Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-01-18 / 6. szám

ötletes víztárolás Köztudomású, hogy a Szovjet­unióban épülnek a világ legnagyobb és legkorszerűbb vízmüvei. A Szov­jetunió tudományos dolgozói és technikusai nemcsak az áramfej­lesztő duzzasztómüvek sorozatával ejtik bámulatba a világot, hanem azzal is, hogy bonyolult szerkezetű öntözőhálózattal szelik keresztül­­kasul a csapadékban és vízben sze­gény pusztaságokat. Nyilvánvaló, hogy a hatalmas létesítmények megvalósításához hosszabb-rövidebb idő kell, az óriási kiterjedésű sivatagoknak és sztyeppéknek viszont addig is vízre van szükségük, amelyeket mester­séges tavakban és víztartályokban tárolnak. A medencékben tárolt víz gyors elpárolgásának megakadá­lyozására a rekkenö nyári hőség­ben különös „takarékossági rend­szabályokat“ dolgoztak ki az ötle­tes szovjet tudósok. Kísérletképpen vékony olajréteggel vonták be az egyik tartály víztükrét, hogy elejét vegyék az aránytalanul gyors pá­rolgásnak. A kísérletet siker koro­názta, mert a párolgási veszteség harminchat százalékkal csökkent. Újjászületik a „Jeep" A második gépjármüvét, A téli és tavaszi tenyésztojás termeléséhez, valamint a korai csibeneveléshez nélkülözhetetlen a zöldtakarmány mesterséges pótlá­sa. Van időszak, amikor sem gyep­téglával, sem más alkalmas zöld­del nem rendelkezünk, ilyenkor nagy szükség van a csírázott zab­ra. A vitamindús zabcsíra egyik legértékesebb zöldtakarmányunk és a téli időszakban nagy előnyt jelent a baromfitelepeken. Mennél melegebb helyen tartjuk a csíráztató készüléket, annál gyorsabban indul meg a csírázási folyamat. A zabcsírákat ne hagy­juk erősen kizöldülni, elvénülni, mert ilyen állapotban kisebb érté­kűek. Legjobb a 3—4 napos csíra. Az ábra nagyobb méretű csíráz-Zabcsíráztatók tatót ábrázol. Az egész nem más, mint egyszerű elől-hátul nyitott állvány, amelybe fiókszerűen 8 da­rab rostszövetes fenekű tálca tol­ható be. A tálcák léckeretből ké­szülnek s a léckeretre rozsdamen­tes (horgonyzott) szitaszövetet feszítünk ki. A legfelső tálcát 4—5 cm vastagon beterítjük zabbal. A következő napon a másodikat, majd a harmadikat és így tovább, közben a tálcán levő zabot langyos vízzel naponta többször locsoljuk. Az összes tálcák alatt legalul van egy fémtálca, amelybe a felesleges víz lefolyik, összegyűlik. Nem szük­séges minden tálcát külön megön­tözni, elég a legfelsőt alaposan meglocsolni, mert a víz a többi tálcára is rácsepeg. Az állvány szerkezetét és a főbb méreteket az ábra világosan szemlélteti. A zöldtakarmány mesterséges pótlásáról ír levelezőnk, Péterfalvi László is, aki tapasztalatai alapján az alábbi jótanácsokat adja: Csk úgy érhetünk el jó eredmé­nyeket a csírázott gabonafélék etetésével (búza, árpa és főleg zab), ha rendszeresen, nap mint nap adagoljuk a baromfiaknak. Ha a tojóknak rendszeresen sárgaré­pát, lucemalisztet adunk, úgy da­rabonként napi 1—2 dkg csírázott zab, árpa vagy búza etetésével már jó eredményeket érhetünk el. A kis csirkéknek nem a csírá­zott gabonát, hanem a csíráról le­vágott zöld levélzetet adjuk apróra vágott állapotban és olyan meny­­nyiségben, hogy az egyszeri ete­téshez szükséges takarmányt pó­tolja. Ugyanis, amíg a tojókkal a kicsírázott gabonaszemeket etet­jük fel, addig a kis- és a növen­dékcsibéket a 7—10 cm magasra megnövesztett és napfénynél zöld színt kapott levelekkel etetjük. Hogyan csíráztassuk a gabona­féléket? 