegesztett csöveket a földbe helyezték. Erre az évre új szerződést dolgoztak ki, mely szerint még több segítséget nyújtanak a szövetkezetnek. (MPK)-4 A marcellházi szövetkezet a téli Időkben sem feledkezett meg a talajerő fokozásáról. Jelenleg 420 hektár here műtrágyázását végzik. Téglás József agronómus irányításával a napi teljesítmény 15 hektár. Hektáronként 180 kg foszfor és 100 kg káliumtartalmú műtrágyát szórnak ki. Ha ezt elvégezték, az őszi gabonák nitratáciőját kezdik meg.

4- A tornai EFSZ jelenleg naponta 320 liter tejet ad el. A tehéngondozók azt vallják, hogy náluk a tejtermelés lényegesen nagyobb lehetne, ha a ko- Jicei tejipari üzem rendszeresen szállítana nekik szárított tejet, (as)

A Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági

Műszaki Középiskola tangazdaságában nagy mértékben elterjedt a TBC és a bangbetegség. A diákok nem látogathatták az istállókat, nem járhattak gyakorlatra, ezért a gazdaság vezetősége elhatározta, hogy a beteg állományt teljesen felszámolják, az istállókat alaposan fertőtlenítik és egészséges állatokkal töltik meg. Mindezt két év alatt végrehajtották. Méri Imre, az iskola igazgatója, Nemec és Kemény elvtársak, a gazdaság vezetői sokat fáradoztak az egészséges állo-Télen emberek, állatok egyaránt, ha. csak lehet biztonságos, védett helyre húzódnak. Madaraink is igyekeznek gyümölcsösökben vagy emberlakta területeken téli szállást találni maguknak. Gyakran rászállnak ablakunkra, sőt meg is kopogtatják éhes csőrükkel az üveget, jelezvén, hogy: „Itt vagyunk, enni kérünk!“ Ilyenkor a jó házigazda maradék lécekből vagy deszkákból az eresz alá, vagy valami védett helyre kis faházat, etetőládát készít. Ha ez kész, összeszedi a konyhahulladékot, gabona- vagy olajosmagvakat és az etetőbe rakja. Tudja,

Dicséretből is megárt a sok ?

A kosicei járás mezőgazdasági dolgozói az elmúlt évet sikeresen zárták. Jóleső érzés arról írni, hogy a milliárdos mozgalomhoz járásunk több mint 50 vagon hússal, 3 millió liter tejjel és majdnem kétmillió tojással járult hozzá. Nem vitás, hogy mindazoknak, akik ezt az átütő sikert segítettek elérni — őszinte köszönet

jér-Itt az ideje azonban megérteni azt is, hogy ez a siker kötelez bennünket. Ezért ebben az évben már az év elejétől egyenletesen kell teljesíteni az eladási feladatokat. Az első dekád eredményei sajnos az ellenkezőjéről beszélnek. Hiszen naponta majdnem 3000 liter tejjel adunk el kevesebbet. Nem a legjobbak a kilátások a tojáseladás terén, és kullognak a hússal is. .Talán megártott volna a tavalyi sok dicséret?

Meg kell értenünk, hogy ha rosszul indulunk, akkor mindez rosszul is folytatódhat. A helyi pártszervezeteknek a szövetkezetek vezetőinek, valamint a helyi nemzeti bizottságoknak olyan intézkedéseket kell foganatosítaniuk, melyek biztosítják az eladási tervek folyamatos teljesítését.

Iván Sándor (Kosice)

mány vásárlásával. Az újonnah beszerzett üszők közül már 50 meg is ellett. A napi fejési átlag 9 liter körül mozog.

Most már jöhetnek a tanulók, bővíthetik gyakorlati tudásukat. Szeretném, ha még fokozottabb érdeklődést tanúsítanának az állatok iránt, mint a kezdetben. Ha valami nem világos előttük, bátran forduljanak hozzánk, állatgondozókhoz, szívesen szolgálunk magyarázattal.

Sándor Péter (Búslak)

hogy a madarak meghálálják gondoskodását.

