Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-01-18 / 6. szám
ötletes víztárolás Köztudomású, hogy a Szovjetunióban épülnek a világ legnagyobb és legkorszerűbb vízmüvei. A Szovjetunió tudományos dolgozói és technikusai nemcsak az áramfejlesztő duzzasztómüvek sorozatával ejtik bámulatba a világot, hanem azzal is, hogy bonyolult szerkezetű öntözőhálózattal szelik keresztülkasul a csapadékban és vízben szegény pusztaságokat. Nyilvánvaló, hogy a hatalmas létesítmények megvalósításához hosszabb-rövidebb idő kell, az óriási kiterjedésű sivatagoknak és sztyeppéknek viszont addig is vízre van szükségük, amelyeket mesterséges tavakban és víztartályokban tárolnak. A medencékben tárolt víz gyors elpárolgásának megakadályozására a rekkenö nyári hőségben különös „takarékossági rendszabályokat“ dolgoztak ki az ötletes szovjet tudósok. Kísérletképpen vékony olajréteggel vonták be az egyik tartály víztükrét, hogy elejét vegyék az aránytalanul gyors párolgásnak. A kísérletet siker koronázta, mert a párolgási veszteség harminchat százalékkal csökkent. Újjászületik a „Jeep" A második gépjármüvét, A téli és tavaszi tenyésztojás termeléséhez, valamint a korai csibeneveléshez nélkülözhetetlen a zöldtakarmány mesterséges pótlása. Van időszak, amikor sem gyeptéglával, sem más alkalmas zölddel nem rendelkezünk, ilyenkor nagy szükség van a csírázott zabra. A vitamindús zabcsíra egyik legértékesebb zöldtakarmányunk és a téli időszakban nagy előnyt jelent a baromfitelepeken. Mennél melegebb helyen tartjuk a csíráztató készüléket, annál gyorsabban indul meg a csírázási folyamat. A zabcsírákat ne hagyjuk erősen kizöldülni, elvénülni, mert ilyen állapotban kisebb értékűek. Legjobb a 3—4 napos csíra. Az ábra nagyobb méretű csíráz-Zabcsíráztatók tatót ábrázol. Az egész nem más, mint egyszerű elől-hátul nyitott állvány, amelybe fiókszerűen 8 darab rostszövetes fenekű tálca tolható be. A tálcák léckeretből készülnek s a léckeretre rozsdamentes (horgonyzott) szitaszövetet feszítünk ki. A legfelső tálcát 4—5 cm vastagon beterítjük zabbal. A következő napon a másodikat, majd a harmadikat és így tovább, közben a tálcán levő zabot langyos vízzel naponta többször locsoljuk. Az összes tálcák alatt legalul van egy fémtálca, amelybe a felesleges víz lefolyik, összegyűlik. Nem szükséges minden tálcát külön megöntözni, elég a legfelsőt alaposan meglocsolni, mert a víz a többi tálcára is rácsepeg. Az állvány szerkezetét és a főbb méreteket az ábra világosan szemlélteti. A zöldtakarmány mesterséges pótlásáról ír levelezőnk, Péterfalvi László is, aki tapasztalatai alapján az alábbi jótanácsokat adja: Csk úgy érhetünk el jó eredményeket a csírázott gabonafélék etetésével (búza, árpa és főleg zab), ha rendszeresen, nap mint nap adagoljuk a baromfiaknak. Ha a tojóknak rendszeresen sárgarépát, lucemalisztet adunk, úgy darabonként napi 1—2 dkg csírázott zab, árpa vagy búza etetésével már jó eredményeket érhetünk el. A kis csirkéknek nem a csírázott gabonát, hanem a csíráról levágott zöld levélzetet adjuk apróra vágott állapotban és olyan menynyiségben, hogy az egyszeri etetéshez szükséges takarmányt pótolja. Ugyanis, amíg a tojókkal a kicsírázott gabonaszemeket etetjük fel, addig a kis- és a növendékcsibéket a 7—10 cm magasra megnövesztett és napfénynél zöld színt kapott levelekkel etetjük. Hogyan csíráztassuk a gabonaféléket? 