1. A csíráztatásra a zab felel meg a legjobban, utána az árpa és a búza, de a köles is jól kicsírázik. 2. A csíráztatásra szánt gabonát langyos vízben, hordóban vagy kádban 10—12 órán át áztatjuk. 3. Az így beáztatott gabonát az elkészített állvány tálcáira 4—5 cm-es rétegben szétteregetjük. 4. A tálcákra teregetett gabonát naponta 2—3-szor langyos vízzel meglocsoljuk. Elég a legfelsőt jól megöntözni, a víz úgyis lefolyik egyik tálcáról a másikra. 5. Az így kezelt és jó meleg helységben (16—18° Celsius) levő gabonamagvak már 36—48 óra múlva gyökeret (szakállt) és fél vagy egy cm-es csírát növeszte­nek. 6. Amikor a csírák elérték az egy centiméteres hosszúságot, ak­kor már feletethetjük a tojókkal. Ha a csíráztatás lefüggönyzött, tehát sötét helyiségben történt, úgy a csírák fehérek maradnak. automobilt újabban Olaszországbi mint mezőgazdasági erőgépet mu tatták be. Hidraulikus hárompont felfüggesztéssel és három erőle­adási tengellyel látták el. Számos munkagépet szerkesztettek hozzá. A legnagyobb vonóerőt igénylő eke azonban csak egyvasú és így a vi­szonylag magas tüzelőanyagfo­gyasztás mellett a szántás nem látszik gazdaságosnak. (Macch. e. Mot. Agricoli) világháború ismert a négykerékhajtású Rovarok a rovarok ellen A kertészek megfigyelték, hogy ahol a parányi trichogramma nevű légy megtelepszik, onnan eltűnik a gyümölcsösök kártevője, az alma­moly, amelyet mindenki ismer, aki­nek valaha is férges alma került a kezébe. A tri­chogramma arról nevezetes, hogy el­pusztítja az alma­­moly petéit. A tu­dósok ezt a tulaj­donságát használ­ták ki, amikor ki­dolgozták a növé­nyi kártevők elleni harc biológiai módszerét. Az idén nyáron a Lett Biológiai Intézet egyik laboratóriumában kitenyész­tett két kilogramm trichogramma mintegy ezerötszáz hektár gyü­mölcsöst mentett meg az alma­molytól. Az élő „szerből“ egy csi­petnyi elegendő ahhoz, hogy hét hektár területű gyümölcsöst meg­tisztítson a kártevőktől. A képen: a trochogramma, 40-szeres nagyí­tásban. TRÄGYAERJESZTŐ MESTEREK. Az istállótrágya szak­szerű kezelését gyakorlati bemutatókkal egybekapcsolt tanfolyamot végzett dolgozók, akik a nagyüzemekben végzik a szervestrágyák erjesztését, érlelését. TRÄGYA1STÄLLÖ. (futó- vagy mélyített istálló). A trá­­gyaistállóból nem hordják ki naponta a trágyát, hanem az állatok alá mindig a trágya tetejére almoznak, s az egész trágya istállóban marad mindaddig, míg ki nem hordják. Az ilyen istállót mélyítve építik, hogy körül­belül 1,5 méteres trágyaréteget halmozhassanak fel benne. Az így nyert trágya nagyon jó minőségű, mert az ürülék egyenletesen keveredik az alommal, a vize­let állandóan egyenletesen nedvesíti, s az állatok foly­tonos tiprása a trágyából a levegőt teljesen kiszorítja, így a tápanyag és szervesanyag veszteségek a mini­málisra csökkennek. A trágyaistálló hátránya, hogy levegője rossz, egészségtelen, betegségek terjedésé­nek kedvező. Megfelelő mennyiségű almozás és szel­lőztetés ezt némiképp enyhíti. Általában juhok és kevéssé kényes növendékállatok részére megfelelő. TRÁGYALÉ. Trágyalének egyrészt az állatok atomja által fel nem szívott vizeletéből