Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-01-15 / 5. szám
időszakra helyesen előkészített teheneknek igen jó tápláltsági állapotúaknak kell lenniük, vagyis jobbnak, mint amilyenben a tejelési időszak alatt voltak. A borjazás előtti utolsó napokban a takarmányozást a tőgy állapota szerint irányítjuk. Ha a tőgy telni kezd, az abrak- és lédús takarmányokat az adagból kirekesztjük és szükség szerint csak szénával etetünk. Az ellési bénulás megelőzése céljából, amelyről tudjuk, hogy bizonyos összefüggésben van a vér kalciumszintjével, a gyakorlatban a teheneknek ellés előtt gyakran fokozott mésztartalmú ásványi takarmánykiegészítőt adnak, aminek azonban igen kedvezőtlen a hatása. Ebben az időszakban a fő ásványi tápanyagoknak kiegyensúlyozott arányban kell lenniük (Ca : P = 2 :1—1 :1). A kalciumnak és a foszfornak ezt a szűk arányát tartsuk fenn egészen a következő ivarzásig, ami jobb feltételeket alakit ki a megtermékenyüléshez. A borjazás előtti utolsó hetekben és a borjazás utáni első időszakban tehát foszforban gazdag takarmányokat adjunk a teheneknek (legmegfelelőbb a búzakorpa). A jó borjazásra való előkészítéshez tartozik a mozgás is a friss levegőn. Ha a szárazonálló tehenek nem járnak ki a legelőre, külön kifutókba hajtjuk ki őket (jó időjárás esetén naponta 1—2 órára, nyáron továbbra is). Az előrehaladottan vemhes teheneket és üszőket 7—14 nappal az ellés előtt áthelyezzük az elletőistállóba, A fejőstehén gondozása borjazás után Amint a tehenet borjazás után rendbe hoztuk, búzakorpával készített langyos (20—30 C°) ivóst adunk neki, hogy erőre kapjon. Egészségi állapotától és a tőgytől függően rendszerint 1Á—2 órával az ellés után fejjük először. Az első két napon jóllakásig jó minőségű szénát és körülbelül 2 kg búzakorpából és zabdarából készített keveréket adunk a tehénnek. A harmadik naptól kezdve takarmányadagját a többi takarmánnyal fokozatosan kiegészítjük, mégpedig a téli időszakban abrakkeverékekkel, szilázzsal és kapástakarmányokkal, a nyári takarmányozási időszakban pedig zöldtakarmánnyal és szilázzsal. Hét nap alatt fokozatosan áttérünk a szokásos takarmányadagra. Ha a tehén tőgye nagyon megdagadna és megkeményedett helyeket is kitapintanánk benne, állapotának javulásáig csak jó szénával vagy korlátolt mennyiségű lédús takarmánynyal etessük. Míg a tehén tőgye nem jut normális állapotba vagy amíg nem térünk át a szokásos takarmányadagokra, a tehenet az elletőistállóban vagy más külön helyen hagyjuk. Amint a fejőstehén egészségi állapota rendbe jött, áthelyezzük a közös istállóba és a többi tehénnel kiengedjük a kifutóba vagy a legelőre. Borjazás után egy-két hónapig naponta háromszor fejünk. Azután csak abban az esetben fejjük a tehenet háromszor naponta, ha 10—12 liter tejnél többet termel, különben a napi kétszeri fejést vezetjük be. A friss fejőstehenek takarmányadagjának példája Hogy elejét vegyük az elégtelen táplálás következtében beálló kedvezőtlen hatásoknak, a fejősteheneknek termelékenységükhöz mérten teljes értékű takarmányadagot kell biztosítanunk. A borjazás utáni fokozott tejtermelésnek megfelelnek például a következő takarmán yadagok: A nyári takarmányozási időszakban Friss zöldtakarmány (legjobb a jó legelő 35—40 kg Szénhidráttartalmú szilázs 10—15 kg Takarmányszalma 2—4 kg A téli takarmányozási időszakban Széna 4—6 kg Szilázs 30—35 kg Kapás takarmányok 10—15 kg Takarmányszalma 2—4 kg A hasonló összetételű, jó takarmányokból álló takarmányadag fedezheti a napi 8—10 liter tej termeléséhez szükséges tápanyagokat. A 8—10 literen felüli tejtermelést abraktakarmánnyal biztosítjuk. Hogy azonban kihasználjuk a fejőstehenek termelőképességét, több pótabrakot adunk nekik, mint amennyi tényleges tejtermelésüknek megfelel (ráetetés). A tehenek egészségi állapotától és a tőgy állapotától függően a borjazás utáni 10— 14. napon kezdjük a ráetetést. Ha a tehenek 15—20 liter tejet adnak naponta, takarmányadagjuk termelőadagját még további 3 liter tej termeléséhez szükséges mennyiségű abraktakarmánnyal növeljük, s ha 20 literen felüli tejelékenységűek, akkor a normán felül még 4 liter tej termelését fedezzük pótabrakkal, így tehát, ha a tehén például a ráetetés időszakában 16 liter tejet ad naponta, takarmányadagját 19 liter tej termelésére szabjuk meg, s ha 23 liter tejet ad, takarmányadagját 27 liter tej termelésére állítjuk össze. Ebben az időszakban a tehenek tejelékenysége rohamosan, sőt mondhatjuk