Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-01-22 / 7. szám
nál magasabbra nem emelkedik és -2- —3 Celsius foknál nagyobb hideg nem éri az oltványokat. Pince erre a célra nem jó, mert annak hőmérséklete rendszerint 10—12 Celsius fokú vagy ennél magasabb. Ilyen hőmérsékleten az oltványok idő előtt kihajtanak, s ennek következménye több-kevesebb veszteség. Mínusz 2—3 Celsius fok hideg nem árt a ládázott oltványoknak. Az oltványok kiszáradásának megakadályozására a ládákat 7—10 naponként gyengén langyos vízzel megöntözzük, de csak annyira, hogy a beágyazáshoz használt fűrészpor nedves maradjon. Övni kell a ládákat a közvetlen napsugártól, mert annyira felmelegedhetnek, hogy az oltványok a kelleténél korábban kihajtanak. Az iskolázás megkezdése előtt 10—14 nappal befűtünk a ládák tárolására szolgáló helyiségekben. Ha ebben fűteni nem lehet, akkor a ládákat folyamatosan, az iskolázás üteme szerint fűtött helyiségbe visszük. A helyiség, pontosabban a ládák belső hőmérsékletét igyekezzünk 24—26 C°-on tartani. A fűtés, illetve a hajtatás megkezdése előtt a ládák, illetve az oltványok tetején levő fürészporréteget 1—2 cm vastagságra megvékonyítjuk, hogy ezzel is elősegítsük az oltócsap rügyének kihajtatását. Az edzés és az iskolázás jól előkészített talajba, a szokásos módon történik. Száraz időjárás esetén ne feledkezzünk meg az oltványok öntözéséről. A szárazság, a vízhiány az oltványok legnagyobb ellensége. A kiszáradás veszélyét csökkenthetjük és a jó forradás eredményét növelhetjük, ha az oltványokat iskolázás előtt parafinozzuk. Ezt többféle módon végezhetjük. Parafinozhatunk oltás után azonnal, tehát az előhajtatás előtt, és előhajtatás után, az iskolázás előtt. Az iskolázás mindkét esetben a szokásos módon történik, vagyis, hogy az oltványsorokra bakhátat húzunk. Parafinozáskor az oltványokat egy másodpercre 70—80 Celsius fok hőmérsékletű olvasztott parafinba mártjuk. Olyan parafint használjunk, amelynek olvadáspontja 50—54 Celsius fok, mert az ilyennek a fizikai és kémiai minősége általában megfelelő. Célszerű óvatosan megtörölni, hogy lehetőleg tiszta és száraz felületek legyenek. Ezzel elősegítjük a parafin jó tapadását. A télen készült oltványokat előhajtatás nélkül is iskolázhatjuk. A jó eredmény érdekében célszerű ilyenkor az oltványokat parafinozni és az iskolában bakhátolni. % Használjuk tehát ki a „nyugalmi“ időszakot téli oltással, tervünk maradéktalan teljesítése, a szőlőfelújítás sikere érdekében. Bíró Károly A baromfitrágya újszerű hasznosítása Az iowai egyetemen kettős Jeladót megoldásán fáradoznak: először gyorsan és olcsón kitrágyázni a baromfiházból, másodszor a trágyát egy algafajta szaporítására felhasználni. A trágyát betoncsatornába hányják és az épületen kívül elterülő derítőmedencébe átmossák. A derítőmedence viszonylag nagy kiterjedésű, amelynek tartalmát az említett alga kultúrával beoltják. Az algák itt gyorsan elszaporodnak és szárítás után értékes takarmányt szolgáltatnak. Egy Vi ha kiterjedésű medencében 3500 — 4000 dollár értékű takarmány nyerhető ilymódon. (Dt.- Gefl.