származó húgylét, másrészt a trágyakazalból elszivárgó csurgaléklét nevezik. Mennyisége és béltartalma nagy mértékben függ az állattartás, illetve a trágyakezelés körülményeitől. Istállózott és nem dolgoztatott számosállatonként évente átlag 5 m3 trágyalével számolhatunk. A trágyalét felhasználási módjától függően kétféle­képpen kezelhetjük. Helyesebb és gazdaságosabb alom­mal felszívatva a trágyával együtt erjeszteni, mint tartályban (ún. trágyalékútban) összegyűjteni. E tar­tály űrméretei, ha a trágyalét közvetlenül kívánjuk a talajra juttatni és így évi kétszeri kiürítésre számít­hatunk, számosállatonként teheneknél 2—3 m3, lovak­nál 0,5—1 m3. A tárolás közben fellépő veszteségek csökkentésére, elsősorban a nitrogén megkötése érde­kében lehet konzerváló szerekként szuperfoszfátot vagy formallnt adni a trágyaléhez, de mindenképpen kívánatos felületét m2-enként 3—4 liter fáradtolaj ráöntésével a levegőtől elzárni. KSBsissssaBBasaisMHHMageffiHBnHEaBaHraBaB A HARMADIK ÖVEZET AJÁNLOTT KÖRTEFÁI: Nyári fajták: Zöld Magdolna, Tö­rök muskotály, Solaner körte, Vil­mos körte. őszi fajták: Charneusi körte, Hardy vajkörte, Bőse kobak. ■iiii i-f i i iij i mn ■ • • * • • • • i •*.*2íSfc***«*» • • • • tie •*•*< i ijsri u ■ t b Tilt.» i« i.a i..i «■■n.i t Termesztésre ajánlott gyümölcsfajták az egyes gyümölcstermesztési övezetekben JUHÁSZ ÁRPÁD, okleveles tanár: a) a csíráztató né­zeti rajza a főbb méretekkel, b) a tálca méretei Ha módunkban áll ezt etessük, mert így értékes B2 és E-vitamint adunk tojóinknak. 7. A kicsi és párhetes növendék­csibékkel ezt a csírázott magot ne etessük, hanem, ha lehetséges, vi­lágos helyiségben növesszük meg 8—10 cm magasra. Az így nyert zöld hajtásokat- aztán éles késsel levágjuk, majd fölszecskázva etet­jük. 8. A zöld szár levágása után visszamaradt csírázott gabonasze­meket újra rendszeresen locsol­juk, így még egyszer vagy kétszer kihajtanak, s a hajtásokat újra levágva és szecskázva felhasznál­hatjuk. 9. A meleg és a nedvesség ha­tására fellépő penészedést köny­­nyen megakadályozhatjuk, ha a gabonamagvak áztatására használt langyos vízbe kevés oltott meszet vagy formaiint öntünk. Tanácsos a rámákat és a drótszövetet minél gyakrabban hipermangános vízzel jól lemosni. Nagyobbszámú tojóállomány ré­szére állvány és rámák nélkül a következőképpen is csíráztatha­tunk gabonaféléket: A 10—12 órán át áztatott magot a padlózatra egy halomba szórjuk, majd azt naponta 2—3-szor lan­gyos vízzel megöntözzük. Ugyan­akkor mindig átlapátoljuk, átfor­gatjuk. Természetesen, mindig egy halomba rakjuk. Az így kezelt ga­bonamagvak is 2—3 nap múlva kicsíráznak. A helyiségnek ez esetben is jó melegnek, tisztának és fertőzésmentesnek kell lennie. Ilyen eljárással 4—5 ezer tojó részére könnyen és rendszeresen biztosíthatjuk a zöldtakarmány mesterségei pótlását. Ne sajnáljuk a többletmunkát, ami a gabonafélék csíráztatásával jár, hiszen eredményes csibeneve­lést, jó fejlődést, valamint kielé­gítő tojáshozamot csupán meg­felelő takarmányozással és rend­szeres zöldeleség ellátással érhe­tünk el. (Befejezés) A MÁSODIK ÖVEZET AJÁNLOTT KÖRTEFAJTÁI: Nyári fajták: Zöld Magdolna, Tö­rök muskotály, Solaner körte, Vil­mos körte. Őszi fajták: Hardy vajkörte. Bőse kobak, Charneusi körte, Kongresszus/ emléke. Charneusi körte (ejtsd: Sarnőszi (Charneuská)]. Legjobban szereti a meleg, tápanyagdús, nedves ta­lajt. A széltől védett magasabb fekvést is kedveli. Szántóföldi gyü­mölcsösökbe és házikertekbe alkal­mas. Korán terem. Középnagyságú, citromsárga, sötéten pettyezett gyümöLcse van. Húsa lédús, kelle­mesen fűszeres ízű. Gyümölcsét szeptember utolsó hetében szed­jük. Két héten belül beérik. Októ­ber végéig tárolható. Porzói: Hardy vajkörte, Clapp kedveltje, Vilmos körte. Kongresszus emléke (Kongre­­sovka). Leginkább a mély talajo­kon és védett helyeken fejlődik egészséges fává. Franciaországból származik. A gyümölcs szeptem­berben érik, októberig fogyasztha­tó. A termés kúpos körtealakú, gyakorta egyenlőtlen oldalú, A héj sima, száraz tapintású, éretten cit­romsárga, napos oldalán pirosas. Húsa fehér, édes-savanykás ízű. Kedvezőtlen körülmények között eléggé ízetlen. Minősége jó. Porzó­­fajtái: Vilmos körte. Téli fajták: Diel vajkörte, Drouard vajkörte, Téli esperes, Pá­rizsi körte, Nelis téli körte. Nelis téli körte (Neüská zimná). Belgiumban ismeretlen körte mag­jából nevelték. A magasabb fekvé­sek fajtája, a könnyebb talajokat szereti. Gyümölcse októberben— decemberben érik. A termés köze­pes, zöldessárga színű, barnás vagy fehérszínű foltokkal borított. Na­gyon jó asztali körte és fája bőven terem. Vadalanyon fejlődik jól. Porzói: Bőse kobak, Hardy vajkör­te. A kiskert A kerítéssel zárt kiskertek, a háztáji kertek jelentősége sokkal nagyobb, mint első tekintetre lát­szik. Rendeltetésük elsősorban az, hogy ott a gyümölcs- és zöldség­félékből a család ellátását bizto­sítják, azon felül a terményfeles­leggel a helyi piac, a nyaralótele­pek ellátásához is hozzájárulhat­nak. A házikertben a termesztés elő­nyös. A házak között, széltől vé­dett helyen a termények korábban érnek és a kertek talaja általában jó minőségű, mert a kis területet belterjesebben munkálhatjuk és trágyázhatjuk. Nemcsak egyéni, hanem nemzet­­gazdasági érdek is, hogy ezeket a kerteket jól gondozzuk és bőséges, jő minőségű terményt takarítsunk be róluk. Nem mindegy az, hogy a kerti és háztáji terület milyen állapotban van és milyen termés­sel fizet. A kiskertek területe — a háztáji kertek nélkül — Szlová­kiában számottevő, kb. 23—24 ezer ha-ra becsülhető, gyümölcsfaállo­­mányunkből pedig a házikertekben kb. 8 millió fa és 7 millió bokor van. A kerteket általában kézierővel kell megmunkálni. Itt a gépesítés nagy előnyeit nem használhatjuk ki, viszont ezeket a kis területe­ket a családtagok jól gondozhat­ják. Sok háziasszony, aki házhoz kötött, idősebbek, akik már nem járnak munkába, a kertben ered­ményesen foglalkozhatnak. Szabad idejének egy részét pedig bárme­lyik családtag a legegészségeseb­ben és egyben szórakoztatóan, jól hasznosíthatja a kiskertben. A házikertben elsősorban olyan növényeket termesszünk, amelyek nehezen szállítható, könnyen romló árut adnak, amelyek megtermesz­­tése sok kézierőt kíván. De le­gyünk tekintettel arra is, hogy a (íázikert a lakás folytatása, és így a család tartózkodási helye is. Igyekezzünk tehát szépíteni, virá­­gosítani. Ezek azok a feladatok, amelyek megoldására ebben a rovatunkban olvasóinknak tanácsot kívánunk adni. És tanácsot kívánunk adni minden olyan kérdésre is, ame­lyekkel