Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-01-18 / 6. szám
Használjuk fel a szovjet tapasztalatokat Csaknem egy éve, hogy a Prága melletti ftepí-i Mező- és Erdőgazdasági Gépkísérleti Intézet és a Mezőgazdaság-technikai Kísérleti Intézet dolgozóival a Szovjetunióban voltunk. Megtárgyaltunk egy fejőstehén — farm berendezésének kipróbálásával összefüggő néhány feladatot. Meglátogattuk a rosztovi területen lévő zernogorodi északkaukázusi intézetet, ahol a mezőgazdasági gépeket próbálják ki. Az egy év eltelt, megmaradt azonban egynémely benyomás és tapasztalat, amely meghaladta a mi küldetésünk körét, habár szorosan összefüggött azzal. Arra gondolok például, hogy beszélünk a szovjet tudomány és technika ismereteinek felhasználásáról s a valóságban hogyan használjuk fel azt. A rövid szovjetunióbeli ottlét alatt szerzett személyes benyomásokat azonban nem lehet általánosítani. Az az érzésem, hogy ennek ellenére is van mit pótolnunk. Nemcsak a csodálkozásról és a tapasztalatok öncélú átviteléről van szó. Rá akarok mutatni egy példára, hogy a saját érdekünkben hogyan kellene megjavítanunk a kapcsolatokat és az együttműködést mindazokon a helyeken, ahol ugyan már évek óta léteznek, de a jellegük bizonyos mértékben formális. A Szovjetunióban tett látogatásunk alkalmával az állattenyésztés gépesítési laboratóriumát, a kísérleti állomásokat, a mezőgazdaság gépesítésének tudományos intézetét és üzemenbelüli gépesítésének laboratóriumait, továbbá a kísérleti állomás és intézet tangazdaságát láttuk. Általánosságban megfigyelhettük ■ a kísérleti állomás dolgozóival folytatott beszélgetésből, hogy munkarendszerük módszerbellleg következetes. A kísérleti állomás az idén is, akárcsak az elmúlt években, több, a Szovjetunióban gyártott és külföldről behozott gépet, traktort és berendezést próbált ki a gyakorlatban, összeegyeztették teljesítőképességüket, stb. A mi figyelmünket sem kerülte el ez a tény, mivel a kipróbált gépek között több olyan gép is volt, amelyek behozataláról most gondolkodunk, vagy amelyeket műszaki, közgazdasági szempontból nem hozhatunk be külföldről, habár szeretnénk azokat kipróbálni. A kísérleti állomáson beszélgetés kijzben érdeklődtünk aziránt is, nem próbálták-e ki a „Harveszter“ típusú, tőkés országban gyártott és onnan behozott, a sílőtornyokat folytonosan kiürítő és megtöltő berendezést? Ez azért érdekelt bennünket, mivel nálunk már jó ideje vitáznak az ilyen módszerű sílózás célszerűségéről, mind gépi és technológiai szempontból, mind pedig az állatok etetési technikája szempontjából. (A „szenázs“ nevű sílótakarmányt egész éven át egyformán lehet etetni.) Az érdekesség kedvéért meg kell említeni, hogy a „Harveszter“ típusú gép behozataláról újból tárgyalnak s 1964- ben valószínűleg hoznak is be e gépekből. Meglepetésünkre megállapítottuk, hogy az említett gépet már 1959-ben kipróbálták. Megkértük a szovjet elvtársakat, mutassák meg e gép értékeléséről kiadott műszaki véleményezést. Pár perc alatt alapos értesülést kaptunk a próba eredményéről, a másfajta sílózási módszerekkel való közgazdasági összeegyeztetésről, amit a kísérleti állomás tangazdaságában végeztek el. Tipikus e példa, habár a felvilágosítás végett ki kell hangsúlyoznom, hogy a gép behozatalával kapcsolatos elképzelésünk célszerű lesz, mivel 1959 óta a terimés takarmányok konzerválásának technikája előrehaladt s nekünk még több dolgot