Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-01-18 / 6. szám

Bratislava, 1964. január 18.

Ära: 40 fillér

XIV. évfolyam, 6. szám.--------------------!IKí"'

Az ipolysági szövetkezet zárszámadás előtt áll.

Szikszai elnök ellenőrzi a főkönyvet, s a számok halmazából megállapítja, hogy vétel. A mellette ülő L öwy művelet, és teljesen lezárja a

a tavalyi évet kiváló eredményekkel zárták. Milliónál több volt a terven felüli be* főkönyvelő keze alatt úgy kattog a számológép, mint a géppuska. Még néhány múlt esztendőt. (Beszámolónk a 3. oldalon.) -hai— >

AMI A ZÁRSZÁMADÁST KÉSLELTETI

Ha jó a norma, igazságos a jutalmazás

A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági üzemek téli teendőit irányító bizottsága február 14-én ülést tartott,amelyen Pavol Molnár elvtárs, az SZ NT mezőgazdasági megbízottjának helyettese és a bizottság tagjai a kerületekben szerzett tapasztalataik alapján számot adtak a sajtóértekezlet résztvevőinek arról, mik a legsürgősebb feladatok, amelyek gyors meg oldásra várnak, mezőgazdasági üzemeink jelentős részében.

Szövetkezeteink tagsága szívszorongva várja a zárszámadást. Főleg ott, ahol „lesz mit aprítani a tejbe“. Mégis, ha a múlt év ugyanezen időszakához mérjük a zárszámadások előkészületeit, az idén lemaradás tapasztalható. Kiütközik ez abban is, hogy a leltározást december 31-ig be kellett volna fejezni, s bizony a Nyugat-Szlovákia szövetkezeteinek egytizedében még nem tettek pontot e fontos feladat teljesítésének a végére.

Kelet-Szlovákiában is 94 %-nál tartanak. Legjobban teljesítette ebbéli feladatát a közép-szlovákiai kerület, amely 1 % híjával befejezte a leltározást.

AZ SEM MEGNYUGTATÓ,

hogy szlovákiai méretben a szövetkezeteknek csak 62 %-ában vizsgálták meg, illetve egészítették ki a teljesítménynormákat, az új szempontnak

Számolgatnak, terveznek

+ Ötöt, vagy hatot? + 18 malac anyakocánként -f Hektáronként 5118 korona bevétel +

Ismeretes, hogy 1959-től többet i törődtünk a talajerő fokozásával, mint bármikor a múltban. A mezőgazdasági földterület termékenyebbé tétele érdekében indított országos mozgalom keretében az elmúlt három év alatt a vízgazdálkodás megjavításában valamint a talaj termelékenységének növelésében az előforduló nehézségek és hiányosságok ellenére az agrotechnikai beavatkozásokkal határozott sikereket értünk el. Talajjavítási berendezéseket építettünk 175 000 hektár mezőgazdasági földterületen, ami hozzásegít a mezőgazdasági termelés színvonalának emeléséhez. Például a klatovy-i járásban a lecsapolt területeken a gabonanemüek átlagtermése hektáronként 7—9 mázsával, a burgonya átlagtermése pedig hektáronként 40—60 mázsával emelkedett. Több mint 43 millió m3 komposztrágyát készítettünk, kiterjesztettük a zöldtrágyázást, nagyobb mértékben használtuk fel a helyi mésztartalmú anyagtartalékokat stb.

Ezek a részbeni sikerek azonban nem jelentik azt, hogy a talajtermelékenység eddigi lefolyásával megelégedhetünk. A komoly hiányosságok egyike az volt, hogy kezdetben a földterület termékenyebbé tétele érdekében indított mozgalom egyoldalúan a talajjavítási építkezésekre irányult, míg az agrotechnikai természeti ténykedésre az illetékesek kevés figyelmet fordítottak. Bár éppen ezek a kevésbé költséges vállalkozások hozzák a gyors sikert a termelés fellendítésében.

Olyan eset is előfordult, hogy költséges intézkedéseket foganatosítottak olyan földeken, ahol a jobb vízgazdálkodás érdekében elegendő lett volna a helyes agrotechnika bevezetése. A megépített berendezések, különösen öntözőgazdálkodási vonatkozásban, a mezőgazdasági üzemek által minden esetben nem kerülnek kellően kihasználásra és sokszor még helyes karbantartásukról sem gondoskodunk.