-Wirtsch.) Mielőbb kezdjük a szőlő oltását • Elkerülhető a tavaszi munkacsúcs • Télen is foglalkoztathatjuk dolgozóinkat Az oltványkészítéshez az alany- és nemesvessző szükségletet nagyrészt már tudjuk fedezni, de az oltványok kellő mennyiségű elkészítése még nehézségbe ütközik. Ennek oka a nálunk szokásos oltványkészítési módszer. Nagyon rövid az idő az oltástól az iskolázásig, másrészt az oltványkészítés ideje egybeesik a többi mezőgazdasági művelési ág sürgős tavaszi munkáival. Az oltógépek teljesítménye még nem olyan nagy, hogy lényegesen pótolhatná a kézi munkaerőt. Ezen kívül több is a selejt a gépi oltás nyomán. E nehézségeket az oltási időszak meghosszabbításával szüntethetjük meg. Az iskolázás idejét nem tudjuk a nyár irányába meghosszabbítani, nem marad más hátra tehát, mint az oltás idejének előbbre hozása a téli időszakra. A szőlőtermelésben január és részben február folyamán alig akad tennivaló, ekkor viszonylag sok a kihasználatlan munkaerő. Ezt jól foglalkoztathatnánk a téli oltványkészítéssel, az ún. téli oltással. Külföldön a gyakorlatban már évek óta jó eredménnyel alkalmazzák. Előnye az elmondottakon kívül, hogy nem kellenek hozzá nagyobb fűthető hajtató helyiségek és kisebb tüzelőanyagra van szükség. Az alanya és nefelszedett oltványokat (gyökeres vesszőket) óvjuk meg a túlságos vízveszteségtől, megszikkadástól, kiszáradástól. Ne hagyjuk még átmenetileg, rövid ideig sem a szabadban, különösen szeles időben. A nagyobb mértékű megszikkadást áztatással sem tudjuk már helyrehozni. A vesszőknek legalább a végeit, a gyökeres anyagnak pedig a gyökérzetét helyezzük mielőbb a mérsékelten nedves vermelő közegbe. Szállításkor gyakori a gondatlan és helytelen csomagolás és emiatt sok a kiesés. Az oltás megkezdése előtt gondosan vizsgáljuk meg az alanyvesszők érettségének és nedvességének állapotát az európai vesszőkön, ezenkívül a rügyek állapotát is. A meg nem felelők kiselejtezésével munkát, költséget takarítunk meg és javítjuk a jó megeredés esélyét. A tavaszi munkatorlódás elkerülése érdekében hasznos szolgálatot tehet a metszlapvágó gép, amelyet a Kooosluzba Járási Ipari Vállalat gyárt Kassán. Vételára kb. 5000 korona, viszont teljesítménye — két munkaerő igénybevételével — 8 óra alatt 5 — 6000 szölőoltvány anyagának előkészítése ékalakú és V alakú metszlappal. ▼ -kszmesvesszők tárolási ideje is megrövidül, esetleg teljesen el is marad. így csökken a tárolás alatt bekövetkezhető vesszőromlás (a túlságos kiszikkadás, vagy ellenkezője, a penészedés, a pállás). A téli oltás módja lényegében a hajtatásban különbözik a tavaszitól. A téli oltáshoz szükséges alany- és remesvesszőket decemberben és január elején szerezzük be, illetve a saját gazdaságban erre az időre szedjük meg. Á megszedett vesszőket, ha nem dolgozzuk fel azonnal, gyorsan és gondosan kell tárolni. Ez igen fontos, mert az oltványkészítés és a telepítés balsikerének leggyakoribb oka a szaporítóanyag hanyag kezelése és gondatlan tárolása. A megszedett vesszőket, az előhajtatott s a A néhány hétig tárolt vesszőket feldarabolás után ajánlatos áztatni, megszívatni. Áztatás után a vesszőket az oltóhelyiségbe visszük és angolnyelves párosítással oltunk. Az oltványokat azonnal hajtatóládába csomagoljuk. A ládákat nedves, lehetőleg fenyőfa fűrészporral 6—8 cm vastagon béleljük. Ezt használjuk az oltványok beágyazásához is. A fűrészport a penészedéstől kénporral védjük. A megtelt ládákat fenékre állítjuk, langyos vízzel meglocsoljuk és ezután még kitöltjük annyi fürészporral, hogy az oltványok felett mintegy 4—6 cm vastag takaróréteget nyerjünk. Az így elkészített ládákat szénapajtába, színbe vagy olyan helyiségbe helyezzük, ahol a hőmérséklet plusz 6 Celsius fok