ellenőriznünk kell, olyanokat, amelyeket az e gépről 1959-ben kiadott műszaki véleményezés nem tüntethetett fel. Ezt azonban csak négy év elteltével jelenthetjük ki, amely idő alatt polemizálással, vitával, tapasztalatszerzéssel s gyakran egymásnak ellentmondó hírekkel a tájékozódás alacsony színvonalára jutottunk, viszont a szovjet elvtársaktól néhány perc alatt kielégítő választ kaptunk. És mégis 1962-ig tartott, amíg valaki — s bizonyos mértékig véletlenül — megállapította, hogy a Szovjetunióban már 1959-ben bizonyos színvonalú tapasztalat volt e téren. Pedig előttünk már több szakember meglátogatta az Északkaukázusi Kísérleti Állomást, s több intézetet, kísérleti állomást és üzemet, ahol megvolt és megvan a jóakarat azirányban, hogy információt adjanak. Persze, csak úgy, ha mi kérjük az információt. S talán olyan feltétel mellett, ha főleg szervezeti vonalon tökéletesebb, rendszeresebb lesz a kapcsolat, ilymódon több idő jut majd szak-megbeszélésekre. Több szakkérdésben a Szovjetunióban járt munkatársainktól is csak a napisajtó felületes tájékoztatását meg nem haladó színvonalon értesülünk. A szovjet szakirodalmat tanulmányozva utólagosan aztán olyan meggyőződésre jutunk, hogy a Szovjetunióban tett látogatások alkalmával egyes helyeken sokkal alaposabb tapasztalatokat lehetne szerezni, ha szem előtt tartanánk két feltételt: — hogy az útunk célja gyakorlati tapasztalat-szerzés lesz, sokat fogunk kérdezni, sok dolgot megismerünk, és hogy igazi szakmabeli egyének lesznek a küldöttek, akik biztosítják, hogy a mezőgazdaságban is széles körben felhasználjuk a szovjet tudomány és technika tapasztalatait. Ilymódon megszabadulunk a formális jellegtől, amely nem segíti elő a műszaki fejlődést és a népgazdaság fejlesztését. Josef Kletensky, mérnök, a Mező-, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium dolgozója Hasznos szakember-találkozók A Román Népköztársaság Mezőgazdasági Főtanácsának Gabona- és Iparinövény Osztálya szakemberek részvételével tanácskozásokat rendezett az ország népgazdasága számára nagyjelentőségű növények: a kukorica, a burgonya, a cukorrépa és a búza termesztési kérdéseiről. A tanácskozásokat azokban a tartományokban szervezték meg, amelyekre ezek a növények jellegzetesek és ahol a szocialista mezőgazdasági üzemeknek ezen a téren gazdag tapasztalatai vannak. Egy-egy tanácskozáson 500—500 szakember vett részt, a Mezőgazdasági Főtanács Gabona- és Iparnövény-Osztályának munkatársai, az állami gazdaságok mezőgazdasági mérnökei, az ország összes tartományaiban működő közös gazdaságok mezőgazdasági mérnökei és elnökei, a kutatóintézetek és főiskolák munkatársai. A tanácskozásnak az volt a célja, hogy tanulmányozzák ezeknek a növényeknek a tudományos kutatásokon és a kiváló szocialista mezőgazdasági üzemek gyakorlatán alapuló korszerű agrotechnikai és termesztési eljárásait és hogy szervezési intézkedéseket dolgozzanak ki ezen eljárások bevezetésére. A tudományos kutatásokra és a termelésre vonatkozó eljárások széleskörű megvitatása hozzájárult ahhoz, hogy a tanácskozás résztvevői megismerkedjenek a nagy termések agrotechnikájával és a helyes munkaszervezéssel. Az eszmecsere alapján kimunkáltak a termelés számára javaslatokat. TUDOMÁNYOS Megkövesedett erdő Üzbégisztánban a turkesztáni hegyhát északi lejtőin 150 millió éves erdő került napvilágra. A fákat sók itatták át. Üzbég kutatók megállapítása