Többször joggal bírálták már a készített komposzttrágya jelentős részének alacsony minőségét. A nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági üzemek főleg a komposzttrágya mennyiségére összpontosították figyelmüket és elhanyagolták annak minőségét, amely szorosan összefügg a komposzt előállítás jövedelmezőségével.

Ezen hiányosságok előfordulását rendszeresen előzzük meg, illetve küszöböljük ki. Feltételezhető, hogy az irányított mezőgazdasági termelés új szervezési módja rövid időn belül jelentős javulást eredményez majd ezen a téren is.

A termésfokozási intézkedések helyes megválasztásakor nagy jelentőségűek a komplex talajvizsgálatok, amit a 11/1961 sz. kormányhatározat alapján kezdeményeztünk. Ennek értelmében tudományos alapra helyeztük a mezőgazdasági talajerő fokozása érdekében indított mozgalmat. Elmondhatjuk, hogy nálunk a talajvizsgálati és elemzési munkálatok alaposan kidolgozott, világszínvonalat elérő módszer szerint folynak. Az agrokémiai talajelemzés alapul szolgál a trágyázási tervek kidolgozásakor, a mészanyagok és a műtrágyák elosztásakor tiszta tápanyag és választék szerint, tekintettel a talaj agrokémiai tulajdonságaira, minőségére és mészszükségletére, továbbá mint a talaj javuló agrokémiai tulajdonságainak iránymutatója.

Jelenleg meg kell oldani sok kérdést és a felelősség tudatában végrehajtani a feladatok egész sorát, melyek összefüggenek a talaj termőerejének fokozásával.

A talajtermelékenység növelésének alapja a savanyú talajok meszezése. Ezért feladatul tűztük ki a számontartott anyagforrásokon kívül ez év folyamán több mint 260 000 tonna mészanyag kitermelését, főleg az

pari hulladékokból, mészbányákból ätb.

Továbbá szükséges a szervestrágyátás mérlegének lényeges javítása, amit az istállótrágya jobb kezelésével ás a jó minőségű komposzttrágya készítésével érünk el, mégpedig úgy, fogy a zöldtrágyázás lényeges bővítésén kívül a szántóföldekre hektá-onként 80—100 mázsa istállótrágyát, i legelőkre pedig hektáronként 40 názsa istállótrágyát juttatunk.

Idén már negyedszer szerveztük állami méretekben a rendes évi trájvázási tervek összeállítását, az agrokémiai elemzések és a helyes növénytápanyagellátás elvei alapján.

A növényi tápanyagellátás tervének «dolgozása, amely összeállításakor negelőzően iskolázásban részesült izakemberek segédkeznek, iskolájává yálik a mezőgazdasági üzemek szakmailag kevésbé járatos vezető dolgozóinak. A trágyázási terv összeállításakor helyes megtárgyalni és elhatározni a műszaki, valamint szervezési ntézkedéseket, amelyeket azután be is kell tartani. Az 1963-as évre több mint 8200 üzemben dolgozták ki a Lrágyázási tervet, azaz az üzemek 17 %-ában, remélhetőleg most sem maradunk alul a tavalyi eredménynek.

Bizonyos pozitív eredményekkel jár majd a jövőben a trágyagazdálkodás rendszeres ellenőrzése a mezőgazdasági üzemekben, amely során a járási laboratóriumok agronómusai közvetlenül a helyszínen tárgyalják meg ezen üzemek vezetőségével, esetleg a felyi nemzeti bizottság tagjaival a helyzetet és határoznak az irányban, fogy milyen intézkedéseket tesznek a javulás érdekében. Az elmúlt három évben jelentős haladást értünk el a talaj meszezésben is, ami a mezőgazdaság részére juttatott nagyobb mennyiségű, mésztartalmú anyagok szállításának köszönhető.

A Nitrazon nevű baktériumos készítménnyel történő ellátás az utóbbi években sorozatosan megnövekedett, bár ez főleg a mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalatok dolgozóinak pénzügyi javadalmazással járó versenyének eredménye. A mezőgazdasági üzemek részére szállított Nitrazon jelentős mennyisége azonban minden évben kihasználatlanul marad, kéthárom év múltán pedig többé-kevésbé elértéktelenedik. Ezt a problémát szintén meg kell oldani.

A mütrágyagazdálkodásban a részleges eredmények ellenére komoly hiányosságok fordulnak elő a raktározást, a keverést, valamint a trágya kezelését illetően. Egyelőre a trágyakezelés gépesítése szintén hiányos. Lényeges javulás az NDK-ból behozott centrifugális trágyaszórók biztosítanak, melyek műtrágya és mésztartalmú anyagok kiszórására egyaránt alkalmasak.

