Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-01-22 / 7. szám

nál magasabbra nem emelkedik és -2- —3 Celsius foknál nagyobb hideg nem éri az oltványokat. Pince erre a célra nem jó, mert annak hőmérséklete rend­szerint 10—12 Celsius fokú vagy ennél magasabb. Ilyen hőmérsékleten az olt­ványok idő előtt kihajtanak, s ennek kö­vetkezménye több-kevesebb veszteség. Mínusz 2—3 Celsius fok hideg nem árt a ládázott oltványoknak. Az oltványok kiszáradásának megakadályozására a lá­dákat 7—10 naponként gyengén langyos vízzel megöntözzük, de csak annyira, hogy a beágyazáshoz használt fűrészpor nedves maradjon. Övni kell a ládákat a közvetlen napsugártól, mert annyira fel­melegedhetnek, hogy az oltványok a kel­leténél korábban kihajtanak. Az iskolázás megkezdése előtt 10—14 nappal befűtünk a ládák tárolására szol­gáló helyiségekben. Ha ebben fűteni nem lehet, akkor a ládákat folyamatosan, az iskolázás üteme szerint fűtött helyiségbe visszük. A helyiség, pontosabban a ládák belső hőmérsékletét igyekezzünk 24—26 C°-on tartani. A fűtés, illetve a hajtatás megkezdése előtt a ládák, illetve az olt­ványok tetején levő fürészporréteget 1—2 cm vastagságra megvékonyítjuk, hogy ezzel is elősegítsük az oltócsap rügyének kihajtatását. Az edzés és az iskolázás jól előkészített talajba, a szo­kásos módon történik. Száraz időjárás esetén ne feledkezzünk meg az oltványok öntözéséről. A szárazság, a vízhiány az oltványok legnagyobb ellensége. A kiszáradás veszélyét csökkenthetjük és a jó forradás eredményét növelhet­jük, ha az oltványokat iskolázás előtt parafinozzuk. Ezt többféle módon végez­hetjük. Parafinozhatunk oltás után azon­nal, tehát az előhajtatás előtt, és elő­­hajtatás után, az iskolázás előtt. Az iskolázás mindkét esetben a szokásos módon történik, vagyis, hogy az oltvány­sorokra bakhátat húzunk. Parafinozáskor az oltványokat egy másodpercre 70—80 Celsius fok hőmérsékletű olvasztott pa­­rafinba mártjuk. Olyan parafint használ­junk, amelynek olvadáspontja 50—54 Celsius fok, mert az ilyennek a fizikai és kémiai minősége általában megfelelő. Célszerű óvatosan megtörölni, hogy le­hetőleg tiszta és száraz felületek legye­nek. Ezzel elősegítjük a parafin jó tapa­dását. A télen készült oltványokat előhajta­tás nélkül is iskolázhatjuk. A jó ered­mény érdekében célszerű ilyenkor az oltványokat parafinozni és az iskolában bakhátolni. % Használjuk tehát ki a „nyugalmi“ idő­szakot téli oltással, tervünk maradék­talan teljesítése, a szőlőfelújítás sikere érdekében. Bíró Károly A baromfitrágya újszerű hasznosítása Az iowai egyetemen kettős Jel­adót megoldásán fáradoznak: elő­ször gyorsan és olcsón kitrágyázni a baromfiházból, másodszor a trá­gyát egy algafajta szaporítására felhasználni. A trágyát betoncsator­nába hányják és az épületen kívül elterülő derítőmedencébe átmossák. A derítőmedence viszonylag nagy kiterjedésű, amelynek tartalmát az említett alga kultúrával beoltják. Az algák itt gyorsan elszaporodnak és szárítás után értékes takarmányt szolgáltatnak. Egy Vi ha kiterjedésű medencében 3500 — 4000 dollár érté­kű takarmány nyerhető ilymódon. (Dt.- Gefl.