1. A csíráztatásra a zab felel meg a legjobban, utána az árpa és a búza, de a köles is jól kicsírázik. 2. A csíráztatásra szánt gabonát langyos vízben, hordóban vagy kádban 10—12 órán át áztatjuk. 3. Az így beáztatott gabonát az elkészített állvány tálcáira 4—5 cm-es rétegben szétteregetjük. 4. A tálcákra teregetett gabonát naponta 2—3-szor langyos vízzel meglocsoljuk. Elég a legfelsőt jól megöntözni, a víz úgyis lefolyik egyik tálcáról a másikra. 5. Az így kezelt és jó meleg helységben (16—18° Celsius) levő gabonamagvak már 36—48 óra múlva gyökeret (szakállt) és fél vagy egy cm-es csírát növesztenek. 6. Amikor a csírák elérték az egy centiméteres hosszúságot, akkor már feletethetjük a tojókkal. Ha a csíráztatás lefüggönyzött, tehát sötét helyiségben történt, úgy a csírák fehérek maradnak. automobilt újabban Olaszországbi mint mezőgazdasági erőgépet mu tatták be. Hidraulikus hárompont felfüggesztéssel és három erőleadási tengellyel látták el. Számos munkagépet szerkesztettek hozzá. A legnagyobb vonóerőt igénylő eke azonban csak egyvasú és így a viszonylag magas tüzelőanyagfogyasztás mellett a szántás nem látszik gazdaságosnak. (Macch. e. Mot. Agricoli) világháború ismert a négykerékhajtású Rovarok a rovarok ellen A kertészek megfigyelték, hogy ahol a parányi trichogramma nevű légy megtelepszik, onnan eltűnik a gyümölcsösök kártevője, az almamoly, amelyet mindenki ismer, akinek valaha is férges alma került a kezébe. A trichogramma arról nevezetes, hogy elpusztítja az almamoly petéit. A tudósok ezt a tulajdonságát használták ki, amikor kidolgozták a növényi kártevők elleni harc biológiai módszerét. Az idén nyáron a Lett Biológiai Intézet egyik laboratóriumában kitenyésztett két kilogramm trichogramma mintegy ezerötszáz hektár gyümölcsöst mentett meg az almamolytól. Az élő „szerből“ egy csipetnyi elegendő ahhoz, hogy hét hektár területű gyümölcsöst megtisztítson a kártevőktől. A képen: a trochogramma, 40-szeres nagyításban. TRÄGYAERJESZTŐ MESTEREK. Az istállótrágya szakszerű kezelését gyakorlati bemutatókkal egybekapcsolt tanfolyamot végzett dolgozók, akik a nagyüzemekben végzik a szervestrágyák erjesztését, érlelését. TRÄGYA1STÄLLÖ. (futó- vagy mélyített istálló). A trágyaistállóból nem hordják ki naponta a trágyát, hanem az állatok alá mindig a trágya tetejére almoznak, s az egész trágya istállóban marad mindaddig, míg ki nem hordják. Az ilyen istállót mélyítve építik, hogy körülbelül 1,5 méteres trágyaréteget halmozhassanak fel benne. Az így nyert trágya nagyon jó minőségű, mert az ürülék egyenletesen keveredik az alommal, a vizelet állandóan egyenletesen nedvesíti, s az állatok folytonos tiprása a trágyából a levegőt teljesen kiszorítja, így a tápanyag és szervesanyag veszteségek a minimálisra csökkennek. A trágyaistálló hátránya, hogy levegője rossz, egészségtelen, betegségek terjedésének kedvező. Megfelelő mennyiségű almozás és szellőztetés ezt némiképp enyhíti. Általában juhok és kevéssé kényes növendékállatok részére megfelelő. TRÁGYALÉ. Trágyalének egyrészt az állatok atomja által fel nem szívott vizeletéből