szerint a fák a perm-korban nőttek, amikor ember még nem élt a földön. Rizshéjból takarmány Amerikai kutatók eljárást dolgoztak ki az eddig hasznavehetetlennek minősített, eddig elégetett rizshéjnak fehérjepótló takarmánnyá változtatására. A héjat nyomás alatt ammóbiával telítik. Az így feldolgozott rizshéjjal etetett borjakon 1,15 kilós átlagos napi súlygyarapodást értek el az eddiginél kisebb takarmányköltséggel. Erdők ásványi trágyázása Az ásványi trágyázás eddig csak nehezen terjedt el. Egy müncheni kutatóintézet éveken át végzett kísérletei bebizonyították, hogy az ásványi trágyázás következtében a fa nem válik szivacsossá, mint azt számos szakember állította. Az évgyűrűk lényegesen szélesebbé váltak, anélkül, hogy a sejtek sűrűsége és a fa fajsúlya csökkent volna. A növekvést erősen fokozza a foszfor, az ellenállóképességet és egészséget a kálium növeli, az erdőtalaj javulását a nitrogén és mész segíti elő. Tejszállítás csővezetéken Irta: JOZEF NOSKO, a Mezőgazdasági Kiadóvállalat igazgatója Mindig érdekesek a távoli vidékekről érkező hírek, újdonságok, rejtelmességek. Ebben Bulgária sem kivétel, ahol számtalan csodálatos és elgondolkoztató élményben lehet részed. Hajózhatsz a Marica folyó lágy ölén akár száz kilométert is, ahová csak a szem ellát mindenütt szőlőhegy, gyümölcsös és kertek végtelen sora tárul eléd. Persze, nem mindenütt találkozunk ilyen termékeny talajjal. A kopár lejtő, vízmosások, a hegyek csupasz teteje, nem ezt mutatja. Száraz, szürke, ritka növésű fűvön kívül itt más növényt nehezen találnál. A leperzselt föld szinte nyomasztólag hat a szemlélőre. És mégis. A kopár hegyek és a gondosan ápolt szőlő, gyümölcsöskert éles ellentétje felemelő érzést vált ki mindenkiből. Az ember eleinte nem is akar hinni a szemének, hogy a puszta hegyormok alatt tényleg bor, alma, őszi barack terem. Pedig hát igen, itt az őszi barack is megfogamzott, mégpedig nem is egy fa, hanem százával, ezré-. vei, sorokban, példás gondozásban és méghozzá kapitális fajták. Bulgária földje egy összefüggő, hatalmas gyümölcsöskert. Persze, ez így keveset mond. Amíg nem gondoljuk meg, mit jelent egyetlen fa elültetése, ha nem fordítjuk rá a legnagyobb agrotechnikai gondot, a körülötte levő földet nem tesszük porhanyóssá, nem ápoljuk minden egyes ágát, nem harcolunk a kártevő rovarok, betegségek ellen, s főleg ha nem adjuk meg neki a szükséges nedvességet, úgy természetesen a fa elpusztul. Ezek szerint elég a teendő a gyümölcsligetekben 1 Bulgáriában — mint ismeretes — forrón süt a nap és ezért nagy a szárazság is. A nedvesség fontosságát csak itt, a Balkánon érthetjük meg igazán. A minden csepp vízért folyó harc, állandó küzdelem a növényzet életéért. Ügy tűnik, mintha a bolgárok saját verítékükkel is nedvesítgetnék földjeiket, mert ilyen a nedvesség törvénye itt a forró bolgár ég alatt. Ez nem a bolgár nép üres dicsőítése, hanem a rideg valóság. S itt csak a lelkesedés, a céltudatos munka győzheti le a természet támasztotta akadályokat. Számunkra ez elképzelhetetlen. Mi az ilyen mostohán termő földet elhagynánk, mert termelési módszereinkkel még a vetőmagot sem tudnánk megtermelni, a fa sem eresztene gyökeret. Valójában nagyszabású, örök küzdelmet folytatnak a természettel. Bulgária földművesei a szőlő édes nedvét, a zamatos gyümölcsöt, a dúsan termő zöldséget egyenesen kikényszerítik a kietlen talajból. Ha azt halljuk, hogy az