A veszteségek eltávolítására és a műtrágyák magas adagjainak teljes hatású biztosítására a következő évek folyamán sok problémát kell megoldani, Résztvesznek ebben a mezőgazdasági üzemek dolgozói, valamint a járási, a kerületi és a központi szervek is.

A növényi tápanyagellátás és a trágyázás javításának súlypontja a gyakorlatban továbbra is a mezőgazdasági üzemekben marad. Belátható időn belül nem tudnánk meglenni olyan szervezési alakulatok nélkül, melyek gondoskodnak majd az összes trágyafélék helyes felhasználásáról. Szükség lesz képesített szakemberekre, agronómusokra, a talajtermelékenység és a növényi tápanyagellátás specialistáira, akik adott helyzetben a hatásos termelékenység-fokozó trágyázással összefüggő intézkedéseikben alkotó módon alkalmazzák majd a költséges, komplex talajvizsgálatok eredményeit.

Sobotka Oldrich mérnök,

a Mező-, Erdő- és Vízgazdálkodási

Minisztérium dolgozója

Öudince általában fürdőjéről híres. Ezrek és ezrek látogatják a fürdőszezonban. Nem is gondolná az ember, hogy az egységes földművesszövetkezete is jól gazdálkodik.

— Mint mindenütt, itt is „teljes gőzzel“ készül a pénzügyi mérleg és a termelési terv. Közbe-közbe vidám élcelődés, majd komoly belefeledkezés váltja fel egymást. Persze legtöbb probléma, kérdés, találgatás az osztalék körül forog.

— Nézetem szerint — mondja Ján Ambros, a szövetkezet elnöke — még 6 koronát oszthatunk munkaegységenként.

— Csak lassabban a testtel — vág

közbe Ferjencík elvtárs, a helyi nemzeti bizottság titkára. — Csak ötöt terveztünk. _

— De hát miért ne oszthatnánk ki többet, ha túlteljesítettük a bevétel tervét — kontráz rá az elnök. — Hisz egy hektárra 5118 korona bevétel esik. És aztán szebben hangzik a páros szám. Mert ha 6 koronát osztunk, akkor 18 korona jut összesen egy munkaegységre.

— Jő, jó, hisz nem is azért mondom — nyugtatja az elnököt a titkár.

— Derekasan dolgoztak a szövetkezetesek.

— Megtettük, ami tőlünk tellett — veszi fel a szó fonalát újra az elnök.

— A gabonafélék eladásának tervét 102 %-ra teljesítettük. Négyszázhatvan hektáros szövetkezetünk (ebből 355 szántó), 248 mázsa marhahús helyett 330-at, 97 mázsa sertéshús helyett pedig 107 mázsát adott el. Ezenfelül 308 db tenyészsertést adtunk el 130 kilós átlagsúlyban 8 hónapos korban.

— El ne feledkezz az anyasertésgondozókról.

— Bizony azok megéiídeihlik a dicséretet, Anyakocánként 18 malacot választottak el. Messze környéken nem találkozunk ilyen szorgalmas asszonyokkal.

Beszélgetés közben még előjön néhány számadat. Eladtak még 18 mázsa baromfihúst, tejből 109 ezer litert terveztek eladásra, de 118 555 litert adtak el. A titkár nem elégedett a tejhozammal.

— Bizony a tej, ha túl is teljesítettük a tervet, még kevés. A napi átlag csak 5 literre jön ki. Minél hamarabb fel kellene emelni a tejhoza-Szakosítás Madáron

Beszélgetés Horváth Péter szövetkezeti elnökkel

Nemrégiben megkértük Horváth Péter elvtársat, a madari szövetkezet elnökét, válaszoljon néhny kérdésünkre, hogy a közös gazdaságukban mint halad a termelés szakosítása.

• Milyen termelési ágazatok kifejlesztésére, illetve szakosítására törekszenek most és a közeljövőben?

— A szőlő és barack termelését, valamint a szarvasmarhahizlalást lényegesen kifejlesztjük. Ugyanis, nálunk a gabonafélék termesztése nem fizetődik ki. Különben a sajátos talajviszonyainknak ez felel meg a legjobban. A homokos, lejtős területeinket csak így tudjuk kellően hasznosítani.

• A fejlődési-távlati terv mivel számol?