-Wirtsch.) Mielőbb kezdjük a szőlő oltását • Elkerülhető a tavaszi munkacsúcs • Télen is foglalkoztathatjuk dolgozóinkat Az oltványkészítéshez az alany- és nemesvessző szükségletet nagyrészt már tudjuk fedezni, de az oltványok kellő mennyiségű elkészítése még nehézségbe ütközik. Ennek oka a nálunk szokásos oltványkészítési módszer. Nagyon rövid az idő az oltástól az iskolázásig, más­részt az oltványkészítés ideje egybeesik a többi mezőgazdasági művelési ág sür­gős tavaszi munkáival. Az oltógépek tel­jesítménye még nem olyan nagy, hogy lényegesen pótolhatná a kézi munkaerőt. Ezen kívül több is a selejt a gépi oltás nyomán. E nehézségeket az oltási időszak meg­hosszabbításával szüntethetjük meg. Az iskolázás idejét nem tudjuk a nyár irá­nyába meghosszabbítani, nem marad más hátra tehát, mint az oltás idejének előbb­re hozása a téli időszakra. A szőlőtermelésben január és részben február folyamán alig akad tennivaló, ekkor viszonylag sok a kihasználatlan munkaerő. Ezt jól foglalkoztathatnánk a téli oltványkészítéssel, az ún. téli oltás­sal. Külföldön a gyakorlatban már évek óta jó eredménnyel alkalmazzák. Előnye az elmondottakon kívül, hogy nem kellenek hozzá nagyobb fűthető hajtató helyiségek és kisebb tüzelő­anyagra van szükség. Az alanya és ne­felszedett oltványokat (gyökeres vessző­ket) óvjuk meg a túlságos vízveszteség­től, megszikkadástól, kiszáradástól. Ne hagyjuk még átmenetileg, rövid ideig sem a szabadban, különösen szeles idő­ben. A nagyobb mértékű megszikkadást áztatással sem tudjuk már helyrehozni. A vesszőknek legalább a végeit, a gyö­keres anyagnak pedig a gyökérzetét he­lyezzük mielőbb a mérsékelten nedves vermelő közegbe. Szállításkor gyakori a gondatlan és helytelen csomagolás és emiatt sok a kiesés. Az oltás megkezdése előtt gondosan vizsgáljuk meg az alany­vesszők érettségének és nedvességének állapotát az európai vesszőkön, ezenkívül a rügyek állapotát is. A meg nem fele­lők kiselejtezésével munkát, költséget takarítunk meg és javítjuk a jó meg­­eredés esélyét. A tavaszi munkatorlódás elkerülése érdekében hasznos szolgálatot tehet a metszlapvágó gép, amelyet a Kooo­­sluzba Járási Ipari Vállalat gyárt Kas­sán. Vételára kb. 5000 korona, viszont teljesítménye — két munkaerő igény­­bevételével — 8 óra alatt 5 — 6000 szölőoltvány anyagának előkészítése ékalakú és V alakú metszlappal. ▼ -ksz­mesvesszők tárolási ideje is megrövidül, esetleg teljesen el is marad. így csökken a tárolás alatt bekövetkezhető vessző­romlás (a túlságos kiszikkadás, vagy ellenkezője, a penészedés, a pállás). A téli oltás módja lényegében a hajta­tásban különbözik a tavaszitól. A téli oltáshoz szükséges alany- és remesvesszőket decemberben és január elején szerezzük be, illetve a saját gaz­daságban erre az időre szedjük meg. Á megszedett vesszőket, ha nem dolgoz­zuk fel azonnal, gyorsan és gondosan kell tárolni. Ez igen fontos, mert az oltvány­készítés és a telepítés balsikerének leg­gyakoribb oka a szaporítóanyag hanyag kezelése és gondatlan tárolása. A meg­szedett vesszőket, az előhajtatott s a A néhány hétig tárolt vesszőket fel­­darabolás után ajánlatos áztatni, meg­szívatni. Áztatás után a vesszőket az oltóhelyiségbe visszük és angolnyelves párosítással oltunk. Az oltványokat azon­nal hajtatóládába csomagoljuk. A ládá­kat nedves, lehetőleg fenyőfa fűrészpor­ral 6—8 cm vastagon béleljük. Ezt hasz­náljuk az oltványok beágyazásához is. A fűrészport a penészedéstől kénporral védjük. A megtelt ládákat fenékre állít­juk, langyos vízzel meglocsoljuk és ez­után még kitöltjük annyi fürészporral, hogy az oltványok felett mintegy 4—6 cm vastag takaróréteget nyerjünk. Az így elkészített ládákat szénapajtába, színbe vagy olyan helyiségbe helyezzük, ahol a hőmérséklet plusz 6 Celsius fok­

Next

/
Thumbnails
Contents