élenjáró szövetkezet egyike búzából átlagban 18, árpából 20 mázsás termést ér el —, ez a mi viszonyainkhoz mérten kevés. Ha azonban meggyőződünk arról, hogy ezt az eredményt milyen talajon, milyen feltételek mellett érték el, akkor azt mondhatjuk: ez az eredmény a csodával határos. Ilyen a Tundzsa folyó vidéke. Mindennek ellenére Malko Csocsovo község szövetkezetesei jövőre 70 mázsa kukoricát, 25 mázsa búzát, 250 mázsa őszi barack termést akarnak elérni. S ezt be is váltják! Bulgária parasztsága már eddig is fényes győzelmet könyvelhet el. A vállalt kötelezettség a körülményekhez mérten túlságosan magas. És ha még tekintetbe vesszük, hogy egy hektárra csak 86 kg műtrágyát tudnak fordítani, akkor látjuk csak igazán nehézségeiket. Ha majd Bulgáriában is 327 kg műtrágyát fognak elszórni hektáronként, mint ezt Belgiumban teszik, akkor ott nem 50 mázsás átlaghozamot érnek el, hanem ennél sokkal többet. A bolgár nép erőfeszítése komoly valóság. A bolgárok szorgalmasan építik országukat. Dimitrovgradban vegyikombinátot létesítettek. 1951. november 5-én teljesen üzembe helyezték ezt — a Balkán félsziget első — műtrágyakombinátját. De már ez sem elegendő. Stará Zágorában további üzemet építettek. Csak így hihető el, hogy elhatározásukat valóra is váltják. A 450 ezer tonna műtrágya helyett a közeljövőben már 1 millió tonnát fognak gyártani. S ez nagy fejlődési lehetőségeket helyez kilátásba. A bolgár mezőgazdaság munkatermelékenység és ipari termelés szempontjából már ma messze túlszárnyalta a görögöket és a törököket. 1962-ben 2040 mezőgazdasági dolgozót tüntettek ki állami rendekkel és érmekkel. Közülük tizenötnek a Juraj Dimitrov Rendet adományozták. A bolgár földművesek valójában valamennyien a munka hősei. Szerénységük, a munka iránti lelkesedésük, állhatatosságuk túlhaladja elképzeléseinket. Ez nem dicshimnusz — bár megérdemelnék azok, akiket illet — hanem azt a tényt fejezi ki, hogy munka nélkül nincs boldogulás. Ha több rendet, fegyelmezettséget viszünk bele munkánkba, meg kell annak látszani az eredményen. Az is igaz, hogy mindent nem alkalmazhatunk saját viszonyainkra. Mert, ha a gépesítés és kemizálás terén messze előttük is járunk, azért ezekben az iparágakban mégiscsak a szerény kezdetnél tartunk. Nagy az előnyünk velük szemben, de ha nem fokozzuk a munkairamot, csak sokat beszélünk róla, de keveset teszünk, akkor bizony bolgár barátaink kitartó munkájukkal csakhamar utőlérnek bennünket. A bolgár nép szeret tanulni. Tavaly a mezőgazdasági dolgozók 33 %-a hosszabb-rövidebb tanfolyamon vett részt. Az előadások tansegédeszközei a szokásos könyveken, jegyzeteken kívül, e népszerű tudományterjesztő rövid filmek, diapozitívok, szemléltető segédeszközök. Az előadókat a jól bevált gyakorlati dolgozók soraiból válogatják ki, akik főiskolákon szerzett mély elméleti tudással is rendelkeznek. Tavaly két alkalommal rendezték meg a legújabb mezőgazdasági termelőeszközök kiállítását. Az egyiket Plovdivban, a másikat Plevenben tartották meg. Nanko Georglev, a mezőgazdasági minisztérium propaganda- és ismeretterjesztő osztályának vezetője kijelentette, hogy mindkét kiállítás megérdemelt sikerrel zárult; sokat várnak tőlük, mert a 15 000 látogató biztosan sokat használ majd fel a látottakból a mezőgazdasági termelés gazdagítására. KUnstendilben gyümölcs-kiállítást rendeztek. Gyümölcstermesztő vidéken ezt a kiállítást arra irányították, hogy