Vannak azonban ennél élesen elütő esetek is, és falunkban, Imelyen is gyakran találkoztam velük. A fiatal suhancok légpuskáikkal nagy kárt tesznek madarainkban. Sokat elpusztítanak belőlük a fák kérge alatt rejtőző rengeteg kártevő örömére. Nemrég tanúja voltam egy párbeszédnek, amely két kamaszkorú fiú között folyt le. Az egyik az utcán sétált, közben a kertek fáit kémlelte, kezében légpuskát lóbálva. Közben találkozott barátjával és panaszkodni kezdett neki.

— Itt nemigen vannak, de tegnap kint voltunk a szövetkezet kertjében. Nyolcvan darabot lőttünk s ezenfelül

A rimaszombati járás CSISZ-fiataljainak fényszórói a mútl év őszén 124 hektár, eddig kihasználatlanul hevert, parlagföldre világítottak rá. Legjobb munkát végeztek a retkovói fiatalok, akik nem elégedtek meg 28 hektárnyi terület feltárásával, hanem ezt a területet művelik és gondoskodnak kihasználásáról.

Jó gazdái a közösnek

A múlt év őszén a rimaszombati járás fiataljai több mint 7500 gyümölcs-Nyitrától északra, a rozsdamarta hegy alatt egymás mellett, 2—3 kilométernyi távolságban három falu. MENYHE az új vasúti töltésig nyúlik. Előtte SZALAKUSZ jellegzetes templomtornyával, szembe pedig BÉD új istállóival már nagyonis megközelíti az országutat.

Hej, de elmaradott három falu volt ez valaha! Vasútja nem volt, a házakban este petróleumlámpa pislákolt. Jóformán megközelíthetetlenek voltak ezek a falvak, és a nadrágszíjparcellákat kis ekék törték. Ma? Menyhének is állomása van már, a hegynek törő aranyosmaróti vonat gyakran pöfékel az erdők alatt. Béddel szemben az országúti tábla vöröskereszt központot jelez. A földek felett mindenütt villanyhuzalok. A három falu ma már a PODHORANY közös nevet viseli, s a három szövetkezet 1961 áprilisában egyesült. Szlovák és magyar szövetkezeti dolgozók vállvetve, közömég három galambot — mondta csillogó szemmel.

Nem tudom, hogy igazat mondott-e, vagy sem a fiú, de ahogy ismerem, feltételezem, hogy igaz lehetett Mégha egy párat hozzá is tett a valósághoz, akkor is nagy a kár. Nem nagyon ismerem a törvényeket, így azt sem tudom, van-e madárvédelem, van-e rendelet a hasznos madarak pusztítása ellen. Ha van, akkor miért nem alkalmazzák? Ha pedig nincs, az ilyen ügyeket szerintem a helyi szerveknek kellene intéznie.

A madarak a társadalom ingyen munkásai, több megbecsülést, gondoskodást érdemelnének.

Bujdos János, Irnely

fát ültettek ki. A várgedei CSISZ alapszervezete, amelynek mindössze 9 tagja van, 600 gyümölcsfát ültetett ki és 5500 gyümölcsfát részesített őszi gondozásban.

Szorgalmas fiatalok

A CSISZ-szervezet tagjai az ősszel több mint 4200 köbméter komposztot készítettek. Külön dicséretet érdemelnek az abafalvai fiatalok, akik 450 köbméter komposztot készítettek, továbbá a keresztgedeiek és tajtiak, akik 400, illetve 250 köbméter komposztot készítettek.

Kovács Zoltán (Rimaszombat)

sen munkálkodnak a mezőgazdasági nagyüzem termelésének fellendítésén.

Szalakuszon van a szövetkezet központi irodája. A szövetkezet határa 1100 hektár, a tagok száma 280, a három település lakossága mintegy 1800 főnyi.

Nyerges Anna, az ellenőrző bizottság elnöke elmondotta, hogy a sertések napi súlygyarapodása darabonként 40—50 dkg, a hízómarhánál pedig egy kiló! A tehenek napi tejtermelésének átlaga 5—7 liter.

Cukorrépából „lepipálták“ a környéket, mert hektáronként 385 mázsát takarítottak be.

P á z s i k László könyvelő a továbbiakban elmondotta, hogy baj van a férfi munkaerővel. Hiányzik főleg a fiatalság ...