napról napra nő, ezért takarmányadagjukat, míg csak rá nem térnek a szokásos tejelékenységre, legalább hetente megfelelően módosítjuk. Amint a tejelékenységük állandósul, vagyis a tehenek már nem reagálnak a ráetetésre, takarmányadagjukat fokozatosan csökkentjük úgy, hogy tápanyagtartalma megfeleljen a tényleges tejelékenységnek. A vemhes tehenek táplálására egészen a szárazonállásig nem kell különös gondot fordítanunk, mert a magzat az első hónapokban csak lassan fejlődik. Növekedésének intenzitása csak az utolsó 2—3 hónapban fokozódik. Ekkor a tehenek már kevesebb tejet választanak ki, és a felvett tápanyagokat a magzat növekedésére használják fel. Ezért adunk a teheneknek legalább 6—8 literes termelésnek megfelelő alaptakarmányadagot, bár napi tejelékenységük sokkal alacsonyabb. A fejőstehenek ellátása ásványi anyagokkal A tejelési időszak alatt nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a fejősteheneknek elegendő ásványi anyagot juttassunk. A fejőstehenek különösen a kalciummal és a foszforral szemben támasztanak nagy igényeket, mert ezeket az anyagokat nagy mennyiségben állandóan a tejjel kiválasztják. A Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet kísérleteinek eredményei szerint a szlovák tarka szarvasmarha 15 liter tejben egészen 28 g kalciumot és 36 g foszfort választ ki. Előfordult az is, hogy a fejőstehén a tejelési időszak alatt (300 nap) 3500 literes tejtermelés esetén 6,5 kg Ca-t és 7,8 kg P-t választott ki a tejjel. A fejőstehénnek az anyagcsere és egyéb élettani folyamatok helyes lebonyolításán kívül a magzat növekedéséhez is nagy mennyiségű kalciumra és foszforra van szüksége. Emellett: figyelembe kell vennünk, hogy a takarmányokkal felvett ásványi anyagokat csak részben értékesítik a tehenek. Ezért fontos, hogy az ásványi anyagokat a fejőstehenek termelékenységéhez mérten keverékek formájában pótoljuk. Ásványi anyagok adagjai g-ban Alapadag 1 kg tej termelésére____________________ Szárazonállás idején Újonnan módosított takarmányadagok A teljes értékű kiegyenlített takarmányadagok biztosítása fejősteheneink számára, főleg a téli takarmányozási időszakban, gyakran nagy nehézségekbe ütközik. _ Ezek a nehézségek abból erednek, hogy nem áll rendelkezésünkre elegendő jó minőségű fehérje- és szénhidráttartalmú takarmány, s így nem is állíthatunk össze kiegyenlített táparányú takarmányadagokat. Ezért gyakran megtörténik, hogy fejősteheneinket túletetjük szénhidráttartalmú takarmányokkal, ami természetesen a takarmányok rossz értékesítését vonja maga után. Ez azután a tehenek tejelékenységében is visszatükröződik. Ezt a hiányosságot elegendő jó minőségű takarmány megtermelésével küszöböljük ki, továbbá a takarmányok helyes tartósításával és tárolásával. Végső esetben felhasználhatunk bizonyos takarmánykiegészítőket is, vagy a takarmányokat különbözőképpen előkészíthetjük. ■ HUGYANY. Ha a takarmányadagban helyes arányban áll a többi tápanyagokhoz, kedvezően befolyásolja a takarmányadag proteinértékének kiegyenlítettségét. Ezért a hugyany kisebb fehérjetartalmú takarmányadagokba való adagolásának jelentősége elsősorban abban van, hogy növeli takarmányadag proteintartalmát. Ca P NaCl (só) 48.0 30,0 42,0 600 kg élősúly és 6 literes tejelékenység esetén 5,25 2,50 2,0 ~____________ * 40.0 30.0 30,0 600 kg élősúly esetén Következésképpen tehát növekedik az egész takarmányadag tápértéke, s ezzel az állatok termelékenysége is. A bendő mikrobái a hugyanyt aránylag lassan használják fel testállományuk fehérjéinek felépítéséhez. Ezért a hugyanyt olyképpen etetjük fel az állatokkal, hogy lebomlása és a belőle keletkezett ammónia felhasználása helyes arányban menjen végbe. A nyert tapasztalatok szerint 100 kg élősúlyra számítva naponta 20— 25 g hugyanyt adhatunk az állatoknak (a nagy termelékenységűeknek 20 g-ot). A hugyanyt jól elkeverjük a többi takarmánnyal és naponta kétszer adagoljuk. ■ FOLYÉKONY KOVÁSZ. Szükség esetén jó minőségű szeszgyári folyékony kovásszal is pótolhatjuk a takarmányadag fehérjehiányát. Folyékony takarmányélesztő előállításával — megfelelő technológiai és biológiai feltételek esetén — a nagy mennyiségű cukrot és keményítőt tartalmazó takarmányokból élesztőfehérjéket nyerünk, amelyek fehérjékkel, a B-vitaminok csoportjába tartozó hatóanyagokkal és egyéb értékes anyagokkal gazdagítják a takarmányadagokat. ■ ÉLESZTŐS ITÉS. Hogy növeljük a terimés takarmányok (gabonafélék, hü-1964. január 15.