az új, haladó ültetési formákkal és a fák ápolásának módjával ismertessék meg a nyilvánosságot. A rendezők figyelme kiterjedt a fabetegségek és a kártékony rovarok elleni védekezésre, valamint a gyümölcstermesztésben alkalmazott gépesített és vegyi eszközök használatára is. Bemutatták a legkifizetődőbb gyümölcsfajtákat és egyéb érdekességeket. A kiállításnak 20 000 látogatója volt. Dimitrovgradban mutatták be Bulgária legnagyobb melegágy-kiállítását, amely 12 és fél hektáron terül el. Az itt termelt növényeket mindjárt exportálják. Ezért ehettem 1963. december 22-én friss uborkát, a Saporeva Bania Állami Gazdaság melegágyi termését. Nem megy itt ritkaságszámba a zöldpaprika sem, amelyet mázsaszámra szállítanak külföldre. Az üvegházak dolgozói egymás között versenyeznek. Ugyanezen a napon látogatta meg Saporeva Bania és Küstendil versenyző kollektíváját a jugoszláv delegáció és elért eredményeik után érdeklődött. A versenyben négy mutatót vesznek figyelembe: terméseredmény, önellátási terv, a tiszta termés terve és az export küldemények tervének teljesítése. Saporeva Bania dolgozóinak nem a szerencse, hanem az alapos munka segített a győzelem elérésénél. Kommunista munkabrigádjuk győzött az állami gazdaságok országos üvegházi versenyében. A gazdaság vezetője a tehetséges, képzett Vaneta Karóvá mérnöknő, legközelebbi segítőtársa pedig Margareta Michajlová, a mezőgazdasági főiskola abszolvense. Többi munkatársuk szintén nő. Tehát a legfejlettebb állami gazdaságot nők igazgatják! Ez pedig nem könnyű dolog, mert egy munkásnőre 800 négyzetméternyi terület megmunkálása esik. Ami azt jelenti, hogy közel 2500 darab két méter magas paradicsombokrot kell gondoznia. A termés szüretelése a gyakorlatban pedig februártól júliusig tart. Ilyen a szocializmus építőinek világa a jobb jövőért küzdő Bulgáriában. Sokat tanulhatnánk tőlük, s ők hívnak is bennünket. Látogassuk meg szép országukat, cseréljük ki tapasztalatainkat. (Folytatjuk) A Kaukázus északi részén 2800 méter hosszú műanyag-csővezetéken szállítják a tejet a 2500 méter magasan fekvő legelőkről a völgyben levő tejüzembe. A 18 percig tartó úton a tej hőmérséklete 5—6 fokkal csökken. Gleccservíz felhasználása A gleccserek vizének felhasználásával terveznek svájci sarkkutatók erőmüvet Grönland déli részén. Ipari hulladék takarmányozásra A Kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola zootechnikai tanszékének munkatársai az utóbbi időben eredményes kísérleteket folytattak bizonyos ipari hulladékanyagoknak takarmányozási célokra való felhasználására. Ilyen anyagok például a glutánsav visszamaradó melléktermék, a szárított élesztő, stb. A kísérletek alapján különleges módszereket dolgoztak ki a szarvasmarhák, sertések és juhok takarmányozására. Majomszemátiiltetés Egy sziámi parasztasszony, aki tíz évvel ezelőtt megvakult, majomszem átültetésével visszanyerte látóképességét. A gibbon majom szemével végzett sikeres átültetésre a napokban egy bangkoki kórházban került sor. Titánsugarú lángvágó K a 1 a t s e v szovjet mérnök titánsugárral működő lángvágót talált fel. A tiszta oxigénnel 3000 fokra felhevített titán acélbetont és kőzetet is szétvág. ► A gyümölcsfák koronaalakítása ^ mindig a szépséget, de soha sem ^ a hasznosságot célozza. Képünk a ^ Küstendili Mezőgazdasági Kutató ^ Intézet gyümölcsfaiskolájában vég► zett koronaalakítást szemlélteti. 1964, január Ifi,