A régi istállók a falu szükséglete szerint épültek, éppúgy a többi gazdasági épület is, és így a nagyüzemi technológia bevezetése nehézségekkel küzd.

Mártonvölgyi László (Nyitra)

Bumeráng

Az eset nemrégiben történt az

egyik testnevelési órán. Minden a maga rendje és módja szerint ment most is, éppen úgy, mint már ezelőtt számtalanszor. Azaz, hogy csak majdnem, mert volt valami, ami ezelőtt még nem történt meg. A gyerekek felsorakoztak. Jelentésadás. Bevezető, előkészítő. A gyerekek örömmel tornáztak. Fegyelmezetten viselkedtek, fis aztán jött a befejezés. A tanítók ezt legtöbbször játékkal szokták elütni. Nem mintha más megoldást nem találnának, de ez így dukál. Ugyanis, a szervezetet vissza kell zökkenteni az órát megelőző állapotba. No, meg aztán, hogy a gyermek örömmel távozzon az óráról — hát játsszanak egyet. És, hogy a nevelési szempont se maradjon el — nevelő játékot játsszanak. Mert ugye nevelni kell úton, útfélen. Ám vigyázat, nehogy túlzásba vigyük a dolgot, mert akkor a várt eredmény teljesen a visszájára fordulhat. Ebben az esetben azonban minden jel arra mutatott, hogy nem lesz túlhajtott a dolog. A játék megkezdődött. Repül a... repül a... — hangzott a játékvezető szájából. Es a gyermekek a játék hevében egymás után emelték kezüket a magasba. A zálogok egyre gyűltek. Amikor már egy egész halom volt belőlük, megkezdődött a zálogok kiváltása. A zálogok gazdái egymás után teljesítették a kitűzött feladatokat. Amikor aztán már szinte úgy látszott, hogy nem tudnak újabb feladatokat adni — közbelépett a tanító. Ki kell az alkalmat használni - gondolta. Emelt hangon közbeszólt.

— Gyerekek, a még bentlévő zálogokat vallomásokkal lehet csak kiváltani. Mivel csak játékról van szó, mindenki nyugodtan elmondhatja: mikor, kinek és mit hazudott utoljára.

Eleinte a gyerekek húzódoztak. Majd a sűrű bíztatásra kötélnek álltak. És vallott dk, vallottak. A tanítót ez a hirtelen fordulat meglepte. Bár tudta, hogy a gyerekek őszinték, ennyit nem várt tőlük. Az elsős Jolika például bevallotta, hogyan vezette tévútra édesanyját. A tanítót ez a részletes, folyékonyan elmondott vallomás nagyon meglepte, Igazán őszinte vallomás volt. De elárulnád nekem, miért tetted édesanyáddal mindezt? — kérdezte a tanító.

A válasz újból nagyon őszinte, de ugyanakkor meglepő is volt.

— Mert ő is hazudik nekem — mondta bátran. Egy pillanattal azután azonban a szégyen pírja ült kicsi arcocskáján. Szégyellte, hogy egyszer hazudott életében. S az édesanyja? ő talán nem szégyenli?

Tóth László (Tompa)

Búslakon már nincs ok a búslakodásra

Háromszor a rimaszombati járásból

Ifjúsági fényszórók a mezőgazdaságban

Híradás egy zoboralji szövetkezetből

Újévi üdvözlet funkcióban lévő barátaimnak

(Nyílt levél)

Kedves Barátaim, - bár lehet, egyesek nem vallótok annak - engedjétek meg, hogy az új év elején meleg szeretettel kívánjak nektek sok sikert, boldogságot és hosszan tartó egészséget.

Régi szokás már, hogy az 6 és új év határán kissé elgondolkodunk: mit végeztünk jól, rosszul, illetve mit szeretnénk, mit várunk az új évtől. Nos, e szokásnak megfelelően én is megejtettem a számadást, leszűrtem munkám eredményét, mely természetesen kapcsolatban van veletek is. Ugyanis egy mezőgazdasági iskola tanárának munkáját, illetve annak eredményét elsősorban a szövetkezetbe, állami gazdaságodba kikerült funkcionáriusok munkája, viselkedése tükrözi viszsza legjobban.