— Már tavaly 16 hektárnyi szőlőt telepítettünk, s 1970-ig újabb 100 hektárral gyarapítjuk a szőlőterületet. Van 12 hektár régi gyümölcsösünk. A távlati terv végéig (1970) összesen 30 hektár barackost létesítünk.

• Melyik fajtákat termesztik majd, s a művelés milyen módszerét alkalmazzák?

— A félmagas művelés módszerét akarjuk meghonosítani. A szőlőfajták közül az Ezerjót, Leánykát és a Müller Thurgaut. A többivel csak kísérletezünk, melyik, hogyan válik majd be. Barackból a sárgát és az őszit termesztjük, más gyümölcstől eltekintünk. Erre jól megfelelnek az itteni éghajlati és időjárási viszonyok.

• Ügy tudom, a szarvasmarha hizlalásával eddig nem foglalkoztak. Mi a véleménye ezzel a termelési ágazattal kapcsolatosan?

— Eddig szarvasmarhát nem hizlaltunk a madari szövetkezetben. A véleményem? Ez nem megy csak úgy, hübelebalázs módra. Itt az utánpótlás kérdése tolul erősen előtérbe. Honnan veszünk annyi borjút? Szerintem legalább 3 évre kell biztosítani a borjúutánpőtlást, hogy az évi 400 darabot zavartalanul felhizlalhassuk, 12— 13 vagonnyi súlyra összesen. Más volna a helyzet akkor, ha már a járás rendelkezne központosított borjúneveldékkel.

• Az eddig kihasználatlan, homokos területek hektárján szőlőből milyen termésre számítanak?

— Szőlőből hektáronként megteremhet 60—70 mázsa. Ez azt jelenti, érdemes lesz ezeket az eddig semmi hasznot nem hajtó területeket szőlővel, illetve baraekfával betelepíteni. Ez utóbbi is jól bírja a könnyű, homokos talajt és a meleget, amelyből itt nincs hiány. Lejegyezte: (nki)

A szocialista mezőgazdaságért

A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA

megieieioen. e térén ■ is a nyugatszlovákiai szövetkezetek a kullogok — tisztelet a kivételnek —, csak valamivel több mint 50 %-a fejezte be ezt a munkát. Pedig a reálisan megállapított teljesítménynormák nélkül el sem képzelhető az igazságos, szocialista elveken alapuló munkajutalmazás.

Több éves tapasztalatok bizonyít-* ják, hogy a normák nagyon lényegesen befolyásolják — jó, vagy helytelen irányba — a tagok munkafegyelmét. Ha jók a teljesítménynormák, a szövetkezeti tagok munkakedve szinte határtalan, nemcsak a tervek teljesítésére, hanem azok túlteljesítésére törekszenek. Feltéve, ha az anyagi érdekeltség is érvényesül. Számtalan példát hozhatnánk fel arra, ahol a premizálást kiterjesztették a gazdálkodás valamennyi termelési ágazatára, ott nem keli a tagságot munkára nógatni...

Hassa át a szövetkezetek tagjait minden eddigitől jobban

AZ EGÉSZSÉGES TÜRELMETLENSÉG;

az 1964. évi termelési-pénzügyi terv már vezetők és tagok közös erőfeszítésével szülessen meg, a szövetkezeti demokrácia legmesszebb menő figyelembevételével.

A szocialista munkaversenyt a tagok' sokatérő kötelezettségvállalásai támasszák alá, hogy méltó módon köszönthessék az EFSZ-ek VI. országos kongresszusát.

A járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok hathatós segítséget nyújtsanak a tervezésben elmaradt, gyöngébb szövetkezeteknek. Szakember-aktívák, mezőgazdasági főiskolások, védnökségi üzemek segítségével a lemaradás még könnyen behozható.

(nki)

mot tehenenként, évente legalább 2800 literre.

— Ez nem lehetetlen — mondja az elnök. — Már volt 2400 literes átlagunk, de visszaestünk. Ezen a téren is javítani kell a gazdálkodást, főleg több lucernát kell vetni. Bízom benne, hogy a 2800 literes évi átlagot hamarosan elérjük.

Üjra belemélyednek a tervezgetésbe. Számolgatnak, terveznek, milyen módon emelhetnék a termelést. Idén a termelés emelkedésének megfelelően már 16 koronára emelik az előleget. Hadd legyen hajtóerő a minden napi munkához. A dombos-lejtős határban gazdálkodó szövetkezet az adottságokhoz képest szép eredményeket ér el. —L,—