származó húgylét, másrészt a trágyakazalból elszivárgó csurgaléklét nevezik. Mennyisége és béltartalma nagy mértékben függ az állattartás, illetve a trágyakezelés körülményeitől. Istállózott és nem dolgoztatott számosállatonként évente átlag 5 m3 trágyalével számolhatunk. A trágyalét felhasználási módjától függően kétféleképpen kezelhetjük. Helyesebb és gazdaságosabb alommal felszívatva a trágyával együtt erjeszteni, mint tartályban (ún. trágyalékútban) összegyűjteni. E tartály űrméretei, ha a trágyalét közvetlenül kívánjuk a talajra juttatni és így évi kétszeri kiürítésre számíthatunk, számosállatonként teheneknél 2—3 m3, lovaknál 0,5—1 m3. A tárolás közben fellépő veszteségek csökkentésére, elsősorban a nitrogén megkötése érdekében lehet konzerváló szerekként szuperfoszfátot vagy formallnt adni a trágyaléhez, de mindenképpen kívánatos felületét m2-enként 3—4 liter fáradtolaj ráöntésével a levegőtől elzárni. KSBsissssaBBasaisMHHMageffiHBnHEaBaHraBaB A HARMADIK ÖVEZET AJÁNLOTT KÖRTEFÁI: Nyári fajták: Zöld Magdolna, Török muskotály, Solaner körte, Vilmos körte. őszi fajták: Charneusi körte, Hardy vajkörte, Bőse kobak. ■iiii i-f i i iij i mn ■ • • * • • • • i •*.*2íSfc***«*» • • • • tie •*•*< i ijsri u ■ t b Tilt.» i« i.a i..i «■■n.i t Termesztésre ajánlott gyümölcsfajták az egyes gyümölcstermesztési övezetekben JUHÁSZ ÁRPÁD, okleveles tanár: a) a csíráztató nézeti rajza a főbb méretekkel, b) a tálca méretei Ha módunkban áll ezt etessük, mert így értékes B2 és E-vitamint adunk tojóinknak. 7. A kicsi és párhetes növendékcsibékkel ezt a csírázott magot ne etessük, hanem, ha lehetséges, világos helyiségben növesszük meg 8—10 cm magasra. Az így nyert zöld hajtásokat- aztán éles késsel levágjuk, majd fölszecskázva etetjük. 8. A zöld szár levágása után visszamaradt csírázott gabonaszemeket újra rendszeresen locsoljuk, így még egyszer vagy kétszer kihajtanak, s a hajtásokat újra levágva és szecskázva felhasználhatjuk. 9. A meleg és a nedvesség hatására fellépő penészedést könynyen megakadályozhatjuk, ha a gabonamagvak áztatására használt langyos vízbe kevés oltott meszet vagy formaiint öntünk. Tanácsos a rámákat és a drótszövetet minél gyakrabban hipermangános vízzel jól lemosni. Nagyobbszámú tojóállomány részére állvány és rámák nélkül a következőképpen is csíráztathatunk gabonaféléket: A 10—12 órán át áztatott magot a padlózatra egy halomba szórjuk, majd azt naponta 2—3-szor langyos vízzel megöntözzük. Ugyanakkor mindig átlapátoljuk, átforgatjuk. Természetesen, mindig egy halomba rakjuk. Az így kezelt gabonamagvak is 2—3 nap múlva kicsíráznak. A helyiségnek ez esetben is jó melegnek, tisztának és fertőzésmentesnek kell lennie. Ilyen eljárással 4—5 ezer tojó részére könnyen és rendszeresen biztosíthatjuk a zöldtakarmány mesterségei pótlását. Ne sajnáljuk a többletmunkát, ami a gabonafélék csíráztatásával jár, hiszen eredményes csibenevelést, jó fejlődést, valamint kielégítő tojáshozamot csupán megfelelő takarmányozással és rendszeres zöldeleség ellátással érhetünk el. (Befejezés) A MÁSODIK ÖVEZET AJÁNLOTT KÖRTEFAJTÁI: Nyári fajták: Zöld Magdolna, Török muskotály, Solaner körte, Vilmos körte. Őszi fajták: Hardy vajkörte. Bőse kobak, Charneusi körte, Kongresszus/ emléke. Charneusi körte (ejtsd: Sarnőszi (Charneuská)]. Legjobban szereti a meleg, tápanyagdús, nedves talajt. A széltől védett magasabb fekvést is kedveli. Szántóföldi gyümölcsösökbe és házikertekbe alkalmas. Korán terem. Középnagyságú, citromsárga, sötéten pettyezett gyümöLcse van. Húsa lédús, kellemesen fűszeres ízű. Gyümölcsét szeptember utolsó hetében szedjük. Két héten belül beérik. Október végéig tárolható. Porzói: Hardy vajkörte, Clapp kedveltje, Vilmos körte. Kongresszus emléke (Kongresovka). Leginkább a mély talajokon és védett helyeken fejlődik egészséges fává. Franciaországból származik. A gyümölcs szeptemberben érik, októberig fogyasztható. A termés kúpos körtealakú, gyakorta egyenlőtlen oldalú, A héj sima, száraz tapintású, éretten citromsárga, napos oldalán pirosas. Húsa fehér, édes-savanykás ízű. Kedvezőtlen körülmények között eléggé ízetlen. Minősége jó. Porzófajtái: Vilmos körte. Téli fajták: Diel vajkörte, Drouard vajkörte, Téli esperes, Párizsi körte, Nelis téli körte. Nelis téli körte (Neüská zimná). Belgiumban ismeretlen körte magjából nevelték. A magasabb fekvések fajtája, a könnyebb talajokat szereti. Gyümölcse októberben— decemberben érik. A termés közepes, zöldessárga színű, barnás vagy fehérszínű foltokkal borított. Nagyon jó asztali körte és fája bőven terem. Vadalanyon fejlődik jól. Porzói: Bőse kobak, Hardy vajkörte. A kiskert A kerítéssel zárt kiskertek, a háztáji kertek jelentősége sokkal nagyobb, mint első tekintetre látszik. Rendeltetésük elsősorban az, hogy ott a gyümölcs- és zöldségfélékből a család ellátását biztosítják, azon felül a terményfelesleggel a helyi piac, a nyaralótelepek ellátásához is hozzájárulhatnak. A házikertben a termesztés előnyös. A házak között, széltől védett helyen a termények korábban érnek és a kertek talaja általában jó minőségű, mert a kis területet belterjesebben munkálhatjuk és trágyázhatjuk. Nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági érdek is, hogy ezeket a kerteket jól gondozzuk és bőséges, jő minőségű terményt takarítsunk be róluk. Nem mindegy az, hogy a kerti és háztáji terület milyen állapotban van és milyen terméssel fizet. A kiskertek területe — a háztáji kertek nélkül — Szlovákiában számottevő, kb. 23—24 ezer ha-ra becsülhető, gyümölcsfaállományunkből pedig a házikertekben kb. 8 millió fa és 7 millió bokor van. A kerteket általában kézierővel kell megmunkálni. Itt a gépesítés nagy előnyeit nem használhatjuk ki, viszont ezeket a kis területeket a családtagok jól gondozhatják. Sok háziasszony, aki házhoz kötött, idősebbek, akik már nem járnak munkába, a kertben eredményesen foglalkozhatnak. Szabad idejének egy részét pedig bármelyik családtag a legegészségesebben és egyben szórakoztatóan, jól hasznosíthatja a kiskertben. A házikertben elsősorban olyan növényeket termesszünk, amelyek nehezen szállítható, könnyen romló árut adnak, amelyek megtermesztése sok kézierőt kíván. De legyünk tekintettel arra is, hogy a (íázikert a lakás folytatása, és így a család tartózkodási helye is. Igyekezzünk tehát szépíteni, virágosítani. Ezek azok a feladatok, amelyek megoldására ebben a rovatunkban olvasóinknak tanácsot kívánunk adni. És tanácsot kívánunk adni minden