Örömmel állapíthattam meg, hogy egyre több azoknak a volt tanulóinknak a száma, akik becsületesen megállják helyűket fejlődő szocialista mezőgazdaságunkban. Veszem például Csontos Gábor elvtársat, az örösi EFSZ elnökét, aki tiszta emberszeretetével, a szövetkezeti demokrácia tiszteletben tartásával megnyerte a dolgozók szívét és bizalmát. Két évvel az érettségi után - bár idősebb fejjel végzett- a rábízott EFSZ egyike lett a járás legjobb földműves szövetkezetének. Vagy ott vannak a Szalag testvérek. Közülük ma Gyula a Bajany-i EFSZ könyvelője, János a michalovcei Nemesítő Állomás zootechnikusa, a legfiatalabb pedig a veskóci Állami Gazdaság vezetője. A határozott, de emberséges számonkérés, a baráti szó és az elmélet ésszerű kihasználása

észlelhető számos volt hallgatónknál, akik ma a kerület jó nevű mezőgazdasági üzemeiben végeznek áldásos munkát mint vezetők.

Sajnos, rövid visszapillantásom során azonban azt is meg kellett állapítanom, hogy közületek sokan — akik nálunk végeztetek, a funkciótok átvétele után nagyon is nyeregben éreztetek magatokat.

A közeli javulás reményében nem nevezlek meg benneteket, de valahogy eldurvultatok, az emberek iránti figyelmetlenség és a demagógia rabjai lettetek.

Ne higyjétek, hogy a tekintély megőrzése, a funkciók létráján való emelkedés, az árulkodás, a mások érdemének aláásásán alapszik. Igaz, egy ideig, egy rövidke kis ideig így is lehet följebb jutni, de annál nagyobb a bizonyosan bekövetkező bukás.

Nagy baj nálatok az is, hogy mindig és mindenben csak a saját személyeteket látjátok. Általában nem erős oldalotok a tapintat. Ha valaki megbírál benneteket, azonnal ellenségesen reagáltok, nem tartva szem előtt Lenin elvtárs szavait: „A funkcionáriusok tekintélyét nem az ássa alá, aki a hibákat kijavítja, hanem aki védeni akarja őket abban az esetben is, amikor hibákat követnek el."

Akadnak ugyanis emberek, akikkel lehet tréfálni. Én is jobban szeretem azt, akivel lehet. De, kedves helyettes Elvtárs, ismerheted idősebb és betegesebb munkatársaidat: nagyon sebezhető lelkűek; őket csipkedni, gyengeségeiken gúnyolódni nem helyes dolog. Bármennyire is népszerű vagy pillanatnyilag, később mégis csak a tekintélyedbe kerül.

Nos, kedves J. barátom, ne csodálkozz hát Te sem ha viszály alakult ki

közied és némely beosztottad között, ók is visszavágnak, s az eszköz nem mindig felel meg a játék szabályainak.

Van közietek igazgató is. Tudom, nehéz a dolgotok. Az igazgatónak fegyelmet kjéll tartania a munkások között, követelményeket kell szabnia és szükség esetén felelősségre is kell vonnia beosztottjait. De meg kell gondolnia, hogyan. Ezt a hogyant szeretném aláhúzni. Mi pedagógusok, de többen már közületek is, tudjuk és érezzük, hogy inkább a baráti szó, mint a hivatalos írás, inkább határozott, de emberséges számonkérés, mint a követelődzés vezet célra.

Emberek vagyunk, — kedves J„ S.,

L. barátaim. Nem illő tehát, hogy gorombán, vulgáris szavak használatával szóljunk az emberekhez, mint a volt grófi, uradalmi ispánok. Ma minden szövetkezeti dolgozónak megvan az öntudata, méltóságérzete. Senki sem kedveli, ha csekélységekért piszkálják, kiabálnak vele és káromkodnak.

Sokan csodálkoztok, ha az emberek hasonló hangnemben válaszolnak nektek — funkcionáriusoknak. Pedig az okot Ti adjátok erre.