szerkesztőségünket felke­resik a házikertük szebbé és hasznosabbá tétele érdekében. , Mit takarjunk télen ? Ha hő borítja a talajt, a szabad­ban a növények jó védelmet talál­nak. Ha nincsen hő a nagy hideg­ben sok növény kifagy vagy meg­fagy. Így a szamóca virágzata a tőkocsányban már a tél folyamán elpusztulhat. Ezért száraz falomb­bal vagy pelyvával a tövek körül a talajt borítsuk be és vékonyan a tövekre is hintsünk belőle. Az áttelelő kelkáposzta töveit is kö­rültakarhatjuk szalmás trágyával vagy törekkel. Az ősszel kiültetett telelő salátát is védjük meg a író­tálán, fagyos időben. Ha a vörös­hagyma dughagymáját már az ősszel kiültettük, munkánk csak akkor lesz eredményes, ha a nagy . fagyok hó alatt találjuk, vagy azo­kat idejében lombbal, pelyvával, aprószalmával vékonyan beterítet­tük. A fokhagyma a hideget job­ban tűri. Ha a fagyok elmúlnak a takarást nyomban le kell szedni, mert a növények — különösen a saláta — kipálnak alatta. Gyümölcsfáinkat fagymentes időben egész télen át tisztogathatjuk. Az idősebb fák tövéhez papírlapot terítsünk le és drótkefével, kaparóvassal a törzs­nek és a vastagabb ágaknak le­­hámló kérgét az élő szövetek meg­sértése nélkül szedjük le. A pa­pírlapra hullott kaparékot égessük el, mert a kéreg alatt kártevő ro­varok tanyáznak. A száradó vagy a száraz ágakat egészen az élő részig vágjuk le. Vigyázzunk: csonkot ne hagyjunk. A fán csüngő leveleket, száradt gyümölcsöt szedjük le, mert a kórokozók melegágyai. A fa tövéről fakadó vesszőket — a földből kibontva — tőből távo­lítsuk el. Vastag ágak fattyúvesz­­szőit ugyancsak tőből vagdossuk le. Ott hagyjunk meg egy-egy fattyúvesszőt, ahol hiányzó ág pót­lására van szükség. Az alma- és körtefák csüngő és elterülő ágait kíméljük, mert ezek a fának legbővebben termő részei. Általában óvakodjunk a fák „fel­tisztogatásától“, mert ezzel a leg­jobb termőrészeket veszítjük el. Trágyázás és taÉ aj munka Ha az őszi trágyázást és talajmunkát elmulasztottuk, úgy még a tél végén, amint a talaj fagya felengedett, a szervestrágyát, kom­­posztot stb. hordjuk ki a kertbe, terítsük el és a fák közelében se­kélyebben, másutt jó ásónyommélyen forgassuk alá. Egy 15 kg gyü­mölcsöt termő fa istállőtrágya szükséglete kb 40 kg. Zöldséges kert­ben m3-enként 4—5 kg trágyát használjunk. Az ősszel vagy a télen megmunkált talajt tavasszal a korai vetésekhez nyomban felhasz­nálhatjuk, később palántálások előtt átkapáljuk, sekélyen megsara­­boljuk, de újra felásni már nem szabad. A gyümölcsfák talaját tavasztól kezdve kapáljuk, saraboljuk. }3zs3iQzs-tazsasoiQmnno • QjDijjm Qpi uaflm • ippßmu Baut pipuiSD • uoyixaj sioj ißpsvpzvßQzaw • ö^iu pmojlVH • ájuniozsvim a^asapu^ozs f* SzükJíérdéseJcre válaszotunfc • Rattottad már? • 'Mezőgazdasági lets lexikon * Csináld még magad! * Milyen idő várható• Hallottad már ? •K» CD N te »V» IO N te 1 Hk> CD N «<0 «O o **KÍ :o £ % 0 • •Si e 3 o N 60 ö 'ö CD •se CD te *8 •fc •2e 8 N so • CD N te y£t '<D £ v • Ho CD N te N te 1 [«♦o CD N te 'CD te O :0 £ u *o k» a Ä v. 'O 3 i§ •»»» <D K* is ’ö ö 05 a £ 05 £ *0 »S» 'O c « o £ O Aí 5 £ ,V5 s •ki Ö: '8 te * N 8 8i lO N <D 5 «v. 'ö S •8 8 Sk> •K* o K> •*KÍ 8 £ •se *«K» o N te 8 *K*» 'a ö CD V. •Ü CD te *8 k. 'CD •se •se 8 N •

Next

/
Thumbnails
Contents