olyan kérdésre is, amelyekkel szerkesztőségünket felkeresik a házikertük szebbé és hasznosabbá tétele érdekében. , Mit takarjunk télen ? Ha hő borítja a talajt, a szabadban a növények jó védelmet találnak. Ha nincsen hő a nagy hidegben sok növény kifagy vagy megfagy. Így a szamóca virágzata a tőkocsányban már a tél folyamán elpusztulhat. Ezért száraz falombbal vagy pelyvával a tövek körül a talajt borítsuk be és vékonyan a tövekre is hintsünk belőle. Az áttelelő kelkáposzta töveit is körültakarhatjuk szalmás trágyával vagy törekkel. Az ősszel kiültetett telelő salátát is védjük meg a írótálán, fagyos időben. Ha a vöröshagyma dughagymáját már az ősszel kiültettük, munkánk csak akkor lesz eredményes, ha a nagy . fagyok hó alatt találjuk, vagy azokat idejében lombbal, pelyvával, aprószalmával vékonyan beterítettük. A fokhagyma a hideget jobban tűri. Ha a fagyok elmúlnak a takarást nyomban le kell szedni, mert a növények — különösen a saláta — kipálnak alatta. Gyümölcsfáinkat fagymentes időben egész télen át tisztogathatjuk. Az idősebb fák tövéhez papírlapot terítsünk le és drótkefével, kaparóvassal a törzsnek és a vastagabb ágaknak lehámló kérgét az élő szövetek megsértése nélkül szedjük le. A papírlapra hullott kaparékot égessük el, mert a kéreg alatt kártevő rovarok tanyáznak. A száradó vagy a száraz ágakat egészen az élő részig vágjuk le. Vigyázzunk: csonkot ne hagyjunk. A fán csüngő leveleket, száradt gyümölcsöt szedjük le, mert a kórokozók melegágyai. A fa tövéről fakadó vesszőket — a földből kibontva — tőből távolítsuk el. Vastag ágak fattyúveszszőit ugyancsak tőből vagdossuk le. Ott hagyjunk meg egy-egy fattyúvesszőt, ahol hiányzó ág pótlására van szükség. Az alma- és körtefák csüngő és elterülő ágait kíméljük, mert ezek a fának legbővebben termő részei. Általában óvakodjunk a fák „feltisztogatásától“, mert ezzel a legjobb termőrészeket veszítjük el. Trágyázás és taÉ aj munka Ha az őszi trágyázást és talajmunkát elmulasztottuk, úgy még a tél végén, amint a talaj fagya felengedett, a szervestrágyát, komposztot stb. hordjuk ki a kertbe, terítsük el és a fák közelében sekélyebben, másutt jó ásónyommélyen forgassuk alá. Egy 15 kg gyümölcsöt termő fa istállőtrágya szükséglete kb 40 kg. Zöldséges kertben m3-enként 4—5 kg trágyát használjunk. Az ősszel vagy a télen megmunkált talajt tavasszal a korai vetésekhez nyomban felhasználhatjuk, később palántálások előtt átkapáljuk, sekélyen megsaraboljuk, de újra felásni már nem szabad. A gyümölcsfák talaját tavasztól kezdve kapáljuk, saraboljuk. }3zs3iQzs-tazsasoiQmnno • QjDijjm Qpi uaflm • ippßmu Baut pipuiSD • uoyixaj sioj ißpsvpzvßQzaw • ö^iu pmojlVH • ájuniozsvim a^asapu^ozs f* SzükJíérdéseJcre válaszotunfc • Rattottad már? • 'Mezőgazdasági lets lexikon * Csináld még magad! * Milyen idő várható• Hallottad már ? •K» CD N te »V» IO N te 1 Hk> CD N «<0 «O o **KÍ :o £ % 0 • •Si e 3 o N 60 ö 'ö CD •se CD te *8 •fc •2e 8 N so • CD N te y£t '<D £ v • Ho CD N te N te 1 [«♦o CD N te 'CD te O :0 £ u *o k» a Ä v. 'O 3 i§ •»»» <D K* is ’ö ö 05 a £ 05 £ *0 »S» 'O c « o £ O Aí 5 £ ,V5 s •ki Ö: '8 te * N 8 8i lO N <D 5 «v. 'ö S •8 8 Sk> •K* o K> •*KÍ 8 £ •se *«K» o N te 8 *K*» 'a ö CD V. •Ü CD te *8 k. 'CD •se •se 8 N •