Zárván levelem, szeretnélek valamennyieteket megkérni, hogy törekedjetek a szövetkezetek, állami gazdaságok vezetésének demokratizálására, ami jelenleg egyik legfontosabb feladatunk. A szövetkezeti élet légkörének helyes kialakítása, az elvtársi, baráti együttélés létrehozása a legfőbb dolog. S ha ezt megvalósítjuk, akkor a fiatalok nem fognak annyira rettegni a mezőgazdaságtól, ami egyben pártunk határozatának megvalósítását, mezőgazdaságunk fellendítését jelenti.

E szép és nemes feladat megvalósításához szívből kívánok nektek erőt, egészséget és sok sikert. Barátotok KERTÉSZ PÁL, pedagógus (Nagykapos)

A házinyúltenyésztésröl télen

Januárban fokozott gondot fordítsunk házinyulainkra. Most főleg az időjárás zord viszontagságaitól óvjuk őket, amennyiben nem zárt helyiségben lennének. Az udvar védettebb részében, tetővel ellátott, száraz nyúlketreceinkben még a 10—15 fokos hidegben is jól érzik magukat nyulaink. Nagyon fontos, hogyha az alom fitvizesednék, úgy azt azonnal Szárazra cseréljük ki. Ajánlatos szeles, hófúvásos időben az egész nyúlketrec elejét üres zsákokkal vagy ponyvadarabbal elfüggönyözni, ez felfogja a szelet és a hó sem jut a ketrecbe. Ezen kevés munkatöbblettel elejét vehetjük nyulaink egyik legelterjedtebb betegségének, a nyúlvérhasnak (kokcidiozisnak). E nyúlbetegség kórokozói a nedves alomban a nyulak testmelegének hatására fejlődnek ki.

Most, hogy sok száraztakarmányt etetünk, fontos a nyulak rendszeres itatása. A nagyobb hidegek beálltával csakis langyos vizet Itassunk és a megmaradt vizet 8—10 perc múlva a befagyás előtt okvetlen vegyük el nyulaink elöl. Ha megnedvesített eleséget — keveréket — etetünk, úgy vigyázzunk arra is, nehogy az sokáig legyen előttük. Hideg, fagyos időben soha se adjunk huzamosabb időre takarmányrépát, burgonyát, gyümölcshulladékot nyulaink ketrecébe. De semmi szín alatt ne etessünk fagyos, zuzmarás takarmányt, mert így súlyos bélgyulladásoknak vehetjük elejét.

Amennyiben prémnyulaink vannak, úgy azok szőrbundáját hetenként egyszer okvetlen erősebb szálú kefével jől keféljük át. A prémbunda minőségét ezzel sokban javítjuk, de a bőr alatti vérkeringést is fokozzuk, így nyulaink edzettebbek lesznek.

Január vége felé, ha az időjárás enyhébb, nyulaink már megkezdik az ivarzást. Ilyenkor az év elején, csakis a bőtejű, jőnevelő anyákat fedeztessük, hogy sokáig tudják majd kisnyulaikat szoptatni. Hisz a február végén megszületendő kisnyulaknak még sokáig nem tudunk friss zöldtakarmányt biztosítani. Mind az anyák (emsék), mind a kanok legyenek jó húsban és erőben, de nem kell kövéreknek lenniük.

A vemhes anyákkal már etessünk csíráztatott búzát vagy zabot. így A

és E vitaminokat juttatunk az anya szervezetébe, és nagyban elősegítjük a kisnyulak jő és egészséges fejlődését.

Amennyiben még vágunk kiselejtezett nyulakat, úgy a nyert prémet a belső oldalán jől tisztítsuk meg a húsmaradéktól, és deszkára kifeszítve, szelős helyen szárítsuk meg. Most kapjuk a legértékesebb prémeket.

Angóranyulainkat most nyírjuk, de csak abban az esetben, ha zárt kamrákban, istállókban, ólakban tartjuk őket. Még az ilyen zárt helyen való tartás mellett is 5—7 mm szőrt hagyjunk rajtuk. Amennyiben kint, szabadban tartjuk őket, úgy csak 2—3 hetenként a leghosszabb szőrt tépjük ki, és a nyírást csak a melegebb idők beálltával végezzük el. Angóranyúltenyésztésünkben csakis a nagytestű, sok szőrt adó egydeket tartsuk meg és ezektől szaporítsunk. P. L.

1964. január 22.